Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-13 / 288. szám, kedd

1994. december 10. ERdeKEsSEG ú

j SZ

Ó [3019] TRUGLY SÁNDOR: GRIFFEK ES OROSZLÁNOK NEPE Avar fejedelmi kíséret sírjai Fényképészeti bemutatók Hasonló szép kiállítású és gazdagon illusztrált könyv, sajnos, ritka a régészeti szakirodalomban. A szerző, Trugly Sándor által a szlovákiai Komárom hajógyárának közelében feltárt temető leletanyaga viszont ezt a tálalást már különlegességénél fogva is méltán megérdemli. A VII-VIII. századból, amelyből ez a sírmező is szármarik, a Kárpát-medencét kitöltő egykori avar birodalom területéről már tízezerszámra vannak sírok feltárva, mégis ez a temető gazdagságánál fogva kiemelkedik az átlagos késő avar sírmezők sorából. A könyv egy kitartó régészeti feltáró és egy hosszadalmas tudományos elemző munkának a gyümölcse, amelynek tisztán tudományos publikációja a szaksajtóban már napvilágot látott. Trugly Sándor ebben a művében adja közre a nagy nyilvánosság számára közérthető formában az általa 1979 és 1983 között feltárt késő avar kori temető megmenthető 153 sírjának leleteit és a belőlük levonható történeti következtetéseket. A könyv - Mikuláš Červeňansky művészetét dicsérő gyönyörű színes, fényképes tábláin bemutatott késő avar leletanyag a Kárpát-medencében napvilágra került hasonló korú leletek legszebbjei közül való. A szép kivitelű, bronzból és ezüstből öntött, sokszor aranyozott felületű övdíszek és lószerszámdíszek, a sírba helyezett sok fegyver jól reprezentálják egykori viselőik gazdagságát. Ez a gazdagság azonban nemcsak viseleti tárgyaikban, hanem temetkezési szokásaikban ís kifejezésre jutott; a feltárt sírok közül 63 volt sírkamrás lovastemetkezés. Ezekben a sírokban kötött rend uralkodott, hiszen a deszkákból ácsolt sírkamrákban mindig a halottak bal oldalára és velük megegyező tájolásban helyezték el félszerszámozott harci lovukat, annak feje közelében pedig ott álltak az itatásukra használt vasabroncsos facsöbrök. A sír kamrákat gyakran marha- vagy birkabőrrel takarták le, amely szokásban alighanem egy sajá tos, túlvilágra szánt állatáldozat létét sejthetjük. A sírokból napvilágra került tárgyak azonban csak töredékét mutatják viselőik egykori gazdagságának. A szép, díszes övekhez nyilván igen szép ruhák, esetükben drága, talán selyem vagy brokát kaftánok tar tozhattak, olyanok, amelyeket a közép-ázsiai hasonló időből származó falfestményekről ismerhetünk. A szép ruha és szinte minden egyéb szerves anyag a földben eltöltött több mint egyévezrednyi idő alatt azonban mára már teljesen elenyészett, így korunk feltáró régészére már csak a fémből készült és a jobb állapotú csonttárgyak maradnak. A másik ok, ami miatt a temetkezések egykori gazdagságára csak következtethetünk, az a tény, hogy a sírok legtöbbjét megbolygatták, vagyis kifosztották. A kérdésre, hogy mit is kerestek a halottak nyugalmát háborgató sírrablók, mi ért meg ekkora, talán nem is veszélytelen munkát, egy szóval felelhetünk: nemesfém, pontosabban arany után kutattak. És azt nyilván meg is találták! Ha nem is minden sírban akadtak ilyenre, az eredményes fosztogatás esetszáma biztosan elég magas lehetett ahhoz, hogy szinte minden sírt átkutassanak! Hogy pontosan mit vittek el a sírokból, azt ma már csak találgathatjuk! Ugyancsak a temetkező csoport előkelő társadalmi helyzetének kérdésköréhez kapcsolódik a leletanyag kimutathatóan szoros művészi rokonsága a Bécsben, a Kunsthistorisches Museumban őrzött, 23 darab aranyedényből álló nagyszentmiklósi kincs darabjaival. Ez az 1799-ben napvilágra került fejedelmi asztali készlet egykor az avar kagán lakomáinak fényét emelte, valahol a Duna-Tisza közének déli részén fennállott fejedelmi udvarban, az úgynevezett orduban. A kincset talán valamikor a IX. század elején egy bolgár támadás hírére áshatták el körülbelül ugyanabban az időben, amikor a komáromi hajógyári temetőben is a Nagy Károly-féle hadjárat után fellépő és egyre jobban megerősödő frank veszély miatt megszűnt a temetkezés. A mai Komárom városában és közvetlen környékén az utóbbi évtizedekben több hasonló temető került napvilágra, jellegében valamennyi azonos volt a hajógyári lakótelep mellett feltárt sírmezővel. A gazdag temetők ilyen koncentrálódása azt sejteti, hogy ezen a területen komolyabb késő avar központ egykori létezését kell feltételeznünk. A VIII. század végi, IX. század eleji nyugati forrásokból jól tudjuk, hogy ekkorra már több, nagyjából egyforma hatalommal rendelkező részfejedelem osztozott a korai avar korban még egységes Avaria területén. A hajdan nagyhatalmú kagán ekkorra már csak egyike volt ezen fejedelmeknek. Pontosan ugyan nem tudjuk megnevezni, ki volt közülük, aki ezt a tájat választotta lekóhelyéül, ám nem lehetetlen, hogy a nyugati országrész ura, a tudun székelt itt. Valamennyi fent említett Komárom környéki temető a gazdag avar nemesi elitet reprezentálja, olyanokat, akik szoros kulturális és politikai kapcsolatban álltak valamely fejedelmi vagy akár a kagáni udvarral, és a szállásterület határán vigyáztak - több más nemesi csoporthoz hasonlóan - egy-egy stratégiai fontosságú helyet, jelen esetben nyilván egy dunai átkelőt. Őket tekinthetjük - történészkifejezéssel élve - a fejedelmi kíséretnek, vagyis a fejedelmi hatalom akaratának érvényesítőjének, háborús időben pedig a hadsereg magvát adó haderőnek. Temetőikben persze, így a Komárom-hajógyáriban is, ott nyugszanak sokszor ugyanolyan pompával eltemetett családtagjaik: feleségeik és gyerekeik, valamint egyszerű módon, szegényesen elhantolt szolgák is. Társadalmi helyzetüktől függetlenül valamennyiük csontarca délkelet felé tekint, abba az irányba, ahol hitük szerint a boldogabb túlvilág, az égi haza terült el. Ajánljuk ezt a könyvet minden múlt és hazája története iránt érdeklődő olvasó figyelmébe: gazdagodjon általa akképp, mint ahogyan szűkebb tudományágunk, a népvándorlás korának régészete gazdagodott a Komárom város földjéből kiásott évezredes temetőkkel és azok kincset érő tanulságaival! (Kalligram, 1994) KISS GÁBOR Szombathely, Savaria Múzeum A szlovákiai galériák és kiállítótermek kiállítási terveiket jól összehangolva a November a fényképészet hónapja keretében hazai és külföldi fényképészek alkotásaiból rendeztek tárlatokat. A Szlovák Rádió pozsonyi termeiben az 1983-1993 között készült brit dokumentációs fényképek, a kassai Jakoby Gyula Galériában a World Press Photo 1994 (a világ 1993-as legjobb sajtófotói), a pozsonyi Magyar Kulturális Központban pedig Rónai Péter alkotásai várták a közönséget. A losonci Nógrádi Galéria három termében Luis Gonzáles Palma fényképei kaptak helyet, A látvány hallgatása (Silence of the Look) címmel. A guatemalai művész életrajzi adataiból megtudjuk, hogy életének harmincadik éve körül kezdett a fényképészettel foglalkozni. Gonzáles Palma modelljeit kizárólagosan országának őslakosai, a maják alkotják. Az a nép, melyet az európai hódítók szinte teljesen megsemmisítettek, s vele együtt az akkori európait magasan meghaladó kultúrájukat. Jelenlegi sorsuk a többszörös diszkrimináció - vallásuk, nyelvük, származásuk miatt. A képek azok számára is sokat elárulnak erről, akik nem ismerik mélyebben mostani életüket. Csaknem mindegyiken találunk vallási motívumokat (tövis- és rózsakoszorú, szent jelenetek stb). Guatemala hivatalos vallása a katolikus. A maják azt vallják, hogy jobb hozzáadni, mint elvenni, s ezért a katolikus elemekhez ősi vallásuk elemeit, isteneit is hozzáadják. A bátorság jelképének a quetzal madarat tartják, amelynek ábrázolását a guatemalai nemzeti zászlón is megtaláljuk. Hosszú ideig úgy tudták, kipusztult. Újramegtalálását az őserdőben az újjáéledő reménységjelképének is tekintik. Tollai, szárnyai, az ősi maja vallás és a kereszténység motiváló elemei Palma művészi ábrázolásának. A Galéria többi termeiben a Nógrádi Múzeum kiállítása a modern divatlapok (Vogue, Glamour, Marie-Clarie és Elle) legutóbbi évtizedének legjobb fényképeit mutatja be. A tárlatvezető füzet szerint az anyagot az Aliance Francaise közép- és kelet-európai képviseletei, központjai és intézményei részére Michket készítette elő. Ennek megfelelően a francia divatirányzatok játsszák a főszerepet. Ami a francia divat „világelsősége" mellett vonzó, hogy a neves és még nevesebb tervezők mindig nyitottak maradtak a közép-európai és az orosz hagyományok befogadására. Befogadták az innen érkezett alkotókat (Kertész, Martin Munkácsi - Magyarország, František Kollár - Szlovákia, Horst és Blumenfeld - németek stb.). A füzet „a keletről érkezett szél Európa számára vihart jelentett" zárógondolata nemcsak a kiállított fényképekre érvényes. A bemutató részeként Antónia Lackovičová és Elena Kosúthová szlovákiai képzőművésznek a divatos ruhákhoz jól illő, gyöngyökből készült láncait, ékszereit láthatjuk. PUNTIGÁN JÓZSEF KALLIGRAM BIBLIOTÉKA Egy elfeledett publicista „Ha három-négy évtized alatt nem valósul meg a földrész egysége, akkor nincs többé Európa, hanem csak Eurázsia egy kis félszigete van, amely ugyanolyan alacsony színvonalon tengeti majd életét, mint tengette a hellén világ romjain - a Balkán félsziget." Az idézet 1959-ből való, Szvatkó Pál - Útban Európa felé... című - írásából. Szinte utolsó csengetésként hangzik ez a mondat most, 1994-ben, röviddel a rendszerváltás után. Időszerűségét talán fölösleges hangsúlyozni. De ki ez a Szvatkó Pál, kérdezhetné az alkalmi olvasó, aki a névvel eddig legfeljebb utalásokban és idézetekben találkozhatott. A szakma számára Szvatkó Pál neve nem ismeretlen. A két háború közti szellemi élet nagy Kiállítás A losonci Nógrádi Galériában december 8-án egyszerre három művész kiállítása nyílt meg. A nógrádi művészeket bemutató sorozatban a 105 éve született Gerő Gusztáv alkotásaival találkozik újra a közönség. A Selmecbánya melletti Hegybányán 1889. december 11-én született mester Budapesten végezte tanulmányait, de egész aktív életével Losonchoz kötődött. Tanári munkája mellett egész életében alkotott. Kis méretű olaj- és zsírkrétafestményei a mindennapok apró eseményeitől a háborús szenvedéseken és a békés munkán keresztül a csendéletig, a hangulatos tájképekig szinte minden témát és zsánert képviselnek. Kilencvenévesen, 1979-ben halt meg. Gazdag életművéből a Nógrádi Galéria gyűjteményén kívül a komáromi Duna Menti Múzeum, a Selmecbányái Szlovák Bányászati Múzeum és a besztercebányai Állami Galéria is őrzi néhány alkotását. A Losoncon nyílt kiállítás mindezekből, valamint magángyűjtőktől kölcsönkért művekből mutat be szép válogatást, melyet a közönség január 30-áig láthat. Rövid ideig lesz megtekinthető Vincent Hložníknak, a szlovák grafika 75 éves nesztorának Dante-illusztrációit, valamint az 50 éves, Ragyolcon született Bódi Lászlónak a plakettjeit bemutató kiállítás. A galériában karácsonyig ajándékokat és üdvözlőlapokat is vásárolhatnak a látogatók. DR. SZABÓ KINGA FELHÍVÁS A XVIII. század végén Kassán működő három kiemelkedő író közül kettőnek - Batsányi Jánosnak és Kazinczy Ferencnek - van már emléktáblája. Idén a XXIV. Fábry Napokon elhatároztuk, hogy halálának 175. évfordulója alkalmából felavatjuk Baróti Szabó Dávid költő és paptanár kassai domborművét is. A terv megvalósítását az ügyintézés körüli huzavona és anyagi gondok hátráltatták. Az előbbi megoldódott, a másik nyilvánvaló: akárcsak a Kazinczy-emléktábla esetében, ismét gyűjtéssel és közadakozással tudjuk csak az emléktáblára szánt összeget előteremteni. Kérünk mindenkit, támogassa kezdeményezésünket, hogy a XXV. Fábry Napok alkalmából emléktáblát állíthassunk Baróti Szabó Dávidnak Kassán, a premontrei rendház homlokzatán. Az adományok befizethetők Kassán a Csemadok Kovács utcai székházában, illetve a Szlovák Takarékpénztár kassai kirendeltségén (Štúr u. 5.). Számlaszám: 128146-519. A támogatást és áldozatvállalását köszönjük. A XXIV. Fábry Napok résztvevői Ajándékozási gondjai vannak? Rendelje meg karácsonyra az -ti Édesanyjának, feleségének, barátnőjének vagy titkos szerelmének. Állandó és tartós meglepetés! Egyévi előfizetés 180 korona. Megrendelhető levélben a következő címen: ÚJ NÖ Ružový háj 1352/4, 929 01 Dun. Streda Desicn O Nčmctr B vagy telefonon: 0709/528 497 VK-1671 APRÓHIRDETÉS íl® • Veszek cseh és szlovák részvényeket. Tel.: 0709/923 852, 07/254 748. V-3982 • AVEX videoszerviz fejcsere 40%-os árengedménnyel. Tel.: 0709/52 50 39. V-4186 • Dalmata kutyakölykök eladók. Cím: Németh Tibor, Sokolecká 40, 930 28 Okoč. V-4187 B Étolajgyártó gépek árusítása Tel.: 0819/983 18. V-4196 H Eladó 3 db héthónapos bárány, 45-55 kg között.. Ár megegyezés szerint. Cím: Peter Tamás, 935 66 Farná 605. V-4197 • Eladó RTV kutyakölykök nagyon agresszív és robusztos szülőktől, törzsalp nélkül. Tel.: 07/240 79 92. V-4198 • Család okok miatt eladó 16 hónapos, világosbarna színű német dog (nagyon olcsón). Tel.: 07/845 457. V-4199 mm m MEG AZ ÜNNEPEK ELŐTT KERESSE FEL DIVATÁRUÜZLETÜNKET MAGYAR KOMÁROMBAN, a híres Ibolya cukrászdával szemben, az IGMÁNDI ÚT 8. és a TÁNCSICS MIHÁLY utca 3. szám alatt, a MATRÓZ VENDÉGLŐ után. Ezekben kisipari ALKALMI FÉRFIÖLTÖNYÖK többféle színben és méretben 7800 forintért, SZÖVETKOSZTÜMÖK 4800 Ft, alkalmi BŐRCSIZMÁK, BŐR KÖRÖMCIPŐK, FÉRFIWESTERNCSIZMÁK, FÉRFIBŐRCIPŐK nagy választékban kaphatók. Meglátja, érdemes bennünket meglátogatni. NÁLUNK TETŐTŐL TALPIG FELÖLTÖZHET! Tel.: 0036/340 185. VS-1677. • Szőnyeg- és kárpittisztítást vállalok. Méhes Zoltán, Nyékvárkony. Tel.. 0709/520 374. V-4200 Hl • Szilveszterezzen a Tátrában 1900, üdüljön Mallorcán januárban - februárban repülővel 6500 koronáért. ALEX TOUR SOMORJA, hívható déltől hatig 0708/62 43 18. V-4214 VIDÁM KALENDÁRIUM 1995 Hasznos információkkal, teljes magyar névnaptárral, vidám karikatúrákkal és viccekkel jelent meg a 130 oldalas Vidám kalendárium, az AB-ART és a Vox Nova közös kiadásában. Megrendelhető a Vox Nova címén. Ára 29 korona + postaköltség Megrendelőlap Megrendelem a Vidám kalendáriumot példányban Név: Cím: Aláírás: Címünk.: Vox Nova a.s., Pribinova 25,81915 Bratislava termékenységi), határozott véleményű publicistája volt, aki rengeteg esszét, tanulmányt, cikket írt. Nem az ismeretlenség homályából lép tehát elő. Az olvasóközönség számára mégis a felfedezés erejével hat ez a publicisztikai kötet, amelyet a szerző írásainak válogatásából jelentetett meg a Kalligram kiadó a közelmúltban, régi adósságot törlesztve ezáltal, hiszen, mint a kötet szerkesztői írják, Szvatkó írásainak „ismerete nélkül szellemi örökségünk lenne szegényebb. Hagyatékának legjava a ma embere számára is fontos és hasznos tanulságokkal, aligha mellőzhető kor- és művelődéstörténeti ismeretekkel s nem utolsósorban érdekes olvasói élményekkel szolgál". -y-