Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-05 / 230. szám, szerda

2 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJSZÓ• 1994. OKTÓBER 2. RÖVIDEN i Az antifasiszta ellenállás mintegy ötezer résztvevője adott hangot erőtel­jes tiltakozásának a fővárosi tanács azon döntése ellen, hogy a Szlovák nemzeti felkelés teret Hlinka térre ke­reszteljék át. Michal Kováč köztársasági elnök részt vesz a duklai hadműveletek 50. évfordulója alkalmából sorra kerülő október 6-ai ünnepségeken. (Új Szó-hír) Mezőgazdasági és élelmiszer ipari kiállítás lesz a kassai Technika Házában október 8. éy 11. között. Több mint hatvan hazai és kül­földi cég mutatja be termékeit, illetve az agrárágazatban használt műszaki­technológiai berendezések legújabb változatait. Szeminárium is lesz az Agrofórumon. Előadások hangzanak majd el például a mezőgazdasági ter­mékek és élelmiszerek minősítéséről, az egészséges táplálkozásról és egye­bek között a termőtalaj vízgazdálko­dását szabályozó rendszerekről, (g-f) A Slovenská republika napilap szerkesztőségében járt tegnap Vladi­mír Mečiar, a DSZM elnöke, aki töb­bek között annak a reményének adott hangot, hogy a választási eredménye­ket négy évig respektálni fogják. Ki­fejtette továbbá: a DSZM szempont­jából fontosnak tartja, hogy egyálta­lán voltak választások, mert - mint mondotta - 1994 márciusában a leg­felsőbb szintű alkotmányos szervek struktúrájában volt konfliktus, amely­nek nem kellett volna csak demokrati­kusan alakulnia. A pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészkarán az 1994/95-ös tanévre 635 diák iratkozott be az első évfo­lyamba. A legtöbben közülük angol nyelvet tanulnak majd, német vagy szlovák nyelvvel, történelemmel, iro­dalommal való párosításban. Sokan folytatnak politológiai, zsurnaliszti­kái tanulmányokat stb. Az egyetem­nek egyébként mintegy 3000 hallga­tója van. A Trencsénben ma nyíló IDEE '94 nemzetközi haditechnikai kiállí­tás szerves részét képezi majd az a kétnapos szeminárium is, amelynek keretében többek között a haditech­nika gyártásában és javításában al­kalmazott új technológiákat és anya­gokat ismertetik. Szlovákiában a fegyvergyártás az 1988-as évi szint­nek a 11,4 százalékát teszi ki, és az ágazat főleg a szlovák, a cseh, a bol­gár és a magyar hadsereg részére szállít pótalkatrészeket. A fegyver­gyárak kapacitását mindössze 15 százalékra használják ki. Tegnap 8549 újonc rukkolt be a seregbe, további 535 a vasúti katona­sági, 445 pedig a belügyminisztériumi alakulatokhoz vonult be. Sajnos, még mindig fennáll a veszélye, hogy az idősebb katonák zaklatásainak lehet­nek kitéve az újonnan bevonulók, ezért a hadsereg vezérkara felhívja az újoncok figyelmét: ha netán emberte­len bánásmódnak lennének az áldoza­tai, hívják a bizalomvonalat; a katonai telefonközponton - 9611 - keresztül a 2644-es vagy 2617-es melléken, a ci­vil telefonközponton keresztül pedig a 0831 /398-2644-es és a 0831 /398-2617-es számon. Az alapkő jelképes elhelyezésével kezdődött meg tegnap a zsolnai víz­erőmű építése. A tervek szerint négy éven belül fejezik be, és három év múlva már két Kaplan-turbina évente 173 GWó villamos energiát termel. Az erőmű építése egyébként 5 milli­árd koronába kerül, és nem igényel költségvetési támogatást. Japánban tegnap - helyi idő sze­rint este, közép-európai idő szerint délután 14.23 órakor - erős földren­gés volt. A legészakibb szigetet, Hok­kaidót a japán hétfokozatú skála sze­rinti hat fok erősségű földrengés érte. A hatóságok figyelmeztették a lakos­ságot, hogy szökőár veszélye áll fenn. A japán meghatározás szerint a hatos már nagy erejű rengés, a házak 30 százalékának összeomlásával, a föld­kéreg megrepedésével és földcsu­szamlásokkal jár. Elnapolták az Esterházy-pert (Új Szó-hír) A Pozsonyi Városi Bíróság büntetőtanácsa a tegnap megtartott nyilvános ülésén elnapolta az Esterházy János perújra­felvételének ügyében megkezdett tárgyalást. Dr. Samko tanácsel­nök a nyilvános ülés kezdetén ismertette az eddig beszerzett bizonyí­tékokat, így többek között Wiesenthal levelét, amelyben a közismert náciüldöző sajnálatát fejezi ki, hogy nem segíthettek Esterházyn, akit, nézete szerint, csak arisztokrata származásáért ítéltek kötél ál­tali halálra a totalitárius hatóságok, és akit éppen ezért rehabilitál­ni kell. Ezt követően került sor több magyarországi, illetve két szlo­vák történész (Iuidislav Deák és Ivan Kamenec) szakvéleményének ismertetésére, illetve a két szlovák kihallgatására. A kihallgatás során a bíróság arra is felkérte a szlovák történészeket, hogy véleményezzék magyarországi kollé­gáik szakvéleményeit. Ladislav Deák a magyarországi történészeket tiszte­letlenséggel és a történelmi tények meghamisításával vádolta meg. Néze­te szerint Esterházy a magyarok faji felsőbbrendűségét hirdette, irredenta, a Szlovák Állam területi integritása el­len irányuló politizálást folytatott, együttműködött a náci pártokkal, kém­kedett Magyarországnak azzal, hogy tájékoztatta a budapesti kormányt a náci pártok törekvéseiről, Szlovákia autonómiájáról tárgyalt már 1938 júni­usában Lengyelországban, az általa 1938. augusztus 3-án előterjesztett Memorandum a köztárság szétverését célozta, elutasította az általa mestersé­ges államalakulatnak tekintett Cseh­szlovákiát... és a nácik által szorgalma­zott fegyveres felkelések, összetűzé­sek politikáját csak azért utasította el, mert a csehszlovákiai magyar kisebb­ség más helyzetben volt, mint a német kisebbség; Esterházy kiszolgáltatott­nak tekintette a magyar kisebbséget, aggódott sorsáért. Ivan Kamenec szintúgy kétségbe vonta a magyar történészek szakvéle­ményeinek szavahihetőségét. Sok mindenben egyetértett Deákkal, de hangsúlyozta, hogy Esterházy nem volt náci, sem pedig fasiszta politikus. A tanácselnök ezt a kijelentést nem jegyzőkönyvezte, és sajnos senki sem figyelmeztette arra, hogy ezt jegyzőkönyvezni kellene. (fekete) A kormányülés napirendjén az államkassza Csökkenthető a hiány? (Új Szó-tudósítás) A Moravčík-ka­binet tegnapi ülésén úgy határozott, hogy a költségvetési egyensúly fenn­tartása érdekében figyelni fogja a költ­ségvetés alakulását, és az év végéig szabályozza az államkassza kiadásait. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az év utolsó hónapjai­ban rohamosan emelkednek a kiadá­sok, és ez a tervezettnél jóval nagyobb deficitet eredményezhet. Jó példa erre a múlt év, amely 23 milliárd koronás hiánnyal zárult. A költségvetésbe be­áramló pénzeszközöktől lüggően ha­vonta módosul majd az egyes tárcák kiadási kerete. A kormány megbízta a pénzügy-minisztériumot, hogy a mi­nisztériumok közreműködésével és a Nemzeti Vagyonalap segítségével pró­báljon további pénzeszközöket szerez­ni az államkasszába. A költségvetési hiány szeptember végéig mintegy 17 milliárd koronát tett ki, amit év végére 14 milliárdra kellene csökkenteni. A költségvetésre elsősor­ban a nyugdíjbiztosítás és az egészség­biztosításból eredő kötelezettségek je­lentenek veszélyt, amelyek 2,8 és 3 milliárd koronával növelhetik meg a tervezett kiadásokat. További rizikó­forrás a hozzáadottérték-adó befizeté­sének elmaradásából következik. A fajgyűlölet, a xenofóbia, az anti­szemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemmel foglalkozó különbizott­ság létrehozásáról is döntött a kor­mány. Ivan Šimko miniszterelnök-he­lyettes szerint a munkacsoport a kül­ügy-minisztérium alá tartozik majd, és a humanizmus, illetve a tolerancia erősítését hivatott elősegíteni a társa­dalmon belül. A bizottság létrehozását fontos lépésnek tartotta, mivel Szlová­kia ily módon csatlakozott az Európa Tanács által kezdeményezett nemzet­közi kampányhoz. A kormány megvitatta és tudomásul vette azt a szerződéstervezetet, amely­nek értelmében liberalizálódik a Szlo­vákia és Szlovénia, illetve Szlovákia és Románia közötti kereskedelem. Az egyezmény elsősorban az iparterméke­ket érintené, az agrárkereskedelem li­beralizálását azonban nem feltételezi. A szerződés megkötésére az államfő felhatalmazása után kerülhet sor. (horváth) Népszavazás: Tizedikén kezdődik a kampány (TA SR-hír) Ülésezett tegnap a központi népszavazási bizottság a Szlovák Rádió igazgatójának és a Szlovák Televízió képviselőjének a részvételével, és megvitatták a népszavazás előtti televíziós és rádiós kampány részleteit. A törvény értelmében a kampány ebben az ügyben október 10-én kezdődik, és 48 órával a népszavazás előtt fejeződik be. A referendum egyébként október 20-án 7 órakor kezdődik. A bizottság foglalkozott a népszavazásra jogosultak névjegyzéke összeállításának kérdésével is. Figyelmezteti a községeket, hogy kötelesek gondoskodni erről a névjegyzékről, és kéri, szenteljenek kellő fi­gyelmet ennek a feladatnak. A bizottság ajánlja a községeknek, hogy leg­később október 13-án függesszék ki a szavazásra jogosultak névjegyzékét. Mi történt Licén? (Új Szó-hír) Hétfői számunkban a Rozsnyói járásban zajló választások­ról szólva a járási választási bizottság elnökétől, Molnár Istvántól kapott in­formációk alapján elmondtuk: Licéről egy helybéli polgár azzal a kifogással élt, hogy a szavazóhelyiség bejáratá­nál választási plakátokat talált, és ez nem egyezik a választási törvénnyel. Ugyanakkor elmondtuk, amikorra a járási választási bizottság tagjai a helyszínre érkeztek, hogy kivizsgál­ják az ügyet, a probléma már megol­dódott. Tegnap telefonon felhívott bennünket Majoros Katalin, Lice pol­gármestere. Elmondta, a választási plakátok problémája nem kifogás­ként, hanem kérdésként merült fel. Közvetlenül a szavazóhelyiség, a he­lyi művelődési otthon bejárata előtt néhány politikai párt valóban elhe­lyezte választási plakátját. A községi választási bizottság és annak elnöke ­nem tudván eldönteni, hogy a törvény értelmében ezek a plakátok a választá­sok idejére is helyükön maradhatnak­e - azt kérte a járási választási bizott­ságtól, adjanak instrukciókat erre néz­ve. Végiil azonban még pénteken dé­lelőtt úgy döntöttek, a politikai hirde­téseket eltávolítják. Mire szombaton a járási választási bizottság tagjai a helyszínre értek, már az egész ügy tárgytalannak bizonyult. (klinko) Mečiar alakíthat kormányt (Folytatás az 1. oldalról) sonlóképpen interpretálta a volt priva­tizációs államtitkár szavait. Minden­esetre a tanácskozás színhelyéről távo­zó Ivan Lexa az újságíróknak kijelen­tette: ő mindössze azt kérdezte az el­nöktől, nem gondolja-e, hogy Szlová­kia stabilitásának egyik alternatívája az államfő lemondása. A DSZM kül­döttsége azt is kifogásolta, hogy Mi­chal Kováč megvonta tőlük a szót, il­letve letagadta, hogy valaha is azt nyi­latkozta volna, miszerint kedvezőtlen választási eredmények esetén alkotmá­nyos lépésekre szánja el magát. Lexa tolmácsolása szerint mindössze ezen lehetséges lépéseket firtatták. Čarnogurský szó szerint azt mondta: Lexa és Keltošová viselkedése aláássa Szlovákia alapjait. Távozásuk után a tanácskozás konstruktív volt. A KDM elnöke azt jósolta, hogy még sokáig nem jön létre új kormány, a Moravčík­kabinetnek viszont addig is el kell lát­nia hivatalát, és ezt a semmilyen álla­potot az ország és a lakosság nagyon megszenvedi. Az államfő még a késő délutáni órák­ban eljuttatta Vladimír Mečiarnak, a par­lamenti választások győztes pártja elnö­kének, valamint koalíciós partnerének a felkérést, hogy kezdjen kormányalakítá­si tárgyalásokat, és ezekről legkésőbb október 18-ig számoljon be. A DSZM - Lexa szavai szerint ­minden parlamenti párttal tárgyalni fog, de elsőként a Munkásszövetséggel. (gágyor) Lassan kétharmadnyi kapu Bősön (Folytatás az I. oldalról) rendkívül szigorú ellenőrzés után ve­szik át, ha a ČKD százszázalékosan ki­használja a rendelkezésére álló időt, nem kellett volna módosítani a határ­időket. A csúszás főként azért sajnála­tos, mert a jobb oldali zsilip kapuinak erősítését csak három hónapra tervez­ték, így most gyakoribb ellenőrzésekre kényszerülnek, ami tovább lassítja a hajózást. Megtudtuk azt is, hogy a szakértői vizsgálatok lezárulásával kapcso­latban hétfőn közzétett hír a belügymi­nisztérium által kinevezett független szakértői csoportot illeti, és ezt a véle­ményt még a vízügyi beruházó vállalat illetékesei sem kapták meg. A kárelhá­rító stáb által kinevezett szakértői cso­port nem tudott közös véleményt ki­alakítani. Jozef Obložinský szerint főként azért nem, mert mindegyik á­gazat képviselője a saját érdekeit vé­delmezte. Az elmúlt hetekben előrelépés tör­tént a magyar-szlovák tárgyalásokon is. A bősi javítás idején a tárolóban tar­tott alacsony vízszint miatt ugyan aka­dozik a Mosoni-Duna megnövelt víz­pótlása, de újabb megbeszélésre kerüli sor a magyar fél által javasolt vízkivé­teli művel kapcsolatban. Az új meg­egyezés értelmében a hét végéig mind­két fél átadja a kért információkat, és ekkor eldöntik, hogy szükséges-e még egy újabb tárgyalás. Jozef Obložinský szerint a műszaki jellegű megbeszélé­seket nem befolyásolhatja a szlovák kormányváltás. Ez csak arra lehet ki­hatással, ha ezek lezárulta után politi­kai jellegű döntés meghozása válik szükségessé. (tuba) Jugoszláv válság Hatályba lép a szankciólazítás A VMDK-t a magyar diplomácia robbantotta szét? (Újvidéki munkatársunk jelentése) A szerb-bosnyák határon a jelek szerint minden rendben van, vagyis a boszniai szerbek elszigetelése annyira szigorú, amennyire Belgrád akarja. Ro Pellnas megfigyelői csoportjának első jelentése most jutott el a Biztonsági Tanácshoz, s a Tanjug hírügynökség értesülése sze­rint Belgrád szemszögéből kedvező megállapításokat tartalmaz. Kis-Jugo­szlávia tehát minden percében várhatja a már megszavazott szankciólazítás ha­tályba léptetését. A belgrádi repülőtéren már startolásra kész a JAT egyik gépe, amely két és fél évi blokád után való­színűleg ma repül fel ismét. Először a Belgrád-Moszkva, majd a Belgrád-At­hén légijáratot újítják fel, aztán sorra ke­rült Nyugat-Európa is. A nemzetközi összekötő csoport azonban továbbra sem tud mit kezdeni a konok Karadzáccsal. Úgy tűnik, nem marad más hátra, mint erőteljesebb lé­gicsapásokkal jobb belátásra bírni a boszniai szerbeket, ahogy William Perry amerikai védelmi miniszter sze­retné, vagy feloldani a muzulmánokat sújtó fegyverszállítási tilalmat. Egye­bek között ezt is latolgatták az össze­kötő csoport tagjai tegnapi genfi tanács­kozásukon. Szerbia most békét hirdet, s úgy tűnik, mindenáron békét is akar. »o« A vajdasági magyarok két politikai szervezete közötti viszály nemhogy ren­deződne, de egyre inkább elmérgesedik. Az Ágoston András vezette VMDK a vajdasági magyarok politikai életében bekövetkezett szakadásért az idén ala­kult Vajdasági Magyar Szövetséget kár­hoztatja, sőt másokat is. Dr. Sepsey Csaba, a VMDK szabadkai szervezeté­nek elnöke legújabban a belgrádi Tan­jug hírügynökségnek nyilatkozott, s azt állítja, hogy „a VMDK-t Magyarország belgráái nagykövetségének magas ran­gú tisztségviselői az Antall-kormány se­gítségével robbantották szét", mert bi­zonyos magyarországi politikai körök­nek „nem felelt meg a szomszédos or­szágokban élő magyar kisebbség szi­lárd és következetes közössége ". Sepsey azt állítja továbbá, hogy Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnö­ke félmillió forintot kínált fel a VMSZ jelenlegi vezetőségének, ha kilépnek a VMDK ból. GYARMATI JÓZSEF Párizs: Dagadó botrányok (Folytatás az. I. oldalról) Tegnap Iliescu elnök szólt az ET parlamenti közgyűlésének képvi­selőihez. Beszédében részletesen ele­mezte a román gazdasági és politikai helyzetet, ezen belül - a várakozások­nak megfelelően - kitért a kisebbsé­gek problémakörére. Elmondta: „Ha a nemzeti kisebbségekhez tartozók mint az állam egyenrangú és lojális lakosai teljesen világosan látják, hogy betartják jogaikat, védelmezik kulturális és szellemi értékeiket, ak­kor a kisebbségekre az egymáshoz közeledés tényezőjeként, az európai népeket összekötő hídként lehet tekin­teni. A kisebbségi kérdés ilyen meg­közelítése pedig szolid alapot jelent­het az egyes országok közötti valóban jószomszédi kapcsolatok építéséhez." Ami a kétoldalú viszonyt illeti, meg­elégedéssel nyugtázta, hogy a Ma­gyarországhoz fűződő kapcsolatok a baráti együttműködés felé fejlődnek. „A meglevő problémák nem megold­hatatlanok" - hangsúlyozta Iliescu, majd a készülő magyar-román alap­szerződésre utalva kihangsúlyozta: „Európában az évezred vége felé nem lehet fenntartásokkal fogadni, ha szerződés erősiti meg újfent a ha­tárok sérthetetlenségét..." A képvi­selők kérdéseire válaszolva kifejtet­te: Romániában a magyaroknak van a legtöbb szabadságjoga, s Magyar­országtól is elvárná, hogy hasonló­képpen viszonyuljon az ott élő ki­sebbségekhez. Érdekes, hogy az összesen harmincöt érdeklődő képvi­selő közül éppen a svéd Hans Göran Franck volt az, aki Cseresznyés szá­mára amnesztiát kért Iliescutól. Vá­laszában a román elnök annak a véle­ményének adott hangot, hogy „ez ügyben nem tehet semmit..., nem vál­toztathatja meg a fellebbezési kérel­met elutasító legfelsőbb bíróság dön­tését. "

Next

/
Thumbnails
Contents