Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-09 / 285. szám, péntek

I 3036 \ ÚJSZÓ HÍREK - VELEMENYEK 1994. december 13. RÖVIDEN Vasárnap délután négy óra­kor, a pozsonyi Pasienkyn levő Sportcsarnokban a DSZM­SZNP-Munkásszövetség képvi­selői ünnepélyesen aláírják a szlovák kormány megalakításá­ról szóló koalíciós szerződést. A pozsonyi bolgár nagykövet­ség közli az ideiglenesen vagy tartósan Szlovákiában élő bol­gár állampolgárokkal, hogy Bul­gáriában ez év december 18-án előrehozott parlamenti választá­sok lesznek. Az itt élő bolgár szavazópolgárok a bolgár nagy­követségen adhatják le szavaza­taikat (Pozsony, Kuzmány u. 1), és megtehetik ezt Kassán, a Ku­kučín u. 23. sz. alatti kollégium­ban, illetve Martinban, a Hviez­doslav u. 23 sz. alatt. A fővárosi képviselő-testület tegnapi alakuló ülésén Peter Kresánek letette a polgármeste­ri esküt, majd az ő kezébe tette le az esküt a képviselő-testület 80 megválasztott tagja. A főpol­gármester első helyettese Ro­man Vavrík (jelenleg belügymi­nisztériumi államtitkár) lett, a helyettesi tisztségekbe pedig Ján Kotuľát, Ján Odzgant és Ján Janotát választották. Tegnap tartotta alakuló ülé­sét a kassai városi képviselő­testület is. A város alapszabá­lyával összhangban a négyéves időszakra megválasztották a há­rom polgármester-helyettest, és­pedig Rudolf Bauer (KDM), Šte­fan Andrejka (DU) és Buday Ernő (DP) személyében. Az elöljáró­ság igazgatója Gabriel Fischer lett. Michal Kováč államfő tegnap fogadta Jerzy Korolecet, a Len­gyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagy­követét, aki a köztársaság elnö­kének átadta Lech Walesa len­gyel államfő személyes meghí­vását az államfők azon találko­zójára, melyet 1995. január 27­én tartanak az osviecimi náci koncentrációs tábor felszabadí­tásának 50. évfordulója alkal­mából. A szlovák parlament védelmi és biztonsági bizottsága tegna­pi ülésén elvetette a kormány­nak a vállalatok privatizációs döntéseinek megszüntetéséről szóló törvényt, amelyet a köztár­sasági elnök ismételt megvita­tás célból visszaadott a parla­mentnek. Az előadók indoklá­sukban hangsúlyozták, hogy nem kell foglalkozni azokkal a jogszabályokkal, amelyeket a november 4-i éjszakai ülésen fo­gadtak el, mivel a köztársasági elnöki érvek nem indokoltak. II. kiadás lapzárta: 22.00 A Nyugat külpolitikánk folytonosságában bízik (Folytatás az 1. oldalról) mai. Szerintem Kinkéi és Chris­topher külügyminiszter urak azt kívánták közölni, hogy Oroszor­szág nem ültetheti át a NATO-val kavcsolatos óhaját és nem vé­tózhatja meg a NATO döntéseit. Arról, hogy az Észak-atlanti Szö­vetség kibővüljön-e vagy sem, a NATO országai döntenek, tekin­tet nélkül arra, hogy Oroszor­szág erről miként vélekedik. A mi álláspontunk pedig változat­lan: továbbra is a NATO rendes tagjává szeretnénk válni, s úgy véljük, hogy ebben az Észak-at­lanti Szövetségnek és az Egye­sült Államoknak is támogatnia kellene bennünket. - A NATO-n belül azonban mindinkább eltérnek az állás­pontok a közép-kelet-európai országok felvételét illetően. Jac­ques Delors tegnapelőtt azt mondhat, hogy felül kellene bí­rálni a NATO eddigi álláspontját ebben a kérdésben. AGGODO ÚJSÁGÍRÓK - Meg kell mondanom, nem töltött el örömmel Delors úr nyi­latkozata. Úgy vélem, hogy nem kellene megijedni Oroszország néhány erős kijelentésétől, és nem kellene változtatni azon a politikán, amely évek során for­málódott ki. Bízom abban, hogy NATO-n belüli politikai vita a NA­TO bővítését szorgalmazó állás­pontnak a győzelmével végződik majd. Egyetértek ugyanakkor azokkal, akik azt mondják: en­nek olyan módon kell történnie hogy a bővítés a biztonság és ne a feszültség növekedését szolgálja. - Ön beszélt arról, hogy a két­oldalú tárgyalásokon téma volt azoknak a törvényeknek az ügye, melyeket a parlament az emlékezetes éjszakai ülésén ha­gyott jóvá. Tárgyalópartnereik­nek mi volt a véleményük? - Ezek tájékozódó jellegű kérdések voltak, partnereink első kézből kívántak informáci­Féltik a demokráciát TA SR-hir A Szlovák Újságírók Szindiká­tusának (SZÚSZ) Tanácsa teg­napi ülésén komoly aggodalmát fejezte ki a tájékoztatási és szó­lásszabadság, mint az alapvető emberi jogok ellen folytatódó tá­madások miatt. Ilyennek tartja a közszolgálati médiák, így a rádió és a televízió törvénybe foglalt alapelveinek megszegését. Az SZÚSZ Tanácsa elítéli azo­kat a kísérleteket, amelyek a közszolgálati és magántulajdo­nú médiákban a rátermett, de politikailag kényelmetlennek tar­tott kollégák félreállítására, illet­ve a kritikus hangvételű műso­rok megszüntetésére irányul­nak. Hasonlóképpen nyugtala­nítja a tanácsot az az erősödő gazdasági nyomás is, amelynek következtében lehetetlenné kí­vánják tenni a független lapokat. Nyugtalanságát fejezi ki a ta­nács a szlovák sajtó egy részéről megnyilvánuló azon veszélyes kí­sértetek miatt is, amelyek szítják a nemzetiségi és fajgyűlöletet, és mesterségesen kiélezik a tár­sadalmi konfliktusokat. A szo­morú külföldi tapasztalatok az ilyen irányultságot egy sokkal élesebb konfrontáció előjátéka­ként jelölik meg - tartalmazza többek között a tanács sajtóiro­dához eljuttatott tegnapi nyilat­kozata, melyben az emberi jogok napja alkalmából hangsúlyozza azt is, hogy a szabad tömegtájé­koztatás nélkül lehetetlennek tartja a demokratikus társada­lom működését. Szakszerve zeti hírek TA SR-jelentés Alojz Engliš, a Szakszerveze­tek Konföderációjának elnöke a Villamosipari Szakszervezetek Szövetségének tegnapi zsolnai ülésénkijelentette, a konföderá­ció nem ért egyet a jövő évi költ­ségvetési tervezettel, mert nem nyújt megoldást a lakosság rosszabbodó gazdasági és szo­ciális helyzetére. Szerinte a szo­ciális szolidaritás elve nem való­sítható meg a gazdaságilag ak­tív lakosság rovására, úgy, hogy az állam ne vállaljon felelőssé­get az állampolgárok szociális biztonságáért. ókat szerezni a sokat vitatott jogszabályokról. Én a szlovák kormány álláspontját képvisel­tem, amely ismert. A billaterális tárgyalások ezúttal is jó alkal­mat szolgáltattak a kölcsönös kapcsolatok erősítésére. Részt vettem Michal Kováč államfő megbeszélésein, ezen kívül a dán, a román, a lengyel és a szlovén kollégáimmal is tár­gyaltam. Valamennyien remé­nyüket fejezték ki, hogy az új kormány folytatja a jelenlegi külpolitikai koncepciót, amely abból indul ki, hogy Szlovákia a közép-kelet-európai régió szi­lárd részét képezi. Nyugat-Euró­pának érdeke, hogy itt nyuga­lom és stabilitás legyen, ezért érdeke az is, hogy a mi külpoli­tikai irányvonalunk érvényesül­jön a jövőben is. - Ön találkozott Kovács Lász­ló magyar külügyminiszterrel is... - Ez csupán formális találko­zó volt, mivel Kovács úrnak a vendéglátó ország külügyminisz­tereként különböző tárgyaláso­kat, munkacsoportokat veze­tett, ezen kívül szervezési dol­gokra kellett figyelnie, hiszen az ülésnek, mint ismeretes, drámai lefolyása volt. - Mennyire tartja reálisnak azokat a félelmeket, hogy Szlo­vákia elszakadhat a visegrádi csoport többi országától az EU­hoz és a NATO -hoz való felzár­kózás folyamata során? - Erre csak azt tudom monda­ni: bízom az új kormány mégha tározó pártja, a DSZM program nyilatkozatában, mely szerint a jelenleginek megfelelő külpoliti­kát folytatnak majd. Tudatában kell lenniük: ez jelent garanciát arra, hogy ne essünk ki a viseg­rádi országok közül és felvételt nyerjünk a nyugat-európai szer­vezetekbe. HORVÁTH GABRIELLA KÖZEL-KELET Jól hangzó ígéretek TA SR-hir Két fontos ígérettel a tarsolyá­ban utazott el a Közel-Keletről az amerikai külügyminiszter. War­ren Christophert az izraeli ve­zetők biztosították arról, hogy Tel Aviv tartja magát az izraeli-pa­lesztin megállapodásban foglal­takhoz. Palesztin részről pedig megígérték, hogy felügyelnek a Gáza-övezetben élő zsidók biz­tonságára és keményen fellép­nek az őket háborgató palesztin szélsőségesek elten. Nemsokkal Christopher haza­utazása után Simon Peresz izra­eli külügyminiszter Izrael és Gá­za határán, Erezben találkozott Jasszer Arafattal. A megbeszélé­seken elsősorban azokat a ké­nyes kérdéseket érintették, amelyek megoldatlansága gátol­ja a békemegállapodásba foglalt pontok teljesítését. Az egyórás megbeszélés után Peresz el­mondta, több tehetőséget vetet­tek fel, ezeket alaposan tanulmá­nyozzák a végső döntéshozatal előtt. Arafat azt hangsúlyozta, készek a palesztin önkormányzati választások megtartására. Mint mondotta, nemcsak a választási tervek valóraváltása fontos ha­nem az arab területeken a zsidók biztonságának garantálása is. Csecsen manőverek TA SR-hir A csecsen vezetők tegnap vá­ratlanul új feltételeket szabtak Moszkvának, s csak ezek elfo­gadása esetén hajlandók szaba­don bocsátani a fogva tartott orosz polgárokat. Moszkvai hí­rek szerint az új feltétetek tisztá­zása végett haladéktalanul Groznijba indult az észak-kauká­zusi katonai körzet főparancs­noka, Alekszej Mityuhin vezérez­redes. A csecsen vezetés vi­szont cáfolta, hogy új feltételek­kel vagy igényekkel állt volna elő. Lapzártáig nem kaptunk hírt arról, végül is kiadták-e a cse­csenek az orosz katonákat és tiszteket, bár erről még a hét elején jött létre megállapodás Pavel Gracsov orosz védelmi mi­niszter és Dzsohar Dudajev cse­csen elnök között. Az elfogott oroszok a csecsen ellenzék ol­dalán szálltak harcba Groznij el­foglalásáért. Ugyancsak moszkvai hír, hogy hétfőn az észak-oszétiai Vlagyi­kavkazban tárgyalások kez­dődnek a csecsen konfliktus­ban szembenálló felek között. A csecsen kormány és az ellenzék képviselői más-más teremben foglalnak helyet, s az orosz fél vállalja magára a közvetítő sze­repét. A tárgyalásokon elsősor ban a harcok beszüntetéséről és a tűzszünet megkötéséről tesz szó. Mennyit ér a figyelmeztetés? (Folytatás az 1. oldalról) A MÁV Rt. vezetősége eluta­sítja a vasutasok által követelt 16 százalékos béremelést arra hivatkozva, hogy ehhez nincsen elegendő pénzügyi fedezete. A MÁV-nak a jövő évben nyolc mil­liárd veszteséget kell kigazdál­kodnia, így a lehetséges átla­gos béremelés továbbra is csak hat százalék - jelentette ki teg­nap S/'pos István, a társaság ve­zérigazgató-helyettese. A vasu­tasok viszont továbbra is 16 százalékos bérfejlesztést köve­telnek. A MÁV Rt. és a vasutas szak­szervezetek megegyeztek, hogy tovább folytatják tárgyalásai­kat. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, akkor a vasuta­sok hétfőn este tízkor 36 órás általános sztrájkot kezdenek. A sztrájk ideje alatt csak a mini­mális szolgáltatások működné­nek, viszont a nemzetközi gyorsvonatok változatlanul ren­desen közlekednének. Az autóbuszsofőrök szak­szervezetei tegnap bejelentet­ték, hogy támogatják vasutas kollégáik követeléseit. Szolida­ritásuk kifejezéséül a jövő hét elején néhány percre ők is le kí­vánják állítani a városi buszo­kat. Várható, hogy a hétvégén Lotz Károly magyar közlekedés­ügyi miniszter új béremelési ja­vaslattal áll elő az általános sztrájk elkerülése érdekében. A tegnapi kétórás munkabeszün­tetés miatt egyébként mintegy 37 millió forintos vesztesége keletkezett a MÁV Rt-nek. KOKESJÁNOS A NYUGDÍJASOK KÖVETELÉSE: Valorizáljanak TA SR-hir A Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesülése követeli, hogy a nyugdíjak valorizálására hasz­nálják fel a Nemzeti Vagyonalap 10 százalékát, jelentette ki Sta­nislav Bohuš alelnök. Kijelentet­te, hogy a valorizációs mechaniz­mus nem működik a törvény sze­rint, mivel a létfenntartási költsé­gek augusztustól november vé­géig már 12 százalékkal nőttek. Ez azt jelenti, hogy számos nyug­díjas rosszul étkezik, és a lakbér­re sincs elég pénze. Az egyesü­lés petíciót küldött a szlovák par­lamentnek arra vonatkozóan, hogy a vagyonalapból az említett 10 százalékot fordítsák a nyugdí­jak emelésére, de mindmáig nem kapott rá választ. Ponty: pont a duplája... (Folytatás az 1. oldalról) lat, bele sem fognék. A szerződéseket azonban már régebben megkötöttük a hal­gazdasággal, így nem hagyhat­juk őket cserben. Azzal a 13-15 százalékos árréssel azonban, amibe a maximált árak miatt bele kell férnünk, alig tudjuk fedezni a ráfordítá­sokat. Nem beszélve arról,' hogy mi lesz a megmaradt ha­lakkal. Ez további költségeket jelent, amit csak kevesen tud­nak vállalni. Egyértelmű, hogy a hazai ár­viszonyok ismeretében a fo­gyasztók védelmében, a túlka­pások kivédése miatt kellett szabályozni a halárakat is, hi­szen az utóbbi években a többi húsfajtához hasonlóan itt is ra­dikális emelkedésre került sor. A panaszáradat ellenére azon­ban úgy tűnik, mégis megve­hetjük majd a hagyományos karácsonyi pontyot. Sokan vannak, akik az élőhal helyett inkább a fa­gyasztott halfilét kedvelik. E termékekkel a pozsonyi Ryba Kft. látja el a hazai piacot. Amint azt Zora Valentínovától, a cég ügyvezetőjétől megtud­tuk, kellően felkészültek a megnövekedett karácsonyi ke­reslet kielégítésére. Novem­berben 130 tonna fagyasztott halat szállítottak az üzletekbe, ebben a hónapban jóval na­gyobb mennyiséggel számol nak. Termékeik egy része a nagykereskedelmi forgalmazó­kon keresztül jut el az üzletek­be, egyúttal jelentős mennyisé­get adnak el pozsonyi telephe­lyükön közvetlenül a kiskeres­kedőknek is. A kisebb tétetek iránti igényekre reagálva már négykilós csomagolásban is szállítható tőlük az áru. Ezután csak a kereskedőktől függ, ho­gyan reagálnak a piaci igények­re. (t. szilvássy) AZ EMBERI JOGOK NAPJA ALKALMABOL Ismét megtelt a tér ÚJ Szó-tudósítás Az ötéves terv véget ért, elv­társak, távozzatok! Álljon meg az úthenger! Nem akarunk erőszakot!... Ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel vonultak ki tegnap Pozsony la­kói az egyetemisták által az emberi jogok nemzetközi nap­ja alkalmából szervezett tün­tetésre. Idősek és fiatalok em­lékeztek a főváros főterén az öt évvel ezelőtti emlékezetes hainburgi menetre, amely Szlovákia számára azt jelezte: lehullott a vasfüggöny. Vajon végérvényesen? A több tízezres menet ak­kor, 1989 telén néhány óra alatt megtette a Hainburgba vezető utat. Szlovákia mene­telése - Ján Budaj, a '89-es tribünök egyik főhőse szerint - máig nem ért véget. A teg­napi szónokok - papok, egye­temi vezetők, művészek, tár­sadalmi szervezetek vezetői, valamint a köztársasági elnök hivatalvezetője, továbbá a fémmunkások szakszerveze­tének képviselője - egybe­hangzóan hangoztatták: sza­bad és demokratikus Szlová­kiát akarnak. Olyat, amelyben nem tiporják el az emberi jo­gokat, és ahol a polgár el lenőrzi a politikusokat, nem pedig fordítva. Az egy­begyűltek hitet tettek a no­vember 17-ei követeléseik mellett, és füttyszóval utasí­tották el az intolerancia napi politikában megnyilvánuló je­leit. Tegnap ismét megtelt a tér. Ugyanúgy, mint november 17-én. (gágyor) OSZTAK TILTAKOZAS: Ne fejezzék be Mohit TA SR-hír Az új osztrák kormány észrevé­telezési eljárással és nyilvános vi­tával akarja megakadályozni a szlovákiai mohi atomerőmű befe­jezését. A nyugtalankodó osztrák állampolgárok tegnaptól megte­hetik a szlovák-osztrák határ kö­zelében épülő atomerőmű elleni kifogásaikat, jelentette tegnap a DPA hírügynökség. Maria Rauch-Kallat osztrák kör­nyezetvédelmi miniszterasszony feladata tesz polgártársai észrevé­teleinek és kifogásainak feldolgo­zása és eljuttatása az illetékes po­zsonyi hivatalokhoz. Az osztrák te­levízió szerda este tette közzé a nyilatkozatot, amelyben a minisz­terasszony kifejezésre juttatta re­ményét, hogy mégis sikerül meg­kadályozni a mohi atomerőmű be­fejezését. Ezen kívül az osztrák környezetvédelmi miniszter a jövő év januárjára nyilvános vitát készít elő, melyen részt keltene venniük az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) képviselőinek is. A lakossági észrevételeknek és ki­fogásoknak meg kellene győzniük a bank felelős képviselőit, hogy ne folyósítsák Pozsonynak a mohi atomerőmű befejezésére meg­ígért 869 millió dolláros hitelt. A DPA hírügynökség munka­társával folytatott beszélgetés al­kalmával Jozef Moravčík ügyvivő kormányfő védelmébe vette az •atomerőművet. Elmondotta, hogy ez az építkezés kelet-euró­pai viszonylatban a harmadik leg­nagyobb beruházás, csupán a francia Electricite de France villa­mosipari konszern 765 millió dol­lárt fektetett az építésébe. Fran­cia szakértők dolgoznak azoknak a hibáknak a felszámolásán, amelyek abból következnek, hogy elavult, szovjet típusú erőműről van szó. Az EBRD hitele éppen erre kell. A bányászszakszervezetek ki­tartanak a parlament és a kor­mány elé terjesztett valamennyi szociális követelésük teljesítése mellett. Egyelőre nem élnek a sztrájk fegyverével, egyéb mó­don próbálnak nyomást gyako­rolni a kormányra és a parla­mentre - jelentette ki Marian Mesiarik, a bányászok szakszer­vezetének elnöke a Felső-Ga­ram Menti Bányavállalatnál tett tegnapi látogatása alkalmából. A bányászok garanciákat szeret­nének kapni arra, hogy nyugdíj­ba vonulásuk korhatárát nem tolják ki.

Next

/
Thumbnails
Contents