Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-28 / 275. szám, hétfő

1994. november 26. HIREK-VELEMENYEK ÚJ SZ

Ó 3 ] KÜSZÖBÖN A MAGYARORSZÁGI HELYHATOSAGI VALASZTASOK Alakulóban a kisebbségi autonómia Szlovákiában lezajlottak a második szabad önkormányzati választások. Magyarországon december 11-én lesznek - már az új kisebbségvédelmi törvényre alapozva - a helyhatósági választások. Ennek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénynek a főpróbáját a parlamenti választások előtt tartották meg, amikor is nem sikerült úgy módosítani a választási törvényt, hogy a magyar parlamentben helyet kaphattak volna a nemzeti kisebbségek képviselői is. A magyarországi szlovákok szervezeteinek képviselői akkoriban nagyon pesszimista módon nyilatkoztak a helyhatósági választásokkal, illetve az ily módon létrehozandó kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban. Véleményük szerint ezt a törvényt nem az ő szükségleteikhez szabták, nem a magyarországi kisebbségek érdekeinek védelme, hanem a határon kívül élő magyarok Jogait védő valamiféle propaganda ösztönözte, s nekik ez a törvény semmit sem ad. Ilyen előzmények ismeretében néztünk utána Magyarországon, hogy az ott élő szlovák ság továbbra is elutasítóan viselkedik-e a jogaikat szabályozó törvénnyel szemben, vagy megpróbálja kihasználni az adott lehetőségeket. Csalódások és esélyek „Magyarországon megközelítőleg száz faluban és városban élnek jelentősebb számban szlovákok, de kisebbségi választásokat csak 36 helyen kezdeményeztek" - mondta el Fűzik János, az egyik legnépszerűbb és legismertebb magyarországi szlovák újságíró, aki személyesen is csalódott, mivel szülőfalujában, Kesztölcön (ahol a két és félezer lakos mintegy nyolcvan százaléka nyilvánvalóan szlovák származású), nem kezdeményeztek kisebbségi választásokat. Sőt, azt is elmondta, hogy amikor Dabason, illetve Dabas-Sáriban járt (apropó: ha még emlékeznek rá, megközelítőleg egy évvel ezelőtt volt ott egy iskolaügyi botrány, mivel egy katolikus pap az iskolából kizárta azokat, a többségében szlovák nemzetiségű gyermekeket, akik nem akartak egyházi iskolába járni), s még ebben a nemzetközi hírnévre szert tevő községben élő szlovákok is azt mondták neki, hogy azok a jogosítványok, amelyeket a kisebbségi és az önkormányzati törvények szavatolnak, meglehetősen formálisak, a kisebbségeknek nem adnak igazán beleszólási jogot a saját ügyeik intézésébe. Békéscsabán a törvény adta lehetőségeket kissé másként látják, ami már csak azért is érdekes, mert Békéscsaba (Szarvassal és Tótkomlóssal együtt) a magyarországi szlovákok egyik bástyájának tekinthető. „Békéscsabán a szlovák kisebbségi listán kilenc jelöltet indítunk, ebből öt képviselő juthat be a kisebbségi önkormányzatba. Két-három szlovák nemzetiségű jelölt az úgynevezett egyéni választókerületekben indul"- tájékoztatott Hirka János, aki rokkantsági nyugdí jas tanárként foglalkozik a kisebbségi választások előkészítésével. Hirka János elmondta, hogy a kisebbségi önkormányzat háromféleképpen jöhet létre. Úgynevezett települési kisebbségi önkormányzat alakul, ha az adott településen a képviselőknek több mint a fele nemzetiségi képviselőként van megválasztva és kisebbségi önkormányzattá nyilvánítja magát. Erre nincs esélyünk, vélt Hirka János, hiszen itt Békéscsabán rajtunk kívül még a ro-• mánok és a romák is indítják saját kisebbségi, nemzetiségi jelöltjeiket. Feltehetőleg nem tudunk élni azzal a lehetőséggel sem, hogy közvetett úton hozzuk létre a kisebbségi önkormányzatot, amire akkor van mód, ha a képviselő-testület legalább 30 százaléka nemzetiségi képviselőként jut be a képviselő-testületbe. Marad tehát az úgynevezett független kisebbségi önkormányzat létrehozása, amelyhez elegendő, ha a szlovák nemzetiségi jelöltekre legalább százan szavaznak (a tízezernél kevesebb lakost számláló községekben viszont ötven szavazat is elég). Ez a független kisebbségi önkormányzat a települési önkormányzat mellett működik korlátozott hatáskörrel. A kisebbségi jogok korlátai A korlátozott hatáskör, mint megtudtam, megközelítőleg annyit jelent, hogy a kisebbségi önkormányzatnak nem lehet polgármestere és jegyzője, nem dönthet az egész közösséget érintő kommunális kérdésekben, nem adhat ki útlevelet, kereseti igazolást, építési engedélyt. A kisebbségi önkormányzatjogosultságai főként a kulturális és oktatási ügyekre vonatkoznak. így például a nemzetiségi intézmények vezetőit csak a kisebbségi önkormányzat hozzájárulásával lehet kinevezni, azaz vétójoga van a szlovák iskola igazgatójának kinevezését illetően is. Továbbá, ha a városi önkormányzat átruház bizonyos fel adatokat, mondjuk kezelésébe adja a tájházat, a szlovák klubházat, a tanyamúzeumot vagy a tánccsoportot, és a független kisebbségi önkormányzat úgy dönt, hogy ezek élére kell egy vezető, és ezek fenntartását a kisebbségi önkormányzat látja majd el, akkor a vezetők kin vezési joga is őt illeti meg. Véleményt nyilváníthat továbbá minden olyan kérdésben, amely a kisebbséget érinti és amelyben a városi önkormányzat dönt; a kisebbségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet minden városi önkormányzati ülésen, maga is javaslatokat tehet, vagyont és pénzbeli támogatást kérhet az önkormányzattól, illetve az e célra létrehozott Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Alapjából, de ugyanakkor pályázatokon is nyerhet valamilyen pénzbeli támogatást. Mindezt felhasznál hatja akár ösztöndíjak, alapítványok létrehozására is. A kisebbségi önkormányzatok kitüntetéseket, saját médiákat is alapíthatnak, habár az utóbbiakhoz, ugye, elsősorban pénz kell, másodsorban anyagiak, továbbá pedig vagyon. Ennek ellenére, vagy inkább e mellett, azért a városi tévében, rádióban, újságban akkor kapnak teret, időt, oldalat, amikor azt kérik. Ami viszont az oktatással kapcsolatos gyakorlati kérdéseket illeti, a kisebbségi önkormányzat hatásköre jelentős mértékben függ attól, hogy miként módosítják majd a jelenleg érvényben levő közoktatási törvényt. Erről a törvényről a magyarországi szlovák pedagógusok általában fenntartásokkal nyilatkoznak. Mert (számos pozitívuma mellett) a nehezen orvosolható hibáját abban látják, hogy nem veszi figyelembe azokat a pluszfeladatokat, amelyek a szlovák nemzetiségi iskolákra hárulnak: a nemzetiségi és a magyar iskolákban is egyformán szabja meg az óraszámot, habár a nemzetiségi iskolákban magasabb óraszámra lenne szükség, mivel ott a nemzetiségi nyelvet is oktatni kell. A szlovák aktivisták azonban őszintén reménykednek abban, hogy a kisebbségi önkormányzat, vagy talán majd az országos szlovák kisebbségi önkormányzat a törvényhozók figyelmét felhívja erre a hibára, illetve kéri valamiféle pluszjogosítványok, bizonyos pozitív diszkrimáció törvénybe iktatását is. Történelmi tapasztalatokra épülő félelmek Az újságíró szemével nézve az országos szlovák kisebbségi önkormányzat létrehozása azért még egy kissé odébb van. Előbb a községekben és a városokban kell létrehozni a kisebbségi önkormányzatokat, és az újságírót, mondjuk, nem elsősorban az a 36 község érdekli, ahol ezt már kezdeményezték, hanem az a 64 település, ahol azt nem tették meg, s főleg, hogy miért nem éltek az adott lehetőséggel. Kézenfekvő magyarázat lenne, hogy a kisebbségi önkormányzat úgy is létrehozható, hogy a megválasztott képviselőknek több mint ötven százaléka egyszerűen kisebbségi önkormányzattá nyilvánítja a települési önkormányzatot. A szlovákok által lakott községek és városok többségében viszont ez nemigen jöhet számításba, hiszen az eddigi hivatalos felmérések szerint szinte mindenütt kisebbséget alkotnak. A magyarországi szlovákok ezt a lagymatag hozzáállást, passzivitást négyszemközt a valós, keserves történelmi tapasztalataikkal is indokolják. Többek között azzal, hogy 1945 után a Magyarországról áttelepülőknek - a soviniszta szlovák kormányhivatalnokok által összeállított - listáján ott találták magukat azok is, akiknek eszük ágába sem jutott áttelepülni, de szlováknak vallották magukat. Sokan állítólag még ma is attól tartanak, hogy ha szlováknak vallják magukat, a pozsonyi hivatalok „elintézik" az áttelepítésüket. Közrejátszanak más érvek is, amelyeket az agilis helyi szlovák vezéregyéniségek úgy őszintén szólva alaptalannak tartanak. Ilyen érvelés például az, hogy egymással rivalizáló helyi önkormányzatok jönnének létre, holott a települési önkormányzat és mondjuk a független kisebbségi önkormányzat hatásköre nagyon szigorúan van elhatárolva. Ilyen aggodalom az is, hogy ha létrejön a kisebbségi önkormányzat, akkor a települési önkormányzat köteles lenne vagyont adni annak kezelésébe, holott a törvény ezt csak a lehetőség szintjén szabályozza. Mérvadóbb érvelés viszont az, hogy sok az olyan település, ahol a szlovákok már kisebbségben élnek, megöregedtek, identitástudatuk nincs olyan szinten, hogy szükségesnek tartanák, támogatnák az ilyen kezdeményezéseket. Már csak azért sem, mert ők még ma is kikérik maguknak, ha valaki szlováknak nevezi őket - őket, akik meglehetősen büszkén, tótnak vallják magukat. Egy további oka ennek a közömbös magatartásnak viszont az, hogy a nemzetiségi hangadók nem igazán tájékozottak, nem igazán tudják, milyen lehetőségeket nyújtanak számukra a törvények. Fuzík János az általa szerkesztett műsorokkal ebben próbál segíteni. Tudni kell, hogy a szlovákok mellett, mondjuk Budapest XII. kerületében kisebbségi önkormányzat létrehozására törekednek az ott élő örmények, horvátok és németek. Ami a szlovákokat illeti, ők az ott élő lengyelek és a magyar pártok támogatásával is számolnak a feltétlenül szükséges 100 szavazat megszerzésére. Noha a december 11-i helyhatósági választásokat valamiféle erőpróbának tekintik, az eredményeitől függetlenül bizakodva tekintenek a jövőbe; a tör vény ugyanis lehetőséget ad nekik arra, hogy egy év múlva újra próbálkozzanak - ott is, ahol ezt az idén elmulasztották. FEKETE MARIAN MAGYARORSZAGI SZLOVÁKOK SZÖVETSÉGE Állásfoglalás TA SR-hir A Magyarországi Szlovákok Szövetségének országos bizottsága állásfoglalásban hívta fel ismételten a közvélemény figyelmét a Magyarországon élő szlovák kisebbség gyors asszímilálásának tényére. Arra kérte a magyar polgárokat, pártokat, szervezeteket, a sajtót, hogy legyenek megértéssel a szlovák kisebbség létének megőrzése érdekében tett törekvésük, erőfeszítésük iránt. Az állásfoglalás többek közt hangsúlyozza: Élni kívánunk a törvény adta jogainkkal, a törvénnyel összhangban akarjuk létrehozni a helyi szlovák önkormányzatokat, a fővárosi önkormányzatot, illetve az országos önkormányzatot. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége végül arra kéri a Magyarországon élő szlovákokat, hogy a december 11-i önkormányzati választásokon jelöltjeikre voksoljanak. KERESZTENYDEMOKRATAK A NEMZETISÉGEKRŐL Egymással érdekközösségben Budapesti tudósítónktól „Nem a trianoni döntés után kialakult nemzetiségi feszültségek szítása, nem nacionalista, utópista programok élesztőse a célunk, hanem az egymással érdekközösségben álló ifjúsági szervezetek regionális együttműködésének fejlesztése, s ezáltal az egyesült Európa építése..." Többek között ezt fogalmazták meg az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió által szervezett háronnapos konferencián, amely tegnap fejeződött be a lakiteleki Népfőiskolán. A konferencia előadásainak és vitájának központi témája a kisebbségek szerepe az önkormányzatokban volt. A konzultatív tanácskozás szervezői kihangsúlyozták, hogy nem akarnak kereszténydemokrata profilt ráerőltetni a kisebbségi szervezetekre, céljuk inkább az, hogy alkalmat, fórumot teremtsenek a véleménycserére. A tanácskozáson részt vettek a magyar kisebbségi szervezetek képviselői is, a felszólalók között volt Bugár Béla, az MKDM elnöke. (kj) ROMÁN-MAGYAR VISZONY: ELLENTMONDÓ VÉLEMÉNYEK Támadások az RMDSZ ellen A román államfő szóvivője szerint a román-magyar kapcsolatokban „pozitív elemek jelentek meg; így például megkezdték az alapszerződés tényleges szakértői szintű vitáját; mindeddig ugyanis csupán tapogatódzó tárgyalásokra került sor a dokumentum két klauzulájával kapcsolatosan, amelyekről még nem született megállapodás ". Traian Chebeleu ezt a véleményét hétvégi bukaresti sajtótájékoztatóján fejtette ki megjegyezve, hogy elvi szempontból a két ország közt Bukarest szerint nincsenek különösebb problémák a két vitás klauzula tekintetében. Pontosabban, Bukarest egyetért azzal, hogy a szerződésben a legmagasabb európai standardoknak megfelelően szerepeljen a kisebbségi kitétel, míg a magyar fél úgyszintén kinyilvánította elvi álláspontját: hajlandó a szerződésben rögzíteni a területi igények kölcsönös hiányának világos megfogalmazását. Márpedig ha az elvi egyetértés megszületett, akkor nem lesz nehéz megtalálni hozzá az azt tükröző szöveget sem - vélte az elnöki szóvivő. Ugyanakkor a román államfő félhivatalos szócsövének számító Dimineata című napilap éppen a készülő alapszerződés kapcsán ismét élesen megtámadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. és ezúttal a román külügyminisztert is. A lap „diplomáciai ügyetlenséggel" váddlta meg Teodor Melescanut azért, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban megbeszéléseket, konzultációkat folytatott az RMDSZ vezetőségével. A lap pénteki számában „sajnálattal" írt az RMDSZ „radikálizálódásáról", ami szerinte azért következett be, mert a szövetség el vesztette eddigi befolyását, s mert normalizálódik a román-magyar viszony. Ebből kifolyólag csökken az RMDSZ „vámos" és „bírói" szerepe, véli az éles magyarellenességéről ismert lap. Tendenciózusnak nevezi az RMDSZ azon véleményét, miszerint a „romániai belpolitikai légkör meggátolja az alapszerződés megkötését". A Dimineata azt állítja, hogy az RMDSZ „a román állam ellenőrzése alól magát mindinkább kivonó, kvázi állami identitás felé halad" és ki akarja kényszeríteni saját megoldásait, illetve egyenlő félként akar tárgyalni a román állammal. Ez elfogadhatatlan, alkotmány- és Európa-ellenes , sőt fölösleges is, véli a lap. Szükséges megjegyezni, hogy Romániában az utóbbi hónapokban nyilvánvalóan felerősödtek a gyakorlatilag soha nem szünetelő támadások az RMDSZ ellen. Egyre gyakoribb, hogy felelős posztokat betöltő politikusok kérdőjelezik meg létjogosultságát, s azt, hogy mennyire legitimen képviseli a romániai magyarságot. Megfi gyelők véleménye szerint ez összefüggésbe hozható az RMDSZ sikeres aláírásgyűjtésével a magyar kisebbséget sértő új oktatásügyi tervezet ellen. Mint már jelentettük, a szövetség több százezer aláírást gyűjtött össze országszerte ez ügyben, ami kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy az RMDSZ-nek súlya van a romániai magyarság körében. Úgy tűnik, hogy bizonyos romániai szélsőséges, de kormánypárti körök is ezt csak nehezen tudják megemészteni. KOKES JÁNOS Csecsenföld: Tegnap ellentmondásos hírek érkeztek az Oroszországtól elszakadt Csecsenföld fővárosából, Groznijból. A szakadárok vezetői cáfolták az ITAR-TASZSZ korábbi jelentését, mely szerint a Moszkva-párti fegyveres ellenzék elfoglalta az elnöki palotát és átvette a hatalmat. Dzsohar Dudajev elnök ismeretlen helyen tartózkodik, s állítólag kijelentette: ha ellenőrizhetetlenné válik a helyzet, a harcok kiterjedhetnek „egész Oroszország területére". A hét végén Groznijban dúló harcokban mintegy 200 személy vesztette életét. Oroszország: Az orosz társadalom legfőbb feladata, hogy felkészüljön a gazdasági reformfejlesztés új szakaszára hangsúlyozta szombaton a moszkvai Kremlben mondott beszédében Borisz Jelcin. Az orosz elnök szerint az ország gazdasága válságban volt, ám jelenleg már a javulás jelei észlelhetők. A gazdaság jövője 3 tényezőtől függ: a kabinet költségvetési javaslatától, az 1995-ös évi prognózistól, valamint a középtávú gazdasági tervek teljesítésétől, mondotta Jelcin. Gáza: Szombaton Gázában a Hamasz felhívásának eleget téve mintegy 20 ezer ember vett részt azon a nagygyűlésen, amelyet a palesztin rendőrség egy héttel ezelőtti durva fellépése miatt hirdetett meg a militáns mozgalom. A felszólalók hangoztatták: a nagygyűlésnek nem az volt a célja, hogy a Hamasz erejét demonstrálja. A tömegtüntetésen azonban egyes szónokok a zsidókkal szembeni támadásokra szólítottak fel. Hebron környékén tegnap akcióba léptek a fegyveres támadók: meggyilkolták az egyik ciszjordániai zs.dó telep rabbiját.