Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-08 / 258. szám, kedd

1994. november 2691. HÍREK- VélEMéNYEK Ú J SZ Ó j3J ROSE TÁBORNOK ALLITJA Télen csitulnak a harcok Kissé alábbhagyott a lövöldözés Szarajevó körül, miután az ENSZ-erök komolyan figyelmeztették a hadban álló feleket, hogy a harcok fellángolása veszélybe sodorhatja a békefolya­matot, közölte Michael Rose tábornok, a boszniai ENSZ-csa­patok főparancsnoka. A bosnyák fővárosnál, akárcsak Közép­és Nyugat-Boszniában, napok óta próbálgatja egymás erejét a szerb és a muzulmán tüzérség. A hét végén csak azután csilla­pultak a kedélyek, miután a helybeli ENSZ-parancsnokság ké­résére három NATO-repülőgép húzott el a város felett. mandátumának letelte előtt ha­zahívják (korábban már azt is em­legették, hogy utódja Ruppert Smith tábornok lesz). Rose-t a muzulmánok szerbbarátnak tart­ják, akárcsak lord Owertt, a köz­vetítőt. Silajdzsics bosnyák kor­mányfő egy horvát lapban szinte minősíthetetlen szavakkal illette az angol lordot, aki határozottan ellenzi a fegyverembargó feloldá­sát. A fegyverszállítási tilalom fel­oldása nem érdeke a muzulmá­noknak, állítja Owen, és szeren­cséjük, fűzte hozzá, hogy arra még nem került sor. Pedig a BT ezen a héten tűzi na­UJvidéki munkatársunktól Rose tábornok egyébként de­rülátó. Nem hiszi, hogy a háború tovább eszkalálódik,.sőt, azt állít­ja, hogy a tél közeledtével majd csillapulnak a harcok. Az angol tá­bornok azonban nem biztos, hogy megvárja egyéves mandátumá­nak végét. Állítólag William Perry amerikai és Malcolm Rifkirtd brit védelmi miniszterek a múlt héten meg is tárgyalták, hogy Rose biz­tosan szeretné családja körében tölteni a karácsonyt. A brit védel­mi minisztérium azonban tegnap cáfolta, hogy Rose-t hat héttel pirendre az embargó feloldására vonatkozó amerikai javaslatot is. A szerbek abban reménykednek, hogy a határozat nem kap elég szavazatot. Hétfőn kezdődött meg a BT-vita a Belgrád által beveze­tett határzárlatról. A jelentés állító­lag pozitív, egyes mohamedán or­szágok azonban valószínűleg ki­használják azt a kitételt, miszerint voltak problémák is a határzárlat végrehajtásában, sőt ellenőrzésé­ben is. A nemzetközi megfigyelő csoport a jelentésben incidensről is említést tesz, de nem tudni a részleteket. A frontról a szokásos szűksza­vú hírek érkeznek. A szerb hadse­reg (a Tanjug szerint) nyomul előre Bihac felé, a múlt hét végén állító­lag rakétákkal lőtték a várost. Ki­újultak a harcok a hercegovinai fronton is, az észak-boszniai korri­dortérségében. Karadzsicsék má­ra vagy holnapra jelentették be a hadiállapot kihirdetését. GYARMATI JÓZSEF Ma időközi törvényhozási válasz­tásokat tartanak az Egyesült Ál­lamokban, melyek során újjává­lasztják az alsó- és a felsőház tagjainak egy részét. Évtizedek óta érvényesülő irányzat, hogy az a párt veszít, amely éppen az elnököt adja. A felmérések most is Clinton demokratáinak a visszaesését jelzik, s hogy ez a lehető legkisebb mértékű le­gyen, az utóbbi napokban ennek érdekében maga Bili Clinton is minden lehetséges alkalmat megragadott pártja népszerűsí­tésére. Seattte-ben a jól bevált reklámfogást vetette be: egy kis­gyereket a magasba emelve pro­pagálta a demokraták választá­si ígéreteit. CLINTON HELYETT AL GORE JÖN BUDAPESTRE Idoegyeztetési okokból Elképzelhető, hogy mégsem Bill Clinton, hanem az ameri­kai alelnök, Al Gore Jön a decemberi EBEÉ-csúcsértekezlet­re Budapestre. A Fehér Házból úgy tájékoztatták a The Bu­dapest Sun angol nyelvű hetilapot: az alelnök irodája mun­katársakat küld valamikor novemberben a magyar főváros­ba, hogy Al Gore elszállásolásáról és várható programjáról tájékozódjanak. Az Egyesült Államokban érvé­nyes szokások szerint az elnök és az alelnök semmiképpen nem utazik együtt egy külföldi rendezvényre. A Gore-utazás előkészületeinek megkezdése az angol nyelvű hetilap szerint megerősíti a korábbi találgatá­sokat. így mégsem kerül sor a Moszkvából beharangozott bu­Zsirinovszkij az USA-ban TA SR-hír Vlagyimir Zsirinovszkijnak négyhetes várakoztatás után az amerikai hatóságok mégis megadták a beutazási vízumot, s így a szélsőséges nyilatkoza­tairól hírhedt orosz pártvezér vasárnaptól Amerika vendége. Az orosz liberálisok vezére va­sárnap este érkezett meg első USA-beli vizitjére, s a személyes védelmére kirendelt népes testőrcsapat kísérte őt a San Franciscó-i repülőtérről szállo­dájába. Tegnap az út fáradalma­it pihente ki és semmilyen talál­kozót nem vett tervbe. Az USA moszkvai külképviseletének ille­tékesei a vízum megadását az­zal indokolták, hogy az Egyesült Államokban tiszteletben tartják a szólásszabadságot. Zsirinovszkij San Franciscóból Wahingtonba utazik, ahol többek között nyilatkozik a CBS tévéállo­másnak és a Time magazinnak dapesti Clinton-Jelcin találkozó­ra sem. Fehér házi források egyébként cáfolták, hogy már meghozták volna a döntést Clinton utazásá­ról. Jonathan Spalter nemzetbiz­tonsági tanácsi szóvivő szerint, ha Clinton nem jön Budapestre, akkor annak időegyeztetés! okai lesznek. „Nincs összefüggés a döntés között, hogy Clinton uta­zik-e vagy sem, és aközött, hogy az amerikai adminisztráció ho­gyan ítéli meg az EBEÉ-konferen­cia eredményességét" - idézte a Budapest Sun a szóvivőt, aki szerint még mindig elképzel­hető, hogy leállítják a Gore-út előkészítését, s mégis az elnök jön személyesen. Clinton egyébként nemréiben tért haza a Közel-Keletről, s be­levetette magát a demokrata je­löltek oldalán a kongresszusi vá­lasztási kampányba. Már dön­töttek arról, hogy decemberben a Fülöp-szigetekre látogat. (A Népszavából) FUNDAMENT ALAP - A SZEMELYES KAPCSOLAT GYIMESI GYÖRGY. 1935-ben szü­letett Királyhelmecen, a Komenský Egyetem kassai orvosi karán szer­zett diplomát. A királyhelmeci kór­házban dolgozott osztályvezető főorvosként, emellett öt évig igazga­tóként. 1991-óta magánvállalkozó, a kereskedelemmel foglalkozó MERKÚR Kft. ügyvivője. A Funda­ment Alap felügyelőbizottsági tagja. Ismerős reklám a tévé képernyőjéről: veríték fröccsen egy kovács homlokáról, miközben a narrá­tor mondja, hogy most visszakerül az Önök kezébe az a vagyon, amelyet Szlovákok nemzedékei alakítottak ki. Ugyan, ugyan, csak a Szlovákok gyarapították en­nek az országnak a vagyonát? Jól tudjuk, hogy nem, s ennélfogva mi is hozzájutunk jogos jussunkhoz. Mit kezdjünk azonban ezzel a vagyonnal? Elszomorít, amikor látom, hogy az egy főre jutó je­lentős vagyonrészesedést sok magyar polgártársam könnyelműen elkótyavetyéli, felülve kétes csoporto­sulások csábításának, és privatizálási pontjait előnytelen feltételek mellett majdhogynem egy tál lencséért szolgáltatják ki. Pedig a privatizációs pontokért járó vagyonnal hasz­nosan is lehet gazdálkodni. Úgy, hogy közülünk való szakemberekre bízzuk vagyonunk kezelését, amely végig a miénk marad és nekünk termeli a hasznot. Bízza bátran privatizációs pontjait a Fundament Alap szakértőire! s _ - • „. <f - l/t^Mk/ 1 A H^ VFU-35 f l VÁLASZTÁSI TUDNIVALÓK P. /.: Kórházba akarnak küldeni, és az orvosom szerint nem túl valószínű, hogy a községi választásokig hazakerülnék. Választhatok a kórházban is? A férjem, amikor négy évvel ezelőtt kórházban volt a választások idején, így választha­tott, mert eljöttek utána a szavazóurnával. Kórházakban szavazókörök csak a parlamenti választások­ról szóló törvény alapján jöhet­nek létre. A helyhatósági válasz­tásokról szóló törvény ilyen le­hetőséget nem tartalmaz, ami bizonyos szempontból érhető is, hiszen ritkán fordul elő, hogy va­laki az állandó lakóhelye szerinti községben (városrészben) jus­son kórházi ágyhoz. Alapvető szabály ugyanakkor az, hogy mindenki csak a saját állandó lakóhelye szerinti képviselő-tes­tületre, illetve polgármester-je­löltre adhatja le a szavazatait, vagyis más község képviselő­testületébe nem választhat, il­letve más község polgármeste­rét nem választhatja. H. £.: Pozsonyban van állami lakásunk, de az év túlnyomó részét a szülőfalumban (a szüleimtől örökölt házban) tölt­jük. Most a szeptemberi parlamenti választásokon válasz­tól igazolvánnyal választottunk. A férjem most is elment vá­lasztól igazolványért, de azt mondták neki, hogy a novem­beri választásokra ilyen igazolványokat már nem adhatnak ki. Igaz ez? Megtörtént az elnökválasz­tás ebben a közép-ázsiai köz­társaságban, amely már a szovjet időkben is a legszegé­nyebb volt a tagállamok kö­zött. Azóta a helyzet csak rom­lott. A Szovjetunió fennállása idején a nép szokásaitól, ha­gyományaitól teljesen idegen kommunista párt gyakorolta a hatalmat, s Moszkvában kije­lölt vezetői igazi hűbérurak­ként irányították az országot. A birodalom összeomlása után viszont a teljes káosz uralko­dott el a közel hatmilliós or­szágban, ahol a lakosság 90 százaléka az iszlám híve. Ek­kor derült ki, hogy itt is teljes csődöt mondott a kommunis­ta, ateista propaganda: a leg­különbözőbb célokra használt egykori mecsetek, a múzeu­moknak nyilvánított imaházak újra dugig megteltek, s az em­berek Moszkva helyett Mekka felé fordultak. Kiderült az is, hogy még mindig rendkívül erősek a törzsi, kláni kötelé­kek. Háromévnyi hatalmi harc, Mint az előbbi válaszunkban már említettük, a helyhatósági választásokon választójoggal mindenki csak a saját állandó lakóhelye szerinti községben rendelkezik választójoggal. Vé­gül is nem lenne helyes, ha a községi (helyhatósági) szerveket (képviselő-testület, polgármes­ter) olyan állampolgárok is vá­lasztanák, akik nem is élnek az adott községben. Persze itt, eb­TADZSIKISZTAN ben a helyzetben némileg más a helyzet. Önök Pozsonyban egy állami (illetve feltételezhetőleg községi) lakást tartanak fent, a hivatalosan bejegyzett állandó lakóhelyüket nem változtathat­ják meg, mert kitennék magu­kat annak a veszélynek, hogy a lakásbérletüket bírósági hozzá­járulással felmondják. (fekete) Moszkva vagy Mekka? polgárháború és törzsi viszály következménye, hogy félmillió­nál több tádzsik menekült el az országból, s 50 ezernél több vesztette életét. Tádzsikisztán egyik legnagyobb problémája, hogy minden politikai áramlat, minden hatalmi csoport elsősorban nem az országon belül, hanem külföldön kere­sett támogatókat, szövetsége­seket. A mai iszlám ellenzék ­amely kétségkívül a többséget reprezentálja - a szomszédos Afganisztánban és Pakisztán­ban, meg távolabb, Iránban, Szaúd-Arábiában. Ez sok mu­zulmán hívőben is aggodalma­kat keltett, mert nemcsak attól tartottak, hogy az afganisztáni­hoz hasonló háborúba sodród­hat az ország, hanem attól is, hogy olyan kemény vallási ha­talom jön létre, mint Iránban. Moszkva védőszárnyai vol­tak a legközelebb - nem föld­rajzi, hanem politikai értelem­ben. Az oroszok már évtizedek óta jelen voltak - mégpedig hadseregestől. A kezükre ját­szott az is, hogy a gazdasági­lag teljesen kiszolgáltatott Tá­dzsikisztán számára a Függet­len Államok Közössége lett a mentsvár. Moszkva pedig ­bármilyen.rosszul áll maga is ­kész volt segíteni, csakhogy megőrizze befolyását a térség­ben. Egy kis alamizsnáért cse­rébe maradhattak a katonái, sőt maga a tádzsik kormány kért még erőket az afgán határ védelmére. S az orosz hadve­zetés boldogan igent mondott, mert még mindig nem heverte ki az afgán traumát. Hiszen tudvalevő, Afganisztán terüle­tén ugyanazok a tádzsik klá­nok voltak az ellenségeik, akiknél most a „szovjet" ta­dzsikok kerestek menedéket és támogatást. Moszkva hiába hivatkozik a FÁK alapokmányára, hiába ál­lítja, hogy a legitim tádzsik kormány kérésére vannak ott katonái - kilóg a lóláb. Imo­mali Rahmonov, ez a 42 éves posztkommunista kiskirály so­sem lett volna államfő és a parlament elnöke, ha nem áll­nak mögötte az orosz fegyve­rek és az a segítség, amelyből nagyvonalúan baksist tud ad­ni híveinek. Ennek köszön­hetően nyerte meg a vasárna­pi elnökválasztást is. Ellenfele pedig csak egy volt: Abduma­lik Abdulladzsanov volt kor­mányfő, akit korrupció vádjá­val váltott le, de azért kinevez­te a moszkvai nagyköveti K een Edge 1995 fedőnévvel ma közös amerikai-japán hadgyakorlatsorozat kezdődik Japán északi részén. A Penta­gon közlése szerint a két ország között 34 éve érvényben lévő védelmi megállapodás megléte óta eddig ilyen nagyszabású manőverekre nem került sor. Megfigyelők ezt azzal magyaráz­zák, hogy a hadgyakorlat szerve­zése egy évvel ezelőtt kezdődött, s akkor még nem jött létre a megállapodás Washing­ton és Phenjan között az észak­koreai nukleáris fejlesztési prog­ram jellegének a megváltoztatá­sáról. E lénk visszhangot váltott ki Franciaország-szerte Pá­rizs főpolgármesterének az a döntése, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. Jacques Chi­rac, az újgaulleista Szövetség a Köztársaságért elnöke két íz­ben, 1981-ben és 1988-ban már megpályázta a legmaga­sabb állami tisztséget, de ered­ménytelenül. Egyelőre hat jelölt van erre a posztra, de várható, hogy Jacques Delors, az Euró­pai Unió Bizottságának távozó elnöke hamarosan hivatalosan bejelenti indulási szándékát. A drogkartell és baloldali gerillák titkos támogatá­sát élvező jelöltek győztek 59 kolumbiai városban a múlt heti helyhatósági választásokon. A tekintélyes helyi liberális lap, az El Tierrípo számolt be erről a bogotai védelmi minisztérium titkos jelentésére hivatkozva. A lap tudni véli, hogy a szervezett alvilág elsősorban az ország leg­elmaradottabb északi és keleti területein fejtett ki eredmé­nyes, olykor erőszakos eszkö­zöket sem nélkülöző nyomást az ottani lakosságra. P olitikai gyilkosság kísérte az új albán alkotmányter­vezetről tartott tegnapi refe­rendumot. Az északi ország­részben fekvő Skadar egyik vá­lasztási helyiségében megöl­ték a kormányzó Demokrata Párt megfigyelőként ott tartóz­kodó egyik tagját. Az ellenzéki szocialista párt (az egykori kommunista párt) két tagja késsel támadt a férfira, és több szúrással halálosan megsebe­sítették őt. N ukleáris együttműködési megállapodást írt alá a Pekingben tartózkodó kanadai kormányfő kínai vendéglátói­val. A Jean Chretien és kínai kollégája, Li Peng kézjegylvel ellátott dokumentum értelmé­ben Kanada 3,7 milliárd dollár értékben hat nehézvizes atom­reaktort szállít Kínának, ame­lyek üzembe helyezésével ja­vulna az ázsiai ország energia­ellátása. posztra. Való igaz, hogy min dent megtett lejáratásáért, nem adott neki módot arra, hogy a választókkal kapcsolat­ba lépjen, de ez talán nem is baj. Abdulladzsanovot ugyanis a tádzsik maffiák, fegyveres rablóbandák keresztapjának tartják. így hát egyáltalán nem biztos, hogy jobb elnöke lett volna az országnak, mint Rah­monov. Az iszlám politikai mozgalmak pedig bojkottálták a szavazást, mert eleve beje­lentették: nem ismerik el az eredményeket. Kétségtelen: a polgárháto­rü folytatódni fog. Nem old meg semmit az új alkotmány elfogadása sem, hiszen alapja az erős elnöki rendszer és a kapcsolatok szorosabbra fűzé­se Moszkvával. Az sem je : ,,t semmit, hogy olyan so an mentek el szavazni. Nem e­hettek mást - féltek. S a töme­gek számára még mindig nyi­tott a fő kérdés: Moszkva vagy Mekka? GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents