Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-17 / 266. szám, csütörtök

1994. november 15. HÍREK - VELEMENYEK Ú J SZ Ó 2759 1 Kassán ősbemutató és stűdióavató A huszonötödik- születésnapját ünneplő Kassai Thália Színház ajándékkal kedveskedik közönsé­gének: ma este útjára indítja a Má­rai Stúdiót a Timon utcai székház próbatermében. Mi sem természe­tesebb, minthogy a névadó író műveinek bemutatásával kassai színház először tűz műsorára Má­rai-művet. Az író tehát hosszú idő után hazatér szülővárosba, gon­dolatai megélednek a színpadon, a város falai között. Márai Sándor két egyfelvonáso­sa, a Szerep és a Családi kérdés eredetileg tévéjátéknak készült (előbbi már szerepelt a Magyar Te­levízió műsorán), de színpadi éle­tük csupán most kezdődik. A stúdi­óavatás tehát valójában ősbemu­tató is egyben. A két egyfelvonásos szereplői furcsa figurák, életre keltésük a szokatlan játéktérben különleges színészi feladat Gombos Ilonának, Kövesdi Szabó Máriának, Dudás Péternek és á „kassai vendég­nek", Spišák Gézának. Az előadás rendezője Bencze Zsuzsa a buda­pesti Művész Színházból. Színház­avató és bemutató: ma este hét órakor. tó Az USA-beli Florida déli területein kedden esőzésekkel kísért hatalmas szélvihar tombolt. A Gordon nevű tornádó Miami Beachet sem kímélte, melynek lakói kétségbeesetten, akár gyalogszerrel is, menekültek a hirtelen támadt árvíz elől. Pozsony: fordítják a magyar tervezetet (Folytatás az 1. oldalról) Pozsony szeretné, ha az alap szerződés már tükrözné a kisebbsé gi jogok védelméről szóló Európa ta­nácsi keretmegállapodás szellemét - mondta Chlebo. A miniszteri tanács strassbourgi ülésén elfogadott dokumentumról Ján Gábor, a külügyminisztérium emberjogi és kisebbségi szakosztá­lyának igazgató-helyettese azt mondta: nagy kompromisszum árán született csak meg. Megerősí­tette, hogy Szlovákia kész január­ban aláírni a kisebbségi jogokkal foglalkozó, az ET ilyen értelemben első kötelező jogi érvényű doku­mentumát. Reményét fejezte ki, hogy azt a szlovák parlament is rati­fikálja majd. Annál is inkább ­mondta -, mert Szlovákia voltakép pen eleget tesz a strassbourgi do­kumentumban elfogadottaknak. A keretmegállapodás akkor lép élet­be, ha legalább tizenkét tagállam ratifikálja. Ez azonban akár több évig is eltarthat. Az igazgató-helyet­tes nem bízik abban, hogy januárig a tagországoknak sikerül megálla­podni a nemzeti kisebbség fogal­mának definiálásáról. Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben befolyásolhatja a szlovák-magyar alapszerződés aláírását a szlovákiai kormány­váltás, Chlebo kijelentette: felté­telezhetően a külpolitikai irány­vonal változatlan marad, tehát összhangban lesz Szlovákia nemzeti érdekeivel. Az ország külügyi politikája nem attól függ, hogy éppen ki kormányoz. Az alapszerződés országok és nem kormányok közötti megállapo­dás - jegyezte meg Chlebo. Lapunk rákérdezett arra, hogy miként értékelik a külügy­minisztériumban azt a hírt, hogy Leon Brittan, az ET külpo­litikai kapcsolataiért felelős biztosa lemondta tervezett szlovákiai útját arra hivatkozva: jelenleg nem lát okot arra, hogy sor kerüljön a pozsonyi látogatásra. Kiderült, hogy a sajtóosztály igazgatója tőlünk értesült Brittan már előző nap közzétett bejelentéséről. Megígérte, hogy a kérdésben később állást foglal. Bejelentette ugyanakkor, hogy hama­rosan ismét Szlovákiába látogat Halonenn asszony, az ET kisebbségi ügyekért felelős raportőre. (gágyor) Árverezés Berlinben elárverezik a 81 éves korában májusban Chilében el­hunyt Erich Honecker hagyatékát. Árverésre kerül például egy Lenin­portré, fülbevaló, szőrmesapka egy meisseni porcelánkészlet,egy ka­kukkos óra és a pártjuk zászlója. Egy kis cigaretta, valódi, finomf?) A világ számos fejlett országá­ban megtalálták a módját an­nak, hogyan csökkenjen a szen­vedélybetegek, a nikotinisták száma. Erőszakmentesen. Ho­gyan? Hol jogi szorításokkal, hol a társadalmi-egészségvédelmi szempontok megtartásának szorgalmazásával, vagy akár a dohányáruk reklámozási tilalmá­val, a leszoktatási tanfolyamok szervezésével és népszerűsíté­sével. Közben a hangsúlya felvi­lágosításon volt, van és lesz. Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) szakemberei nincse­nek megelégedve a dohányzás elleni harc hatékonyságával, ezért minduntalan figyelmeztet­nek a cigarettázás okozta külön­féle rákbetegségek, a szív- és ér­rendszeri, valamint a felső légúti megbetegedések veszélyére. A WHO még 1987-ben a dohány­zás elleni harc új útját választot­ta: a kormányokhoz intézett fel­hívásában javasolta a dohány­termékek megadóztatását és a cigaretta reklámozásának betil­tását. Ennek következtében Ka­nadában és Amerikában meg­emelkedett a cigaretta ára, és pl. Franciaországban, 1993. január 1-től, betiltották a dohánytermé­kek reklámozását, sőt, az új tör­vény értelmében nyilvános terü­leteken, munkahelyeken, étter­mekben és bárokban sem sza­bad cigarettázni. Nem vitás, e szigorítások el­lenére tiszteletben kell tarta­nunk a cigarettázöknak azt a jo­gát, hogy ragaszkodnak szen­vedélyükhöz még akkor is, ha az egészségüket károsítják. El kell fogadni érvelésüket, éspedig azt, hogy a dohányzásnak számos előnye is van: csökkenti például az idegfeszültséget és az éhsé­get. A dohányzás elleni harcnak ki kell terjednie - s nem csak a do­hányzás elleni világnapon szük­séges erre rámutatni- a nem ci­garettázok védelmére, mert egy­re nyilvánvalóbbak a passzív do­hányzás ártalmai. Jó volna, ha társaságban, munkahelyeken a dohányzást csak az arra kijelölt helyiségekben engedélyeznék. Mivel ez nem mindenütt valósít­ható meg, fel kellene éleszteni azt az elemi etikai szabályt, szo­kást, hogy aki rá akar gyújtani, megkérdezi: szabad-e. A WHO adatai szerint az el­múlt 32 esztendőben egymillió­an váltak a nikotin áldozatává, kétezerig viszont tízmillió em­bert a dohányzással összefüggő betegségekből eredő halál ve­szélye fenyegeti majd. Érdemes vállani ezt a rizikót? (péterfí) ELLENZEKI B IRA LAT Hornék nem konzultáltak Csapodi Miklós, a Magyar De­mokrata Fórum képviselője az Országgyűlés külügyi bizottságá­nak tegnapi ülésén éles hang­nemben tiltakozott amiatt, hogy a külügyminisztérium nem kon­zultált a parlamenti testülettel, mielőtt eljuttatta az alap­szerződések magyar szövegter­vezeteit Szlovákiának, illetve Ro­mániának. Az ellenzéki honatya sérelmez­te, hogy minderről a sajtóból kel­lett értesülnie. A leghatározottab­ban követelte, hogy a bizottság tagjai megismerhessék a szöveg­tervezeteket. Csapody szerint el­fogadhatatlan, hogy a külügyi bi­zottságtudta, ismerete nélkül ke­rültek a tervezetek a partneror­szágokhoz. Az MDF-es képviselő felvetésére reagálva az ülés levezető elnöke, Rajk László, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, emlé­keztetett arra, hogy a kormánynak joga van tervezeteket átadni part­nereinek, a törvényhozás szerepe pedig a ratifikáció idején kerül előtérbe. Mindazonáltal Rajk is úgy látja, hogy célszerű lenne ilyen ügyeket előzetesen megvitatni. Csapody ezután egyetértett az­zal a véleménnyel, hogy a kormány nem követett el jogtalanságot, ám nézete továbbra is az, hogy súlyos politikai illetlenség történt. (KOKES) VÁLASZTÁSI TUDNIVALÓK Gy. L.: Egy városi lapot szerkesztünk. Az érdekelne minket, hogy meddig tart a választási kampány? A választási kampányt a helyhatósági választások ese­tében az erre vonatkozó tör­vény 30. paragrafusa szabá­lyozza (lásd Új Szó, okt.13.), és a negyedik bekezdésében kimondja, hogy a választások megkezdése előtti 48 óra alatt és a választások napján az állami és a helyi hírközlő eszközökben , a szavazóköri választási bizottságok székhe­lyéül szolgáló épületekben és azok közvetlen környékén ti­los választási kampányt foly­tatni szóban, írásban, hanggal és képpel, a jelöltet állító poli­tikai pártok és független jelöl­tek érdekében. A kampány­csönd tehát nem vonatkozik a nem állami és nem helyi hír­közlő eszközökre, azaz példá­ul a központi pártlapokra vagy az országos jellegű független sajtótermékekre. Az idézett rendelkezés szerint a helyi lapokra a kampánycsönd tegnap 14 órától kötelező. (fekete) I rak lakossága már sokat szenvedett az ENSZ-em­bargó miatt, azért Malaysia kormányfője igazságtalannak tartja a Bagdad elleni szankci­ók hatályának meghosszabbí­tását. A délkelet-ázsiai ország tegnap felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy vizsgálja felül döntését és „ ne váljon a nyu­gati imperialisták kezében eszközzé". G erry Adams ma Londonba látogat abból az alkalom­ból, hogy kiadták új könyvét. Az ír Republikánus Hadsereg politikai szárnyának, a Sinn Feinnek a vezetője első ízben látogat a brit fővárosba azóta, hogy John Major múlt hónap­ban feloldotta a beutazására vonatkozó tilalmat, amely arra is kiterjedt, hogy a vele készí­tett interjúkban a hangját sem használhatták, hanem szink­ronszinészekkel olvastatták be Adams szövegét. A lbániában a parlamenti pártok újabb kísérletet tettek az új alkotmány kidol­gozására. A lakosság a nem­rég tartott referendumon elu­tasította az új alaptörvényt, ezért most egy parlamenti bi­zottságot hoztak létre, amely az Európa Tanács szak­értőinek bevonásával elké­szíti az alkotmány tervezetét. R omániában a törvényho­zás tegnapi döntése ér­telmében ezentúl öttől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik azt a személyt, aki valakit szándékosan fertőz meg AIDS-vírussal, jelentette a Rompres hírügynökség. A stresszhelyzeteket előidéző okok között Belgiumban az első helyen szerepelnek a munkahelyi gondok. A sorrendben csak ezután következnek a pénz­ügyi, személyes és családi problémák, derült ki a leg­újabb reprezantatív belga köz­véleménykutatási adatokból. A felmérésekből kiderül, hogy a megkérdezett belgák egyne­gyede elégedetlen munkahe­lyével, s egynegyedük azonnal állást változtatna, ha módja lenne rá. H atvankettőre emelkedett immár a Fülöp-szigete­ken pusztító földrengés halá­los áldozatainak száma, mintegy 170 sebesültet pedig kórházban ápolnak. Jelenté­sek szerint a holttesteket elsősorban az összedőlt há­zak romjai alatt találták a mentőosztagok. Az érintett Mindoro szigeten Fidel Ramos államfő szükségállapotot hir­detett ki. Hatalmasok és nincstelenek Szlovákiában a nagypolitika egýes irányítói - bizonyíthatóan a világ demokratikus felével szem­ben haladva - igyekszenek a saj­tót megkaparintani, s ha gyakor­latilag nem is sikerül nekik, akkor legalább az elektronikus médiák felügyelésével és a nyomtatott sajtó terjesztésének állami mono­póliumként való fenntartásával' törekszenek annak kordában tar­tására. Ebben a helyzetben újság­író és olvasó számára remény­keltő csak az lehet, hogy nemzet­közi szervezetek emelik fel szavu­kat a posztkommunista országok­ban tett információ-kisajátítási kí­sérletek ellen is. Nemcsak a napokban Prágá­ban ülésezett nemzetközi PEN Club napirendjén szerepelt az al­kotói szabadság és a sajtósza­badság mint téma. A szabad in­formáció-áramoltatással és az in­formációhoz való joggal foglalko­zik az ENSZ által támogatott Kommunikációs és Emberi Jogok Központja (Centre for Communi­cations and Human Rights) Amsz­terdamban. Ennek segítségével született meg az a dokumentum, amelyet az Elet és Irodalom idei november 11-ei számában ma­gyarul Szecskő Tamás adott köz­re Emberi alapjog: a kommuniká­ció címmel. A közreadó vitairat­nak és aláírandó Chartának szán­ta a dokumentumot, amelynek akárcsak vázlatos ismertetése is terjedelmes írást kívánna. Felfigyeltető, hogy a közrea­dott szövegjavaslat jellemzői kö­zött jogi megfontolásokon túl, gazdasági, erkölcsi és filozófiai gyökerűek is találhatók. Már ma­ga az a megfogalmazás, amely a „hatalmasokat" szembeállítja a „nincstelenekkel" jelzi, hogy a vi­lágban mily mérhetetlen különb­ségek vannak, amelyek csökken­téséhez már nem elegendőek a jogok. Kétségtelen: az információ és az információ-áramoltatás az elektronika korában szinte kor­látlan hatalom megszerzését szolgálhatja, de önmagában vé­ve is felülkerekedhet a politikán. S bármennyire is szükséges rossznak tartjuk a politikát, még­iscsak több erkölcs és szellem működteti a jó politikát, mint egy műszaki technológiára alapozó, az információt, mint gazdasági tőkét birtokló technokrata elit lé­péseit. Ez utóbbi ugyan erkölcsi­leg steril információ-forrásokból táplálkozik, de nincs tekintettel a Föld emberi tömegeire, csak a fejlett technológiára alapozott gazdaság működtetésére. Ennek következtében mindegyre zár­tabb lesz, s kirekeszt tömegeket mindabból, amit szaktudása ré­vén birtokol. Évekkel ezelőtt, amikor az első személyi számítógépeket még csak hírből ismertük, egy jeles szlovákiai magyar szakember ar­ról tartott előadást, hogy mikorra várható az információ és az infor­matika kivédhetetlenül bekövet­kező uralma egy technológiailag fejlett társadalomban. Akkor igencsak a tudományos fantaszti­kum világába tartozónak tűnt a dolog, de ma már a zártrendszer­ben tőkésített, világot átfogó adatbankok, a kábeltévék, a ke­reskedelmi műholdas csatornák és az elektronika segítségével hi­hetetlenül felgyorsított nyomta­tott sajtó jelenlétét figyelve, igen­csak közelinek tűnik ez a kor. Ha jól belegondolunk, igazából itt érthető meg némely mai politi­kusok igyekezete, hogy megkapa­rintva az információközlésnek ezeket a fontos rendszereit, a ma­guk elképzelése szerint uniformi­zálják az embereket. A ma már gazdasági energiaforrást jelentő információ, az erről és a világ tör­ténéseiről tájékoztató tömegkom­munikáció. valamint az ezekre alapozott nyelvi dominancia érvé­nyesítése kicsiben és nagyban, igenis politikai célt képeznek. Mi­nél alacsonyabb fokon van egy társadalom politikai tudata, annál agresszívebb és primitívebb mód­szerekkel törekszik a lényegét te­kintve a politikusok számára meg­érthetetlen technológiákra ala­pozva működő információs rend­szerek birtoklóinak, működ­tetőinek és használóinak a befo­lyásolására. Ha jól értelmezem a számomra roppantul izgalmas, ugyanakkor a fentiekben említett információs technológiák és az ezek által meg­szerzett gazdasági hatalom politi­kai összefonódásának veszélyeire csak áttételeiben utaló emberi alapjogi chartát, akkor nincs ben­ne másról szó, mint a jövőnkről. Ahol meghatározó helye lesz a mindennapi hírközlésnek, a gaz­dasági információnak, ezek füg­getlen működtetésének, a szabad véleménynyilvánításnak és az au­tonóm szórakozásnak, pihenés­nek. Ha minden a tervek szerint halad, akkor 1998-ra az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának ötvenedik évfordulójára el is fo­gadják a dokumentumot. Bizakodjunk, mert közben ide­haza meg kell küzdenünk a léte­zésért, az információ szabadságá­ért, és a tudásnak, a kultúra érté­keinek anyanyelvünkön történő megszerzéséért. Láthatjuk, van remény. DUSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents