Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-03 / 254. szám, csütörtök

1994. november 2. HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK '94 ÚJSZ

Ó 9 ) KUKEL IMRE. KOMAROM „Hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet!" • Mikor kezdett aktívan politizálni? - Öt évvel ezelőtt, amikor láttam, hogy van esély sorsunk jobbra fordítására. Az utóbbi négy évben mint önkormányzati képviselő arra törekedtem, hogy a rendszerváltás ne maradhasson „nagyúri passzió", olyan hivatkozási alap, amelyet sohasem valósítunk^ meg, de mindig ennek leple alatt cselekszünk. • Miben látja ön a rendszerváltást? - Elsősorban a polgárok kiszolgáltatott helyzetének megszüntetésében. Abban, hogy a hivatalokban dolgozók minden reggel úgy ébredjenek, hogy tudják: az adófizetők pénzéből élnek. Ennek megfelelően kell a POLGÁRral bánni. Nem ajtótól ajtóig küldözgetni, amíg a zsebébe nem nyúl, hogy ügye elintéződjön. • Polgármesterként milyen szemléletet kíván megvalósítani? - Tulajdonképpen azt, amelyet a lakások eladásáról szóló városi rendelettel sikerült Komáromban megvalósítanunk: nem a polgár intézkedik, szaladgál, hogy lakását megvehesse, hanem a jogosultak számára a város kínálja fel a bérelt lakásokat eladásra. Szerintem ez a rendszerváltás lényege. Fehér Miklós képviselőtársammal ezt akartuk megvalósítani a rendelet kidolgozásával, amelyet parázs vita után a képviselő-testület elfogadott. • Hogyan sikerült a rendeletet végrehajtani? - Sajnos, a végrehajtásba számtalan hiba csúszott, ezek többségét polgármesterként kiküszöböltem volna. A polgármesternek teljes emberként és nagy odaadással kell szolgálnia a várost és akkora elszántsággal, mint amekkorával az általam vezetett ifjúsági sakkcsapat vívta ki szereplését az első ligában. Ha a város valamely vállalatában sztrájk van, vagy ha nincs fűtés a lakások egy részében, a polgármesterre nagy szükség van. Ahogy a négy év során képviselőként sikerült megépíttetni például a vasúti átjárót a hajógyár felé a Kikötőlakótelep irányából - hogy az embereknek ne kelljen naponta kétszer a sínek között bukdácsolniuk, hóban és sárban -, úgy valósítható meg sok olyan apróságnak tűnő dolog, amelyek hiányában mindennapi életünk válik nehezebbé. Ezek az apróságok, amelyek kétségkívül kevésbé látványosak, mint például a Tiszti Pavilon tervezett felújítása vagy sétány építése a Nádor utcán, összefogással, amilyet tavaly augusztus 27-én az első komáromi nagygyűlésen sikerült elérni, meg lehet valósítani. • Milyen, lakosságot érintő intézkedést hozna többek között? - Komoly gondot jelent, hogy a hőszolgáltatás állami dotációja megszűnik. Az árnövekedés csakis a jelenlegi rendszer korszerűsítésével ellensúlyozható. Az erre fordított évi kb. 10 millió koronás beruházás eredményeképpen elérhetjük, hogy a fűtés árának növekedése ne terhelje a lakosságot. Ez családonként évente kb. 4 ezer koronát jelent. Mindent megteszek annak érdekében, hogy a meleg Komáromban ne legyen luxuscikk. • Mely mozgalmak támogatását élvezi? - Hiszem, hogy az említett tények alapján támogatják jelölésemet az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom komáromi szervezetei. Hiszem, hogy tenni lehet és tenni kell, sorsunk jobbra fordulásáért mi magunk tehetjük a legtöbbet. Szavakkal kevéssé, tettekkel annál inkább. Hinnünk kell ebben mindnyájunknak, és mindennap meg kell tennünk azt az apró kis lépést, amellyel egymásnak tartozunk - vélt vagy valós személyes sérelmektől függetlenül. Mert ahogy Kőműves Kelemen balladájából is tudjuk: hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet!. (sár) DUNYÁK LÁSZLÓ. BORSI Egészséges versenyzés Talán már tíz éve annak, hogy az Új Szó Vasárnap magazinjában Otthonkeresők címmel megjelent írásnak én, pontosabban az ötfős családom volt az egyik riportalanya. Akkor már néhány éve Kassán laktunk. Korábban egy ideig Pozsonyban, később pedig Királyhelmecen. Hivatásos katona lévén hol ide, hol oda kötött a munkahely, ám a szívig érő láthatatlan gyökerek mindig húztak a Bodrog-parti szülőfalumba, Borsiba. Bizonyára azért is, mert a feleségem is borsi. A távoli Pozsonyból testben is fokozatosan közelebb kerültünk e szép régióhoz, a Bodrogközhöz. A közelmúltban pedig hazaköltöztünk a borsi családi portára. Negyedszázadnyi otthonkeresésünk ezzel, úgy érzem, befejeződött. Itt vagyok igazán otthon. És annyira, hogy amikor a minap az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom helyi szervezetei megkértek, vállaljam el jelölésemet a polgármesteri posztra, nem tudtam kérésüket elutasítani. Gondolkodtam rajta, majd végül úgy döntöttem, ha a lakosság többsége is azt akarja, vagyis nekem szavaz bizalmat az előttünk álló helyhatósági választásokon, akkor huszonöt év után hajlandó vagyok megválni a hadseregtől, s erőmmel, tudásommal, a hadseregben, továbbá a kassai magyar alapiskola és gimnázium szülői munkaközösségében, valamint a Csemadok kassai szervezeteiben szerzett tapasztalatommal Borsit szolgálni. Itt, II. Rákóczi Ferenc szülőfalujában ugyanis az eddigi településfejlesztést tovább kell folytatni. Sőt talán a korábbinál ütemesebben. Úgy érzem, a helyi képviselő-testülettel együttműködve eredményesen tudnám szolgálni Borsit, illetve képviselni a falu érdekeit minden szinten - az itt élő magyar és szlovák nemzetiségű lakosság, valamint a különböző vallású és különböző pártokban tömörülő helyi emberek javára. Úgy, ahogy azt falunk történelmi öröksége és jelene kívánja, megköveteli tőlünk. Az önkormányzat részéről fontosnak tartanám az itt élő magyarok és szlovákok békés együttélésének demokratikus úton, demokratikus elvek alapján történő szavatolását; a szlovák mellett a magyar anyanyelvi oktatás újraindítását az iskolában; a magánvállalkozások és társulások támogatását; az agrárágazat és benne a szőlő-, valamint zöldségtermesztés erősítését; a szennyvízcsatorna-hálózat megépítését; a község gázművesítését; a rászorulók szociális felkarolását a helyi anyagi lehetőségek és más források keretén belül; a kultúra és sport támogatását! a Rákóczi-kastély felújításának meggyorsítását; községünk idegenforgalmi jelentőségének növelését; a helyi geológiai adottságok (termálvízforrás, tokaji pincék, Bodrog folyó) hasznosítását; az I. és II. világháború áldozatai emlékművének az elkészítését. Úgy érzem, mindez a becsületes, 'dolgos lakosság közreműködésével elérhető nálunk. Borsiban négyen pályázunk a polgármesteri posztra. Ez azonban, erősen remélem, nem széthúzáshoz vezet, hanem egészséges és tisztességes versengéshez, versengésen alapuló közösségépítéshez - a választások után is. (gaz) DR. ZSOLNAY ERNŐ. IPOLYSÁG Számadás 132 millióról • Hogyan értékeli saját és az önkormányzat eredményeit az elmúlt megbízatási időszakban? - Fölöttébb kedvezőtlen politikai és gazdasági körülmények között vállaltuk megbízatásunkat. Városunk 16 település körzeti székhelye, több körzeti hivatallal. Az egykori járás 36 települését tömörítő Hont-Ipoly Völgye Önkormányzati Szövetségének is köszönhetően e területtel a közigazgatás átszervezésének minden eddigi változata önálló egységként számol, ami szilárdítja városunk helyzetét közigazgatási rendszerünkben. A négy év alatt rendelkezésünkre álló 132 millió jelentős részét városfejlesztésre, közművesítésre fordítottuk. Vízvezeték-hálózatunk befedi az egész város területét, a gáz annak 60 százalékát, a hiányzó 5000 méternyi gázvezetéket a következő években fektetjük le. Az eddigi ráfordítás 16 millió korona. A lakásépítés országos probléma. Városunkban is csak 64 lakást adtunk át, kb. ennyi épült magánépítkezés keretében is. Befejeztük a Tabán lakótelepi gyógyszertárat, az óvodának és bölcsődének tervezett épületben alsó tagozatú iskola kapott otthont. 10,6 millió korona beruházással megkezdtük a rég esedékes hulladéktároló építését. Még az idén befejezzük a sok megtakarítást jelentő hőszabályozók felszerelését a lakótömbökben és a lakásokban is. Kezdetnek a Közép Lakótelepen és az Északi utcában már bevezettük a gazdaságosabb és környezetkímélő gázfűtést. Milliókat fordítottunk szociális ellátásra, egészségügyre, oktatásra, kultúrára, sportra. Igényes feladatainkat csak úgy teljesíthettük, hogy a költségvetésen kívül is sikerült pénzügyi forrásokat biztosítanunk. • Milyen adóssággal zárják a megbízatási időszakot? - Elmaradt a szennyvízderítő kapacitásának bővítése - a jelenlegi csökkent vízfogyasztás mellett még elégséges a kapacitása és a művelődési ház befejezése. • Mi vár az új önkormányzatra? - A városi kórház fenntartása, az óvodák és az alapoktatás működési feltételeinek a megteremtése, a 20 százalékos munkanélküliség csökkentése. Legfontosabb feladatunk pedig a nemzetiségileg vegyes lakosságú város zavartalan életének biztosítása. MÉG ÖN IS JELENTKEZHET! E héten még elfogadjuk további polgármester-jelöltek írásait és cikkmegrendelését. A feltételekről október 17-1 és 21-1 számunkban részletesen írtunk. Mától a 07/210 44 55-ös, Illetve a 07/210 44 78-as telefonszámon, valamint a 07/210 44 31-es fax-számon nyújtunk bárminemű tájékoztatást. Ugyanitt fogadunk el megrendeléseket is nyolctól este hatig. VELÜNK CSAK NYERHET! DIÓSZEGEN FOLYTATJÁK A HAGYOMÁNYT Régi-űj Űj Hajtás Hosszú évek óta nincs olyan országos népművészeti fesztivál, amelyen ne szerepelne Diószeg neve. Egyrészt a citerazenekar, másrészt az Új Hajtás néptánccsoport öregbíti a város jó hírnevét. Ez utóbbiról a tánccsoport vezetőjével, Botló Péterrel beszélgettünk, aki elmondta: tizenötévesen, gimnazista korában kezdett foglalkozni a néptánccal, s azóta sem vált meg tőle. - A felnőtt tánccsoport húszéves hagyományra tekint vissza, és mind a zselízi, mind a gombaszögi fesztiválokon szép eredményeket ért el. Körülbelül két és fél éve ez a csoport megszűnt, de én úgy éreztem, kötelességem folytatni emlékezik vissza a régi táncos. - Gyerekekkel kezdtem foglalkozni, de az Új Hajtás nevet meghagytuk, hiszen annak a hagyományát szeretnénk folytatni. Az 1992 novemberében újjáéledt tánccsoportba másodikosoktól ötödikesekig bárki jelentkezhetett. A gyerekek komoly érdeklődését az is bizonyítja, hogy azóta együtt van a harminchárom fős csoport. Szombatonként három órát próbálnak, s eddig körülbelül tíz előadásuk volt. Egyrészt a faluban, anyák napján, karácsonykor és hasonló ünnepeken adták elő műsorukat. A nyáron felléptek az Európa Jövője fesztiválon Galántán és Nagyfödémesen, de a régió más falvaiban, sőt külföldön is közönség elé léptek már. A két magyarországi fellépésre így emlékezik a táncsoport vezetője: -Tapolca iskolájának már évek óta jó kapcsolata van a mi alapiskolánkkal, ennek a hagyománynak a folytatásaként vendégeskedtünk a nyáron Tapolcán. Nemesnádudvarra pedig úgy jutottunk el, hogy annak idején sok diószegit oda telepítettek át, s ők hívtak meg bennünket egy szüreti ünnepségre. A nagyszabású rendezvényen ötszáz szereplő között az ottani svábok, a Svédországból, Németországból és máshonnét jött vendégek mellett léptek fel a mi gyerekeink. Jó dolog az ilyen külföldi feliépé,

s és a gyerekek is nagyon élvezik, sajnos, anyagi okok miatt nagyon ritkán engedhetjük meg magunknak. Ezekre az utakra, sőt az itthoni fellépéseinkre is csak úgy kerülhetett sor, hogy a helybeli magyar vállalkozók segítettek bennünket. A várostól is sok segítséget kapunk, az önkormányzat egyformán támogatja a városban működő szlovák és magyar hagyományőrző csoportokat. Azzal is segítenek bennünket, hogy az iskolában próbálhatunk, és a kultúrházban sem kell bérleti díjat fizetnünk. Az új Új Hajtás repertoárjában csallóközi, jókai, dunántúli táncok szerepelnek, és nemrég kezdték meg egy gömöri tánc betanulását. Egy táncszám betanulása fél évig is eltart, hiszen a gyerekek a nulláról indultak, az alaplépéseket is most tanulják. Vezetőjük azonban tudatosan választott ilyen kicsiket, mert azt vallja, gyerekkorban kell velük megszerettetni a táncot és a néphagyományokat, mert kamaszkorban már nehezebb ebbe az irányba terelni a figyelmüket. - Szeretném megszerettetni a gyerekekke,I amit itt csinálnak, hiszen több esélyük van, hogy megmaradnak magyarnak, ha megismerik a kultúránkat. Ehhez pedig a néptánc nagyon jó eszközül szolgálhat - vallja Botló Péter. A tánccsoportnak nagy segítséget nyújt a citerazenekar, amely Vígh Sándor vezetésével szintén számtalan sikert mondhat magáénak. A tíztagú citeracsoport mellett működik egy héttagú gyerekcsoport, úgyhogy az utánpótlásról a zenében is gondoskodtak. Arra a kérdésre, hogy mikor láthatjuk az Új Hajtást az országos rendezvényeken, Botló Péter elmondja: nem kimondottan a fesztiválokon való szereplés a cél. Ez egyébként is nagy megterhelést jelentene, hiszen az ilyen rendezvényekre részvételi díjat kell fizetni, és az utazás is drága. Azt pedig nem szeretné, ha a gyerekek közül bárki is azért maradna ki, mert a szülei nem tudnak hozzájárulni a költségekhez. Szerinte most az a fontos, hogy a gyerekek szívvel-lélekkel táncoljanak, s örömet leljenek benne. (gaál)