Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-16 / 265. szám, szerda

1 8 I ÚJ SZÓ HELYHATOSAGI VALASZTASOK '94 1994. november 16. CSANDA ENDRE. ÉRSEKÚJVÁR Függetlenül is közös jelölt Csanda Endre, Érsekújvár polgármestere kétségtelenül országos méretekben is az egyik legismertebb önkormányzati gazdasági szakember. A helyhatósági választásokon újra független Jelöltként Indul, de fokozatosan mellé álltak a Magyar Polgári Párt, Demokratikus Unió, Demokrata Párt, Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom helyi csoportjai. m Ön eddig is a helyi önkormányzat aktív gazdasági fellépésének a híve volt. Megválasztása esetén miként folytatná ezt a politikát? - Mindenekelőtt az elmúlt négy év eredményeire szeretnék építeni. Be kell fejezni a kisvállalkozások támogatását célzó beruházásainkat. Szükségesnek tartom továbbá a helyi adórendszer stabilizálását, mert így a vállalkozóinknak nem kell attól tartaniuk, hogy ez a tétel évről évre változik. Gazdasági szempontból fontosnak tartom a város újraelosztó szerepét. A városnak vállalnia kell, hogy a hozzá befutó adók egy részének felhasználásával azokat támogatja, akik már nem képesek produkálni, vagy éppen pillanatnyilag megszorultak. Fontos, hogy megbecsüljük a nyugdíjasokat, ezért tovább szeretnénk bővíteni támogatásukat, például az étkeztetési költségek harmadának-felének fedezésével. Támogatni kell a fiatalokat is. Amennyiben hozzájárulunk az iskolai étkeztetéshez, közvetlenül a gyermekeknek segítünk, és egyben biztosítjuk kiegyensúlyozott étrendjüket is. • A lakásínség enyhítése a legsúlyosabb problémák közé tartozik. Van ez irányban valamilyen elképzelése? - Tisztában vagyok azzal, most éppen nagy létszámú generációk jutnak olyan helyzetbe, hogy lakásra van szükségük. Szerintem ebben az önkormányzat úgy segíthet, hogy átvállalja az ezzel kapcsolatos terhek egy részét. A város venné fel a kölcsönt, és adná tovább a fiataloknak, de úgy, hogy a visszafizetés terheit hosszabb távra osztaná el, sőt akár a kamatok egy részét is átvállalná. Ez persze csak városunk lakosaira vonatkozna. Úgy gondolom, hogy más típusú lakásépítésre is lehetőséget kell nyújtanunk. Ha valakinek csak az a fontos, hogy tető legyen a feje felett, találjon ún. alacsony komfortu lakást is. A másik oldalon, ha például luxuslakások, villák épülnek, a városnak ebből nagyobb lesz a bevétele, és ezt is a fiatalok támogatására fordíthatja. • Mennyiben tud Érsekújvár a környező területek központja lenni? - Városunk járási központ, de jelentősége túlnyúlik a járási határokon és ezt fel kell vállalnunk. Az idegen tőke ugyanis soha sem érdeklődik igazán kis helyi problémák megoldása iránt, ezért regionális méretekben kell gondolkodnunk, akár különleges gazdasági zónák létrehozásában, amelyek segítségével valóban határok nélkül kereskedhetnénk, mondjuk Magyarországgal vagy Ausztriával. • Milyen konkrét beruházásokat tartana fontosnak? - Közeledünk a háború befejezésének ötvenedik évfordulójához, és ezzel kapcsolatban szeretnénk egy emlékművet állítani az összes meghurcoltnak. Közéjük például azokat is besorolom, akiket otthonuk elhagyására kényszerítettek. Olyan emlékműre van szükség, amely arra inti a mellette elhaladót, hogy vigyázzon a mindenkinek csak gyötrelmet, fájdalmat okozó manipulációkra. Egy ekkora városban fontos továbbá egy kábeltelevíziós rendszer kiépítése. Közlekedési szempontból egy autóbuszpályaudvart tervezünk. Bővíteni szeretnénk a sportolási le-hetőségeket és a zöldövezeteket. Érsekújvárt ugyanis a nyolcvanas évek során rendkívüli mértékben beépítették, a normális élethez viszont elengedhetetlen a sportolás és a kikapcsolódás. Fontos, hogy az örök nyugodalom helyét is megfelelően kiépítsük, átalaki tásra szorul a ravatalozó, be kell fejezni a infrastruktúra kiépítését, egyszóval ha valaki az elhunyt hozzátartozóira szeretne emlékezni, ebben a környezet se zavarja. • Melyek a legsürgetőbb feladatok a környezetvédelemben? - A kommunális szemét elhelyezése a város dolga, de sajnos, a polgárok ezt még nem ismerték fel. Nagy súlyt szeretnénk helyezni a nevelésre, mert így már a fiatalok is tudatosítanák, mekkora terhet jelent ez mindannyiunknak. Jó lenne a hulladékot az egész városra kiterjedő mértékben osztályozni és lehetőség szerint minél nagyobb részét újrahasznosítani. Előbb már szóltam a zöldterületek fontosságáról, ezeket tovább szeretnénk bővíteni, hogy polgáraink levegőhöz jussanak, és megtörjük a lakótelepek sivárságát. -tlIPÓTH BARNABAS. KOMAROM Városunk Közép-Európa egyik gazdasági központjává válhat Tisztelt polgártársaim! Több mint ötven éve születtem Komáromban. E városhoz kötnek a középiskolás éveim, családom és munkám, itt él számos tanítványom, itt élnek a barátaim. Jelenleg városunk magyar gimnáziumának igazgatója vagyok, az iskolánk menedzselésével foglalkozom. Úgy érzem, hogy a gimnáziumunk még sohasem volt ilyen sikeres, mint most. Erről tanúskodnak a hazai és nemzetközi eredményeink is. Tanítványaink évről évre, rendszeresen eljutnak külföldre, rangos nemzetközi vetélkedőkre, ugyanakkor pedig a szlovákiai átlagnál magasabb arányban jutnak be az egyetemekre és főiskolákra. Iskolánkban nyomon követhető az egykori komáromi bencés gimnázium korokon átívelő szellemi hagyatéka, amely nemzedékek hosszú során át a szellem szabadságát, az anyanyelvhez, a szülőföldhöz való hűséget, de ugyanakkor más népek, nyelvek és vallások sajátosságainak tiszteletben tartását is jelentette. Nagyon jó kapcsolatokat építettünk ki olaszországi és finnországi hasonló oktatási intézményekkel is. Az elmúlt napokban többször is megkérdezték tőlem, hogy az egyik legnagyobb és talán legrangosabb szlovákiai magyar középiskola igazgatójaként miért vállaltam el a polgármesteri jelölést. Én őszintén szólva úgy érzem, hogy akkor, amikor demagóg jelszavakkal és ígéretekkel parlamenti választásokat lehet megnyerni, minden állampolgárnak érdeke, sőt kötelessége is, hogy részt vegyen saját szűkebb környezete ügyeinek igazgatásában, irányításában - főként, ha alkalmazottként, vállalkozóként naponta látja és szenvedi meg a sorozatos, hozzá nem értő döntések következményeit. És hogy megválasztott polgármesterként mit szeretnék elérni? Nehéz rangsorolni. Elsősorban mégis azt kell leszögeznem, hogy én a polgármesterséget szolgálatnak, a komáromiak kiszolgálásának tekintem. Azt szeretném elérni, hogy a polgármestert a város minden egyes lakosa - nemzeti, faji, vallási és politikai hovatartozásától és nézeteitől függetlenül - a saját képviselőjének tekinthesse. Arra törekszem, hogy Komárom a Szlovákia és Magyarország közötti kereskedelem, illetve Közép-Európa egyik gazdasági központja legyen. Úgy érzem, hogy létre lehet hozni azokat a feltételeket, amelyek a hazai és a külföldi tőkét felbátorítanák arra, hogy a városunkat keressék fel (például szabad vámövezet létrehozásával, attraktív vállalkozói programokkal stb.) nálunk fektessenek be, mert igazán jó elképzeléseink vannak, és a kockázatot is vállalni tudjuk. Jóakaróim" és jóakaróim már figyelmeztettek arra, hogy a városnak pillanatnyilag megközelítően 60 milliós adóssága van, ne legyek optimista, inkább számoljak azzal, hogy megválasztott polgármesterként ez az adósság az én nyakamba szakad majd. Én is tu5 A i dom, állami dotációkkal nem számolhatunk. A Városok és Falvak Szövetségével együttműködve viszont remélhetőleg sikerül a parlamenttel olyan adótörvényt elfogadtatni, amely lehetővé tenné, hogy az általunk befizetett adók jelentősebb része maradjon meg nálunk, Komáromban, az elképzeléseink megvalósítására. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy meglátásom szerint a mi alapvető tőkénk a városi ingatlanokban fekszik. Ezt a tőkét kell életre kelteni, forgatni, hogy ily módon segítsünk a városunkon, mérsékeljük a munkanélküliséget, és ezáltal is növeljük a lakosság vásárlóerejét, ami pedig ismét kedvezően hat majd vissza a vállalkozásokra. Tudom, ez így első olvasásra meglehetősen bonyolultnak tűnhet. Meggyőződésem azonban, hogy a városnak fel kell mérnie, milyen ingatlanokra, vagyonra van szüksége. Fel kell mérni azt is, hogy melyek azok a városi ingatlanok, vagyontárgyak, amelyekről mások talán jobban tudnának gondoskodni. Az utóbbiakat meglátásom szerint a városnak érdemes lenne eladnia komoly tőkével rendelkező vállalkozóknak. Létezik viszont egy másik megoldás is: ezzel a vagyonnal be lehet szállni olyan részvénytársaságokba, amelyek sok pénzzel, komoly tőkével rendelkeznek, és nálunk fektetnének be. Kiadhatunk városi értékpapírokat, és óriási lehetőségek rejlenek az idegenforgalomban is, hiszen itt az ideje annak, hogy megpróbálkozzunk egy állandó kiállítási-üzletkötési központ kiépítésével. A lehetőségek tehát adottak, csak élni kell velük. Éppen ezért vélekedek én úgy, hogy az önkormányzatoknak nem vállalkozniuk kell, hanem vállalkozóbarát avagy vállalkozásokat ösztönző lépéseket kell tenniük. Komárom esetében ez annál is sürgetőbb kérdés, mert csak ilyen lépésekkel növelhető a foglalkoztattság, és gyakorlatilag erre alapozva lehet és kell majd javítani a lakossági szolgáltatások színvonalán, olyan lakásépítési programot beindítani, amelynek keretében a fiatalok viszonylag olcsón juthatnának lakáshoz... Látni kell azt is, hogy minél több vállalkozás működik a városunkban, annál több pénze lesz a városnak mondjuk arra, hogy főként a fiatalkori bűnelkövetéseket viszonylag csekély összegű ráfordításokkal megfékezze, hogy a városi rendőrök felszereltségén is javítson, hogy támogassa a kultúrát és a tömegsportot. (mn) PETER KRESANEK, POZSONY Ligetfalu Pozsony Pestje lehetne Pozsony Jelenlegi főpolgármestere öt politikai erő, a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Demokrata Unió, a Demokrata Párt, a Nemzeti Demokrata Párt és a Szlovákiai Vállalkozók Pártja közös jelöltjeként, a magyar koalíció támogatásával indul a választásokon. Negyvenhárom éves, nős, három felnőtt lány édesapja. Civil foglalkozását tekintve művészettörténész. m Mi késztette arra, hogy újból megpályázza a főpolgármesteri tisztséget? - Pozsonyban, Károlyfaluban születtem, így mind a történelmi városhoz, mind a külső városrészekhez bensőséges viszony fűz. Éppen ezért nem szeretném, ha olyan valaki kerülne a főpolgármesteri székbe, aki visszafordítaná a várost abból az irányból, amelybe az utóbbi években elindultunk, és sikerült jelentős nemzetközi elismerést szerezf :) nünk. Én a megkezdett utat szeretném folytatni, ami a jelölésemet támogató pártok programjával is megegyezik, hiszen azok is a demokráciát, a nemzeti toleranciát, a privatizációt, a külfölddel való jó együttműködést hirdetik. • A főpolgármesteri poszton végzett eddigi tevékenységében mit tart a legnagyobb sikernek? - Először is sikernek tartom a pozsonyi városi önkormányzat létrehozását, azt, hogy sikerült alkalmazkodni a teljesen megváltozott feltételekhez. Ahhoz képest, hogy a város bevételei az 1991. évhez viszonyítva az egyharmadára csökkentek, már az is sikernek számít, hogy egyáltalán sikerült életben tartanunk a várost. Csak illusztrációként említeném meg, hogy például Bécs negyvenszer nagyobb költségvetési bevétellel rendelkezik. Ennek ellenére sikerült néhány nagyon fontos beruházást megvalósítanunk: megjavítottunk négy nagyon fontos közutat, felújítottuk a legfontosabb villamosvonalakat, néhány többszintű útkereszteződést, de még egy hidat is, amit pedig mindenütt a világon állami pénzből végeznek. Felújítottuk a téli stadiont és több műemlék épületet, köztük a Prímáspalotát. Jelentős lépéseket tettünk az állami és a városi vagyon privatizálása és a restitúció terén. Azt is megemlíthetném, hogy mi azután is teljes mértékben folytattuk a lakásépítést, hogy a Mečiar-kormány beszüntette a komplex lakásépítési program támogatását. • A következő időszakra nézve mit tart elsődleges feladatának? - A legfontosabb, hogy a Szlovákiában uralkodó katasztrofális gazdasági helyzetben egyáltalán életben tartsuk a várost. Szeretnénk tovább folytatni a városi vagyon aktivizálását, bérletek, eladások, közös vállalkozások formájában. A városi önkormányzatnak megegyezésre kellene jutnia az ésszerű külföldi kölcsönök felvételéről, ezenkívül szeretnénk községi értékpapírokat kiadni, amelyekkel a nemzetközi pénzpiacon szerepelhetnénk. Ami az új beruházásokat illeti: a városközpontnak égető szüksége lenne föld alatti garázsokra, hiszen enélkül nem jönnek ide a vállakozók. Meg kell találnunk a városi tömegközlekedés technológiai megoldását. Akár metróépítés, akár más megoldás formájában, de mihamarabb dönteni kell a fejlesztésről. Olyan környezetkímélő ipari termelést kell telepíteni, amelyből a város profitálhatna. • Pozsony mindig is háromnyelvű volt. Hogyan kíván építeni erre a hagyományra? - Az elmúlt négy évben is kiálltam e mellett a tradíció mellett, és ezután is fenntartom a véleményemet. Sajnos, csak németül beszélek, a magyart csak passzívan, főleg a művészettörténészi munkám során használtam. Mindig is pozitívan viszonyultam a magyar anyanyelvű pozsonyiakhoz, támogattam a kulturális rendezvényeiket, és ha az oktatásügy a város fennhatósága alá tartozna, természetesnek tartanám, hogy azt is támogassam. Mivel a városban ma már túlnyomórészt szlovákok laknak, kötelességemnek tartom, hogy a másik két nemzettel szembeni toleranciára neveljük őket. Folytatni kívánjuk a szomszédos államokkal való együttműködést. Budapest, Győr, Kecskemét, Székesfehérvár polgármestere szeméélyesjó barátom, és tőlük több tapasztalatot szerezhetek, mint az osztrák vagy német barátaimtól. Ez utóbbiak ugyanis nem ismerik azokat a problémákat, amelyek magyarországi kollégáimmal közösek. • Pozsony nagy problémája Ligetfalu, a betonrengeteg. Hogyan kívánja emberibbé tenni ezt a városnyi lakótelepet? - Azt szeretném, ha a városrész egészen a Dunáig kiépülne, és a régi várossal egységes egésszé nőne össze. Hasonló folyamat mehetne végbe, mint száz évvel ezelőtt Budapesten - Ligetfalu Pozsony Pestjévé válhatna. Sok központi ügyintézés áttelepíthető lenne Ligetfaluba, amivel a városközpontot is tehermentesítenénk. Ennek a megvalósítását szolgálná egy új híd és a metró megépítése. A lakosnak, attól függetlenül, hogy az óvárosban vagy Ligetfaluban lép ki a metróból, egyformán városban kellene éreznie magát. • Milyen elképzelései vannak a közbiztonság javítására? - Mint minden nagyváros, Pozsony is. vonzza a bűnöző elemeket. Itt egyedül a rendőrség - beleértve a városi rendőrséget - professzionalizálása segíthet. Meggyőződésem, hogy ha a várost magasabb színvonalra emeljük, a bűnözés egy része magától kiveszik belőle, a szervezett bűnözést pedig nemzetközi összefogással kell üldözni. Mindebben az is segíthet, ha növeljük a pozsonyiak ragaszkodását a városukhoz, s akkor ők is jobban szívükön viselik majd annak védelmét. G. L