Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-02-27 / 9. szám

HÁZUNK TÁJA - HIRDETÉS CSALÁDI GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY / / // TELEPÍTÉS élőit Ha már a családi gyümölcsültetvény létésítésére alkalmas területtel ren­delkezünk is, mégsem állhatunk hoz­zá azonnal a fák telepítéséhez. Elő­ször végezzük el a talajvizsgálatot. Ezzel kapcsolatban érdemes meg­fogadni dr. Bálint György egyszerű, de mégis hasznos tanácsát a talajtí­pusok meghatározásával kapcsolat­ban. Eszerint a homoktalajokat ar­ról ismerhetjük fel, hogy száraz álla­potban ujjaink között dörzsölgetve érdes tapintásúak és apró, csillogó szemcsékre esnek szét. A vályogtala­jok morzsái állandóbbak, de enyhe nyomásra ezek is szétesnek, de dör­zsöléskor nem keltenek érdes érze­tet. A száraz agyagtalaj morzsái rendszerint kemények, a morzsák fe­lülete sima és nehezen nyomható szét. A nedves agyagtalajt ujjaink között síkosnak érezzük. Minél több a talajban a kavics és az el nem mál­lóit kőzet, annál kevésbé alkalmas a terület művelésre. Bálint gazda egyéb jó tanácsokkal is szolgál. Kézbe véve, a talaj nedvességtar­talmát is megállapíthatjuk. A feltalaj pillanatnyi nedvességtartalmából ugyanis a talaj vízgazdálkodására is következtethetünk, amely szintén fontos értékmeghatározó tulajdon­ság. A talaj színe a hőgazdaságáról ad útmutatást. A sötét színű talajok job­ban, a világosak kevésbé melegsze­nek fel. A mésztartalmat a következő, na­gyon egyszerű módon vizsgálhatjuk meg: tegyünk porcelán tányérba egy diónyi talajrögöt és cseppentsünk rá háztartási ecetet. A magas mésztar­talmú talaj rövid időn belül pezsegni kezd. A pezsgés mértéke a talaj mésztartalmáról ad relatív képet. Abból pedig, hogy a terület nö­vényzete mennyire fejlett, a talaj táp­anyagtartalmára következtethetünk. A terület közelében lévő gyümölcs­fák („vadgyümölcsfák“) fejlettsége, mérete, termése alapján arra követ­keztethetünk, hogy birtokunk mi­lyen fajok telepítésére a legalkal­masabb. Érdekes támpontul szolgálhatnak a gyomnövények, amelyek ugyanis csak a számukra optimális környe­zetben terjednek el tömegesen. Né­hány faj elterjedéséből tehát a talaj tulajdonságaira is következtethe­tünk. Például a kamilla a sziket, a mezei zsurló és a nád a magas ta­lajvizet jelzi. A helyszíni talajvizsgálat tehát na­gyon fontos és hasznos, mégis érde­mes azonban a talajt - még a telepítés előtt - laboratóriumban is megvizs­gáltatni. (Folytatjuk) Miklós Dénes kertészmérnök A babarózsák késő őszig gaz­dagon virágoz­nak. Az egy száron elhe­lyezkedő sok virágával külö­nösen alkalmas a virágágyások, utak szegélyei­nek kialakítá­sához. A John Amstrong virá­gai égőpirosak; magassága 60 cm. Virágok és dísznövények nagylexikona AOKRASXYCH □ Se a RASItlX Igp VIAC AKD SUOO RASTUX WOOHÍIUGKAFt! CHRISTOPHER BRKKEU A KOLEKTÍV N Ez, a Príroda könyvkiadó gondozásában tavaly megjelent könyv nemzedékek szá­mára érték! A mérsékelt égövi virágok és dísznövé­nyek legterjedelmesebb és legteljesebb nagylexikona Christopher Brickell, ne­ves angol botanikus vezette 40 tagú szer- zó'i kollektíva angol nyelven 1989-ben megjelent művének szlovák fordítása ez a külsó' kivitelében is csodálatos kiad­vány. A 610 oldalas lexikon több mint 8 ezer virág és dísznövény leírását, ter­mesztésének módját tartalmazza, de fog­lalkozik a növények eredetével, táj- és kertépítéssel is. Külön fejezetben szakki­fejezések magyarázó szótárát, növények katalógusát, szlovák növénynevek jegy­zékét nyújtja. Élmény, részletes szakmai tájékoztatás, maradandó szellemi érték ez a könyv. 3-C................................................................................>4’ OBJEDNÁVKA - MEGRENDELÉS Objednávam(e) ...........ks vytlaőkov publikácie Me grendelek drb kiadványt Verká encyklopédia kvetov a okrasnych rastlín, cena: 990.- Sk A virágok és dísznövények nagylexikonából, ára: 990,- Sk Publikáciu poSlite 1. na dobierku + balné a poStovné A kiadványt küldjék utánvéttel + posta- és csomagolási költség 2. osobne si vyzdvihnem/személyes veszem át a kiadóban Meno/Név: Presná adresa/Pontos cím: ___________________________________________________________PSÖ_______________________ Dá tum:__________________Podpis/Aláírás:____________________________Peéiatka/Pecsét Pr íroda a. s., krizkova 9, 815 34 Bratislava, tel.: 07/497 241-5, fax: 07/4% 360 GX-220 A mérgező salátaboglárka (Ficaria vema) kora tavaszi flóránk egyik legfeltűnőbb virága (Foto: P. R.) Salátaboglárka A nedves, árnyékos helyek - bokrosok, erdőszegélyek, parkok - kora tavaszi virága a Boglárkafélékhez (Ranun- culaceae) tartozó salátaboglárka (Ficaria verna). Síkságo­kon, dombvidéken és a szubalpin (alhavasi) régióban is előfordul. Az üde, humuszos talajokat kedveli. Kis termetű - 5-10 cm-es - növény. Virágai sárgák; levelei tojásdadok vagy vese alakúak, fényesek. Csészéje 3, ritkábban 7 cimpájú, pártája 8-12 szirmú. Számos por­zója és termője van. Gyökerei koloncosan megvastagodot­tak. A magvakon kívül vegetatív úton, levélhónalji sarjgu- mócskákkal is szaporodik. A gyökerét és szárát a népi gyógyászat hemeroidák és hörghurut ellen alkalmazta. Egyes vidékeken fiatal leve­leiből - ezek C-vitamin tartalma viszonylag magas - salátát készítettek. (Innen a növény neve.) A salátaboglárka föld alatti és föld feletti részei is mér- gezőek. Hatóanyagai a protoanemonin és a ranunculin. Nedve az ember bőrén nehezen gyógyuló gyulladásokat okoz. Az emésztőcsatornába jutva gyomorhurutot, ezzel párhuzamosan bágyadtságot, görcsöket, szédülést okoz. Februárban megkezdhetjük gyümölcsfáink törzsének tisztítását. Először kaparóvassal, majd drótkefével távo­lítsuk el a kéregripacsokat és az alattuk meghúzódó, át­telelő kártevőket, kórokozókat. Előtte azonban terítsünk a fa alá fóliát vagy nagyobb darab papírt, hogy a kaparék erre hulljon. Munkavégeztével a kaparékot égessük el, a hamut dobjuk a komposztra. Alaposan nézzük végig a fáinkat és a száraz, beteg, pusztuló gallyakat, ágrésze­ket vágjuk le róluk. A besű- rősödött fák koronáját rit­kítsuk meg, ha szükséges. Előfordulhat, hogy ónos (ólmos) eső vagy vastag zúz­mararéteg fagy az ágakra; ezt rázzuk le és ahol nem érjük el, kíméletesen - pu­hafából készült karóval - ütögessük le. A jégréteg ui. akadályozza a rügyek légzését és így azok elhalnak. Hosszabb fagymentes időjárás esetén kertünk „enyhe“ részén már vethetünk zöldborsót. A korai fajtákat részé- sítsük előnyben: a Glóriádét, Quimpert, a Debreceni ko­rai sötétzöldet, Rajnai törpét. Vethetjük a korai sárgaré­pát, az Amszterdamit, a Nantit, és a petrezselymet a Korai cukrot, a Félhosszút. Ha az említett fajtákat fóliasátorba vetjük, akkor 3-4 héttel korábban lehet terményünk. Vessünk zsázsát, ret­ket, duggassunk hagymát, - csak annyit, amennyit zöld­hagymaként elfogyasztunk. Tavaszi palántázásra salátát - Szandrát, Edinát, Májuskirályát - is vethetünk. TAVASZVÁ RAS Kertben - pincében A pincében, veremben nézzük át a gyökérzöldséget, a burgonyát, a káposztaféléket, a gyümölcsöket. A rom­lott egyedeket vegyük ki az egészségesek közül és dobjuk a komposztba. A burgonyát csírázzuk le! A borok az erjedés utolsó szakaszánál tartanak. A hor­dókat, üvegballonokat utána kell tölteni, nehogy a ben­nük lévő borban - a nagy felszín miatt - a káros gombák teret kapjanak és elszaporodjanak, s így kellemetlen, ún. „darabíz“, esetleg ecetese- dés lépjen fel. Az új hordók esetében nagyobb a termé­szetes veszteség, ezért na­gyobb gondot kell fordítani a folyamatos utántöltésre. Az akonadugót - tekintet­tel az utóerjedési folyama­tokra - lazán helyezzük a nyílásra. Az üvegballonok tisztántartása kevesebb szakértelmet igényel, mint a fahordóké, de ezekkel körültekintőbben kell bánnunk. Az üvegballonoknál különösen a fadugók használata veszélyes, mert ezek a borral, párával telítőd­ve tágulnak, viszont az üveg szája nem, így az elrepedhet, s ezért az egész tartalma kárba vész. A gumidugó sem jó, mert a borban keletkező gázok „kilövik“ (ha éppen a ballont nem nyomják szét) azt. Legjobb ezért, ha az üvegballonok zárására rugalmas parafadugót haszná­lunk. dr. Palik László, agrármérnök TARTSUNK KECSKÉI A tenyészállat kiválasztása A tej nagyon megdrágult, ezért ahol csak lehet tart­sunk kecskét, mert igénytelen állat. Minden zöld hul­ladékot megeszik. Kecskéink zöme nem bizonyos „kitenyésztett“ faj­tába tartozik, hanem csak rendszertelen párosítások szülötte. Külföldön azonban a tervszerű tenyésztés hatására különféle típusok alakultak ki. Nálunk legin­kább a szánentálifajta ismert. A svájci Saanenthalból (Saanen - folyónév, thal-völgy) származik. Hófehér színű, szőrő sima és rövid. A nőstények 45-55 kg, a bakok 60-80 kg súlyúak. A legjobb tejtermelő; évi hozama átlagosan 600-800 liter között van. Nálunk a kecskét elsősorban a tejéért tartják, ezért ajánlatos szánentálit tenyészteni, vagy a fehér parlagit szánentáli bakkal keresztezni. Persze a kecskénél még a legjobban elismert fajták­ban is vannak értékesebb és kevésbé értékes példá­nyok. Ezért nagyon fontos az egyedi kiválasztás. A termékenység és a szaporaság a kecske hasznosítá­sának alapfeltétele. Az olyan anyakecskéket, melyek megfelelő táplálás és ápolás mellett nem üzekednek rendszeresen, vagy az egyébként termékeny bakkal többszöri páraztatás után sem fogamzanak meg, azo­kat minél előbb vágjuk le, s húsukat értékesítsük. Helyettük pedig szerezzünk be másikat. Az egészség és a szerzett szívósság ugyancsak alap- feltételei a gazdaságos tenyésztésnek. Csak szívós szervezetben van kellő életerő, így lesz a tenyészállat edzett, ellenálló, igénytelen, így tud életerős ivadékot a világra hozni és sokáig jelentékeny termelést felmu­tatni. Nem szokott életerős lenni a túl finom szőrű, kopaszodásra hajló, vékony, áttetsző fülű, hosszú fe­jű, vékony csontú, fűzött mellkasú, éles gerincű, kes- kenyfarú állat. Molnár Ferenc A nem fertőző eredetű elve­télés és koraellés a vem- hesség előrehaladottabb szaka­szában a gyakoribb, mert ilyen­kor a méh és a magzat is jóval érzékenyebb a káros behatások­kal szemben, mint korábban. A vemhesség első harmadá­ban az elvetélés legtöbbször észrevétlen marad, mivel eló'tii­AVETÉLÉS TÜNETEI Holtellés netek nélkül, nagyon könnyen zajlik le. A hurkostól kikerült kis mag­zatok az alomban elkeveredve könnyen elveszhetnek. A vemhesség második harma­dától kozdve azoban a vetélés - vagy a koraellés.- már feltű­nőbb. A megindulást többnyire enyhe kólikás tünetek előzik meg. A péra megduzzad, ella­zul, a tőgy ugyancsak duzzadná válik. A koca vetélése akár két- három napig is eltarthat. A már megindult vetélés vagy koraellés semmiféle orvosi be­avatkozással nem állítható meg. A holtellés gyakran a késői elvetélés gyanúját kelti, amikor is a magzatok fialás közben hul­lanak el. Ez többnyire akkor kö­vetkezik be. amikor a kocák el- lése, valószínűleg a természetel­lenes tartási viszonyok (elhízás, mozgáshiány, hormonális zava­rok) miatt nagyon elhúzódik. Minél idősebbek a kocák, an­nál több a halva született mag­zatok száma. (Magyarországon a holtellés arányát 3-8 %-ra be­csülik.) A gyenge méhösszehúzódá- sok következtében a köldökzsi­nór elszakadása után a magzat csak lassan jön a világra és a szülőútban megfullad. A köl­dökzsinór (melyen keresztül a magzat vérben oldott oxi­gént, s persze táplálékot kap - a szerk.) elszakadása vagy elzá­ródása után öt percen belül a magzatnak külvilágra kell jut­nia. A sertés általában könnyen ellik, hiszen az újszülött mala­cok súlya az anyaállatokénak nem éri el az 1 százalékát. A ko­ca a tolófájdalmak szakaszában 10-20 percenként hozza világra malacait. Szabályos körülmé­nyek között az ellés 2-3 óránál nem tart tovább. A szülés elhúzódása esetén a tolófájások erősítésére ajánla­tos oxytocin injekciót adni. Kistermelők Lapja Szerkeszti Pomichal Richárd

Next

/
Thumbnails
Contents