Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-28 / 299. szám, szerda

í 8 \ új szó MOZAIK 1994. december 29. A politika megosztja a papságot is? A címben használt kérdőjel talán fölösleges, hiszen több tényből az derül ki, hogy az ország belpolitikája még az egyazon hitvallású egyházi vezetőket is megosztja. Amint arról a sajtó beszámolt, a választási győzteseknek a parlament november elejei ülésén alkalmazott módszerei ellen a szepességi katolikus püspökség püspökei és 34 papja levélben tiltakozott. Ezt követően a nyitrai püspökség 20 lelkésze a Slovenská Republika napilapban közzétett nyilatkozatában elhatárolta magát a szepességi kollégáik tiltakozó akciójától. A Kassán megjelenő Slovenský východ regionális napilap karácsonyi számában ezzel kapcsolatban egy újabb levelet közölt, amelyben a PoprádVel'ká-i esperes, a poprádi espe res és egy magas-tátrai lelkész nyitrai paptestvéreik állásfoglalására reagálnak. - Szomorúan vettük nyilatkozatotokat, melyben határozottan elhatárolódtok a Szlovák Köztár saság Nemzeti Tanácsához intézett tiltakozó levelünktől, s amelyben azt állítjátok, hogy meggondolatlanul „megkérdőjeleztük a DSZM demokráciáját". Beismerjük, hogy nem értjük, mit jelent „kétségbe vonni a DSZM demokráciáját", mert mi a demokrácia alatt azt értjük, hogy az országban több politikai erő is részt vesz a közigazgatásban. Ha létezik demokrácia, akkor ezen pártok között a politikai hatalom megoszlik, s egyúttal ezt a hatalmat az ellenzék ellenőrzi, illetve védi a visszaélésektől. Ha egy párt arra törekszik, hogy minden hatalmat a saját kezében összpontosítson, és az államirányításból más pártokat kizárjon, az már nem demokratikus magatartás... - kezdik levelüket a lelkészek. A három levélíró a továbbiakban kifogásolja Vladimír Mečiarnak és a DSZM-nek a kormányban és a parlamentben hozott néhány korábbi intézkedését. - Nagyon meredeken nyilatkoztok, kedves testvérek, a KDM és elnöke, dr. Čarnogurský úr ellen. Nem ismerjük kellően annak az okait, hogy mi vezet titeket ehhez. Ha szemére vetitek, hogy nem akarta az önállóságot, akkor az bizonyára csak azért volt, mert nem akart felelőtlenül a nép vállára újabb terheket rakni. Végül is ilyen komoly döntés előtt népszavazást kellett volna kiírni, hogy az emberek kifejthessék véleményüket. Mivel nem volt népszavazás, a KDM nem csatlakozott azokhoz a pártokhoz, amelyek az önállóságot kikiáltották - áll a levélben. (gazdag) MAR MA KAPHATÓ A ilasúrnap A tartalomból: > Rosszleányok Miklósi Péter írása a prostitúcióról a Adósságllsta Csizmár Eszter hazai magyar politikusainkat faggatta az elmúlt év eredményeiről és hiányosságairól M Egy pohár víz Egerecske, évecske Dusza István tárcasorozatának következő része m A csillagokat nem láttam... Kopasz-Kiedrowska Csilla beszélgetése egy jövendőmondóval m Olvadás, érintésre Szabó G. László írása Pogány Judit házasságáról Koltai Róberttel m Lapozás 1994 sportkrónikájában J. Mészáros Károly összeállítása m Halvarázs Péterfi Szonya k is riportja m 32 oldalas színes magazinunk sok érdekességgel, részletes rádló- és televízióműsorral TEGNAP OLVASTUK 0,363 százalék a nemzet? Kezdetben volt egy szerény meghívó, amely a kormánytagok és a szlovák nemzet találkozására szólt. Ezt olyan hírek követték, hogy a zsolnai találkozóra egész Szlovákiából autóbuszokkal szállítják a DSZM híveit, akik ingyenes frissítőt is kapnak. Végül pedig megszületett a bizonyíték, hogy a Szlovák Televízió valóban független és objektív intézmény. A zsolnai találkozó célja a győztes koalíció erejének és egységének demonstrálása volt, ami rendben is lenne, hiszen a politikai pártok harci fegyvertárának legális eszközéről van szó. A történtek során meglepetést a Szlovák Televízó okozott, amely végre eloszlatta a szlovákiai közszolgálati intézmények függetlenségével kapcsolatos aggodalmakat. A Szlovák Televízió csaknem tíz perces felvételt adott a zsolnai találkozóról, amely objektíven számolt be erről a nagyszabású eseményről. A nézők előtt elvonult Slota, Mečiar, Ľupták és Gašparovič úr, úgy, mint a régi jó időkben. A felszólalások módja és tartalma, a tipikus általános retorika megfelelt a nagygyűlések jellegének. Még objektívebb lett volna, ha a televízió a hírműsorban az egész nagygyűlést közvetíti, hogy a nézőket véletlenül se fosszák meg vezéreink zseniális gondolataitól. Az olyan típusú kijelentéseket, mint: mindenkinek lehetősége volt részt venni a kormányban, de nem mindenki volt ehhez elég bátor, a nézők még valószínűleg nem ismerik eléggé. Ezért szüntelenül ismételgetni kell őket egy mosogatógép kitartásával, amely mindent, így az agyakat is tisztára tudja mosni. A nagy erődemonstráció sikeres volt, a Szlovák Televízió hírműsorában csaknem tíz percig tartott, annak ellenére, hogy a szakmai követelmények szerint minden eseménynek a súlyának megfelelő teret kell adni a hírműsorban. A Szlovák Televízió a parlamenti választásokhoz vagy az izraeli-palesztin békeszerződés aláírásához hasonló jelentőséget adott a zsolnai gyűlésnek. A szlovák nemzettel való találkozó végül a polgárok és a kormánytagok találkozójává vált. Annak ellenére, hogy az autóbuszokkal Zsolnára szállított nemzet egyértelműen ennek a jelmondatnak a szellemében reagált: Aki ott van a téren, az a nemzet. A nemzetnek 0,363 százaléka volt ott. SME, ALEXEJ FULMEK VÁLASZ OLVASÓINKNAK A nyugdíjas egészségügyi biztosítása P. E: Valamikor augusztusban fordultam önökhöz azzal a problémámmal, hogy én a nyugdíjat 1994. Január elsejétől, azaz a nyugdíjaztatásomtól Prágából kapom (holott sohasem dolgoztam Csehországban, egyszerűen csak egyik napról a másikra egy cseh vállalat alkalmazottja lettem, amikor Csehszlovákiát kettéosztották), és a nyár folyamán kaptam egy felszólíszlovákiai nyugdíjat kapnak. Az új, január l-jétől hatályos törvény 10. §-ának (6) bekezdése már leszögezi azt, hogy az állam fizeti az egészségügyi biztosítást azok helyett is, akik a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkeznek, a nyugdíjat a Cseh Köztársaság nyugdíjbiztotást, hogy fizessem be az egészségügyi biztosítást visszamenőleg is (havonta megközelítőleg 340 koronáról volt szó). Önök akkor azt válaszolták, hogy ezt az összeget be kell fizetni, mert így szól a törvény, de említést tettek arról is, hogy előkészületben vannak valamiféle új szabályok vagy szerződések. Most arra lennék kíváncsi, történt-e valami új az ügyemben. KOMMENTÁRUNK Időnyerés három hónapra A politikusok cselekedeteiben néha nehéz meglelni a logikát. Novemberben, az egyik parlamenti bizottsági ülésen Oľga Keltošová írásbeli beismerést követelt Július Brocka akkori szociális minisztertől, hogy valóban egyetért a Moravčik-kormány megengedhetetlenül restriktív jövő évi költségvetési javaslatával. December közepén azután a Mečiarkormány - Oľga Keltošová szociális- és munkaügyi miniszterrel együtt - olyan költségvetési provizóriumot terjesztett be és fogadtatott el. amely a megszorításokat tekintve a Filkus-féle pénzügy-minisztérium elképzeléseit messze felülmúlja. Azt tulajdonképpen senki sem vitatja, hogy az 1995 első negyedévére érvényes költségvetési szabályozók lényegében a Moravčik-kormány javaslataira épülnek, csak éppen az ágazatok nagy részéhen még inkább csökkentik a felhasználható összeg nagyságát. Ily módon a már idén is a minimálisnál valamivel kevesebből gazdálkodó minisztériumok, mint például az oktatásügy, egészségügy, vagy éppen a honvédelmi tárca, olyan keveset kapnak, amennyiből a független szakértők szinte egybehangzó véleménye szerint nincs esélyük fenntartani normális működésüket. Ehhez járulnak még a kormány számára három hónapra biztosított különleges előjogok, köztük például az átcsoportosítási lehetőség a/ egyes tételek között, vagy a túlköltekező minisztérium számlájának zárolása a hónap végén. Nem jártak jobban a költségvetéshez kötődő nem állami szervezetek sem. A tavaly kialakított mečiari hagyományokhoz híven a társadalombiztosítási alapokba továbbra is csak szimbolikusan fizetik az állami alkalmazottak után járó díjat, és újra hozzányúltak az adókból az önkormányzatoknak járó részesedéshez is. Legrosszabbul azonban a köztársasági elnök hivatala járt. A provizóriumban számára biztosított bérkeret alapján munkatársai felének azonnal tél kell mondani. Mivel ez a végkielégítések miatt negyedéves távlatban semmiféle megtakarítással nem jár, inkább Július Brocka kereszténydemokrata képviselőnek lehet igaza, aki az intézkedést politikai vendettának tartja. Annak idején, az önállóságért küzdők sajtója a restriktív gazdaságpolitikát folytató Václav Klaust a nadrágszíjmeghúzás imidzséve! ruházta fel. Amennyiben most a Klausénál is sokkal keményebb megszorítások hátterét keressük, egy rövidebb és egy hosszabb távú okkal kell számolnunk. Az első az államadósság törlesztésének módja. Ez a teher ugyanis először jövőre válik nyomasztóan naggyá, és a provizórium ideje alatt erre a célra szükséges hétmilliárd koronát a/, új kormány még saját korábbi elképzeléseivel szemben is teljes egészében a költségvetés nyakába varrta. Ez. azonban sokáig tarthatatlan, így találniuk kell valamilyen, a költségvetésen kívüli forrást is. A provizórium elfogadtatásával nyert néhány hét fontos lesz a kormánykoalícióban helyet foglaló három párt gazdaságpolitikai elképzeléseinek egyeztetése szempontjából is. Tény ugyanis, hogy restrikciót egyikük sem ígért választóinak, így jelenlegi teljhatalmuk ellenére is számolniuk kell a bizalomvesztésben rejlő politikai kockázattal. Ez különösen a Munkásszövetségre vonatkozik, amely ezzel a lépéssel egyenesen elárulja saját ideológiáját. A másik oldalon viszont a mozgásterük nagyon szűk, ennek határait már lényegében kijelölte a Moravčik-kormány által kidolgozott, de be nem nyújtott költségvetési javaslat. így azután az új hatalom egyelőre meglehetősen dölyfösen viselkedő tagjaira az időnyerés ellenére is kemény egyeztetés vár. Ennek eredményére először január közepén, a kormányprogram közzétételekor, majd pedig február végén, az 1995-ös költségvetés beterjesztésekor következtethetünk. Ekkor válik nyilvánvalóvá, vajon merre veszi az irányt Szlovákia a Mečiar-Slota-Ľupták trió által fémjelzett időszak első évében. TUBA LAJOS AHOGY ÉN LÁTOM Közeledett a karácsony, a római katolikus egyház legnagyobb ünnepe, így Ján Chryzostom Korec bíboros más elfoglaltságai miatt nem tudott Zsolnára utazni, hogy jelen legyen, midőn Vladimír Mečiar miniszterelnök, Ivan Gašparovič, a parlament elnöke, Jozef Markuš, a Matica slovenská elnöke, valamint Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szózatot intézett a nemzethez. Közeledett a karácsony, és én elmentem volna Zsolnára. De én sem mentem el. Érdeklődő újságíró vagyok, meghallgattam volna a közéleti kitűnőségeket. Még azt is, mit mond a holnapról Ján Slota, a nagy találkozó vendéglátója. Nem mentem el, mert a (sajtóban közzétett) miniszterelnöki invitálás úgy Távol Žilinától szólt, hogy a nemzettel lesz találkozója a miniszterelnöknek és kíséretének. így hát otthon maradtam Gútoron (Hamuliakovo), és csak az újságokból, illetve a televízióból értesültem róla, mi minden történt a köz- és egyházi életben az ünnepek előtt, illetve alatt. Dominik Hrušovský püspök úr misét celebrált a kormány tagjainak. A Slovenská Republika tudósítója szerint az „újon nan megválasztott kabinet tiszteletére". Rendben van, igaz, szokatlan a gesztus, de hát miért ne lehetne ezt a szokást is meghonosítani nálunk? A püspök úr fohászából a következőt idézi a Republika riportere: „Imádkozzunk a szlovák nemzetért, áldja meg az Isten, a kormányért... hogy jó szellemben teljesítse kötelességeit". Hát, ebből az imából, mi tagadás, kihagytak bennünket, szlovákiai magyarokat. Nem tudom, mit szól hozzá Ő, akihez a fohászt intézték. Remélem, nagyvonalú, és elnézi szegény földi szolgájának, hogy politikailag nem volt elég körültekintő, és megfeledkezett arról, hogy ez a kormány (ha máshogy nem, papírforma szerint) hatszázezer magyar kormányának is tekinti magát. mány újságja, a Slovenská Republika Ján Chryzostom Korec bíborosnak a zsolnai találkozó résztvevőihez intézett levelét is közölte. Remekbe szabott, főpaphoz méltó episztola, főképp mert egy szó sem esik benne politikáról. Annál több erkölcsi intelmet tartalmaz. És ha tartalmaz is itt-ott utalást a politikára, azt csak azért cselekedte a levélíró, hogy lefaragja a politikusok közötti ellentétek élét. Tehát hadd ne legyek képmutató, hadd mondjam ki, hogy bíboros urunk a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti viszály tompítására ösztöApropó, politika. A kor- nöz. Ha a szinte ötmillió szlovák bármelyike, vagy egy német, vagy francia olvassa ezt a levelet, keresve sem talál benne olyan szót, ami miatt hiányérzete támad. Még az általánosságban demokratáknak sem támad hiányérzetük. Szinte pirulva, a feltűnési viszketegség bűnében való elmarasztalástól tartva írom le, én annyira maximalista vagyok, hogy nekem a főpapi levél elolvasása után is ugyanaz miatt támadt hiányérzetem, ami miatt a státusférfiúi megnyilvánulásokat hallgatva is szinte naponta. Őeminenciája is kihagyott bennünket, magyarokat az intelmeiből. Ráadásul karácsonykor, amikor sokkal érzékenyebb az Ember gyereke, mint máskor. Nem hi-, szem, hogy attól egy parányival is kisebb szlovákká lett volna Korec atya, hogy legalább egy utalás erejéig megemlékezik rólunk. Mondjuk így: „... és a hazánkban élő más nemzetiségek". Vagy másként, sokkal szellemesebben, mint ez a velejéig pártállami fordulat. Korec atya a totalitarizmus korszakában saját bőrén tapasztalhatta, mit jelent a mellőzöttség. Azon a karácsony előtti esten a zsolnai nagygyűlésen mondottakat hallgatva és ma, bíborosunk levelét olvasva egyfolytában úgy éreztem, nagyon távol vagyok Žilinától. TÓTH MIHÁLY Igen, mégpedig a szlovák parlament 273/1994. Tt. számú törvénye eredményez (többek között) az ön számára is kedvező változást 1995. január elsejétől. A korábbi 7/1993. Tt. számú törvény szerint, ugye, az állam csak azon nyugdíjasok helyett fizette az egészségügyi biztosítást, akik sítási alapjából kapják, de ugyanakkor nem alkalmazottak, illetve nem folytatnak önálló kereseti tevékenységet, és az önálló kereseti tevékenységet folytató személyekkel nem működnek együtt a jövedelem megszerzésében. dr. P. D.