Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-21 / 269. szám, hétfő

1994. november 25. HIREK-VELEMENYEK Í Jj SZ Ó 3 | KÖZEP-EUROPAI KEZDEMENYEZES Kukán: Megtörtént a minőségi változás TA SR-hír Eduard Kukán szlovák kül­ügyminiszter a hétvégén az olaszországi Torinóban részt vett a 10 államot (Ausztria, Bosznia, Csehország, Horvátor­szág, Lengyelország, "Macedó­nia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Olaszország) tömö­rítő Közép-európai Kezdemé­nyezés (KEK) külügyminiszteri szintű találkozóján. Hazatéré­se után a sajtóirodának adott nyilatkozatában úgy véleke­dett, hogy a csoport munkájá­ban jelentős minőségi változás következett be. Szerinte ennek bizonyítéka a záródokumen­tum, amely az együttműködést konkrét síkra tereli. A miniszte­rek ezzel a dokumentummal reagáltak a kritikákra, hogy a KEK sok felesleges nyilatkoza­tot fogad el, de tevékenysége nem jár konkrét eredmények­kel. be Eduard Kukán - döntés szü­letett egy olyan intézet létreho­zásáról, amely kereskedelmi jogászokat fog képezni, s konk­rét terveket hagytak jóvá a köz­úti hálózat kiépítésére. Elfo­gadták azt az olasz kezdemé­nyezést is, melynek alapján Szlovákiában speciális ipari övezetet hoznak létre, amely egyben szabadkereskedelmi zóna is lenne. Ez feltehetően Pozsony vagy Trencsén térsé­gében lesz, s a könnyűipari vál­lalatok építését az Európai Új­jéápítési és Fejlesztési Bank fi­nanszírozná. A bank végleges döntése az ügyben december elején várható. A miniszterek elemezték a volt Jugoszláviában kialakult helyzetet is. Nagyra értékelték az összekötő csoport munká­ját, s felszólították az érintette­ket a boszniai harcok beszün­tetésére. Ezúttal azonban - jelentette Torinóban a napirenden sze­repelt a nemzeti kisebbségek jogainak a megvitatása is, de végül ez csak a szakértők szintjén valósult meg, s hivata­los dokumentum helyett csak egy munkadokumentumot hagytak jóvá. Ehhez minden tagország saját belátása sze­rint viszonyul. (A szerkesztő itt fontosnak tartja megjegyezni, hogy a nemzeti kisebbségek jogait tisztázó dokumentum elfoga­dását a legvehemensebben Szlovákia és Csehország elle­nezte. Egyebek között arra hi­vatkoztak, hogy egy ilyen doku­mentum teijesen felesleges az Európa Tanács ezzel foglalkozó keretmegállapodásának jóvá­hagyása után. Főleg Magyaror­szág és Olaszország kardosko­dott a dokumentum jóváhagyá­sa mellett, rámutatva arra, hogy az ET keretszerződése nagyon általános, s így nem ki­elégítő.) BOSNYÁK HÁBORÚ Napalmbombákkal Bihac ellen Újvidéki munkatársunktól Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombat esti határozatával fel­hatalmazta a NATO-t, hogy a horvátországi szerb Krajinában, az ún. Szerb Krajinai Köztársa­ságban is bevethesse a légierőt az UNPROFOR katonáinak vé­delmében, illetve, ha újabb légi­támadás éri a bihaci védett öve­zetet. A határozatot a BT egy­hangúan szavazta meg. Ezt meg­előzően Franjo Tudjman horvát elnök levélben értesítette Willy Claest, a NATO főtitkárát, hogy Horvátországnak nincs kifogása az észak-atlanti haderő krajinai akciója ellen, sőt Zágráb köve­telte, hogy a NATO vessen véget Bihac ostromának. A Bihac körüli harcok közvet­len következményeként értékel­hető, hogy tegnap délután riadó­készültségbe helyezték a volt Ju­goszlávia területén állomásozó összes ENSZ-erőt. Egy nappal korábban a NATO már komolyan fontolgatta a kra­jinai Udbine repülőtér bombázá­sát, miután bebizonyosodott, hogy a Bihacot támadó szerb gé­pek onnan szállnak fel. Fred Eckhardt ENSZ-szóvivő meg­erősítette, hogy pénteken két re­pülőgép szállt fel az udbinei tá­maszpontról és napalmbombá­kat szórt Bihac külvárosára. Ál­dozatokról nem érkezett jelen­tés. Paul Risley zágrábi ENSZ­szóvivő azonban közölte, hogy az egyik gép lezuhant (állítólag gyárkéménynek ütközött) és a pilóta életét vesztette. A BT azon nyomban elnöki közle­ményben ítélte el Bihac bombá­zását, a közlemény a legdur­vább szavakkal említi a krajinai szerbek felelősségét. Milan Martics krajinai elnök természetesen tagadja a váda­kat, s hajlandó nemzetközi meg­figyelőket fogadni, hogy a gya­nút elhárítsa. Kijelentette azon­ban, hogy Krajina ellen bármi­lyen katonai erő alkalmazását „még ha a BT áll is mögötte" Knin újabb „horvát agresszió­nak" tekinti, úgy értelmezi, hogy az ENSZ a horvátok mellé állt, s ennek megfelelő katonai eszkö­zökkel válaszol. Martics szerint nem véletlen, hogy az efféle ultimátumok épp akkor érkeznek, amikor a kraji­nai kormány és a parlament a horvát-krajinai gazdasági kap­csolatok felújításáról nyilvánít véleményt. A szerb fél tárgyalási pozícióját ez azonban nem gyen­gíti, állítja Martics, mert Krajiná­ra úgysem lehet rákényszeríteni azt, amit nem fogadhat el. Mar­tics szerint Knin korrekciók nél­kül nem fogadhatja el a felkínált megegyezést. Azonos álláspontra helyez­kedett vukovári ülésén a kraji­nai parlament is. Nem mond­tak nemet Owen és Stoiten­berg tervezetére, azonban egy seregnyi kifogást emeltek. Knin elősorban azzal nem ért egyet, hogy az autóút nyugat­szlavóniai szakaszát (tehát a Krajinán áthaladó szakaszt) csak az UNPROFOR ellenőriz­ze. Azt követelik, hogy a kéksi­sakos ellenőrök mellett a szerb milícia is ott legyen. Ezt még valahogy meg lehetne érteni, azt azonban már kevésbé, mi­ért fontos Kninnenk, hogy a horvátországi szakaszt a hor­vát rendőrök mellett ENSZ-ka­tonák is ellenőrizzék. Knin kö­veteli továbbá, hogy töröljék a megegyezésnek azt a szaka­szát, amely szerint az autóúton nem szállítható áru Kis-Jugo­szláviának és Krajinának (te­kintettel az embargóra). Ezen kívül még nyolc megjegyzése van a krajinai vezetésnek, amelyek a kőolajvezeték meg­nyitására, a víz- és áramellátás helyreállítására vonatkoznak. GYARMATI JÓZSEF ANGOLABAN FOLYTATÓDNAK A HARCO K' Békeszerződés már van Zambia fővárosában, Lusahában tegnap aláírták azt a bé­keszerződést, amely az ENSZ közvetítésével 11 hónapon át zajló tárgyalások eredményeként született. A LusakaI Jegyzőkönyv nevet kapó dokumentumot még október 31-én parafálták a felek, de aláírása az utolsó pillanatig kétséges volt, bár a tét nagy: az Angolában 19 éve zajló polgárhábo­rú beszüntetése. TA SR-hír A kormány képviseletében ­bár ott volt Lusakában Eduardo do s Santos államfő is - Venan­cio de Moura külügyminiszter ír­ta alá a dokumentumot. Nyilván azért, mert nem érkezett meg Jonas Savimbi, az ellenzéki UNITA vezére, mégpedig bizton­sági okokból. Nem változtatta meg elhatározását az a tény sem, hogy a luandai kormány garantálta sértetlenségét. így aztán az UNITA részéről Eugenio Románia és Moldova kapcsolatairól (UJ Szó-hír) Románia és Moldova kapcso­latairól is nyilatkozott Ion Iliescu abban a terjedelemes interjú­ban, amelyet a napokban adott a bukaresti rádiónak abból az alkalomból, hogy látogatást tett az ország északi, Moldovával határos megyéiben. A román államfő a szombati Új Magyarország szerint az in­terjúban leszögezte, hogy a két román állam kapcsolataiban nem diplomáciai, hanem elsősorban politikai, majd gaz­dasági szempontból történt visszaesés. Ezt Bukarest nagy keserűséggel veszi tudomásul, de a kapcsolatok újjáéledése mindkét félen múlik. Iliescu kü­lön hangsúlyozta a „két román állam" megnevezést, mond­ván, hogy a románok akkor is ro­mánok maradnak, ha moldvai­nak, bukovinainak, erdélyinek, máramarosinak, bánságinak vagy oltyánnak nevezik őket, hi­szen azonos a nyelvük, a kultú­rájuk, a történelmük, azonosak az őseik, a krónikásaik. A román államfő úgy vélte, hogy a történelem mostoha volt a románokkal szemben, hiszen az ország bizonyos részei évszá­zadokon át idegen uralom alatt voltak s ennek következtében megjelent egy második román állam. „Sajnálom, hogy sokak­nak nem tetszik a két román ki­fejezés, de ez a valóság!" - szö­gezte le. Hozzátette: „Elítélve bi­zonyos egykori történelmi aktu­sokat, tényeket, ez nem jelenti azt, hogy Romániának területi követelései lennének, illetve kérnénk a Moldovai Köztársa­ság egyesülését Romániával. Mi sosem vetettük fel ezt a kér­dést. Mi realisták vagyunk, és nem hagyhatunk figyelmen kí­vül egy európai történelmi való­ságot: a második világháború utáni nemzetközi dokumentu­mok által szentesített ország­határokat." (KOKES) Csernomirgyin kilincsel (TA SR-hír) Viktor Csernomirgyin , orosz kormányfő szombaton meg­kezdte körútját az Öböl térségé­ben. Először Szaúd-Arábiába utazott, onnan tegnap továbbre­pült Kuvaitba, majd az Egyesült Arab Emírségekben és Omán­ban fog vizitálni. Célja, hogy meggyőzze a gazdag arab álla­mok üzleti köreit: Oroszország­ban érdemes befektetniük. A küldöttséghez közel álló forrá­sok szerint beruházásvédelmi megállapodásokat ajánl fel a négy említett országnak. Emellett a magas rangú kül­döttség az orosz ipar legkurren­sebb termékeinek, a fegyverek­nek is igyekszik új piacokat talál­ni. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy Oroszország kész garantál­ni a térség biztonságát, mégpe­dig katonai jelenlét és fegyver­felhalmozás nélkül. Nagyobb támogatást kérnek a kisebbségek (Budapesti tudósítás) * Megkezdődtek a tárgyalá­sok a pénzügyminisztérium és a Kisebbségi Kerekasztal kö­zött a jövő évi költségvetésről, amely jelenlegi formájában nem biztosítja a kisebbségi ön­kormányzatok működéséhez szükséges anyagi feltételeket - tájékoztatta a szombati Nép­szabadságot Lásztity Péró, a Kisebbségi Kerekasztal ügyve­zető elnöke. Elmondta, hogy a helyi és az országos önkor­mányzatok pénzügyi hátteré­nek megteremtése a parla­ment törvényben rögzített fel­adata. A kisebbségi önkor­mányzatok és szervezetek tá­mogatására mindössze 320 millió forintot irányoz elő a költségvetés terve, s ez reálér­tékét tekintve csupán kéthar­mada az 1991-ben adott tá­mogatásnak. Az említett év­ben viszont még a kisebbségi önkormányzatok megalakulá­sával járó kiadásokkal nem kellett számolni, s a támoga­tás mind a szervezeteket illet­te meg. Azon túl, hogy a kisebbségi törvényben foglaltak teljesíté­séhez az eddigi tervezetnél jó­val nagyobb összegre van szükség, az ügyvezető elnök azt is fontosnak tartja, hogy a költségvetésben láthatóan vá­lasszák szét a kisebbségi ön­kormányzatok működésére biztosított, illetve a kisebbségi szervezetek támogatására szánt összegeket. Lásztity úgy látja, hogy reális esély van a megegyezésre a kerekasztal és a minisztérium közt. (KOKES) H enri Emmanuelli, a francia szocialisták tegnap újra­választott vezére a párt Lievin­ben zajló rendkívüli kong­resszusán felszólította Jacqu­es Delors-t, az Európai Bizott­ság elnökét, hogy a Szocialista Párt színeiben induljon a fran­cia elnökválasztáson. Elismer­te ugyanakkor, hogy Delors, a „meggyőződéses szociálde­mokrata veterán" és a párt kö­zött vannak nézeteltérések. Az Európai Bizottság elnöke most sem volt ott a kongresszuson. A jövő év májusában jár le a mandátuma Francois Mitter­rand-nak, aki 1971-ben a párt alapítója volt. 1981-ben tör­tént hivatalba lépése óta az el­nök első ízben vett részt, ha közvetve is, pártja kongresszu­sán. Lievinben csak a pártta­nácskozás idejére időzített emlékműavatáson volt jelen. B ertie Ahem eddigi pénz­ügyminisztert választot­ták meg szombaton a leg­erősebb ír párt, a jobbközép orientációjú Fianna Fail elnöké­vé. A lemondott kormányfő, Albert Reynolds örökébe lé­pett. Ez egyben azt jelenti, hogy ha a pártnak sikerül hely­reállítania a koalíciót a Mun­káspárttal, akkor a 43 éves Ahern lesz Írország új kor­mányfője is. O roszország fegyveres érői a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból vasárnapra virra­dó éjszaka fellőttek három ka­tonai navigációs műholdat. A szatelliteket egy Proton-k típu­sú hordozórakéta szállította az űrbe. Ezek az új műszerek egy 24 műholdból álló, Föld körüli pályán mozgó katonai navigá­ciós rendszer részét képezik. Oroszországnak eddig 21 sza­tellitje volt az űrben, a most fellőtt 3 műholddal komplett lett a rendszer. Hasonló navi­gációs űrrendszerrel csak az Egyesült Államok rendelkezik. B écsben szombaton öt és fél órán át tárgyaltak az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Nép­párt (ÖVP) képviselői, s meg­egyezésre jutottak az 1986­ban kezdődött koalíciós együttműködés folytatásáról. A koalíciós megállapodás tar­talmáról azonban egyelőre semmit sem közöltek, mivel a dokumentumot formálisan még jóvá kell hagynia mindkét párt illetékes szerveinek. A ko­alíciós tárgyalások még nem zárultak le, hiszen továbbra is vannak tisztázatlan hatásköri problémák, s arról sincs meg­egyzés, ki kerüljön az egyes tárcák élére. A Dél-afrikai Köztár­saságban, Sun City­ben tartották meg szombaton a Miss World 94 versenyt. Az idén egy 21 éves indi­ai hölgy, Aishwarya Rai (középen) lett a vi­lágszépe. A szépségki­rálynő első udvarhöl­gye Basetsane Mak­galemele (balról), Dél­Afrika szépe. A máso­dik udvarhölgy, vagyis a verseny harmadik helyezettje Irene Izqui­erdo, Miss Venezuela. Vagyis elmondható, hogy Sun Cityben is bebizonyosodott: az utóbbi években radi­kálisan változik a szépségideál. Lassan, de biztosan kimennek a divatból a fehér bőrű szőke „cicababák", s az egzotikus - eseten­ként szabálytalan ­szépség nyer teret. Manuvakola tábornok, a szövet­ség főtitkára szentesítette a bé­keszerződést. A világszervezet képviselője azonban az aláírási ceremónián ennek ellenére ki­emelte Dos Santos és Savimbi béketörekvéseit. A békeszerződés aláírása el­lenére tegnap folytatódtak a harcok a kormányerők és a fel­kelők között. Az ország déli ré­szén, Ciuto és Menongue váro­sok körzetében mindkét fél ko­moly veszteségeket szenvedett - közölte az UNITA rádiója.

Next

/
Thumbnails
Contents