Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-13 / 288. szám, kedd

1994. december 13. SZULOFOLD ÚJ SZ Ó M KÁRPÁTI REGIO - KÁRPÁTOK EUROREGIO Lesz-e teljes jogú tagság? Mi tagadás, a Vladimír Mečiar vezette kormány ném volt híve annak, hogy Szlovákia részt ve­gyen a Kárpátok Eurorégió tevé­kenységében. Nem egészen hi­vatalosan olyan ellenvetések is elhangzottak, hogy ez a nemzet­közi együttműködés nem más, mint Magyarország vezető szere­pének a szorgalmazása a Kár­pát-medencében. Ennek elle­nére azok a szlovákiai területek, amelyek fekvésük folytán együttműködhetnének az Euro­régióban, már hosszú ideje úgy vélik, számukra előnnyel járna, ha országunk e nemzetközi szer­vezet teljes jogú tagjává válna. Hat járás képviselői már koráb­ban megalakították a Kárpáti Ré­giónak elnevezett szövetségüket, azzal a céllal, hogy közösen szor­galmazzák a Kárpátok Eurorégió­hoz való csatlakozást. A Bártfai, Homonnai, Varannói, Szvidniki, Tőketerebesi és Nagymihályi já­ráshoz később további három csatlakozott: a Kassai, a Kassa­vidéki és az Eperjesi. Mindegyik három-három képviselőt küldhet a Kárpáti Régió tanácsába, s kö­zösen úgy vélik, hogy Szlovákiá­nak minél előbb a Kárpátok Euro­régió teljes jogú tagjává kell vál­nia. Az Eurorégió tanácsának no­vemberi, lengyelországi ülésén Szlovákia képviselői előterjesz­tették felvételi kérelmüket. A ta­nács decemberi ülésén dönt or­szágunk tagságáról. November végére összehívták a Kárpáti Ré­gió tanácsát, a kilenc szlovákiai járás képviselőit, hogy a felvételt előkészítő lépésekről tárgyalja­nak. Itt kérdeztem meg Eduard Ivančo mezőlaborci polgármes­tert, a Kárpáti Régió elnökét Szlo­vákia felvételi esélyeiről. - A szepsi tanácskozás részt­vevői megerősítették, szeretnék, ha Szlovákia az Eurorégió teljes jogú tagjává válna - mondta. ­Most már csak az Eurorégió ta­nácsától függ, decemberi ülésén fölvesz-e minket a tagok sorába vagy sem. - Az előző Mečiar-kabinet tu­lajdonképpen ellenezte a tagsá­got. Jozef Moravčík kormánya milyen álláspontot képvisel? - Nincs ellene, hogy mi is kér­jük a teljes jogú tagságot, nem til­totta meg, s ami nincs megtiltva, azt szabad. - A kilenc szlovákiai járás a Kárpáti Régióban végleges, le­zárt egységet alkot, vagy esetleg csatlakozhatnak még hozzájuk más járások is? - Statútumunk szerint lehet­séges a csatlakozás, erről azon­ban a kongresszusunknak kell döntenie. Az persze már nehezen képzelhető el, hogy a Kárpáti Ré­giónak egész Szlovákia tagja le­gyen. A vendéglátó Szepsi polgár­mestere, Zachariás István tagja a Kárpáti Régió tanácsának és a kassa-vidéki képviselet elnöke. Megkérdeztem, hogy véleménye szerint milyen előnyökkel járna a teljes jogú tagság a Kassa-vidéki járás, illetve Szepsi és környéke számára. - A Kárpátok Eurorégiónak olyan nemzetközi bizottságok lét­rehozását és működését kell pre­ferálnia, amelyek különféle té­makörökben segítenék az együttműködésben részt vevő or­szágrészeket. Ilyenek a turizmus, a környezetvédelem, a gazdasági együttműködés, a kulturális szfé­ra. Szlovákia ugyan ideiglenes tagja a Kárpátok Eurorégiónak, ez azonban fékezi a szlovákiai ré­szek aktivitását. Amit mi, Szepsi és vidéke a teljes jogú tagság el­érése után elsősorban szorgal­mazni szeretnénk, az további ha­tárátkelőhelyek megnyitása, nemzetközivé minősítése, az ide­genforgalom fejlesztése, a gaz­dasági együttműködés bővítése - esetleges szabad kereskedel­mi övezetekkel. KLINKO RÓBERT A KOMAROMI LA KASGAZ D A L KOD ASI VALLALAT TRANSZFORMACIOJA Meleg helyzetben - télen A komáromi képviselő-testület még a helyhatósági válasz­tások előtt döntött a városi lakásgazdálkodási vállalat transzformációjáról. Ennek értelmében Jövő év Január else­jétől kettéválik a vállalat. A város tulajdonában levő lakáso­kat a most formálódó, járulékos szervezetként működő CI­VITAS vállalat fogja kezelni, míg a hőszolgáltatást az erre a célra alapított TEKOM THERM Kft. biztosítja majd. - Miért volt szükség a válla­lat transzformációjára? - kér­deztem Fehér Miklóstól, a transzformációt előkészítő bi­zottság egyik tagjától. - A lakásgazdálkodási válla­lat tevékenységét az utóbbi időben egyre több kritika érte, ezért a képviselő-testület úgy határozott, hogy megpróbálja orvosolni a felmerült problémá­kat. A vállalat átalakításának előkészítésére ez év nyarán lét­rehozott egy bizottságot. A Szlo­vákia más városaiban működő modelleket megvizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a hőszolgáltatást levá­lasztjuk a lakáskezelőségtől. Véleményünk szerint ugyanis az energiaárak várható emel­kedésére csak egy dinamikus struktúrájú vállalat képes ru­galmasan reagálni. Ezért java­soltuk a kft. létrehozását. Azt semmiképp sem engedhetjük meg, hogy a 30-40 százalékos állami támogatás megszünteté­sével egyik napról a másikra ugyanolyan arányban meg­emelkedjen a fűtési díj és a me­leg víz ára. - Mi a biztosíték arra, hogy ez nem fog megtörténni? - A hőszolgáltató kazánok és egyéb berendezések a város tu­lajdonában maradnak, csupán használatukra kap engedélyt a TEKOM THERM Kft. Továbbá a város vezetésével megkötött szerződés alapján a tiszta nyere­ség 80 százalékát köteles lesz rekonstrukcióra és fejlesztésre fordítani. így remélhetőleg a me­leg víz szállításakor keletkező, ma még óriási veszteségek rö­vid idő alatt radikálisan csök­kennek. Ha a város képviselő­testülete a fűtési szezon végén elégedetlen lesz a kft. szolgálta­tásaival, felbonthatja a szerződést, és a kazánok üze­meltetésével egy másik társa­ságot bízhat meg. A hőszolgáltatás nyilván nye­reséges is lehet, hiszen a TE­KOM THERM Kft.-t a városi la­kásgazdálkodási vállalat lekö­szönő vezetése alapította meg. Kinczer Istvánt, a még hivatal­ban lévő igazgatót, a kft. ügyve­zetőjét arról kérdeztem, hogy mi lesz az alkalmazottak sorsa? - A lakásgazdálkodási válla­lat egyetlen alkalmazottját sem bocsátjuk el. Az a kilencven em­ber, aki a hőszolgáltatást bizto­sította, a TEKOM THERM Kft.­hez kerül, míg a többi hatvan al­kalmazott a CIVITAS-hoz. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy ha va­laki nem végzi becsületesen a rá bízott feladatokat, akkor is al­kalmazásban marad. - Hogyan alakul majd a bérlők által havonta befizetett díj? - Januártól külön-külön szám­lára kell majd befizetni a lakbért és a hőszolgáltatás díját - vála­szolja Fekete István, a CIVITAS nemrég kinevezett igazgatója. ­A befizetés változásáról még de­cember folyamán mindenkit ér­tesítünk. - Milyen ütemben halad a la­kások privatizációja? - Mintegy 1300 lakást kínál­tunk fel megvételre, s azután, hogy a képviselő-testület a tömblakások alatti földterület értékét 165 koronás négyzet­méterenkénti árra csökkentet­te, több mint 500 bérlő jelezte vásárlási szándékát. Eddig ugyanis az 1000 koronás négy­KOHÁSZATI TERMÉKEK NAGY- ÉS KISKERESKEDELMI FORGALMAZÁSA. Ferrolux KINALATUNK: - varrat nélküli acélcsövek - horganyzott csövek - sima és bordás betonacélok - zártszelvények és Z, T, L típusú ablak és ajtóprofilok széles körű választéka. Viszonteladóknak és nagyfelhasználóknak - hegesztett konstrukciós csövek - fekete és horganyzott lemezek - szögacélok - idomacélok (I, U) Minőség - kedvező ár - megbízhatóság. Telephely: Nová Osada 2 Tel.: 0709/525 784 Iroda: Dunaszerdahely. Hlavná 23 Tel.: 0709/525 319, 527 734, 524 3Ä Fax: 0709/522 070 zetméterenkénti telekár vissza­tartotta az embereket a vásár­lástól. Akikkel még a régi áron kötöttünk szerződést, azoknak visszafizetjük a különbözetet. - Mekkora a lakásgazdálko­dási vállalat kintlevősége? - for­dulok. Jana Janáčkovához, a vál lalat közgazdászához. - Hozzávetőlegesen 6 millió koronára rúg az az összeg, amely nem folyt be a bérlőktől. Ez körülbelül 200 család na­gyobb összegű tartozásának kö­szönhető. - Milyen eszközökkel próbál­ják behajtani kinnlevőségeiket? Eleinte megpróbáltuk szerződésbe foglalni a törlesz­tést, de nem sok sikerrel jár­tunk. Utána bíróságra adtuk a lakbérrel folyamatosan elmara­dó egyéneket, de rá kellett jön­nünk, hogy az nem jelentett iga­zi megoldást. Akinek nincs pén­ze, azt hiába kötelezi a bíróság a törlesztésre. Szükséglakást nem tudunk adni. A lakáscsere is csak a kisebb családoknál al­kalmazható... - Mi jelenthet hát megol­dást? - Szükséglakások felépítésé­be anyagiak híján nem kezdhe­tünk, viszont a lakáseladások­ból befolyó pénzösszeget tetőtér-beépítésekre szeretnénk fordítani. így a város hozzájáru­lásával fokozatosan lehetőség nyílhat szükséglakások kialakí­tására. Mert önerőből, sajnos, képtelenek vagyunk a fizetés­képtelenné vált családokat el­tartani. KOSÁR DEZSŐ X Sulák Sulák S S.r.o. -koberce a podlahové krytiny Szőnyegek és padlóburkolók európai minőségbenklasszikus és modem mintákkal Áruházak: T.A.D. - Üzletközpont Trencsén, Zlatovská u. Kék Duna áruház Dunaszerdahely, Vámbéry tér Jednota - Üzletközpont Érsekújvár, Fő tér Nyitra - Durkova u.18, Párovce m Domino - Dolná Rudiny Č.1, Zsolna ° Nabymax - Poprad, Zimná u., Juh III. 2 > \ 1 0%-os Karácsonyi árengedmény december 5-től 20-ig. A Vtl-es lakótelepen tavaly állították át gáztüzelésűre a kazánt (Prikler László felvétele) HAJLÉKTALANOK VÁGSELLYÉN Hét koronáért ágyban... Nyáron is télikabátot hordanak. Hordják, mert nincs hová tenniük. Nincs szekrényük. De ha lenne, azt sem tudnák ho­vá tenni, mert lakásuk sincs. Hajléktalanok. Ha pedig még rongyos télikabátjuk sincs, akkor újságpapírral takaróz­nak, úgy alszanak a városi parkban vagy a híd alatt. Csak­hogy tél elején az újságpapír már nem melegít, négy fal kö­zé kell húzódni. Néhol akad ilyen hely. Vágsellyén, a Far­kasd felé vezető út melletti bérházak egyikének falán hiva­talos tábla hirdeti: itt szociális szálló található. Nincs szó nagy intézetről, a hétemeletes bérházban egyetlen három­szobás lakás nyújt menedéket a hajléktalanoknak. Tíz ágy egy lakásban Ľubomír Gálitól, a városi szo­ciális szervezet igazgatójától megkérdeztük, mi késztette őket arra, hogy a szállást létre­hozzák. - Ismeretlen társadal­mi jelenségekkel találkoztunk ­felelte. - A városi rendőrség egyre gyakrabban lelt olyan em­berekre, akik a híd alatt, a szennyvízcsatornák aknáiban vagy a bérházak pincéiben ke­restek menedéket. Olyanok is akadnak, akiknek a börtönbün­tetés letöltése után nincs hová visszatérniük. Környékünkön már 1991-ben több menedék­hely létesült, ahcl a hajléktala­nok nemcsak szállást, hanem ételt, orvosi ellátást, pszicholó­giai tanácsadást stb. kaptak. Mi is valami hasonlót szerettünk volna létrehozni, sajnos, erre nem volt sem megfelelő épület, sem pénz. Hogy mégis tegyünk valamit, egy városi tulajdonban lévő, háromszobás lakásban rendeztünk be tízágyas szállás­helyet, amely 1993 februárjától áll a hajléktalanok rendelkezé­sére. Az igazgató elmondta, hogy a szálló létrehozásában a Vörös­kereszt járási szervezete is nagy segítséget nyújtott ­ágyakkal és ágyneművel látta el a létesítményt. A szállás nem in­gyenes, az elszállásoltak hét ko­ronát fizetnek egy éjszakára. Ez természetesen nem fedi a ki­adásokat, hiszen a városnak évi 200 ezer koronába kerül a la­kás fenntartása. Eredetileg úgy tervezték, hogy a hajléktalanok legfeljebb fél évig lakhatnak itt, csakhogy ez az idő rövidnek bi­zonyult ahhoz, hogy ezalatt megoldódjon a lakáshelyzetük. Ezért egyesek már a megnyitás óta állandó vendégei a szálló­nak. Persze ez nem igazi otthon - a lakók délután négytől reggel kilencig tartózkodhatnak ott. Sosem volt igazi otthona Reggel kilenc előtt már csak két fiatalembert találtam a szállóban: Varga János gond­nokot és az egyik lakót, Fran­tišek Kováčot. Varga János a megnyitás óta dolgozik az inté­zetben, eredeti foglalkozása gépkocsivezető, de maga is munkanélkülivé vált, azért vál­lalta ezt az állást. Ottjártamkor mindössze négy lakója volt a szállónak. A gond­noktól megtudtam: többen „megszöktek", mivel az elma­radt szállásdíjból jelentős adós­ságuk gyűlt össze. A házszabály tiltja az alkoholfogyasztást, sőt azt is, hogy az elszállásoltak itta­san térjenek a szállóba. - Ha ez utóbbit is meg akarnánk tartani, akár meg is szüntethetnénk az intézményt - mondta Varga Já­nos. Érdeklődésemre, hogy a ház többi lakói nem tiltakoznak­e a hajléktalanok itt-tartózkodá­sa ellen, a gondnok mosolyogva felelte, hogy a nagyrészt romák által lakott bérházban a fizetés­napokon - többnyire a munka­nélküli- vagy szociális segély fize­tésének napján - a szomszédok jóval hangosabbak, mint a haj­léktalanok. A szálló berendezése igencsak puritán: vaságyak és szekrények. Asztalt és székeket csak a konyhában láttam - itt vacsorát, reggelit készíthetnek a lakók. František Kováčnak sosem volt igazi otthona, kiskorától gye­rekotthonokban nevelkedett. Ki­lenc évig a Doprastav vállalatnál dolgozott, de elbocsátották, és jelenleg szociális segélyből él. Egy éve lakik a szállóban. - Reg­gel kilenctől délután négyig mit szoktak csinálni? - kérdeztem a tisztán öltözött fiatalembert. ­Bejárjuk a várost, néha akad va­lamilyen alkalmi munka, aztán általában a kocsmában kötök ki, mert ott szoktak összejönni a ro­mák - feleli, de gyorsan hozzáte­szi: - Ne gondolja, hogy része­geskedem. Nem is szabad in­nom, mert epilepsziás vagyok. Ezért sem bízom abban, hogy si­kerül rendes munkát szerez­nem, pedig rendszeresen jelent­kezem a munkaügyi hivatalban. Az illetékesek tisztában van­nak vele, hogy egy ilyen átmene­ti szállás nem a legjobb megol­dás, de örülnek, hogy legalább ennyit tudnak nyújtani. És a haj­léktalanok is örülhetnek, hiszen mindenképpen jobb hét koroná­ért ágyban aludni, mint valahol a híd alatt fagyoskodni. GAÁL LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents