Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-12 / 262. szám, szombat

[ÍOL ÚJ SZÓ olvasoin k oldala 1994. november 10. „K. D., Komárom" Jeligére ­Mellékelem a leleteimet, melyekből kiolvasható az ed­digi kezelésem. Sajnos, nem hozott Javulást. Az ízületeim továbbra is fájnak, sőt a be­tegség terjed további ízüle­tekre, elérte már a mellkaso­mat Is. Nagyon remélem, hogy van hatásosabb gyógy­mód Is számomra. Mit taná­csol? - A terjedelmes levélből csak a fontosabb kórisméket idézem: magas vérnyomás, krónikus de­rékfájás ízületi elváltozásokkal és degeneratív folyamatokkal, ma­gas húgysawérszint. A laboratóri­umi vizsgálatok nem mutattak ki olyan eredményeket, melyek aktív gyulladásra utalnának. Előtérben tehát a kopás következményei vannak, s ez a degeneratív folya­mat fájdalommal jár, melyet eny­híteni tudunk, de valószínűleg so­ha nem fogunk tudni megszüntet­ni. Tapasztalataink azt mondják, a folyamat lassítását a folyamatos, nem túlzott terhelésű mozgással lehet a legjobban elérni. Ezért is ajánlották levélírónknak a rend­szeres úszást és kerékpározást. Sajnos, ezt senki sem tudja he­lyette megtenni. Ha a fájdalmak kibírhatatlanná válnak, lehet időszakosan fájdalomcsillapító­kat is használni. Azokat a gyógy­módokat és gyógyszereket, melye­ket a ma orvostudománya ismer és sok esetben sikeresen hasz­nál, levélírónk megkapta. Sajnos, új csigolyákat még nem tudnak az orvosok máshol sem adni. Ami azonban nem jelenti azt, hogy nem kell próbálkozni. Most van Szlovákiában regisztráItatási fo­lyamat alatt egy CONDROSULF nevű svájci gyógyszer, mely ilyen betegségeknél az esetek 80 szá­zalékában nagyon hatásos. Egyelőre csak külföldről lehet be­szerezni. Kár volna azonban nem kihasználni a természetgyógyá­szat adta lehetőségeket. Diétás eljárások, táplálékkiegészítők so­kasága áll ma már a rendelkezé­sünkre. Az első lépést a regenerá­ló kúrák valamelyikének kell ké­peznie. Mivel már többször írtam róla, csak felelevenítem, hogy a navajo és apacs indiánok ponto­san az ízületi fájdalmak, gyulladá­sok, deformációk ellenszereként használták a sivatagi pálmát (Yuc­ca Schigidera), melynek kivonata nálunk GOLDEN YACCA néven szerezhető be. „Szégyen" Jeligére - Azt sze­retném tudni, hogy van-e se­gítség az ellen, hogy nem fejlődtek kl a melleink. Sem nekem, sem a lányomnak. Tiszta laposak vagyunk, s ez számunkra nagyon kellemet­len. Műtétről már hallot­tunk, de az nagyon drága lenne. A lányom örökölhette tőlem? Legalább neki lehet­ne segíteni!? Ő 18, én 38 éves vagyok. - Ha most azt válaszolom levél­írónknak, hogy a „laposság" bele­fér a természet által kidolgozott szabványokba, s egyáltalán nem befolyásolja számottevően a nő legfontosabb funkcióját - lám, le­vélírónk is megszülte és felnevelte gyermekét akkor igazat írok, de ez nem oldja meg olvasónk lelki problémáját. A rendelőből ismert tény, hogy a nők elég nagy hánya­da nem tudja elfogadni önmagát, és gyakorlatilag egész életén át „lelkizik". S mint látjuk, rossz pél­dát is mutat, saját lányánál is elül­teti problémarendszerének a magját. A pszichológiából ismert, hogy a párkapcsolatokban nem ezek a külsőségek játsszák a főszerepet. Ami viszont megint nem jelenti azt, hogy a pszicholó­gusoknak mindig sikerül segíteni. Ezen a tényen alapszik rengeteg, külföldön néha egészen fantaszti­kusan jövedelmező iparág sikeres fejlődése, az öltöztető ipartól kezdve a kozmetikán át a plaszti­kai sebészetig. Sajnos, nem tudok levélírónknak a műtéten kívül mást ajánlani, mert sikeres emlőformáló eljárások nincsenek, bármennyire is szeretnék ezt elhi­tetni nálunk is különféle üzleti fo­gásokkal egyes üzleti vállalkozá­sok, sápot húzván le e hölgyeknek a változtatás utáni csillapíthatat­lan vágyából. „Miért nem?" Jeligére - 19 éves lány vagyok, és nagyon szeretem a vőlegényemet. Gyereket szeretnék tőle. Már vagy fél éve próbálko­zunk, de nem akar sikerülni. Pedig már sokszor éreztem magam furcsán (hányinger), s a havi vérzésem Is késett, de végül aztán csak megjött. Sokszor már nagyon Ideges, feszült vagyok, s az Is eszem­be Jutott, ez nem okoz-e gon­dot. A párom Is már el van keseredve, mert ő még talán nálam Is Jobban szeretné a gyereket, s én már el vagyok keseredve, félek, hogy ne­kem tán nem Is lehet gyere­kem! - Szép az igyekezete, kedves 19 éves lány, a mai világban külö­nösen az, csak az az érzésem, hogy egy kicsit korai. Valószínű, hogy anatómiailag minden feltéte­le adott ahhoz, hogy teherbe es­sen és szülhessen. Szerte a vilá­gon nők milliói szülnek fiatalabb korban is. Csakhogy... Nem tu­dom elhinni, hogy 19 éves korá­ban már olyan hosszú ideje ismeri a vőlegényét, hogy biztosan tudja, ő az igazi, aki támasza, családjá­nak eltartója lehet. Mert a gyer­mek világra segítése az egész problémakörben a legkelleme­sebb, a legkönnyebb. Ma viszont mára létbizonytalanság szinte dü­höng körülöttünk. Abban sem va­gyok biztos, nem téveszti-e kicsit össze a szerelmet a szexszel, mert ilyen momentumok is van­nak levelében. Azt meg különösen nem találom szerencsésnek, hogy a gyerekkel szeretné, szeretnék biztosítani kapcsolatukat. Ez ki­csit éretlenségre, kicsit bizonyta­lanságra vall. Ha nem biztosak egymásban, egy okkal több, hogy várjanak egy kicsit. Nem azt javas­lom, tegye próbára vőlegényét, de mindenképpen gondolja végig, reá tudná-e bízni fenntartások nél­kül magát, a legkellemetlenebb helyzetekben, miket csak el tud képzelni. Úgy érzem, szervezete „okosabban" viselkedik önnél, mintha érezné, hogy még nincs itt az ideje. Persze léteznek vizsgála­tok, melyekkel meg lehet állapíta­ni a terhesség, a fogamzás le­hetőségét, valószínűségét. De ez­zel az orvosok nem szoktak sietni, hiszen minden vizsgálat valahol mégis beavatkozást jelent a szerve­zetbe. A vizsgálatot leginkább a gyermeket kívánók két évi rend­szeres házasélete után javallják, ha addig nem sikerül a nagy mű. Egyszerűbb és célszerű először a férfit kivizsgálni, s ha ő rendben találtatik, kezdődik a női partner esetében a vizsgálatsorozat. Ter­mészetesen el lehet ezeket a vizs­gálatokat végezni Pozsonyban is, amennyiben végiggondolva a helyzetet, mégis úgy döntenek, semmit nem hagynak a véletlen­re, egyértelmű választ akarnak kapni kérdéseikre és feltételezé­seikre. „Szélütés" Jeligére - A férje­met mintegy 6 hete szélütés érte. A Jobb lába és a Jobb keze megbénult, amit a kór­házakban nagyjából meggyógyítottak. Most azonban állandó depresszi­ói, rossz gondolatai vannak, melyek roppant kellemetle­nek a számomra, de az ő szá­mára is. Tudna-e a beteg fér­jem részére valamit ajánla­ni? - Tudok. A depressziós tünete­ket három nagy csoportba szok­tuk besorolni: reaktív (lélektani), organikus (szervi) és endogén (belső indíttatású) tünetek. Jelen esetben az okok kombináltak, az első és második csoportba is be­sorolhatók. A szélütés nyomán ki­alakuló depresszió különösen gyakori, bár nem törvényszerű a megjelenése. A depresszió bizony nem ritka, hiszen az irodalom szerint a lakosság 80 százaléká­nak az életében legalább egyszer \>an vagy volt depressziója. A kór­kép változatos lehet, gyógyszert is nagyon sokat ismerünk. Viszont nem csupán ezért nem írunk fel vagy ajánlunk gyógyszert látatlan­ban. Minden más tényezőt figye­lembe kell venni, ami befolyásol­hatja a kórisme felállítását, a gyó­gyulás lehetőségét. Ilyen például a beteg életkora, amit levélírónk el­felejtett megírni. A levél alapján feltételezem, hogy pozsonyi be­tegről van szó, ezért kérem, hogy keressen fel a rendelőben, annál is inkább, mert, mint írja, a bénu­lásából sikerült őt kikezelni. B. R., Pozsony - Februárban rászántam magam, hogy on­kológushoz menjek, mivel már hónapok óta szúrásokat éreztem a Jobb mellemben. Májusban végezték el a s zo­nográfvizsgálatot, amely megállapította, hogy kis clszta van a Jobb mellem­ben, melynek az átmérője 12 milliméter. Kaptam szolá­riumot, és valamilyen tablet­tát, amit nem szedtem ki, mert az első bevétele után elájultam, órákon át hány­tam, szörnyű volt. Az egyik nőgyógyász azt mondta, le­het, hogy ki kell operálni a cisztát, a másik ismerős meg azzal biztat, ne szedjek, ne csináljak semmit, a clsz­ta el fog múlni. Lehet, hogy eltúlzom az egészet? Akkor Is félek, a szúrásokat rend­szeresen érzem, s nem tu­dom, mit csináljak. - A legfontosabb lépés(eke)t már megtette, asszonyom. El­ment a szakorvoshoz, és elvégez­ték az ultrahangos vizsgálatot is. Ez jó kiindulási alap a további megfigyelés(ek) megszervezésé­hez. Mert minden józan mérlege­lés ezt sugallja. Tapasztalt nőgyó­gyász ismerősének ugyanis igaza van. Az aktív (fogamzásképes) életkorban a női emlő nagyon so­kat és nagyon gyakran változik szerkezetileg. Ciszták alakulhat­nak ki és tűnhetnek el rendszere­sen, s néha nagyon gyorsan, min­den különösebb probléma nélkül. A szúró érzések lehetnek lelki ala­pon is, az indokolatlan félelmek alapján is. Azt kell tenni, amit már tanácsoltak önnek. Rendszeres, nem túl hosszú időközökben meg­ismételni az ultrahangos vizsgála­tokat, és összevetni a leleteket az anamnézissel. Amennyiben az ult­rahangos vizsgálat alapján bármi - akár a legkisebb - gyanú fel­vetődne, nem lesz gond elvégezni kórházunkban egy mammográfos vizsgálatot. Jelentkezzen bátran! I. A., Losonc - 68 éves ko­romra odajutottam, hogy trombózist kaptam a lábam­ba. A belgyógyászatra kerül­tem, mivel nem tudtam lábra állni, csak tétlenül hallgat­tam a többlek Jajgatását. Kaptam 30 darab Gentamy­cIn Injekciót meg 10 infúzi­ót, és még több mint 10 fajta gyógyszert. Ennek ellenére az idegösszeroppanás felé haladok, félek, hogy soha többé nem tudok már talpra állni. Ez rettenetes érzés, és még csak azt sem tudom, mennyi idő áll még előttem. Az örökös üléssel, bottal va­ló botorkálással és ideges­kedéssel ez nagyon rossz, alig bírom elviselni. Köszö­nöm megértését, s talán tud valamit ajánlani... - Bár nem írta, feltételezem, hogy olvasónk már otthon van a kórházból, és a megszokott környe­zetében, ahol ő volt a háztartás mo­torja, most nehezen viseli el a „sem­mittevést". Kérem, a gyógyulást, bármilyen lassú folyamat legyen is, nem lehet semmittevésnek felfog­ni. A türelmetlenség már nagyon sokszor megbosszulta magát, és ilyen idős korban többszörösen ká­ros, sőt végzetes lehet. Nem térek ki most az értrombózis valamennyi lehetséges okára, de mindegyik for­ma gyógyításánál alapkövetelmény a végtag nyugalmának a biztosítá­sa, különben az érrög leszakadhat, és a vérárammal valamelyik fontos szervbe eljutva infarktust okozhat. Ezt próbáljuk kivédeni az ér falának erősítésével, mechanikus meg­erősítésével, elasztikus pólyák se­gítségével. A nyugalmat nyugtatók adásával igyekszünk biztosítani, a gyulladást antibiotikumokkal szün­tetjük meg. Ezeket is szedi levél­írónk. Problematikus a véralvadás­gátlók szedése, mert ez egy nagyon bonyolult folyamat, és még orvosi felügyelet alatt is váratlan kompli­kációknak lehet a forrása. Amiről előszeretettel szoktak elfeledkezni orvosaink a sokféle gyógyszer mel­lett, az a vitaminok adása. Levél­írónk is szed minden ajánlott gyógy­szert (16 fajtát!), de egy szem vita­mint sem. Pedig gyulladásgátló ha­tása miatt nagy szüksége lenne magas adag C-vitaminra, megemelt adag beta-karoténre, és véralva­dásgátló, valamint a regenerációt elősegítő hatása miatt legalább na­pi 400 mg E-vitaminra. Kérem, C-vi­taminból csak olyan készítményt vásároljon, amely késleltetett felszí­vódású, és így egyenletes szintet tud tartani a vérben. „Remény" jeligére - Tavaly rosszul lettem, és az orvos epi­lepsziát állapított meg Vol tam EEG-vIzsgálaton is. Azt szeretném megkérdezni, hogy az epilepszia milyen formájá­ról van szó, és hogy mire való az EEG-vizsgálat Megállapít­hatók vele, hogy lesz roha­mom? - A levélben idézett diagnózis azt jelenti, hogy levélírónknak olyan epi­lepsziája van, amely rendszeresen az agy egy bizonyos részén idéz elő rohamot, de van hajlama a terje­désre is, amikor eluralja az egész központi idegrendszert. Ilyen eset­ben ideális a TIMONIL retard tablet­ta szedése. Az antiepileptikumok sematikus, napi 3 x l-es adagolása ma, a késleltetett felszívódású és hátású készítmények korában már enyhén szólva kissé túlhaladott. Az EEG-vizsgálat az agy elektromos ak­tivitásáról ad képet, s a görbék cso­portosításával, azok alakjából és vi­selkedéséből következtetni tudunk az epilepszia fajtájára. Megjósolni a rohamot előre, sajnos, nem tudjuk, mert mindig a pillanatnyi helyzetet mutatja. Ároham kezdetét elméleti­leg lehetne vele jelezni, de ehhez hordozható műszert kellene visel­nie mindig a betegnek a fején. Amennyiben el tud jönni levélírónk a rendelőmbe, a gyógyszer felírását és adagolását könnyen meg tudjuk beszélni. Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szer­kesztőségébe küldött leveleit. A ne vet és a lakcímet ezúttal nem szük­séges feltünteni. JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN A bírósági ítélet is elévülhet? B L: Néhány évvel ezelőtt belekezdtem a Bioterra cég által kezde­ményezett földigiliszta-tenyésztésbe. A cég az átvett gilisztákért nem fizetett. Bíróságra adtam az ügyet A pert megnyertem. Az időközben már megszűnt cég azonban fizetésképtelenségre hivat­kozva nem fizetett. Úgy hallottam, hogy a bírósági ítélet három év után elévül. Az én esetemben ez Jövő év májusában következne be. Valóban elévülnek az ilyen esetek három év után? Egyáltalán van még reményem arra, hogy a pénzemet megkapjam? X^olÜUi^ Az általános elévülési idő való­ban három év. Egyes követelések esetében azonban az általánostól eltérő elévülési idő érvényesül. Pél­daként említhetjük itt a kártérítési követelést, amelynek esetében az úgynevezett szubjektív elévülési idő nem három év, hanem csak két év. jogerős bírósági ítélettel megítélt követelés azonban tíz év alatt évül el (lásd a Polgári Törvény­könyv 110. §-ának első bekezdé­sét), és ezt a tíz évet attól a naptól számítják, amikor fizetni (teljesíte­ni) kellett volna az ítélet szerint (egyébként az általánosan hasz­nált megfogalmazás a bírósági íté­letekben úgy szól, hogy „az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három napon belül..."). Az ítélet meghozatalának napja és az ítélet szerinti teljesítés esedékességé­nek napja között eltelhet akár négy hét is (és akkor még nem szá­moltunk a fellebbezés lehetőségé­vel). A leveléből tehát igazából nem állapítható meg, hogy mely naptól kell számítani a tízéves elé­vülési határidőt. Ugyanakkor persze azt is el kell mondani, hogy ha ön ebben a tíz éves határidőben egy végrehajtási (exekúciős) eljárást indít a bírósági ítélet által kötelezettel (az adóssal) szemben, akkor ettől a jogérvénye­sítéstől (perléstől, a bírósági bead­vány kézbesítésének napjától) szá­mítva az elévülési határidő múlá­sátfelfüggesztik; az elévülési határ­idő az említett naptól a bírósági el­járás befejezésének napjáig egy­szerűen nem telik, nem múlik. Ez­zel gyakorlatilag még ez a tízéves elévülési határidő is meghosszab bítható. A levelében említést tett arról is, hogy a fizetésre kötelezett cég (vállalkozás) időközben megszűnt. Tudomásunk szerint itt egy korlátolt felelősségű tár­saságról volt szó, amely a kötele­zettségeiért csak a saját vagyo­nával felel, vagyis a korlátolt fe­lelősségű társaságot alapító ta­gok magánvagyonából nem hajt­ható be az adósság. Utána lehet­ne nézni annak, hogy az említett vállalkozás kötelezettségei át­szálltak-e egy további jogi vagy magánszemélyre, amellyel, illet­ve akivel szemben a bíróság által megítélt összeget érvényesíteni lehetne. Ez viszont már megha­ladja a mi lehetőségeinket, s így csak azt tanácsolhatjuk, fordul­jon ügyvédhez. Jelölés visszavonása B. N.: Amikor képviselő-testületbe képviselőnek akartak jelölni, fel­kerestek, és aláírattak velem egy nyilatkozatot, hogy a jelölésemmel egyetértek. A Jelölésemet most, hogy már kihirdették a képviselő­jelöltek névsorát, meg akarják szüntetni, Illetve vissza akarják vonni. Megtehetik ezt az én hozzájárulásom nélkül és a névsor kihirdeté­se után? Megjegyzem, ezzel engem a falu lakosai eiött lejáratnak, és ha én ezt előre tudom, akkor nem is vállalom a Jelölésemet. Kö­vetelhetek Ilyen esetben olyan kártalanítást, amelyről nemrég esett szó a Jogtükörben? A helyhatósági választásokról szóló törvény 19. §-ának első be­kezdése szerint a képviselőjelölt legkésőbb három nappal a vá­lasztások előtt írásben lemond­hat a jelölésről. Ugyanígy - leg­később három nappal a választá­sok kezdete előtt - a jelöltet írás­ban visszahívhatja az a párt vagy koalíció, amely jelölte. A visszahí­vásról szóló nyilatkozatot két pél­dányban kell kézbesíteni a helyi választási bizottság elnökének, aki köteles gondoskodni arról, hogy a választókat a helyben szo­kásos módon tájékoztassák a je­lölt visszahívásáról, azaz arról, hogy őt már nem lehet megvá­lasztani képviselőnek, és hogy nem lenne szabad szavazni rá. Ez azért fontos, mert a visszahí­vott jelölt neve ugyan a szavazó­lapon marad, de a mandátumok szétosztásánál őt már nem ve­szik figyelembe. Hasonló szabá­lyok vonatkoznak egyébként a polgármesterjelöltekre is. Itt kell elmondani azt is, hogy a jelölt visszahívásához valóban nem szükséges a jelölt hozzájárulása. Ami a személyiségi jogok meg­sértéséért megítélhető nem va­gyoni kár pénzbeli megtérítését il­leti, ez a Polgári Törvénykönyv 13. paragrafusa szerint csak akkor jön számításba, ha a személyiségi jogokba történt beavatkozás jog­talan, jogosulatlan volt. Mivel az adott esetben a politikai párt vagy pártkoalíció az ön visszahívásával a törvény által szavatolt jogát gya­korolná, az eljárását nem lehet minden további nélkül jogtalan­nak minősíteni (főként ha ezt még pletykaszinten sem indokolják, olyan kijelentésekkel, megállapí­tásokkal, amelyek alkalmasak lennének a tekintélye vagy becsü­lete csorbítására), s ezért kétsé­ges, hogy a bíróság megítélné-e a nem vagyoni kártalanítást. Mivel az ilyen per esetében a bírósági il­leték kétezer korona, valamint a perelt összeg négy százaléka, ala­posan meg kell gondolni, esetleg ügyvéddel is szükséges volna kon­zultálni, érdemes-e egy ilyen pert indítani. Családi pótlék - leányanyának G. £.: Néhány nappal, esetleg néhány héttel ezelőtt olvastam az ÚJ Szóban egy összeállítást a családi pótlékról, és ott találkoztam egy olyan esettel, amely velem is megtörtént, és amely máig sincs ren­dezve. Arról van szó, hogy leányanya vagyok. Nagyon Jól tudom, hogy ki a gyermekem apja, éppen ezért nem akarom őt sehol, sem­miféle hivatalos fórum előtt megnevezni (tudom, hogy úgysem ér­nék el semmit). A munkahelyemen a könyvelőnő azt mondta, hogy köteles vagyok megadni a gyermekem apjának a nevét. Az önök írá­sa, cikke megerősített engem abban, hogy én ezt senkivel, még a saját szüleimmel sem vgyok köteles közölni. Most azonban a regio­nális biztosítótól kaptam egy ilyen értelmű felszólítást, mégpedig azzal az indoklással, hogy ez az adat, ez a név, illetve a gyermekem apjának Jövedelme szükséges annak elbírálásához, hogy Jogosult vagyok-e a családi pótlékra. Mit tehetek ebben a helyzetben? Ne tegyen semmit! Pontosab­ban: ragaszkodjon a törvény adta jogaihoz, ragaszkodjon a családi pótlékhoz, illetve annak kifizetésé­hez. Tényként kell leszögezni, hogy a szlovákiai jogrenddel, alkot­mánnyal és a Szlovák Köztársa­ságot szigorúan kötelező nemzet­közi szerződésekkel nagyon is el­lentétben állnak az ilyen és hason­ló követelések. A törvények, az al­kotmány és a nemzetközi szerződések a magánélet tisztelet­ben tartására törekednek. Jogi szempontból egyszerűen elképzel­hetetlen, hogy valákit a magánéle­tére vonatkozó adatok kiszolgálta­tására kötelezzenek. Dr. P. D.

Next

/
Thumbnails
Contents