Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)
1994-11-11 / 261. szám, péntek
4 ) O/ S ZÖ MOZAIK 1994. november 10. ÁRVIZHULLAM DEL-EUROPABAN Forró nyarunk böjtje Éppen egy hete tartanak az ban az utóbbi 80 év legnagyobb zőanyag mellett szén-dioxiddal áradások a Földközi-tenger me- árvize pusztít. A közelmúlt is terheli a légkört, mégpedig dencéjének térségében. Marok- szélsőséges időjárási jelensége- egyre jobban. Bolygónk éghajlakóban az évekig vizet nem látott inek ismeretében felmerül a ta a 60-as évek óta fokozatosan Tévedés ne essék, a felvétel nem egy tóparti éttermet ábrázol, nem is Velencében készült, hanem a milliós Torinóban folyómedrek (szakszóval vádik) most megteltek zavaros, hordalékos esővízzel, és kiléptek medrükből. Spanyolországban Katalóniában pusztít az árvíz, Franciaországban az Alpok csapadékát elvezető Rhône folyó déli szakaszán, Provance-ban dühöng az emberéleteket követelő ár, Olaszországban pedig, ahol a legrettenetesebb károkkal néznek szembe, Piemont, Liguria, Aosta és Lombardia régiókban, valamint a Pó folyó további vidékein borított el szinte mindent a víz. Észak-Olaszországban a halottak és az eltűntek száma meghaladja a százat, mintegy 500 ezer hektár mezőgazdasági földterület van víz alatt, az anyagi károkat milliárd dollárokban számolják. A meteorológusok szerint Itáliákérdés, vajon változóban van-e éghajlatunk? S ha igen, az ember milyen mértékben ludas a szélsőséges természeti jelenségek kiváltásában? Közismert, hogy Földünk éghajlata nem állandó, a ciklikus hullámzások egyértelműen kimutathatók, elég csak a jégkorszakokra gondolnunk. Bizonyított tény, hogy a légkörbe egyre több olyan gáz kerül, amely a Nap látható sugarait átengedi a Föld felé, de a felmelegedett felszínről visszaverődő láthatatlan hősugárzásnak áthatolhatatlan akadályt jelent. így a hő mintegy csapdába kerül, azaz a légkör felmelegszik. Ezt a jelenséget üvegházhatásnak nevezik, amelyért elsősorban a szén-dioxid a felelős. Az ember tevékenysége folytán sok egyéb szennyemelegszik, és e folyamatot csak erősíti a szén-dioxid intenzív kibocsátása. A felmelegedés kézzelfogható jele, hogy az utóbbi évtizedben szinte minden egyes nyáron hőmérsékleti rekordok dőltek meg. Nem kell messzire mennünk, elég csak az idei nyarat felidéznünk; Közép-Európában például 8 héten keresztül trópusi napokban volt részünk (napközben a hőmérő higanyszála 30 fok fölé kúszott). Hát még milyen meleg lehetett a Földközi-tenger partján? Megkérdeztük, hogyan értékeli a mindent elsodró mediterrán árvizeket a klimatológus, az éghajlat hosszú távú változásaival foglalkozó szakember. Milan Lapin, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet globális éghajlati változásokkal foglalkozó kutatója közölte: - Egyelőre lehetetlen teljes bizonyossággal leszögezni, hogy az emberi tevékenységek nagyban hozzájárultak volna a dél-európai árvizek keletkezéséhez. Ezt a vidéket egyébként késő ősszel rendszeresen bő csapadék öntözi, amit a meleg Földközi-tenger és a hideg, nyirkos, csapadékban gazdag légtömegek találkozása okoz. Az idén azonban a szokásos esőzéseket rendkívüli módon felerősítette az a tény, hogy a hosszú forró nyár az átlagosnál jobban felmelegítette a Földközi-tenger vizét. A megszokottnál mintegy 1 fokkal melegebb víztömeg az első pillanatban kevésnek tűnhet, az időjárás érzékeny rendszerében mégis ilyen komoly változást okozott. Az már más kérdés, hogy az erdőirtások hozzájárultak ahhoz, hogy az esővíz gyorsabban lezúdulhasson a völgyekbe. Valóban, Észak-Olaszországban nem ritkák a kisebb-nagyobb árvizek, elegendő csupán az 1966-osra gondolni, amikor is Firenze és Velence városa került víz alá. Bár a globális felmelegedés kérdésében civilizációnk szerepe egyelőre vitatott, a nagyarányú meggondolatlan alpesi erdőirtások, a hegyoldalakba bevágódó autópályák száz és száz kilométerei viszont már egyértelműen az olaszok számlájára írhatók. Az előbbi ugrásszerűen megnöveli az ún. specifikus elfolyást, vagyis az adott területről lefolyó víz mennyiségét. Az Amazonas menti őserdők irtása során kimutatták: a dél-amerikai folyamóriás idényjellegű áradásainak mind magasabb maximuma nem a rendkívüli esőzések, hanem a víznek útját álló erdők hiányának következménye. A hegyoldalak megbolygatása pedig földcsuszamlásokat okoz. A lezúduló földtömeg elállja a folyók, patakok útját, ami méginkább fokozza az árvízveszélyt. Földünk ökoszisztémája rendkívül bonyolult, egyetlen elem megváltoztatása beláthatatlan láncreakciót indíthat el. A dél-európai árvízhullám csupán egy óvatos figyelmeztetés, amely jelzi: a felmelegedés és a meggondolatlan emberi tevékenység együttesen még nagyobb pusztítások kiváltására képes, (sidó) Bűncselekményt követett el az SZNP? (Folytatás az 1. oldalról) felvételét. Sejthető, hogy miért... Én meg vagyok győződve arról, hogy ebben az ügyben mindenképpen lépni kellett, és nemcsak azért, mert ezt annak idején megígértük felháborodott választóinknak, hanem azért is, mivel nem engedhető meg az, hogy valaki tisztátlan eszközökkel befolyásolja a választások kimenetelét. • Ki vonható felelősségre a történtekért? - Feltételezhetően az SZNP kampányfőnöke, amennyiben a rádióreklámoknak nem volt külön felelőse. Ennek megállapítása azonban az ügyészség feladata. • Nem tart attól, hogy beadványa nacionalista körökben heves ellenreakciót vált majd ki? - Meggyőződésem: vannak dolgok, amelyeket nem szabad eltűrni. A szlovákiai magyar választók emberi méltóságának megsértése, illetve ennek feltételezhető szándéka ilyen dolog. Amennyiben jogilag lehetséges egy ilyen precedens orvoslása, akkor nem szabad mérlegelni a kellő lépések megtételét. Ez nem bátorság vagy gyávaság kérdése. Annál is inkább, mivel a Magyar Koalíció kényesen ügyelt arra, hogy csak tiszta eszközöket alkalmazzon a választási kampány során. HORVÁTH GABRIELLA TEGNAP OLVASTUK A DSZM nem respektálja a választási eredményeket (...) Az első probléma az állami költségvetés. Ha a DSZM a következő évben is hatalmon akar lenni, kezében kell tartania a gazdasági szabályozókat, amelyek közül a legfontosabb a költségvetés. Ez határozza meg a szlovák gazdaság irányzatait, prioritásait, a gazdasági törvényeket, a kiadások és a bevétel viszonyát, jelzi a hazai termék, a hiány, az infláció, a munkanélküliség várható mértékét. Amennyiben a DSZM nem tanúsít érdeklődést Szlovákia legfontosabb problémája iránt, fel kell vetni a kérdést: hogyan is képzeli el az előttünk álló nehéz évben a kormányzást? Kormányozhat-e ésszerűen, teljesítheti-e ígéreteit, emelheti-e az életszínvonalat és érvényesítheti-e a gazdasági fejlesztésre vonatkozó elképzeléseit, ha nem dolgozza ki az alapvető gazdasági törvényt? A Moravčík-kormányra akarja ezt a feladatot hagyni, amelyről egy elismerő szót sem ejt? A másik probléma a koalíció. A parlamenti ülés után a DSZM és a Munkásszövetség is elismerte, hogy koalíciós szerződést írtak alá, de azt nem hozzák nyilvánosságra. Vajon miért? A munkásvezér valami kellemetlent tartogat a munkások és a többiek, vagyis a nép számára? Vagy megegyezett a DSZM vezetőivel tizenhárom (tizennégy, tizenöt...) követelésének teljesítésében? Említsünk meg közülük csak néhányat: például annak érvényesítését, hogy a munkások és a többi dolgozó részesedjen az általa negyven év alatt megteremtett vagyonból..., annak szavatolását, hogy a nyugdíjasok, rokkantak jobb helyzetbe kerüljenek, ingyen kapják a gyógyszereket..., megszüntessék az állami vállalatok bázisán létrehozott kft.-éket..., mondjanak le mandátumukról azok a képviselők, akik nyilvánosan megsértették a munkásokat... Azt már meg sem kérdem, miért ne részesedjenek a negyven év alatt megteremtett vagyonból a pedagógusok, az orvosok, a tudósok, a művészek. Megbízható partner lehet-e bármelyik racionálisan gondolkodó, a restriktív költségvetés szükségszerűségét tudatosító szubjektum számára a DSZM, ha koalíciós szerződést köt a Munkásszövetséggel? Azt gondolja a DSZM, hogy a racionálisan mérlegelő szubjektum vállalja vele a partnerséget, miközben a parlamentben ketyeg az időzített munkásbomba? Itt az ideje, hogy a DSZM már ne vezesse félre a szlovák társadalmat, és vegye figyelembe a választások eredményét. SME, Robert Kotian PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI Uj Szó-tudósítás Mészáros Lajos, a MAGYAR POLGÁRI PART jogásza a legfőbb ügyészséghez fordult azzal a kéréssel, hogy vizsgálják felül, nem sértette-e meg ismételten is a Szlovák Nemzeti Párt a Btk. 209-es paragrafusát a magyar nyelvű, nyilvánvalóan félrevezető szándékkal készített választási reklámjával. Mint ismeretes, az Az a szép, az a szép kezdetű magyar nótára épített reklámszöveget a parlamenti választások előtt több alkalommal sugározták a Szlovák Rádió magyar nyelvű adásában. Az MPP tegnapi sajtótájékoztatóján az újságírók megkapták a beadvány másolatát is. Bemutatkozott a sajtótájékoztatón az MPP somorjai és komáromi polgármester-jelöltje, Domsitz Jenő, valamint Ipóth Barnabás. A jelöltek ismertették céljaikat. (gágyor) A DEMOKRATIKUS UNIÓ vezetői sajtóértekezletükön rámutattak arra a körülményre, hogy 15 képviselőjük közül hatan a környezetvédelmi bizottságban kénytelenek dolgozni, három parlamenti bizottságban viszont nincs képviseletük. Jozef Moravčík pártelnök szerint a DSZM-SZNP-Munkásszövetség korlátozza az elektronikus közszolgálati médiumok szabadságát, mivel a szlovák rádió és televízió működését felügyelő testületeket pártérdekeknek vetette alá. A DU ezért javasolni fogja az alkotmánybíróságnak, szüntesse meg az elektronikus médiumokról szóló törvényt, amely ezt lehetővé teszi. Moravčík érthetetlennek tartja, hogy a győztes párt nem alakít kormányt annak ellenére, hogy szövetségeseivel megbízható többséggel rendelkezik a parlamentben. Szándékukban áll ezért felszólítani a köztársasági elnököt: hasson oda, hogy két héten belül alakuljon meg az új kormány. (horváth) MS-programok - iskoláknak AHOGY ÉN LÁTOM A független újságíró magányossága Kolléga urak, nincs mese. Az elektronikus tömegtájékoztatás közszolgálativá tételéről szóló vita azzal ért véget, hogy a rádió és a televízió élére kinevezték az új komisszárokat. Aki erről véletlenül nem értesült, azon már mindenképpen csodálkozott, hogy november 8-án este, röpke öt nappal az új szlovák parlament alakuló ülése után, az Alkotmány értelmében hivatalban levő kormány tagjai már nem jelenhettek meg a képernyőn, hogy a jelentős nézettségnek örvendő Press Club műsorában az újságírók kérdéseire válaszolva beszámolhassanak a legfelsőbb végrehajtó hatalom működéséről. A televízió új komisszárja nyilván abból indult ki, hogy az új parlamenti többség fülei számára nemszeretem kérdések és nagyon nemszeretem válaszok hangzanak majd el. A Press Club tehát megszűnt. A Szerencsekerék maradt. A szlovák Szív küldi szívnek is maradt. És mérget veszek rá, hogy az Ujo z Detvy feledhetetlen műsorfolyamát is feltámasztják ismét. És megalapozottan feltételezhető, hogy a belső- és öncenzúra nem lesz olyan kemény, hogy még a jelzőket is kádereznék. Ez történt az elektronikus médiákban. És rövidesen meglátjuk, mi történik még, ha majd a kormány is megalakul. A nyomtatott sajtó még a régi. Sőt, jobb mint egy-másfél esztendeje volt, mert a Smena szerkesztői - nyilván azt gondolva, hogy ami sok, az sok - megemberelték magukat. így a napilapok közül már csak a Slovenská republika áll szilárdan a vörösbarnára mázolt nemzeti vártán. Azzal tehát, hogy pártosították a tévét és rádiót, csak csatát vesztett a sajtószabadság, az érte vívott háború még folyik. Tegnap a somorjai piacon (karfiolt vásároltam) Kertész úr, az amatőr politikus, rendes foglalkozására nézve pedig bikahízlaló, így szólt hozzám kajánkodva: No, Tóth úr, lőttek az egésznek. Oda lett az újságja függetlensége... Évek alatt megszoktam, hogy Kertész úr szeret az újságírók, politikusok és más kétes elemek rovására kajánkodni. Ráadásul elvárja, hogy akinek a rovására kajánkodik, ráadásul még talpraesett választ is adjon. Éppen nem készültem talpraesettségből, így kínomban ezt válaszoltam: Nem tudom, kedves Kertész úr, hogyan változott meg november 1-je óta a lap irányvonala, az Új Szóban ugyanis én csak saját cikkeimet olvasom. Gútor felé autózva aztán elpirultam. Kissé szégyelltem magam, hogy ugyanazt válaszoltam, amit kollégáimnak is, valahányszor véleményt kellene mondanom mások újságírói teljesítményéről, és senkit nincs kedvem megsérteni: „Én csak a saját cikkeimet olvasom." Mindenki úgy ír ahogy tud. Pontosabban: ahogy mer. Van, aki csak akkor mer, ha írásos engedélyt kap rá. Mások még akkor sem. Van, aki óvatosan ugyan, de mer. Amúgy, falmelléki módon, hogy senki se sértődjön meg. Némelyek másokat unszolnak, hogy merjenek. Sok mindenen nrrúlik az egyéni függetlenség ebben a szakmában. Például a vérmérsékleten is. Vagy a családi állapoton. Van az újságírók között, aki mélységesen felháborodik a tévések és rádiósok komisszárok általi megrendszabályozásán, de már hozzá is fogott önmaga megrendszabályozásához. Mert arra gondol, hogy felesége van, meg gyermekei vannak. Az újságírói függetlenség nem kollektívának adott státusz. Az ember mindig egyedül ül le az írógép mögé, és nincs nála magányosabb lény e földön, ha be is akarja bizonyítani függetlenségét. TÓTH MIHÁLY Új Szó-tudósítás A számítógépek „táplálékául" szolgáló programok legfontosabb és legnagyobb gyártója az amerikai Microsoft. A 15 ezer alkalmazottat foglalkoztató vállalat legsikeresebb programjait, az MSDOS rendszerűt több mint 100 millió, az újabb Microsoft Windows elnevezésűt pedig több mint 60 millió számítógép használja legálisan szerte a világon. Közvetlenül Csehszlovákia kettéválása előtt hozták létre Prágában képviseletüket, azonban az önálló Szlovákiában egyelőre nincs fiókjuk. A Microsoft keleteurópai tervei között éppen a pozsonyi képviselet megnyitása az egyik legfontosabb teendő. A cég prágai szakemberei bejelentették: amint megalakul az új kormány, megkezdik a tárgyalásokat a leendő oktatásügyi miniszterrel a szlovákiai iskolák egy részének szoftwerprogramokkal történő ingyenes ellátásáról. (só)
