Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-14 / 289. szám, szerda

INTERJÚ 1994. december 14. BESZÉLGETÉS SZILÁGYI N. SÁNDOR KOLOZSVÁRI NYELVÉSZ-POLITIKUSSAL ÚJ SZ

Ó 7 1 A nemzetállami koncepció alternatívája Szilágyi N. Sándor a kolozsvári BadesBoiyai Egyetem magyar tanszékének adjunktusa. Korábban, 1972-től 1990-ig, a bukaresti Kriterion Könyvkiadó munkatársa volt, a nyelvészeti kiadványok szerkesztője. Az 1989-es romániai változásokat követően a nyelvészet mellett politizálni kezdett. Egy ideig tagja volt az RMDSZ szűkebb országos vezetésének, Jelenleg pedig az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának a tagja. 1990 óta tanulmányozza a konfliktuskezelés módjait és lehetőségeit. Ez irányú munkásságának, illetve nyelvészeti tapasztalatainak eredménye az a törvénytervezet, ra ezek eleve adva vannak. Én nemcsak abszurditást, hanem némi komikumot is látok abban, ha egy törvény előírja például, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelv szabad használatára. Hát a többségnek nincs joga erre? • Az ön törvénytervezete nem a francia gyökerű nemzetállami koncepcióra épít, sokkal közelebb áll a régi Szent lstván-i állameszméhez. Miért látta szükségesnek, hogy az RMDSZ tervezetének alternatívájaként kidolgozza? - Napjainkban az egész Kelet-Közép-Európára jellemző, hogy az ott élő nemzetiségek kisebbségitörvény-tervezeteket szeretnének készíteni. Bár a különböző magyar kisebbségek képviselői többször is leszögezték, hogy a régi nemzetállami. koncepció már alkalmazhatatlan, gondolkodásunkban mégsem tudtunk elszakadni attól, hogy a kisebbségek helyzetét a hagyományos nemzetállami keretben próbáljuk megoldani. A kisebbségi törvény ugyanis jellegzetesen a hegemonista nemzetállam műfaja. Annak az előfeltevésnek az elfogadásán alapszik, hogy csupán a kisebbségek számára kell külön törvénnyel biztosítani a nemzeti identitással kapcsolatos jogokat, mert az államalkotó nemzet számá• Szlovákiában létezik egy nyelvtörvény, amely kodifikálja a szlovák nyelv használatát. Romániában is van valami hasonló? - Romániában nyelvtörvény nincs. Ilyen vonatkozásban jelenleg csak az alkotmányra lehet utalni, amelyben az szerepel, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román. És az is, hogy Románia egységes nemzetállam. • Az alkotmány e kitételei nyilvánvalóan a hegemonista nemzetállami koncepció alapján állnak. Hogyan illeszthető ebbe az ön tervezete? Nincs szükség az alkotmány módosítására vagy egy teljesen újnak az elfogadására? - Az alkotmány azt nem melynek címe: Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről. E tervezet az RMDSZ nemzetiségi törvénytervezetének alternatívájaként készült el, s meglehetősen eredeti megközelítésben próbálja szabályozni a nemzeti közösségek egy országon belüli együttélését. Bár a terv csak terv maradt és a romániai viszonyokra készült, sok szempontból számunkra, szlovákiai magyarok számára is tanulságos lehet az erről szóló, Szilágyi N. Sándorral folytatott alábbi beszélgetés. mondja, hogy Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. Mellette több is létezhet, azzal a föltétellel, hogy nem kérdőjelezzük meg: a román nyelv az ország egész területén hivatalos nyelv. Ugyanakkor a román alkotmány rögzíti, hogy az állampolgárok egyenjogúak. Meg azt is leszögezi, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek a honi törvényhozással szemben. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát pedig Románia is elfogadta. Tervezetem tulajdonképpen nem egyéb, mint annak kifejtése, mit jelent ez az egyenjogúság a gyakorlatban, illetve milyen intézményi formák szükségesek a megvalósításához. Úgy van megfogalmazva, hogy ne csak egy bizonyos nemzeti kisebbség helyzetére legyen alkalmazható. • Milyen ismérvek és kritériumok határoznak meg egy-egy nemzeti közösséget? Talán a közös nyelv az elsődleges tényező? Ha igen, tervezete hogyan vonatkoztatható azokra a csor 1 „Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk!" A ZEPTER - főzés víz nélkül - sütés zsír nélkül - energiamegtakarítás - energiamegtakarítás - nyersanyag-megtakarítás - időmegtakarítás - minőségi anyag - akutermikus főzőedényfenék - praktikus dizájn - egész életre szóló jótállás - az egész család ésszerű és egészséges táplálkozása - a vitaminok, ásványi és tápanyagok megőrzése BOLDOG KARÁCSONYT ÉS SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN A ZEPTER ZEPTER SLOVAKIA ZEPTER SLOVAKIA ZEPTER SLOVAKIA ZEPTER SLOVAKIA ZEPTER SLOVAKIA Páričkova 18 815 46 Bratislava tel: 07/329 290, 320 002,320 003 fax:07/212 504 pobočka Trenčín Kubranská 623 911 01 Trenčín tel/fax: 0831/315 19 pobočka Komárno Petőfiho 7 945 01 Komárno tel/fax: 0819/636 54 pobočka Košice Letná 27 043 14 Košice tel/fax: 095/710 312 Banská Bystrica Zvolenská 27 947 01 Banská Bystrica tel/fax: 088/759 266 INTERNATIONAL SLOVAKIA VK-1711 portokra, melyeknek nincs meg ez az ismérvük? Például a cigányokra vagy a zsidókra gondolok, de részben a csángókra is, akik közül többen már a román nyelvet beszélik. - Tervezetemnek az anyanyelvhasználattal kapcsolatos fejezete a legterjedelmesebb, ezért azt gondolhatná az ember, hogy a legfontosabb is. Részletesen tárgyalom azonban a nemzeti identitással kapcsolatos egyéb jogokat is. Ezek a saját kultúra ápolásával, megőrzésének lehetőségeivel és körülményeivel foglalkoznak. És van egy általános része, amely az egyénhez kötött, nemzeti identitással kapcsolatos jogokról rendel kezik. A tervezet másik jellegzetessége, hogy maximálisan decentralizált. A döntéseket igyekszik a lehető legközelebb vinni azokhoz, akiket közvetlenül érinti. A jogot mindenki számára biztosítani kell, a gyakorlati alkalmazása azonban attól függ, hogy az illető egyén vagy közösség igényli-e azt. Azaz mindegyik nemzeti közösség a saját lehetőségei szerint fogalmazza meg ezeket az igényeket. • Már szóltunk arról, hogy a román alkotmány rögzíti: Románia egységes nemzetállam. Erre alapozva rendkívül nehéz bármiféle törvényt alkotni a nemzeti közösségek harmonikus együttéléséről. - Ezt nagyon egyszerűen úgy lehet feloldani, hogy kimondjuk: Romániát a román politikai nemzet alkotja, melynek az ott élő magyarság is részét képezi. És ez az egységes politikai nemzet kulturális nemzeti közösségekre bontható. Ekként a romániai magyarság is államalkotó nemzet lehet." • Ez az elv nagyon hasonlít a Szent István-i magyar állam eszméjéhez, bár kérdés, mennyire alkalmazható ez a mai Kelet- és KözépEurópában. Tervezete százalékban is meghatározza, milyen arányú jelenlét kell ahhoz, hogy a nemzeti kisebbség érvényesíthesse jogait? - Én a kérdés tárgyalásakor több kategóriával dolgoztam. A legfontosabb közülük a nemzeti közösség, amely az identitás alapján együvé tartozókat tömöríti, anélkül, hogy tekintettel lenne rá: többségről vagy kisebbségről vane szó. A nemzeti többség, vagy kisebbség ennek alkategóriája. A másik kategória a helyi nemzeti közösség, amely lehet helyi nemzeti többség, illetve kisebbség is. Ez egy adott közigazgatási egységen belül határozható még. Van aztán a jogképes nemzeti közösség, melynek lélekszáma az illető közigazgatási egység összlakosságának legalább nyolc százalékát teszi ki. Ezt a százalékos megkötést kénytelenek lennénk bevezetni, különben a törvény alkalmazhatatlanná válna. így azonban egy dolgot nem lehet teljesen megoldani: azt, hogy a kisebbségeknek ne legyen mégis valamivel kevesebb joguk, mint a többségnek. • A szlovák pártok közül többen is érvelnek azzal, hogy a délvidéken kisebbségben élő szlovákoknak nincs beleszólásuk a helyi önkormányzatok munkájába. Tervezete ezzel a problémával is foglalkozik? - A törvénytervezetem címe: Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról. Közigazgatási kérdésekkel nem foglalkozik. Az egy másik törvénynek a tárgya lenne, melynek természetesen nem volna szabad ellentmondásba kerülnie ezzel. A kettő nem keverhető össze. Ellenkező esetben olyan helyzetek állhatnak elő, amikor is el kellene térni a demokrácia alapszabályaitól. Ezt viszont el kellene kerülni. • Egy másik probléma a közigazgatási egységek határainak kijelölése. Ez mindenképpen összefügg tervezetének gyakorlati alkalmazásával, hiszen az egésznek ebben a rendszerben kell működnie. Nálunk, Szlovákiában e határok kijelölése nem egyszerű feladat, politikai kérdés is, hiszen manipluációkra adhat alkalmat. - A határok megvonásakor e tervezet értelmében természetesen figyelembe kell venni az egyes nemzeti közösségek települési viszonyait, kapcsolatait, gazdasági érdekeit és kialakult hagyományait. Az ilyen döntések egyetlen nemzeti közösséget sem érinthetnek hátrányosan. Szerintem konkrét helyzetekben ezek a dolgok nem olyan bonyolultak, mint amilyennek elméleti szinten látszanak. Mert ha elvileg sem lehet megtalálni azt a megoldást, amelyik mindegyik nemzeti közösség számára elfogadható lehet, akkor ez azt jelenti, hogy nincs megoldás. Nekünk abból kell kiindulnunk, hogy megoldásnak lennie kell. • Nálunk, de nem csak nálunk sokszor hangoztatott a kisebbségek autonómiájának, az autonómia különféle válfajainak kérdése. Tervezetében ön is érinti ezt a problémakört? - Természetesen, de nem programként és nem fogalmi szinten. Az autonómia a törvénytervezetem alkalmazásának természetes következménye. Területi autonómia viszont nem következik belőle. Erről ugyanis ideje lenne észrevenni, hogy logikája összefügg a nemzetállami koncepcióval. Sokan úgy tartják, hogy a nemzetállam egyértelműen negatív, míg az autonómia pozitív dolog. Ha azonban ez területi autonómiaként valósul meg, akkor ez nem más, mint a nemzetállami elvnek egy kisebb területre való alkalmazása. Nem más, mint a nemezeti identitással kapcsolatos jogok és a közigazgatási kérdések összekapcsolása. Tervezetemben szövegi szinten az autonómia szó sehol nem szerepel. Nem volt rá szükség. A törvénynek ugyanis a joggyakorlatot kell szabályoznia, nem az a fő célja, hogy jogelméleti kategóriáknak biztosítson legitimitást. Engem sokkal jobban érdekel, hogy az autonómia működjék és reális legyen, semmint az, hogy minek hívják. KLINKO RÓBERT ŕ rr\ 350 VÍZSZERELÉSI ANYAGOK ÉS VÍZMÉRŐK NAGYRAKTÁRA ÉS ÜZLETE (A volt UNIMARKET bevásárlóközpont mellett, a 157-es, 190-es és 205-ös buszok Hasova megállója) B. A. R. Praha, s r.o. Imrychova 27,143 00 Praha 4 - Modrany Tel.: 02/401 75 25, 402 18 52, 401 73 43, 402 18 62, 402 18 01 Fax: 02/401 73 43, 402 18 52 Kínálatunk: • lakás-, lakóházi és ipari VÍZMÉRŐK tartozékokkal és beszereléssel • GOLYÓSZÁRAK (víz és gáz) • szanitér KERÁMIA • DANFOSS termosztatikus radiátorszelepek • VÍZSZŰRŐK •I FLEXO szerelőCSÖVEK • KÁDAK, zuhanykádak •.CSAPTELEPEK • HOSTALEN műanyag elosztók és idomcsövek • horganyozott FITTINGEK Nagyon kedvező áron, a leghosszabb jótállási idővel. Szerelők és boltok számára kedvezmény. Ingyenes szállítószolgálat. Postafordultával elküldjük árjegyzékünket. A kínálatunkból: V GSD szobavízmérő -1/2", hideg vízre -1/2", meleg vízre Danfoss termoszelep - RTD 3/8" - RTD 1/2" \^Az árak HÉÁ-val értendők) 429 cseh koron 449 cseh korona 403 cseh korona 419 cseh korona Viszonteladókat keresünk Szlovákiában.