Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-14 / 289. szám, szerda

4 I ÚJ SZÓ hIreK - velemenyek 1994. december 14. Már ma kapható a ilasárnap A tartalomból: • A valóság ködbe vész A magyar kisebbség a szlovákiai történe/mi irodalomban Janics Kálmán írása • Hójelentés Dusza István tárcasorozatának következő része • Az élő pánszlávizmus Szőke József elemzése egy ma is időszerű politikai kérdésről • Amikor fáj a magány Kamoncza Márta riportja magányosokról és társkeresőkről • Egyensúlykeresés Szabó G. László beszélgetése Bródy Jánossal m A harapós játékoroszlán Gaál László riportja az ártatlannak látszó játékok veszélyeiről • A legfényesebb teniszkarrier Sidó H. Zoltán írása Martina Navrátilová pályafutásáról Kiállítások, rendezvények F. X. Messerschmidtnek, a kortárs osztrák szobrászat élő nagyságának döbbenetes fejtanulmányait tekintheti meg a közönség azon a . kiállításon, amely a kassai Jakoby Gyula Galériában nyílt december 9én Karakteres fejek címmel. A tárlat január 29éig tart nyitva. • •• Ugyancsak a kassai Jakoby Gyula Galériában készítik azt a kiállítást, amely Hana Cigáňova színházi díszlettervező munkáiból nyílik a közeli napokban. A kiállítás gerincét főleg bábok alkotják (Swift: Gulliver utazásai, W. A. Mozart: Varázsfuvola, Gogol: A köpeny című darabokból), de szerves részét képezik a szabad alkotások és kosztümtervek is. • •• A Pozsonyi Magyar Kulturális Központ néhány decemberi rendezvénye: December 15., Fülekpüspöki: Kiskarácsony, nagykarácsony (Palóc Gála - közreműködik a salgótarjáni Dúvó zenekar és a Nógrád táncegyüttes); December 16., Trencsén: Jerra keramikuscsoport (kiállításmegnyitó) December 17., Szene és Fél: a mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központ Vegyes Karának karácsonyi hangversenye; December 18., Pozsony: a Hunyadi Mátyás Cserkészcsapat műsoros karácsonyestje (17.00); December 19., Kassa: „Ments meg, Uram..." (Dévai Nagy Kamilla és Linka Ágnes műsora). Milyen az összeférhetetlenségi törvény tervezete? A parlamenti ülés napirendjén szerepel az összeférhetetlenségi törvény tervezete is. A DSZM képviselők által előkészített javaslatot a Magyar Polgári Párt egyik szakembere, Pirovits László jogász is áttanulmányozta. - Mi a véleménye a tervezetről? - Azzal kezdem, hogy szükség van olyan törvényre, amely a magas rangú állami tisztségeket betöltő egyének érdekterületét meghatározza, szabályozza. A szlovák parlament 1992 májusában elfogadta a közérdekvédelemre vonatkozó 313/92-es számú törvényt. Más dolog, hogy milyen annak a gyakorlati alkalmazása, illetve azóta hány alkotmányos tisztségviselő szakított az ide vonatkozó törvény szerint nem engedélyezett mellékállásával, gazdasági tevékenységével, hány kormánytagnak kellett távoznia beosztásából a törvény megszegése miatt. Nos, az összeférhetetlenségi törvény kell, de szerintem az áttanulmányozott tervezetnél sokkal jobbra, tökéletesebbre van szükség. Annál is inkább, mert ha maradna a mostani szövegezésű törvény, akkor azzal a mindenkori hatalmon levő párt, koalíció visszaélhetne. Tekintettel arra, hogy sok a különbség a köztársasági elnök, a parlamenti képviselő és az államigazgatási szervek tisztségviselője között, a köztársasági elnök jogi szerepkörét kimondottan az alkotmánynak kell meghatároznia. A parlamenti képviselők jogkörét részben az alkotmánynak, részben pedig a képviselőkről szóló törvénynek, részben a parlament házszabályának kell tartalmaznia. A magas rangú állami tisztségviselők jogkörét pedig önálló törvénynek. - Ön elfogadná a törvényjavaslatot? - Csakis több kiegészítés, pontosítás után. Tisztázni kell az illető tisztviselő családtagjainak, tehát a feleségnek és a gyermekeknek a vagyonjogi, gazdasági kapcsolatait, valamint több olyan kérdést, amelyet ez a javaslat nem szögez le teljesen egyértelműen, hanem lehetőséget ad a különböző értelmezésre. Kötelező érvényűvé kell tenni a tények felülvizsgálását az állami tisztség elfoglalásakor, és nem csak abban az esetben, ha azt valaki indítványozza. Ezt folyamatosan kell végezni. Természetesen garantálni kell azt is, hogy a törvény senki egyéni jogát ne sértse. (gazdag) TEGNAP OLVASTUK PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ! U/ Szó-tudósítások Az EGYÜTTÉLÉS elnöke, Duray Miklós jó hírként értékelte, hogy a választások után három hónappal végre létrejött az új kormány. Ugyanakkor leszögezte: a kormánykoalícióban lévő pártok politikusainak kijelentései arra engednek következtetni, hogy ez a kormány aligha lesz az általános megértés és a megbékélés kormánya. - Tudjuk, hogy a Szlovák Nemzeti Párt áll a Szlovák Katonák Asszociációjának megalakulása és a honvédelmi alakulatok létrehozását célzó törekvés hátterében. Tudjuk azt is, hogy az SZNP kezdeményezte annak a köztársaság védelméről szóló törvénynek a megalkotását is, amelyet fenyegetéseik szerint azokkal szemben kívánnak alkalmazni, akik hűek maradtak a demokrácia szelleméhez állapította meg. Mivel az SZNP képviselői már nyilvánosságra hozták az oktatással kapcsolatos terveiket is, Duray szerint a magyar képviselőknek fel kell készülniük arra, hogy csakhamar tiltakozniuk kell majd az SZNP által irányított tárcák intézkedései ellen. - Bízunk azonban abban, hogy a kor mánypozícióból eredő felelősség jó útra térítheti őket tette hozzá. Az államfő által visszaadott törvénymódosítások újratárgyalásakor az Együttélés e jogszabályok ellen szavaz. Komlósy Zsolt, az Együttélés parlamenti képviselője az államfő által visszaadott privatizációstörvény-módosítás kapcsán fontosnak tartotta hangsúlyozni: az Együttélés szerint a nemzeti vagyonalap és az állami vállalatokat megvásárló új tulajdonos közti adásvételi szerződést csak indokolt esetekben, bírósági úton lehetne semmisnek nyilvánítani. Duray Miklós lapunknak válaszolva állást foglalt Vladimír Mečiar kijelentéséről, miszerint nem ért egyet azzal, hogy a szlovák-magyar alapszerződés tervezetét a magyar, kisebbség képviselői véleményezzék. Megismételte korábbi álláspontját, hogy a két ország kapcsolatának rendezésébe a szlovákiai magyarokat és a magyarországi szlovákokat is be kell vonni. Amennyiben a szlovákiai magyar pártok kérését az alapszerződés tervezetének megvi tatására a szlovák kormány el utasítja, ezzel a kéréssel a magyar kormányhoz fordulnak majd - jelentette ki. (horváth) A MAGYAR KERESZTÉNYDE-' MOKRATA MOZGALOM egyelőre nem kommentálja Vladimír Mečiar legújabb kormányának összetételét. Mint azt Bugár Béla elnök a mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, megadják a kabinetnek a lehetőséget, hogy a türelmi időnek számító száz nap alatt bizonyítson. Szerinte a privatizációban és az oktatásügyben keletkezhet feszültség. Magyarázatként hozzátette: a privatizációs tárcát az a Munkásszövetség kapja, amelynek kifogásai vannak a privatizációval szemben. Az oktatásügyit pedig az SZNP, amely mindig is az alternatív iskolák bevezetésén szorgoskodott. A szlovák parlament ülésével, illetve az államfő által visszaadott privatizációstörvény-módosításokkal kapcsolatban Csáky Pál frakcióvezető megjegyezte: az lenne a jó, ha a parlamenti többség nem akarná mindenáron erejét fitogtatni, ehelyett egy minimális kompromisszumra törekedne az ellenzékkel. A bizottsági üléseken tapasztaltak alapján azonban nem gondolja, hogy ez bekövetkezik. Ásványi László parlamenti képviselő felhívta az újságírók figyelmét néhány DSZM-es képviselő kezdeményezésére, akik 600 .millió koronát akarnak pluszként még az idei költségvetésből a mezőgazdaságnak. Ám ez a pénz nem a jövő évi termés feljavítására vagy az aszálykárok mérséklésére menne el, hanem - és ezt furcsállja Ásványi képviselő - egyes mezőgazdasági vállalatok régi hiteleinek, illetve kamatainak törlesztésére. (gágyor) Baráti párbeszéd Az Európa Parlamentben vita folyik a Szlovákiának nyújtandó kölcsönről, a tervek szerint ma szavaz róla a plénum. Ebből az alkalomból a Národná obroda beszélgetést közölt Bernd Posselt-el, az EP képviselőjével, a külgazdasági kapcsolatok bizottságának tagjával, aki egyúttal részt vesz abban az EP-küldöttségben, amely Szlovákiával, illetve a szlovák parlamenttel tartja fenn a kapcsolatokat. A politikus a hosszabb interjúban többek között kifejtette: - Nézetünk szerint Szlovákiában számos komoly esemény történt. A parlament ismert ülésére gondolok, amelyen gyakorlatilag félreállították az ellenzéket, a sajtószabadságot kétségbe vonó lépéseket tettek, például váratla.nul azonnal leváltották a rádió igazgatóját. A valódi demokráciában ez elképzelhetetlen. Nem tudom például elképzelni, hogy az angol, parlament valamilyen éjszakai ülésen foglalkozna a médiumok felelőseinek félreállításával. • Csakhogy a parlament minden kérdésben demokratikusan döntött, olyan értelemben, hogy a többség akarata érvényesült. - A demokrácia nem jelenti a többség önkényét, hanem elsősorban a kisebbségek védelmét, ami azt jelenti, hogy az ellenzék és mindazok védelmét is, akik más nézeteket vallanak. Alapvetőnek tartjuk azt, amit jogbiztonságnak nevezünk. A privatizációba, a médiákba történt váratlan beavatkozásokra gondolok. Egyik sem szerepelt a parlament ülésének normális programjában. Ez inkább forradal mi lépésekre emlékeztet, és nem a parlamentarizmusra. Ezeket a kérdéseket először meg kellett volna vitatni a parlamenti bizottságokban az ellenzék részvételével, majd a plénumban. Szerintem ez a demokratikus gyakorlat. • Egyes politikusaink azt hangoztatják, nem engedik, hogy a külföld diktáljon nekik. - Senkinek sem akarunk diktálni. Ha a szlovákok a saját útjukon akarnak haladni, menjenek. Senki sem írja elő, hogy kapcsolódjanak be az európai folyamatba. Pedig ez az ésszerű folyamat. Bízom abban, hogy Mečiar úr politikája számára is. Baráti párbeszédet akarunk, hogy közösen elhárítsuk az útjukban álló akadályokat. • Néha azt vetik a szemünkre, hogy a külföldiek a negatív információkat az újságíróktól kapják. - Teljesen más, politikai forrásokból szerezzük az információkat. Eredetileg én is újságíró vagyok, jól ismerem a politikusok és az újságírók közötti feszültségeket. A politikusok mindig hajlamosak arra, hogy saját hibáikat az újságírókra hárítsák. Választási kampányom során nagyon élesen bíráltam a sajtót, amely a bajor kormányfő bukását is előidézte. Senkinek sem jutna azonban eszébe emiatt a sajtószabadság kor látozását szorgalmazni. JURAJ ALNER, Národná obroda A SZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI TŐZSDE ÁRFOLYAMAI A december 13-ai tőzsdenapon Termék Takarmánybúza Kenyérgabona Rozs Takarmányárpa Takarmánykukorica Takarmányborsó Vágómarha (élősúlyban) - - x Vágósertés (élősúlyban) 45,00 45,00 100,00 (az árfolyamok Sk/t-ban vagy Sk/kg-ban értendók) új árfolyam régi árfolyam index (%) 3080,89 2962,90 103,98 3494,91 3491,21 100,11 3060,00 3060,00 100,00 3040,00 2966,64 102,47 3567,22 3501,00 101,89 4468,99 4492,58 99,47 AHOGY ÉN LÁTOM Václav Havel nem sokkal az 1989es fordulat után lehangoltan állapította meg, hogy az ország gazdasága sokkal rosszabb állapotban van, mint azt a megvalósult szocializmus ellendrukkerei feltételezték. És nagyjából ugyanabban az időszakban elhangzott egy érdekes jóslat a közgazdasági Nobel-díjasok klubjában. A tiszteletre méltó testület egyik kiváló-, sága annak a meggyőződésének adott hangot, hogy néhány éven belül majd valamelyik közép- vagy keleteurópai nemzetgazdász minden bizonnyal kiérdemli a közgazdasági Nobel-díjat. Majd azt is érdemesítik erre, mondotta, aki a legeredményesebb modellt dolgozza ki és valósítja meg a tervutasításos gazdasági rendszer piacgazdasággá való átalakítására. Az öt év alatt produkált eredmények alapján megalapozottan feltételezhető, hogy ha néhány éven belül Nobel-díjjal dekorálják valamelyik térségünkben közgazdászt, akkor a laureátust majd úgy hívják, hogy Václav Vadonatúj miniszterek Klaus. Akit - arroganciája, megalkuvásnélkülisége és egyéb rossz tulajdonságai miatt - lehet nem szeretni, sőt gyűlölni is lehet, egyvalamit azonban nem lehet tőle elvitatni: ő dolgozta ki a régió eddig legeredményesebbnek bizonyult gazdaságátalakítási koncepcióját. A vagyonjegyes privatizáció eredményesnek bizonyult, Csehországban az állami vagyon több mint nyolcvan százaléka már magánkézbe került, és gazdasági szempontból már bátran összehasonlítható az EU déli szárnyának számos országával. Mindez az új szlovák kormány megalakulása kapcsán jutott az eszembe. Négy esztendeje, a privatizálás beindításakor mindenki számára egyértelmű volt, hogy a gazdaságátalakítás nem vihető végbe fájdalommentesen. Klaus csapata ezért hangsúlyozta, hogy az „operációt", amennyire csak lehet, meg kell gyorsítani. Ma, az új szlovák kormány beiktatásának napján a körülmények nyomására még az eddig is lassú, éppen hogy csak újra beindult privatizációt is takaréklángra kényszerült tenni a leköszönő kormány. Senki sem tudja, hogy a vagyonjegyes privatizáció második hulláma mikor, milyen magánosítandó vagyonnal indul be. Még konkrétabban: mi lesz a sorsa a kisemberek ezer koronáinak. Mečiar miniszterelnök új emberekkel, új szövetségesekkel, új pártokkal nyilván új privatizációs stratégiát készül alkalmazni. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomhoz közel álló politikusok vegyes érzésekkel, már-már rosszindulatot sejtve vették tudomásul: köztársaságunk elnöke az új kormány kinevezése előtt ragaszkodott ahhoz, hogy legalább 10-15 perces beszélgetés keretében megismerkedhessék a számára eddig teljességgel ismeretlen néhány kinevezendő kormánytaggal. Például Peter Bisákkal, a privatizációs tárca leendő viselőjével, aki a Szlovákiai Munkásszövetséget képviseli majd a végrehajtó hatalomban. Vagy Ján Mrázzal, aki számára majd létrehozzák az építésügyi minisztériumot (szintén a Munkásszövetség embere). Ne csodálkozzunk Michal Kováčon, hogy államfőként (és pénzügyi szakemberként) legalább rövid beszélgetés alapján tudni akarta, hogy kiket nevez ki gazdasági miniszterré. Alkotmányjogilag az ő felelőssége az új miniszterek beiktatásával véget is ér, további működésükért már a miniszterelnök viseli a felelősséget. Mindazonáltal tudni akarta, hogy nem „utcáról" nevez-e ki minisztereket. Ján Lupták, a munkásszövetség elnöke nyomban a választások után beismerte, hogy pártjában fehér holló a magas képzettségű szakember. Miniszterei, mi tagadás, teljesen az ismeretlenség homályából kerültek be a kormányba. így akarva-akaratlanul kételyek merülnek fel az emberben: vajon ők lesznek azok a személyiségek, akik hozzá tudnak járulni az ország gazdaságának fellendítéséhez? A csehországi példa azt mutatja, hogy a gazdaság helyrehozása lehetséges. De csak akkor, ha olyan emberek irányítják a folyamatokat, akiknek van koncepciójuk. Vajon van-e koncepciója Peter Bisáknak? Vagy vannak-e elképzelései Ján Mráznak? Vagy egyáltalán van-e olyan közgazdásza Vladimír Mečiarnak, aki komolyan veheti magáról, hogy egyszer esélyessé válik a közgazdasági Nobeldíjra? Ne legyünk rosszindulatúak. Maximum négy éven belül minden kiderül. TÓTH MIHÁLY