Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-12 / 262. szám, szombat

1994. november 12. HÍREK- VELEMENYEK 0/szölLI Gyilkolás Nicaraguában TA SR-hír Nicaragua északi részén véres harcok törtek, ki a 80-as években oda telepített moszkitó indián törzs és az egykori antisandinista partizánok, az úgynevezett recont­rák között. Az ott működő anglikán egyház képviselője szerint az indiá­nok vadászfegyverekkel próbáltak védekezni, de nem volt esélyük a jól felfegyverzett támadókkal szemben. Legkevesebb 20 indián életét vesztette. A hadsereg szó­vivője megerősítette, hogy a kor­mány csapatokat küld ebbe a tér­ségbe Túlsúlyos amerikaiak Az Egyesült Államokban állandóan növekszik a túl­súlyos emberek száma. Az elhízás oka az ételek nem megfelelő összetétele és a testgyakorlás hiánya. A be­tegségeket Ellenőrző Atlan­tai Központ jelentése sze­rint minden ötödik fiú és lány kövér, a felnőtteknél az 1991-ben megállapított 25 százalékos arány 1994-ben 33 százalékra növekedett. A fiatalok elhízása elsősor­ban a szülők hiányos neve­lési tevékenységének kö­' sz'önhető: a gyerekek az is­kola után órákat töltenek a tévé előtt, majszolnak és híznak. (TXT) BUDAPESTEN A NEMZETISEGEKROL Kritikák nélkül A kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatok számbavétele volt elsősorban a célja annak a kétnapos konferenciának, melyet a magyarországi Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal az Európa Tanács együttműködésé­vel rendezett Budapesten. A tengap befejeződött konferen­cián 14 közép-kelet-európai ország, köztük Szlovákia, kor­mánytisztviselői vettek részt. Budapesti tudósítónktól A résztvevők által egyöntetűen hasznosnak minősített rendezvé­nyen három kérdéskör került meg­vitatásra, így a kisebbségi kérdés kezelésére létrejött krományhiva­talok működésének bemutatása, a kisebbségekre vontakozó jogi szabályozás helyzetének értékelé­se, valamint a kormányhivatalok és a kisebbségi szervezetek közöt­ti együttműködés tapasztalatai­nak kicserélése. Wolfart János, a Nemzeti és Et­nikai Kisebbségi Hivatal vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, a tanácskozáson résztvevők szerint országainkban az utóbbi öt évben pozitív elmozdulás történt a ki­sebbségi kérdés kezelésében. A tanácskozáson nem fogalmazód­tak meg kritikák egymás irányá­ban. Kiderült, hogy a kisebbségi kérdés jelenlegi jogi rendezése el­térő szintű, s a résztvevő országok többsége tervezi a kisebbségi kér­dés törvényi szabályozását. Meg­állapítást nyert, hogy mindenütt van a kisebbségi kérdésnek az ál­lamigazgatáson belül valamiféle intézményesített formája. A ma­gyar politikus szerint a tanácskozá­son egyetlen ország képviselője sem állította magáról, hogy orszá­gukban minden tekintetben meg­oldott lenne a nemzetiségi kér­dés. A legfontosabb megoldandó fel­adatok közé került a kisebbségek parlamenti és önkormányzati kép­viselete, a kisebbségi parlamenti ombudsman hiánya, illetve a ki­sebbségek szervezeteinek finan­szírozása. A tanácskozáson részt vett az Európa Tanács képviselője is, aki hangsúlyozta: el kell érni, hogy a kormányok a kisebbsége­ket érintő kérdésekben a kisebb­ségek megkérdezésével, konzultá­lásával döntsenek. Az EBEÉ ki­sebbségvédelmi biztosának képvi­selője rámutatott arra, hogy a ki­sebbségek helyzete országonként eltérő, ezért eltérő a problémák megoldásának módja is. Ebből ki­indulva nagyon hasznos minden mostanihoz hasonló fórum, amely lehetőséget nyújt a tapasztalatok kicserélésére. Wolfart ezzel kap csolatban megegyezte, hogy a ta­nácskozás szervezői megkérik az ET-t, hogy rendszeresítse ezt a fó­rumot. A résztvevők nem fogadtak el semmiféle záródokumentumot, mert mint hangsúlyozták, nem ez volta cél. KOKES JÁNOS A DIE PRESSE A KISEBBSEGI KERETMEGALLAPODASROL Európai premier Tegnapi számában a Die Presse című osztrák napilap részletesen foglalkozott a Strasbourgban hosszas egyeztetés után elfoga­dott, a kisebbségi jogokat egyéni jogokként kezelő keretszerződés­sel. Megállapította, olyan jogi ér­vényű dokumentumról van szó, amely a kisebbségvédelem terén bizonyos kötelezettségvállaláso­kat vár el a majdani aláíró orszá­gok részéről. Vagyis az egyenran­gú bánásmód, az anyanyelvi okta­tás, a vallás gyakorlásának, a gyü­lekezés és szólásszabadság jogá­nak biztosítását, s, mint írja, „az irányadó listán szerepel az anya­nyelv használata a helyi küzigaz­gatásban, valamint a kisebbségek anyanyelvén feltüntetett helység­névtáblák felállításának kérdése is". Ugyanakkor nem tagadható ­szögezi le a lap -, hogy kompro­misszumos megállapodásról van szó, amelyből hiányzik a „nemzeti kisebbségek" fogalom definiálása. A keretegyezmény előrelépést jelent az európai kisebbségvéde­lem terén, s egy apró előrelépést a békésebb Európa megteremtése felé is, hiszen 1989 óta a nemze­tiségi konfliktusok veszélyeztetik a legnagyobb mértékben a konti­nens biztonságát - állapítja meg a lap kommentátora. Ám sajnálatos­nak tartja, hogy a most elfogadott konvenció a legfőbb kérdésre nem ad választ: mi is értendő kisebb­ség alatt. A franciák, akik, úgy tűnik „megálltak 1789-ben", a kor­zikaiak és a baszkok léte ellenére saját területükön nem akarnak ki­sebbségeket felfedezni, s hasonló­képpen a törökök sem. Ankara ál­láspontja különösen abszurd: megtagadja a Törökország terüle­tén ősidők óta élő kurdoktól a ki­sebbségi státust, ám kisebbségi jogokat követel az évtizedekkel ezelőtt nyugatra kivándorolt ven­dégmunkások számára. (ug) Az Európa Tanács miniszteri bizottságában elfogadták azt a dokumentumot, amely kötelező jogi érvénnyel védelmezi a nemzeti kisebbségek jogait. Szlovákia szempontjából a nem­zeti kisebbségek jogait védő keretszerződés jóváhagyása a tárgyalások legfontosabb döntése - szögezte le tegnap Edu­ard Kukán, aki részt vett a strasbourgi ülésen. Az angolai Malange menekülttábor egyik lakója ANDREJ KOZIREV TA SR-hír Andrej Kozirev orosz külügyminiszter Bagdadi látogatása után bejelentette: „Oroszország arra fog törekedni, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsa már legközelebbi ülésén megfelelő módon reagáljon Irak politikai lépésére". A miniszter elismerte, hogy az Irakkal szem­beni bizalmatlanság felszámolásához időre van szükség. Hoz­záfűzte azonban: „Az adott körülmények között Irak számíthat Oroszország támogatására. Hiszen megváltoztatta politikáját, és ezt konstruktív lépésekkel bizonyította." Kozirev az iraki parlament csütörtöki döntésére utalt, melyben el­ismerte Kuvait szuverenitását és területi egységét. VÁLASZTÁSI TUDNIVALÓK O. Á.: Nap mint nap olvasom a helyhatósági választásokkal kapcsolatos tudnivalókról szóló tájékoztatásokat, de ma kis­sé meghökkentem. A tájékoztatásban az szerepelt, hogy min­denütt két szavazólapot kapnak majd az emberek, kivételt ké­peznek viszont a pozsonyi és a kassal lakosok. Én pozsonyi la­kosként teszem fel a kérdést: miért a kivétel, mi akkor hány szavazólapot kapunk majd, és hogyan szavazhatunk? Nyilván elnézést kell kérnünk, mert nem egészen úgy gondoltuk ezt a tájékoztatást, ahogy azt ön értette. Mi arra céloztunk, hogy a pozsonyi és a kassai helyhatósági választásokra egy kicsit pozitívan diszkrimináló szabályok vonatkoz­nak, amelyek alapvetően abból erednek, hogy Pozsony és Kassa olyan nagyvárosnak minősül, hogy külön törvényeket kellett hozni erről a két városról, amelyek ki­mondják a két említett városon be­lül létező városrészek létjogosult­ságát, és minden városrésznek van polgármestere és képviselő­testülete. Következésképpen Po­zsonyban és Kassán a választópol­gároknak négy szavazólapot kell kapniuk, mivel ők két képviselő­testületbe (a városrész képviselő­testületébe és a „nagyváros" kép­viselő-testületébe) választanak képviselőket, továbbá pedig meg kell választaniuk a városrész pol­gármesterét és a pozsonyi, illetve a kassai főpolgármestert is. Az elmondottakból következik, hogy Pozsonyban és Kassán a vá­lasztók négy szavazólapot kapnak a választások napján. Ezeken a szavazólapokon kell bekarikázni azoknak a jelölteknek a sorszá­mát, akikre voksolni akarnak, illet­ve a polgármesteri választásokat célzó szavazólapokon annak az egy-egy jelöltnek a nevét, akit a polgármesteri, főpolgármesteri székben szeretnének látni. (fekete) C sehországban a lakosság több mint egyharmada úgy véli, hogy a szombaton kezdődő helyhatósági választásokat a Polgári Demokratikus Párt nyeri meg - derült ki a legújabb közvé­lemény-kutatás eredményeiből. W illiam Perry amerikai védel­mi miniszter a nemzetközi újságíró szervezet, a Freedom Forum washingtoni ülésén kifej­tette: az amerikai fegyveres erők jelenlétére a Koreai félszigeten továbbra is szükség van. Az igaz, hogy Washington és Phenjan nukleáris megállapodást kötött, de Észak-Korea folytatja hagyo­mányos fegyvereinek fejleszté­sét, s veszélyezteti a térséget. r gnap a Dzsakarta melletti Bogorban kezdődött meg az ázsiai-csendes-óceáni gazdasági együttműködési fórum (APEC) csúcstalálkozója, amelyen ked­den részt vesz Bili Clinton ameri­kai elnök, Murajama Tomiicsi ja­pán kormányfő és Csiang Cö-min kínai államfő is. A résztvevők az ázsiai-csendes-óceáni térség Keretében folytatott kereskede­lem lehetséges liberalizálásáról folytatnak tárgyalásokat. S ri Lanka új elnökasszonya, Csandrika Bandaranaike Kumaratunga, az ország volt kormányfője, aki fölényes győzelemmel nyerte meg a szerdai elnökválasztást, anyját nevezi ki miniszterelnöknek. Erről tegnap tájékoztattak co­lombói források. T egnapra virradó éjszaka puccsot kíséreltek meg a Gambiában július 22-dike óta hatalmon lévő katonai rezsim ellen - közölte Saihou Sabally alelnök. Rádiónyilatkozatában csak annyit mondott, hogy több katona meghalt. A rezsim má­sodik embere ennél pontosabb adatot nem közölt. Menekültek rács mögé Svédországban külö­nös sorsra jutnak a tar­tózkodási engedéllyel nem rendelkező mene­kültek. A Blikk Informáci­ói szerint naponta mint­egy 100 Illegális beván­dorlót fognak el, s a ha­tárokról egyenesen a bör­tönökbe szállítják őket. Az eljárás ellen már az Európa Tanács Is élesen tiltakozott, hiszen, a me­nekültek közül sokan akár hónapokat kényte­lenek tölteni a börtön­ben - együtt a közönsé­ges bűnözőkkel. LONDON Megfenyegetett zsidók TA SR-hír . A brit rendőrség tegnap figyel­meztette a zsidó közösség tagja­it: fokozzák az óvatosságot, mi­vel a közel-keleti békefolyamat meghiúsítására törekvő erőktől több fenyegetés érkezett. A Scot­land Yard antiterrorista kom­mandójának vezetője azt aján­lotta, szigorítsák a biztonsági in­tézkedéseket a zsinagógáknál és minden intézménynél, ahol a zsidók találkoznak. Javasolta, hogy a biztonsági szolgálatok al­kalmazzák a legkorszerűbb technikát, így a videokamerá­kat, a hordozható telefonokat vagy a bombakeresőket. A veszélyeztetett objektumo­kat őrzik az állami rendőrök, de a rendőrség szóvivője szerint hasznos lenne, ha a zsidó kö­zösség a saját biztonsági szolgá­latát is bevetné. ZSIRINOVSZKIJ VERZIÓJA A KGB „provokációiról" TA SR-hír Vlagyimir Zsirinovszkij újabb meglepő kijelentéseket tett Vlagyimir Zsirinovszkij újság­írókkal megtartott New York-i találkozóján meghökkentő be­jelentéseket tett. Az orosz libe­rális demokraták elnöke sze­rint a szovjet inváziónak Afga­nisztánba valójában az volt a célja, hogy „lehetővé tegye a muzulmánoknak Oroszország déli részei destabilizálását". Az egész akciót a KGB, mint a „tit­kosszolgálatok" része szervez­te a Szovjetunió tönkretétele céljából. Ráadásul szerinte a szovjet hírszerzők kapcsolatba léptek az amerikaiakkal. A szovjet különleges szolgá­latok további provokációinak nevezte a csernobili katasztró­fát, valamint az Örményország és Azerbajdzsán közti háborút Hegyi Karabahért, amelyet mesterséges enklávénak ne­vezett. „Azt gondolják, a kelet-euró­pai forradalmak azért valósul­tak meg, mert a lakosság egy­szerre annyira megvilágoso­dott, hogy elhatározta a kom­munisták megdöntését?" ­tette fel Zsirinovszkij a kér­dést, amelyre nyomban vála­szolt is: szerinte mindezt a moszkvai titkosszolgálatok ké­szítették elő. Sajtóértekezle­tén megígérte: ha 1996-ban elnökké választják, ideiglenes tekintélyuralmat vezet be, támadást intéz a korrupció el­len és 2 millióról 6 millióra nö­veli az orosz hadsereg létszá­mát. Az orosz pártvezér vasárnap érkezett az USA-ba. Tegnap Washingtonban tartózkodott, ahol nem szerepelt program­ján egyetlen hivatalos találko­zó sem. LIDOVE NOVINY Túlérzékeny reagálás TA SR-hír Tegnap kommentárban fog­lalkozott a prágai Lidové no­viny Eduard Kukán szlovák külügyminiszter túlérzékeny reakciójával Václav Klaus cseh kormányfő nyilatkozatá­ra, hogy az új szlovák kor­mányra várnak, mivel tavasz óta lényegében nem volt kivel tárgyalni. A kommentár sze­rint való igaz, hogy az eddigi kabinet elfogadhatóbb volt a külföld számára, mint Mečiar buldózerpolitikája, Lupták ér­telmetlen mellébeszélése vagy Slota nacionalizmusa. Ám Csehországgal szemben a Moravčík-kormánynak a leg­fontosabb hiányzott - a legiti­mitás olyan döntések megho­zatalára, melyek meghaladták ideiglenessége kereteit. Szlo­vákiával fél év alatt valóban nem lehetett megállapodásra jutni semmilyen lényeges kér­désben. Mečiar ellenfelei, amikor hatalomra jutottak, azt várták, hogy a cseh politikai vezetés majd erkölcsileg megtámogat­ja őket. Amikor ez nem történt meg olyan mértékben, ami­lyenben várták, azzal kezdték vádolni a cseh felet, hogy túl­ságosan szimpatizál Mečiarral és politikájával. A kommen ár azonban hangsúlyozza, hogy Csehország tiszteletben tartja a választások eredményeit, s nem tekinti feladatának senki túlzott támogatását. Ha létre­jön egyáltalán valamilyen -zio­vák kormány, az biztosan r.3im lesz azonos az eddigivel. •. ri­pen ezért teljesen feleslege­sek voltak a szlovák diplomá­cia távozó vezetőjének kije­lentései - vélte a kommentár szerzője.

Next

/
Thumbnails
Contents