Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-03 / 228. szám, hétfő

VÁLASZTÁSOK '94 UJSZO' 1994. OKTÓBER 3. Rendőrkézen a komáromi gyilkosság gyanúsítottja Egy fiatal bosszúja (Új Szó-tudósítás) A múlt héten adta közre lapunk is azt a rendőrségi felhí­vást, amelyben Ladislav Amzler, a hi­degvérrel kivégzett 13 éves komáromi fiú gyilkosának a kézre kerítéséhez kérte a rendőrsCg a lakosság segítségét. A nagy erőkkel folytatott nyomozás a számtalan lakossági bejelentésnek kö­szönhetően szeptember 30-án éjszaka elvezette a rendőrséget a szörnyűséges bűntett gyanúsítottjához, a mindössze 17 éves P. N. komáromi lakoshoz. Ladislav Amzler szeptember 22-én reggel hél óra után hagyta el édesapja lakását. Az iskolába azonban már nem érkezett meg, mert P. N. feltartóztatta. Lecsalta egy tömbház. alagsori helyisé­gébe. ahol egy konyhakéssel többször megszúrta. Áldozatának haláltusáját végignézte, majd a tetemet az Öregvár elhagyatottabb részéhez szállította. Tettének elkövetésében állítása szerint szülői sérelemből fakadó, fokozatosan érlelődő bosszúvágy hajtotta. A bűnüldöző szervek megállapítot­ták. hogy az esethez semmi köze sincs annak a titokzatos piros autónak, amelyről a városban azt terjesztik, hogy kiskorúak elrablására használja egy ismeretlen szervezet. Mint kide­rült, a piros autóról szóló mendemon­dák elindítója épp a tett elkövetője volt, aki a nyomozóknak adott több vallo­másában is említést tett arról a fanto­mautóról, amely szülők, gyermekek és pedagógusok ezrét tartotta rettegésben. (kosár) A harmadik legerősebb: a Magyar Koalíció (Folytatás az /. oldalról) port vezetője is úgy vélte, hogy a vá­lasztások rendben történtek. Azzal kapcsolatban, hogy Vladimír Mečiar a televízió hírműsorában mondta el panaszát, mely szerint első próbál­kozásra nem engedték a szavazóur­nához, a megfigyelő nem nyilatko­zott. Juraj Nôta viszont ismertette a választási bizottság állásfoglalását, mely szerint a televízió a Mečiar­nyilatkozat közlésével megsértette a választási törvényt, ezért a bizottság a televízió- és rádiótanácstól kéri az eset kivizsgálását. A három csalló­közi szavazókörzet esetéről nem számolt be, a tájékoztató idején még nem érkezett meg a hivatalos beje­lentés. (gaál) A mandátumok elosztása Nem hivatalos eredmények sze­rint az első szavazatszámlálás alap­ján 142 mandátumot osztottak el a politikai pártok között. A mandátu­mok az. alábbi módon oszlanak majd meg: 60-at a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom és a Földművesek Pártja kap, a Közös Választás 17-et, a Magyar Koalíció 16-ot, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom 16-ot, a Demokratikus Unió 13-at, a Mun­kásszövetség 12-őt a Szlovák Nem­zeti Párt pedig 8-at. A második szkrutíniumban nyolc képviselői helyet osztanak még el, az egyes pártok a mai nap folyamán közlik a Szlovákiai Választási Bi­zottsággal, kiket jelölnek ezekre. Véglegesen, ugyancsak nem hivata­los források szerint, a DSZM koalí­ciójának 60, a Közös Választásnak 18, a Magyar Koalíciónak 18, a Ke­reszténydemokrata Mozgalomnak 17, a Demokratikus Uniónak 15, a Munkásszövetségnek 13, a Szlovák Nemzeti Pártnak 9 képviselője lesz. a szlovák parlamentben. A hivatalos végleges listát előre­láthatóan ma hozzák nyilvánosságra. Megbízható forrásokból megtud­tuk, hogy a magyar pártok jelölőlis­táiról kik kerültek az első szkrutíni­um eredményei alapján a parlament­be. A nem hivatalos lista szerint te­hát a nyugat-szlovákiai választóke­rületben parlamentbe jutott (a kapott szavazatok számának sorrendjében): Bugár Béla (MKDM), Csáky Pál (MKDM), Duray Miklós (Együtt­élés), Duka Zólyomi Árpád (Együtt­élés), Bauer Edit (Együttélés), A. Reális a kormánytagság? Eltűnt névjegyzékek - Szerencsére nem tudok önöknek semmilyen szenzációval szolgálni, a választások zavartalanul befejeződtek - nyilatkozta szombat délután Kristí­na Priesterová, a Kelet-szlovákiai Ke­rületi Választási Bizottság elnöke. Szombaton tehát nem „izzadt" mun­ka közben az említett testület. Sokkal mozgalmasabb volt számára az előké­születi időszak, valamint a szavazatle­adások első napjának délelőttje. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Kassa-vidéki járásban a választások előtt egy héttel valaki ellopta a válasz­tások országos számítógépláncának egyik számítógépét. Amikor a műsza­ki „agyközpontot" a rendőrség megta­lálta, a szavazás lebonyolításáért fe­lelős testületek megnyugodtak. A ke­rületi bizottság is. Ixgalábbis péntekig. Akkor Gölnicbányáról „riasztották". Ebben a szepességi városkában ugyan­is a választások megkezdése előtt eltűntek a helyi választási bizottságok munkájához, nélkülözhetetlen válasz­tői névjegyzékek néhány választói iga­zolvánnyal együtt. Szerencsére a göl­nicbányai számítógépel senki sem lop­ta el, így az újból elkészítette a szüksé­ges névjegyzéket. (g-f) A Magyar Koalíció tegnapi sajtóér­tekezletén a három párt elnöke: Duray Miklós, Bugár Béla és A. Nagy László pozitívan értékelte a magyar pártok vá­iasztási eredményeit. Duray Miklós rámutatott: az ered­mények nagyrészt igazolták a közvéle­mény-kutatások előrejelzéseit, csupán a DSZM kapott a vártnál több szavaza­tot, a Közös Választás blokk pedig ke­vesebbel. Örömét fejezte ki, hogy a magyar koalíció elérte a 10 százalékot, s azon reményének adott hangot, hogy a koalíciós szerződésben rögzített kö­zös programjukat választóik várakozá­sának megfelelően teljesíthetik. Bugár Béla szerint a jelenlegi kor­mánykoalíció pártjainak választási eredményei alátámasztották: hat hónap kevés arra, hogy olyan eredményeket mutathasson fel egy kabinet, amelyek meggyőzhetik a választókat. Az ered­mények ismeretében bizonytalannak tartja a politikai és a gazdasági stabili­tás megőrzését. A. Nagy László úgy vélekedett, hogy a politikai színtér továbbra is a nagyjából egyforma erőt képviselő Mečiar-páili és Mečiar-ellenes blokkra oszlik. - Ezért bármilyen kormány ala­kul, aligha lehet stabil - tette hozzá. A. Nagy reményét fejezte ki, hogy a ma­gyar pártok a politikai színtér stabilizá­ciós tényezői lesznek az elkövetkező időszakban is. —A magyar koalíció ké­szen áll arra, hogy belépjen egy olyan, demokratikus kormányba, melyben nem vesz részt sem a DSZM, sem az SZNP - szögezte le. Duray Miklós leszögezte: a magyar pártok előtt nyilvánvaló, hogy csak ak­kor számolnak részvételükkel a kor­mányban. ha nélkülük nem lehet kor­mányt alakítani. - Mi felkészültünk er­re, de nem tápláltunk illúziókat. A szlo­vákiai politika ugyanis még mindig nemzeti jellegű, s a különböző parla­menti pártok közti összekötő kapcsot az az igyekezet jelenti, hogy a magyarok nélkül alakítsanak kormányt- jelentet­te ki. Lapunk kérdésére, hogy milyen ha­tással lehet a szlovák -magyar kapcso­latok alakulására, ha a DSZM és az SZNP is tagja lesz az új kormánynak. Bugár Béla azt válaszolta, hogy a DSZM és az SZNP politikája nem se­gíti elő a szlovák-magyar kapcsolatok rendeződését. - Egy ilyen kormánnyal valószínűleg felesleges lenne a szlo­vák-magyaralapszerződésről tárgyal­ni - szögezte le. (horváth) Nyugat-Szlovákia A legtöbben Dunaszerdahelyen A hivatalos adatok szerint 75,65 százalékos volt a részvétel a választá­sokon. A választókerületek közül a közép-szlovákiaiban adták le a leg­többen voksukat - a jogosultak 78,41 százaléka, Pozsonyban csak 65,72 százalékos volt az arány. A nyugat-szlovákiai járások közül a legnagyobb arányban a Dunaszerdahelyiben vettek részt a választásokon: a választók 80,6 százaléka élt állampolgári jogával. Rozsnyón a helyzet változott A két évvel ezelőtti parlamenti vá­lasztások során a Rozsnyói járás volt az egyetlen, ahol nem a DSZM nyerte a választásokat, hanem a DBP. Bár a ha­gyományosan baloldali Rozsnyón és környékén ismét sok szavazatot sze­reztek a baloldali pártok, idén mégis a magyar koalíció végzett az első helyen. A magyar pártok 23,05 százalékot sze­reztek, a második DSZM 17,8. a har­madik Közös Választás pedig 17.5 szá­zalékot kapott. A járási választási bizottság elnöke. Molnár István (Együttélés) elmondta: a járás összesített eredményeit már szombaton este leadták a kerületi vá­lasztási bízottságnak. Mint kiderült, nemcsak a kerületben, hanem országo­san is a Rozsnyói járás volt az első. UL kiadás amelyik ezt megtette. A járás magyar falvaiban a részvételi arány általában jóval 80 százalék fölött volt, nem ritkán a 90 százalékot is meghaladta. Egyedül Gicén járultak kevesebben az urnák­hoz. Molnár István elmondta, szerinte az országos választási bizottságnak nem lett volna szabad meghoznia pén­teki döntését, melynek értelmében a választók listája utólag, a szavazás ide­jén is kiegészíthető volt. Ezzel az át­gondolatlan lépéssel tulajdonképpen megszegték a választási törvényt. - Amikor az országos választási bizottság döntését nyilvánosságra hoz­ták, két küldöttje éppen nálunk tartóz­kodott. Sajnos, végül anélkül mentek el, hogy ezt a kérdési tisztáztuk volna. Nálunk is előfordult néhány esetben, hogy a választópolgár nem volt a lis­tán, de ebből komplikációk nem adód­tak. Rozsnyón történt például, hogy apa és fia nem szerepelt a választói névjegyzékben. Kiderült, hogy a vá­rosháza számítógépének listáján vi­szont mindketten rajta vannak, csak valamilyen hiba folytán a választások­kor használt jegyzékbe már nem kerül­tek. A kérdés azonban megoldódott. Molnár István, de Vitéz Erika is, aki a magyar koalíció képviseletében a Kassa-vidéki járási választási bizottság tagja volt, úgy nyilatkozott, hogy a két járásban a választások nagyobb bonyo­dalmak és törvénysértés nélkül folytak. A Rozsnyói járás választási bizottsága Berzétéről és Licéről kapott bejelen­tést, amelyek valóságtartalmát ki kel­lett vizsgálniuk. Berzétén megállapí­tották, hogy a helyi választási bizottság elnökét nem a törvény által előírt mó­don választották meg. Licéről egy helybeli állampolgár azzal a kifogással élt, hogy a szavazóhelyiség bejáratánál választási plakátokat talált, ami nem törvényes. Amikorra a járási választási bizottság tagjai a helyszínre értek, ez a probléma már megoldódott. (klinko) Nagy László (MPP), Rózsa Ernő (Együttélés), Farkas Pál (MKDM), Bárdos Gyula (MKDM), Ásványi László (MKDM) és Kvarda József (Együttélés). Közép-Szlovákiában Boros Zoltán és Komlósy Zsolt (Együttélés) kapta a legtöbb szava­zatot, a kelet-szlovákiai listán sze­replő jelöltek közül az első helyen Pásztor István (Együttélés) végzett, őt Köteles László (Együttélés) és Ferkó Barnabás (MKDM) követi. A DSZM csak azzal a feltétellel alakít kormányt, ha a miniszterelnök Vladimír Mečiar lesz. Sergej Kozlík, a mozgalom alelnöke azonban nem zárta ki azt sent, hogy esetleg ellen­zékbe vonulnak. Lehetséges koalíci­ós partnerként a nemzeti pártot és a munkásszövetséget jelölte meg. A magyar pártok kormánybeli részvé­tele megítélése szerint nem reális ad­dig, „amíg Duray Együttélése a koa­líció része marad". Kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Mečiar elfogadná-e a kormányalakítási megbízatást Mic hal Kováč kezéből. Kedden a kormányalakításról A polgárok egyértelműen a koalí­ciós kormány mellett döntöttek. Ezekkel a szavakkal értékelte a vá­lasztási eredményeket Michal Kováč államfő. Elmondta, hogy a parla­mentbe került politikai szubjektu­mok konzultációi már tulajdonkép­pen meg is kezdődtek. Keddre meg akarja hívni a pártok vezetőit, hogy tájékoztassák őt eddigi tanácskozá­saikról, és megtárgyalják-a koalíciós kormány megalakításához vezető to­vábbi lépéseket. A Magyar Koalíció képviselői tegnap az esti órákban eszmecserét folytattak a Demokratikus Unió ve­zetőivel. Részletesebb jelentést a ta­lálkozóról nem adtak ki. Felbári felfújt Három dél-szlovákiai szavazókör­ben nem voltak lepecsételve az urnák ­adta hírül szombaton a Nyugat-szlová­kai Kerületi Választási Bizottságra hi­vatkozva a sajtóiroda. Mint utóbb kide­rült, Dercsikáról, Felbárról és Sülyről van szó. Nagy Tibor, Felbár polgár­mestere az üggyel kapcsolatban la­punknak a következőket nyilatkozta: - A hír így nem igaz. Pénteken este a szavazóhelyiség lezárása után a bizott­ság mindent lepec sételt és leragasztott, az urna kulcsát egy borítékba tette, azl lepecsételte, majd elzárta. Szombaton reggel a szavazóhelyiség megnyitása előtt a két bizottsági elnök - az. egyik helyen Pavol Vitek a DSZM-ből, a má­sik szavazókörben Jaroslav Bokora az SZKDM-ből - eltávolította az urna nyílásán lévő ragasztószalagot. Eköz­ben sikerült felszakítani az alatta ke­resztben lévő szalagot. Az urnák mind­végig le voltak lakatolva. Véleményem szerint az egész „ügy" azért van. mert valakik - rosszakaratból - botrányt akartak kreálni. Duray Rezsőtől, a kerületi választási bizottság tagjától megtudtuk, hogy bi­zottságuk az ügyet végül is nem bírálta el, hanem toyábbította a központi vá­lasztási bizottságnak, amely ma reggel ül össze. (gágyor) A baloldal jövője... A DBP tiszteletben tartja a választások eredményeit, melyekből az követ­kezik. hogy a választók inkább hittek azoknak, akik sokat ígértek, mint azok­nak, akik sokat tettek. Milan Ftáčnik, a DBP alelnöke állapította ezt meg a Közös Választás koalíció pártjainak tegnapi sajtóértekezletén. Megnyugtató­nak nevezte ugyanakkor, hogy a választópolgárok nem akarnak egyedural­mat, ezért a kormányalakítással megbízott pártnak koalíciós kabinetet kell létrehoznia A DBP alelnöke pártja szerepléséről elmondta: a lehető leg­rosszabb eredményt érték el, mivel rossz stratégiát alkalmaztak, és számos hi­bát követtek el a kampány során. Ami a jövőt illeti, a Közös Választás koalíció tagjai készen állnak arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a többi parlamenti párttal. Ftáčnik hangsú­lyozta: egy olyan többségi kormány megalakulását szorgalmazzák, amely stabilan kormányozna az elkövetkező négy év során, és előnyben részesítené­nek egy olyan széles spektrumú kabinetet, amely kiterjedt nemzetközi kap­csolatrendszerrel rendelkezne. Ftáčnik szerint az a tény, hogy a Ľupták vezet­te munkásszövetség elutasítja a kormányba való belépést, rendkívül megne­hezíti a DSZM pozícióját, s két, megközelítőleg egyforma erővel rendelkező blokkra osztja a parlamentbe került politikai szubjektumokat. Egyikbe sorol­ható a DSZM és az SZNP, másikba a KDM, a DÚ, valamint a Közös Válasz­tás koalíció. Ftáčnik úgy véli: stabil kormány csak ennek a két blokknak az öszefogásával jöhet létre. Az SZNP-vel való együttes kormányzást Jaroslav Volf, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnöke sem tartja lehetségesnek mindaddig, amíg ez a párt európai tekintetben elfogadhatóvá nem válik. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem számolnak a magyar pártokkal való szoros együttműködéssel, Ftáčnik figelmeztetett: a jelenlegi kormánykoalíció pártjai még a magyar pártokkal együtt sem tudnának stabil kormányt létre­hozni. (horváth) Čarnogurský csalódott A Kereszténydemokrata Mozga­lom vezérkarát szemlátomást várat­lanul érték a választások eredmé­nyei. Ján Čarnogurský nem titkolja, hogy a KDM jóval a várakozásai alatt végzett. - Mozgalmunk megőrizte pozíci­óját, ugyanakkor be kell vallanom, jobb eredményre számítottam. Az már nyilvánvaló, hogy nem lesz könnyű kormányt alakítani - egyik párt sem képes erre egyedül, tehát koalíciónak kell létrejönnie. 0Ön szerint milyen lesz? - Nagyobb az esélye a baloldali nacionalista koalíciónak. Más kér­dés, hogy kibír-e majd négy évet. Jóslatokba nem akarok bocsátkozni. • /4c eredmények tükrében nincs olyan érzése, hogy a KDM valamit elrontott'.' Tatán soha vissza nem térő alkalma volt arra, hogy egyesít­se a jobboldalt... - Amit tehettünk, azt meg is tet­tünk - felkínáltuk a jobboldalnak a listánkon való indulást, ám a Polgári Intézet Állandó Konferenciáján kí­vül ezt mindenki elvetette. Vélemé­nyem szerint a jobboldali koalíció létrehozása - s ezt a Közös Választás kudarca is igazolja - nem eredmé­nyezte volna automatikusan, hogy a jobboldal hívei a jobboldali koalíci­óra adják szavazatukat. • Csak a kívülállónak tűnhet úgy, hogy az ön pozíciója a mozgalmon belül szilárd. Nem tart tőle, hogy is­mét a támadások kereszttüzébe ke­rül, amiért elnöklése alatt a KDM mindössze néhány tized százalékkal javított a két évvel ezelőtti eredmé­nyén '.' - Decemberi közgyűlésünkön ér­tékelni fogjuk a választások eredmé­nyét és azt is, ki mit szúrt el. (gágyor) A KDM elnöke a sajtóiroda mun­katársának nyilatkozva kijelentette, hogy mindenkivel készek tárgyalni a koalíció összeállításáról, még a DSZM-mel is, azzal a feltétellel, hogy nem törekszik majd a köztár­sasági elnök tisztségének kétségbe

Next

/
Thumbnails
Contents