Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-12 / 287. szám, hétfő

s \ ÚJ szó PUBLICISZTIKA 1994. december 12. A nyolcvanas évek elején közösen szervezett tánchá­zunkból hazafelé tartva a Szarka szülők láttak vendé­gül. Hangulatos borospin­céjükben szórakozva, úgy éjféltájt, Tamás elővette a hegedűt és Bachot játszott. Befejezve a zenét, töltött és csak ennyit mondott az elképedt asztaltársaság­nak: itt tartok. A kezdet kezdetétől világos volt, hogy a Ghýmes (akkor még Tilinkó) zenekar nem a hagyomá­nyos paraszti tánczenét fogja művelni, s nem szeretne csak táneházi zenekar lenni. Tamás a komolyzenével foglalkozott, bátyja, Gyula viszont gitárjával megzenésített verseket énekelt és komolyan érdeklődött a kö­zépkori zene iránt. Bohus Zoltán (Zumi) akkori brácsás pedig nem titkolta: a zongora mellett in­kább a jazz és blues világa fog­lalkoztatja. A Ghýmes mégis elsősorban az Ifjú Szivek kísérő •zenekaraként, a nyolcvanas évek „Szivek-forradalmárainak" zenészeként került a köztudat­ba. A másság lépései Bármely zenekar tizedik szüle­tésnapja ünnep. Hatványozottan érvényes ez kis létszámú, úgy­mond „családi" vállalkozások esetén, amikor a négy-öt zenész napokig, hetekig van együtt kon­certeken, körutakon, külföldi tur­nén vagy próbákon. A tenger­alattjáró-betegség nem egy ze­nekart tett már tönkre. Aki kivé­telt képez, eleve oka van az ün­nepre. A tízéves jubileumi kon­cert viszont nemcsak visszate­. kintés, nemcsak emlékek felso­rakoztatása. Elsősorban a követ­kező néhány évet meghatározó, megrajzoló határkő, hiszen aki megünnepelheti az első X-et, tu­datosan dolgozik, céljai, elképze­lései vannak. Míg a Ghýmes első lemeze lényegében az Ifjú Szivek Kamaraegyüttesének műsorát A TIZEVES GHYMES ÚTJAIRÓL Üzenet kopírozta, a második nagylemez már megmutatta, merre indult el a zenekar. Léteztek jó példák ­említsem csak az akkortájt har­madik lemezét kiadó Muzsikás együttest, amely kiváló táncházi zenekarként sem mondott le a kísérletezés öröméről, nem félt akár basszusgitárt hozni egy so­mogyi népdalba, zenéje még­sem volt ízléstelen stilizálás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az 1983-ban bemutatott István a király rockopera, ahol Szöré­nyi, Bródy, Hobó mellett muzsi­kált Halmos Béla vagy ifj. Csoóri Sándor és énekelt a magyar nép­dal Maria Callasa, Sebestyén Márta. Az autentikus tolmácso­lás feltétlen hívei nem nézték jó szemmel a rockzene kéznyújtá­sát a paraszti muzsikának, pedig igazat kell adnunk Novák Ferenc koreográfusnak, aki ennek kap­csán nyilatkozta: a rock kéznyúj­tása a népzenének olyan fiata­lok millióival láttatta meg ezt a műfajt, akik másutt soha nem nézték volna meg. A jó példa persze nemcsak Magyarországról jött. A Ghýmes a nyolcvanas évek derekán is­merkedett meg a Provance vá­rosból származó, okszitán Miqu­elle Montanaróval, azzal a szug­gesztív zenésszel, akit méltán nevezhetünk a századvég csa­vargó trubadúrjának. Montana­ro, a hangszerek tucatján játszó kiváló zenész ügyet sem vet a konvenciókra: számára a legfon­tosabb a zene és az általa „osz­tott" szeretet. Ezért merészel cimbalmot és szaxofont egy ze­neszámba hangszerelni, ezért volt képes olyan zenészeket összehozni, akik talán - éppen az általuk képviselt műfaj zártsá ga miatt - soha nem találkoztak volna egy koncertszínpadon. Jifí Stivín jazz-klarinétos így játszha­tott együtt Ökrös Csaba prímás­sal, és énekelhették együtt Se­bestyén Mártával a Keleti szél nagylemez francia vagy éppen okszitán nyelvű trubadúr-dalait. Ha ilyen szemmel vizsgáljuk a tízéves Ghýmes muzsikáját, az eredetileg népzenei együttesnek indult zenekar a harmadik le­mezzel fogalmazta meg, mit sze­retne az elkövetkezendő évek­ben játszani. Az Üzenet címet vi­selő CD és kazetta azt bizonyítot­ta, hogy a fiúk nem hiába keres­ték a nekik legmegfelelőbb hangzást. Az Üzenet valóban azt bizonyítja: megtalálták... A koncert A harmadik nagylemez kiadá­sát követő évben valóban óriási érdeklődés mellett ünnepeltek a zenekar tagjai. Ha a nagyleme­zen konvenciók sorát rúgták fel, a koncert még ennél is nagyobb bulinak ígérkezett. Legalább húsz mikrofon, rockzenekar kon­certjén is helytálló ütőhangsze­rek és elektronikus billentyűs hangszerek látványa fogadta a jubileumi koncert látogatóit. Hogy korántsem klasszikus nép­zenei koncertet láthatunk majd, azt az első néhány perc bizonyí­totta. A sajnos nem igazán sike­rült 1984-es rádiós hírek után Roland D-50 szintetizer, majd a dobok után jött az Üzenet nyitó­száma, meghatározva a koncert hangulatát (az ünneprontás szándéka nélkül: sajnos a csap­nivaló erősítést is). Ami megle­pett, az az Ifjú Szivek tánczene­kari korszakából való nagyon is szerény szemezgetés volt. Ne fe­ledjük: a Varsányi-zenekar mel­lett éppen a Ghýmesnek sikerült néhány hazai népdalból igazi slágert faragni. Hiányzott a kon­Prikler László 1993-as felvétele certből az a korszak, amikor fia­talok százai dúdolták Gomba­szögről hazafelé tartva a Ghýmes repertoárját: Lement a vacsoracsillag, Hosszú asztal kö­rül... Kivétel csupán a zenekar első éveinek nagy slágere, a Gu­ta maga egy város kezdetű nép­dal volt. Hiányérzetem csak fokozó­dott, amikor nem tudtam meg, mi van a Ghýmessel évekig ven­dégszereplő Écsi Gyöngyivel. Ha nem is tagja a Ghýmesnek, a koncerten ott volt a helye. (Később tudtam meg: Gyöngyi éppen a koncert hetében egész­séges fiúgyermeknek adott éle­tet. Csodaszép - csak el kellet volna a sok szép történet mellett mondani ezt is.) Hobó és a tökcitera Hiányérzetről viszont nem be­szélhetek a koncert szerkeszté­sét illetően. Nem zavart a sok történet - egyszer ezeket is meg kell hallgatni. Főleg akkor, ami­kor azok a Ghýmes barátairól, közreműködőiről szólnak. Lett légyen az a már említett Monta­naro, de főleg a két évtizede mu­zsikáló Eredic s Gábor vezette Vujicsics-együttes. A délszláv népzenei hagyományokat felvál laló, autentikus zene mellett el kötelezett Vujucsicsék sem riad tak vissza a trubadúrdaloktól, sőt attól sem, hogy az egészen más műfajból ismert Földes Lászlóval (Hobóval) muzsikálja­nak együtt. Kimondottan jóle­sett hallani például azt a bluest, amelyet a Ghýmes Hobónak írt Pozsonyról, és melyet - láss csodát - kobzon és tökciterán kísért végig. S talán ez volt az egyetlen olyan zeneszám, amelyben végre funkcionált a Ghýmes-vokál is. Az ünneplésből persze nem maradhatott ki az a zárószám, amely összefoglalta az öt fiú ze­nei elképzeléseit s amely címé­vel is elmondta: Üzenet ez a ja­vából, a máról, a múlt és a jelen hangszereivel, de nemcsak a mának. Zoboralján gyűjtött du­danótával indulva vonul végig a zenekar a középkori hangszere­ken, hogy az ütőhangszerek fel­fokozott hangulata és a klarinét­szaxofon duója után ismét a du­danótát halljuk - olyan rondó formában, amely a zenekar vi­láglátása mellett valahol generá­ciónk világát igyekezett megfo­galmazni. A zenekar volt tagjaival (Hor­váth Károly, Rusznák Gábor, Ba­ráth László és Bohus Zoltán) el­énekelt zárószám valamivel időszerűbb üzenetet fogalmazott meg: Vígságszerző új esztendőről dalolni a tizedik évfordulón a jókí­vánságok mellett azt is jelentet­te: további vígságszerző új esz tendőket szeretnének végigmu­zsikálni velünk ők öten. Itt tarta­nak ma, Bachtól, Tinóditól, Netti Fodor Sándortól, Ág Tibortól ta­nulva, más műfajokat nem kizár­va életükből, énekelnek a jelen sokszor igénytelen szórakozás­sal időt vesztegető fiataljainak. Nemhiába. LOVÁSZ ATTILA LAKNI SZERETNE? Tízezrek szeretnének Szlovákiában saját'lakast. A probléma közös mindannyiuk szá­mára, csak a megoldást nem mindenki ismeri. Azt, bogy a V I IT? Wíistenrot Építkezé­si Takarékpénztárral lakáshoz lehet jutni. Lehetővé teszik ezt az alapítók sokéves ta­pasztalatai. hagyományai, és nem utolsósorban szilárd anyagi bázisuk. Ha lakni szeretne, forduljon a VUB Wüstenrot Építkezési Takarékpénztárhoz. Rajta keresztül hozzájuthat: • 40 %-os állami prémiumhoz • hosszú lejáratú hitelhez, előnyös, 6 %-os kamattal • ugyanarra a szerződésre takarékoskodhat és veheti fel az állami prémiumot az egész család, ami lényegesen kisebb kezelési költséget jelent • olyan szerződést köthet, amelynek célösszege akár 1,5 millió korona is lehel • takarékoskodhat rendszeres, de ugyanúgy alkalmi befizetések formájában is • az állumi prémium, ill. a betét kamata egyaránt 3 % • a kamat és az állami prémium nem adóköteles • a megtakarított pénzt, az állami prémium összegével együtt 6 év után bármire felhasználhatja. KITŰNŐ LEHETŐSÉG ARRA, HOGY MEGNYERJE AZ EGYIK RENAULT TWINGÓT A HÁROM KÖZÜL Elég, ha 1994. X. 1-je és 1994. Xll. 31-e között szerződést köt velünk legkevesebb 150 000 korona célösszegre, és részt vesz a kocsik sorsolásán. Bővebb tájékoztatás a VUB fiókjaiban és kirendeltségein, illetve a postahivatalokban. STAVEBNÁ SPORITEĽŇA vk-1352/1

Next

/
Thumbnails
Contents