Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-03 / 280. szám, szombat

[SJ

ÚJSZÓ TANÁCSADÁS 1994. december 3. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Kilakoltatás veszélye H. M.: A szüleim 1940-ben költöztek be abba a bérlakásba, amelyben most én élek. Akkoriban a ház még magántulajdon volt, de a tulajdonos és a családja eltűnt (részben koncentrációs táborokban, részben pedig akkor, amikor az 1945 utáni Csehszlovákia is üldözni kezdte a zsidókat - úgy emlékszem, akkoriban úgy hitték, hogy sikerült emigrálniuk). A lakóház először állami tulajdonba, majd egy-két évvel ezelőtt községi tulajdonba került, mivel az egykori tulajdonosok közül senki sem kérte a restitúciót. A szüleim lakásbérleti szerződése a kezemben van, de a község mégis el akarja adni a lakásunkat egy vállalkozónak, aki ott irodát kíván berendezni, merthogy nekem nincs bérleti szerződésem, és őket az ötvenes években megkötött lakásbérleti szerződések nem érdeklik. Azzal biztatnak, hogy nekem a vállalkozó biztosít majd egy másik bérlakást, de hát ugye, én ebben a lakásban születtem, itt éltek a szüleim (akik a hatvanas évek végén haltak meg), miért költöznék innen bárhová, ha engem az egész életem, minden emlékem ehhez a lakáshoz köt. Kilakoltathatnak innen? Elhúzódó szüzesség N. N.: Három évvel ezelőtt névházasságot kötöttem egy külföldivel, hogy ne kelljen Csehszlovákiából elutaznia. Megállapodtunk abban, hogy amint megkapja az itteni állampolgárságot, közös megállapodással beadjuk a válópert. Ez több mint egy évvel ezelőtt meg is történt, de ítélet még azóta sem született. Hét tárgyalás volt eddig, és a bíróságon dolgozó ismerősöm szerint azért nem akarják kimondani a válást, mert minket „annyira egymáshoz tartozónak látnak". Azt persze nem mondtuk el, hogy itt névházasságról volt szó, és bármennyire firtatták is, mikor éltünk utoljára házaséletet, nem mondtuk el, hogy névházasságról lévén szó soha sem volt nászéjszakánk. Névleges házastársam engem hibáztat azért, hogy a válást még nem mondták ki, holott nekem már komoly ismeretségem van, én is szeretnék szabadulni ebből a kötelékből, és szeretnék már nyugodtan élni. Hogyan gyorsíthatom meg a válás kimondását? „Élősködők" jeligére - Az utóbbi hetekben a székletemben észrevettem bizonyos élőlényeket, amelyek 1-1,5 cm hosszúak és áttetszően krémszínűek. Hogyan szabaduljak meg a hívatlan vendégektől, mivel űzzem kl őket? - Nem kell megijedni! Egy ba nális, nagyon gyakori parazitáról van szó; ezen fertőzésen valószínűleg mindenki átesett gyermekkorában. Legalábbis azok, akik bölcsődét, óvodát látogattak. A nálunk rendszerint előforduló, mintegy 12-15 fajta bélféregfertőzés közül ez a legve szélytelenebb, és nagyon könnyen meg lehet tőle szaba dúlni, amennyiben sikerül a család valamennyi tagját egyszerre kezelni, valamint az egész lakást jó alaposan kitakarítani, s főleg portalanítani. Amennyiben van a családban óvodába vagy bölcsőbejáró kisgyerek, el kellene érni, hogy az egész közösséget az óvó- és nevelőkkel együtt kezeljék. Ez már keményebb dió, a dolog gyakorlatilag nem is szokott sikerülni, ezért a kezelésből kimaradó személy idővel újból a fertőzés gócává válik. Gyermekek esetében nagyon egyszerű a fertőzés útja, mivel természetességükből eredő egyszerűséggel meg-megvakarják viszketés esetén a végbélnyílásuk környékét, és az apró féregpeték, amelyeket a nőstény ide rak le - ezért viszket -, a körmük alá kerül, és onnan játék vagy evés közben a szájba. Az infekció így állandóan ismétlődik, különben 5-8 héten belül megszűnne magától. A peték rákerülnek a fehérneműre és az ágyneműre is. Lehullanak a földre, bekerülnek a padlórések, szobahajlatok porába. Innen már csak egy lépés, hogy rászánjanak az élelemre, főleg amikor a port felkavarják, s így lélegzéssel bejutnak a tüdőbe, majd a légutak természetes tisztítása alatt, nyelés révén az emésztőrendszerbe. Az egyszerű fertőzésektől aránylag könnyen meg lehet szabadulni, csak nagyon oda kell figyeleni a tiszta ságra, a kéz gyakori és alapos mosására, valamint a porszívózásra. Sokan elhanyagolják altestüknek, a végbélnyílás környékénei mindennapos, szappannal való megmosását. Gyógyszerek felírása az orvos feladata, de azokat a gyógyszereket, melyek szabadon is megvásárolhatók, ajánlatos kombinálni a népi tapasztalatokkal, melyek egyik legelterjedtebbike a fokhagymakúra. Hogy mennyire nem szentelnek e problémának figyelmet az emberek, arról az is tanúskodik, hogy a gyermekközösség 80 és a felnőttek majd 30 százaléka fertőzött. „Sürgős" jeligére - 20 éves vagyok, és nem tudok napirendre térni afölött, hogy a menstruáció előtt 3-4 héttel beduzzadnak a melleim, és annyira fájnak, hogy már hasra fordulni is képtelen vagyok. Mivel kisebb-nagyobb csomókat is észleltem, szakorvoshoz fordultam. Megvizsgált, és mindent rendben talált. Azt mondta, hogy ez normális jelenség. Én mégis aggódom. Mit tegyek? - Valóban nyugodjon meg! Helyesen járt el, hogy szakorvoshoz fordult, ha még kételyei lennének a kivizsgálás eredményét illetőleg, meg lehet a vizsgálatot ismételni egy másik, esetleg még tapasztalabb orvosnál. Ebben szívesen segítek. A ser dűlőkor körüli, a ciklussal összefüggésben levő emlőérzékenységek, duzzanatok, esetleg fájdalmak nem szükségeltetnek kezelést, esetleg borogatni lehet őket. Sokat segíthet viszont a jól emelő melltartó. A nők egy részénél, de erre inkább a 30 év utáni kor a jellemző, állandósulnak az emlők bizonyos fájdalmai. Ilyenkor gyulladásos és degeneratív elváltozások miatt változik meg az emlő kötőszövete, s többek között kis ciszták, göbök keletkeznek benne, de nem rosszindulató változásokra van szó. A ráktól való kóros félelem azonban kialakulhat ezen a téren, ezért van a gyakorlati haszna mellett pszichoterápiái jelentősége annak, hogy az érintett személy rendszeresen eljár ahhoz a szakemberhez, akit igyekszik jól kiválasztani, és akiben töretlenül meg tud bízni. Heveny fájdalmak esetében ez lehet akár kéthetente, később háromhavonként, tünetmenetes időszakban félévenként. Hormonális kezelést nem szeretnék ajánlani, bár „elviselhetetlen" esetekben ehhez is fordulnak egyes intézményekben. Nemrég viszont megjelent a hazai piacon egy új készítmény, táplálékkiegészítő formájában, ami már sok nőnek segített. Ha megadja címét, elküldöm az ismertetőt. „Egy aggódó anyuka " jeligére - A kisfiam 6 éves, és már több mint 2 éve tart a problémája. Nem tudja megtartani a székletet Van úgy, hogy egy délután 5-8 kisnadrágot is rá kell adnom, mert bepiszkítja. Megtörtént már, hogy közvetlenül fürdés után már olyan volt a feneke. Megfigyeltem azt Is, hogy ha emel valamit, máris jönnek tőle a szelek és a széklet. S rettentően gázos, büdös. Voltam a gyermekorvosnőnknél, aki mindig csak azzal biztat, hogy majd kinövi. Adott széntablettát, és szörpöt, meg kúpokat, de nem segítettek. Mikor szóltam, azt mondta, hogy ez biztosan attól van, hogy ideges természetű, és hogy majd kinövi, meg hogy majd csak hozzászokik a szigorú rendhez az óvodában. Csakhogy már az óvónők is többször szóltak. Mit csináljak? - A leírt tünetek nagyon azt sugallják, hogy rendellenesség alakult ki a kisfiú bélrendszerében. Erre utalnak a szokatlanul bűzös gázok, a nyomásra, emelésre, testváltoztatásra megjelenő széklet. A kisfiút igenis ki kell vizsgáltatni a gyermekosztályon - sebésszel és belgyógyásszal. Kérdés, nem kell-e végül megműteni. Ha viszont valóban csak „ideges" a fiú, akkor fel kell venni a kapcsolatot gyermekpszichológussal (lehetőleg anyanyelvi legyen), és lemérni, hogy mi megy az idegesség rovására, mi másra. Fölösleges dőveszteség csak várni, és figyelni a kisfiú vergődését. „Aggódó anyuka II." - A kisfiam vérszegény, és nagyon sokszor kell vért kapnia. Minden hónapban 2 alkalommal adnak neki vért. Azt szeretném kérdezni, nincs-e valamilyen más gyógymód, mert mindig attól félek, hogy egyszer majd a szervezete nem fogja befogadni a vért, s mi lesz akkor. Már mindent elkövettem, hogy ne kelljen befeküdnie a kórházba, nagyon sok zöldséget, gyümölcsöt adtam neki, mégsem segített. Mit adjak neki, hogy a vére jó legyen? Jó-e az ő problémájára a Béres-csepp? Béres-cseppet nyugodtan adhat neki, ártani nem fog, s ha nincs minden rendben a kisfiúnál a nyomelemeket illetően, akkor ebben segíteni fog. Vannak olyan tünetek és betegségek, ahol a vérszegénységen csak a sok gyümölcs és zöldség önmagában nem tud segíteni, habár mindkettő nélkülözhetetlen eleme a táplálékunknak. Ezért minden tekintetben tessék követni a gyermek kezelőorvosainak az utasításait és tanácsait. A leírt tünetekből nem lehet megállapítani a vérszegénység okát, a betegség jellegét, de tessék elhinni, egy orvos sem fogja a transzfúziókkal kapcsolatos gondok és komplikációk kockázatot magára vállalni, ha más mód is lenne a kisfiú egészségének a visszaállítására. „Élni kell" jeligére - Mindig is vékony alkatú leány voltam, de egy éve már, hogy még jobban lefogytam, és most 20 évesen csak 45 kg vagyok. Egyáltalán nem tudok enni, undort érzek, ha csak rágondolok vagy ránézek az ételre. Gyakran már nagy fájdalmak kínoznak az éhség miatt, szédülök, teljesen erőtlen vagyok, de hányingerem van, és nem tudok enni. Ez az egész lelki okok miatt kezdődött, tudom, de most már ez a fő problémám. Nem merek az emberek közé menni, úgy érzem, mindenki engem néz! A körzeti orvosomtól kaptam injekciókat, de nem küldött el sehova kivizsgálásra. Egy újságban olvastam, hogy ezt anorexiának hívják. Igaz ez? És hol kaphatnék segítséget? - A következtetése helyes, bár nem teljesen tipikus anorexiáról van szó, ezért kérem, látogasson meg a rendelőmben, hogy meg tudjuk beszélni a segítés és ellátás módját. Mivel nem adta meg a címét, arra kérem, írja meg a szerkesztőségbe, a nevemre, s ha teheti, jöjjön el személyesen a rendelőmbe, valamelyik kedden vagy csütörtökön. Állapota sok türelmet és megértést kíván, de már az is nagyon jó jel, hogy kézbe merte venni a tollat. Biztosan megtaláljuk a módját annak, hogy eleget tudjon tenni a mottójául választottfeladatnak! „Keserű élet" Jeligére - Fél éve műtötték meg epekövekkel. Egy nagyobb kövem volt. Utána már kitűnően éreztem magam, de körülbelül 2 hónapja megint éreztem a jobb oldalamban azt a tompa fájdalmat, amit a műtét előtt mindig, és ami a legrosszabb, a számban is éreztem azt a kellemetlen, visszataszító, keserű ízt! Voltam ellenőrzésen, a vértől kezdve a szonográfiás vizsgálatig mindent rendben találtak nálam. így azt mondták, az egész pszichés eredetű! Ennek megörültem, de ezzel még a problémáim nem oldódtak meg, mert a fájdalmon kívül érzem azt a ronda ízt a szájban, gyakorlatilag éjjel-nappal. Csak akkor nem, ha eszem. Mit tehetek ez ellen? - Tudni kell, hogy a betegek egyharmada panaszkodik műtét után valamilyen „visszamaradt" vagy újra előbukkanó tünetre. Ez azért van, mert a műtét előtti tünetegyüttes rendszerint jóval komplikáltabb és gazdagabb, semhogy azt csak a kövekkel meg lehetne magyarázni. Magának a kőnek vagy köveknek a keletkezése is magyarázható részben olyan tényezőkkel, melyek a kövek keletkezése mellett fájdalmat is okozhatnak. Ugyanakkor a krónikus problémák, főleg ha kellemetlenek és soká tartanak, mindig kialakíthatnak feszültségeket és kóros reflexeket. Ebből következik, hogy az úgynevezett epeműtét utáni szindróma nagyon gazdag tüneteket tud mutatni, és Sokszor ismételten műszeres vizsgálatra irányítja a beteget, minden kézzelfogható eredmény nélkül. Ami nem jelenti azt, hogy a műtét fölösleges volt, hiszen a kövekkel teli epehólyag időzített bombaként ketyeghet a szervezetben, hanem azt, hogy most már meg kell próbálni megoldani a bajok további, esetleg eddig fel nem tárt gyökereit. Igaz, ezek lehetnek pszichések is, de mindig a lehető legnagyobb biztonsággal ki kell zárni a szervi károsodás lehetőségét. Az epeműtét indikációjának kimondását ezért nagyon tapasztalt sebésznek kellene mindig megtennie. Olyannak, aki nemcsak a kórismét, hanem a beteg személyiségét is alaposan ismeri. így könnyebben felismeri, melyik is az a beteg, akinek már a műtét előtt „epeműtét utáni szindrómája" volt. Azt is figyelembe kell venni, hogy fél év még nem nagy idő, bőven belefér a teljes regenerációnak, az új egyensúlyi helyzetek és helyi viszonyok kialakulásának a keretébe. Szerintem levélírónk a jól sikerült műtétet követően hamar belevetette magát az élet sűrűjébe, s nem a lassú, folyamatos rehabilitáció mellett voksolt. Vissza kell hát mennie a kezdetre, szigorúbb diétán át, fokozatosan hozzászoktatni az epetermelést és - ürítést az új körülményekhez. Ezzel párhuzamosan ajánlok egy elvszerű idegrendszer-erősítő kúrát, vitaminokkal, erősítőkkel, gyulladásgátlókkal. Az ismert méregtelenítő kúrák alkalmazása ezen a folyamaton csak segíthet. „Őszi éjszakák" Jeligére - 20 éves vagyok, a kisfiam 3 éves. Rögtön szerettünk volna második babát, de hiába próbálkozunk a férjemmel, nem akar sikerülni, valószínűleg azért, mert az ondó kifolyik. Először is egy évig éltünk nemi életet, amíg teherbe estem. Az egyik ismerősöm azt mondta, hogy a teltkarcsúbbak nehezebben esnek teherbe. Igaz ez? Csak nincs komolyabb bajom? - Bizonyos körülmények között valóban elképzelhető, hogy a teltkarcsúak nehezebben esnek teherbe, de ha már egyszer rájöttek a dolog nyitjára és sikerült, valószínűleg nem ott lesz a hiba. Amennyiben meg vannak róla győződve, hogy a leírt probléma a meddőség oka, egyszerűen változtathatnak rajta. Iktassák be kérem repertoárjukba az „á la vache", azaz a „hátulról" figurát s nem szükséges rajta változtatni akár reggelig. A hatékonyságát még növelhetik is, amennyiben feltérképezik, melyek önnél a termékeny és terméketlen napdk. Persze nem árt, ha tudomása van arról, milyen is az egészségi állapota, nincs-e rejtett, krónikus, gyulladásos betegsége, hiszen a szülés óta eltelt 3 éve alatt a szervezetével sok minden történhetett. A tüszőérésnek, valamint a méhnyálkahártya-fejlődésnek jól be lehet segíteni emelt adagú E-vitaminnal, beta-karotinnal, és egy elvszerű cinkkúrával. Sokszor hozott már meglepően jó eredményt egy gondtalanul eltöltött szabadság, édeskettesben, távol a megszokott arcoktól, környezettől és főleg a mindennapi gondoktól. A hangsúly a kellemes, gondtalan, felszabadult időtöltésen van. • •• Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltünteni. Őszinteséggel! Igazából nem tudhatjuk, mit válaszoltak arra a válóperekben nagyon gyakran felvetődő kérdésre, hogy „mikor éltek utoljára házaséletet, mikor volt utoljára intim kapcsolatuk" (holott ezt a kérdést a bíróság általában felteszi a válni akaró házastársaknak). A családjogi törvény arra kötelezi a bíróságot, hogy valamilyen módon megelőzze a válást, megpróbálkozzon a házastársak békéltetésével, hiszen a Felmondás Egyértelmű nemmel kell válaszolnunk! Ilyen felmondásokkal már a pártállami vállalati igazgatók is próbálkoztak (és általában sikeresen, mert akkoriban kevés olyan alkalmazott akadt, aki pereskedni mert volna a munkaadó megtartása miatt). A Munka Törvénykönyve úgynevezett taxatív, azaz kizárólagos módon sorolja fel, miért, milyen okból adhat a munkáltató felmondást az alkalmazottjának. A Munka Törvénykönyve 46. §-ának első bekezdése olyan terjedelemben sorolja fel a felmondási okokat, hogy azok szó szerinti fordításának közlétörvény szerint a bíróság csak akkor bonthatja fel a házasságot, ha megállapításai szerint a házastársak közti ellentétek lehetetlenné teszik a házastársi együttélést, ha a házastársak közötti viszony jóvátehetetlenül megromlott. Nem lehet ezért fennakadni azon, hogy a bíróság a válás törvényes feltételeinek meglétét vizsgálja. Vagyis elsősorban azt kellene bevallani a bíróság előtt, hogy itt valójában csak névházasságról volt szó. se meghaladja lehetőségeinket. Tény viszont az, hogy a felmondás nem indokolható azzal, hogy az alkalmazott betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Ez az ő magánügye; ennek alapján eldöntheti, kérvényezi-e a nyugdíj megítélését és folyósítását vagy nem - habár alapjában véve még a nyugdíj megítélése és esetleges folyósítása sem érinti a munkaviszonyát. Amennyiben a munkáltatója a felmondást komolyan gondolja, feltehetőleg bírósághoz kell majd fordulnia, és a munkaviszonya megszüntetésének érvénytelenségét kell perelnie. Dr. P. D. P. /.: Két gyermeket neveltem fel. Augusztusban voltam 55 éves. A munkáltatóm néhány nappal ezelőtt olyan felmondást küldött nekem, mely szerint nekem a vállalattól azért kell távoznom, mert betöltöttem a nyugdíjkorhatárt. A férjem munkanélküli, és már segélyt sem kap. Az egyik lányom még iskolába, egyetemre Jár. Most már igazán nem tudom, hogy miből éljünk meg. Elküldhetnek engem a munkából így, ilyen hirtelen? fusból 706. paragrafust csináltak.) A lakástulajdonról szóló 182/1993. Tt. számú törvény 16. §-ának első bekezdése szerint azt a lakást, amelynek bérlője magánszemély, csak ennek a bérlőnek tulajdonába lehet átruházni. Vagyis ha a bíróság meg állapítaná, hogy a Polgári Törvénykönyv idézett rendelkezései alapján a lakásbérleti jog átszállt önre, a község nem adhatná el a lakást harmadik személynek, illetve az esetleges adásvételi szerződés a Polgári Törvénykönyv 39. §-a alapján érvénytelen lenne. A fent említett megállapítási kereset beadásakor a polgári perrendtartási szabályok értelmében bizonyítania kell azt is, hogy sürgős jogi érdeke fűződik az említett tény (azaz a lakásbérleti jogviszony) bírói megállapításához, leszögezéséhez. Ezt a sürgős jogi érdeket, mondjuk, azzal tudja bizonyítani, hogy bemutatja a községi hivatallal folytatott levelezését, esetleg azzal, hogy tanúként idézteti meg azt a hivatalnokot, aki az ötvenes években megkötött lakásbérleti szerződést érdektelennek tartja, és önt saját lakásából el akarja üldözni. Ha nem próbál meg védekezni, megtörténhet, hogy igen. A védekezés módjának megválasztása a körülményektől függ. Amennyiben a község, esetleg a községi lakásgazdálkodási vállalat azt állítja, hogy ön nem tekinthető lakásbérlőnek, akkor nézetünk szerint a bíróságon kellene kezdeményeznie egy úgynevezett megállapítási keresettel azt a pert, amelyben a bíróság jogerős és utólag megtámadhatatlan módon megállapítaná, hogy a lakás kizárólagos bérleti joga önt illeti meg. Nem igazán érdekes, avagy jogilag nem igazán releváns, mértékadó szempont az, hogy a lakásbérleti szerződést az ön - időközben elhunyt - szülei írták alá. Az 1964. április elsejétől hatályos Polgári Törvénykönyv 179. §-ának első bekezdése szerint az akkori lakáshasználati jog a bérlő (esetleg a bérlők) halálát követően átszállt többek között a bérlő gyermekére, ha az a bérlő halálának napján vele közös háztartásban élt, s ugyanakkor saját lakással nem rendelkezett. (Ezt a szabályt egyébként a Polgári Törvénykönyv minden későbbi módosítása szinte érintetlenül hagyta, habár a lakáshasználati jogot átkeresztelte bérleti jogra, és a 179. paragra-