Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-31 / 252. szám, hétfő

4 MOZAIK ÚJSZÓ 1994. OKTÓBER 31. Távközlési helyzetkép: Sok süket fül T,e lefon. Ha nincs, az a baj. Ha van, rendszerint akkor romlik el, amikor szükség lenne rá. Vonalhiba miatt időnként képtelenség telefonálni a szomszéd faluba, de gyakoriak - a szerkesztőségünkbe küldött levelekből ítélve - a számlapanaszok is. A telefon bosszúságot okoz, ha nincs, de akkor is, ha van. Legalábbis nálunk. Legalábbis jelenleg. S még egy ideig biztosan. ITTHON TÖRTÉNT-7 NAP ALATT MEČIAR A TŰRŐKÉPESSÉGET SZONDÁZZA. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom legfelsőbb vezetésének több tagja (köztük Tóthová exntiniszter, a jogszakértő is) kijelentette az elmúlt hetekben, hogy bármilyen döntést is hoz az Alkotmánybíróság a Demokratikus Unió képviselőinek mandátumával kapcsolatban, a határozatot a DSZM vezetői tiszteletben tartják. Úgy látszik, a mozgalom elnöke meggondolta magát, és miután az alkotmány értelmében megfellebbezhetetlen döntésekre jogosult testület közölte, hogy a DU színeiben törvényhozókká választott politikusok mandátuma érvényes - kijelentette: az ügyben a végső szót majd a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottsága mondja ki. Úgy is felfogható ez a nyilatkozat, hogy Meciar most már nemcsak az államfő tekintélyét és hatáskörét kérdőjelezi meg, hanem az Alkotmánybíróságét is. Ez azt is jelentheti, hogy azt próbálja „kitapogatni", meddig terjed Szlovákia alkotmányos szerveinek és parlamenti pártjainak tűrőképessége, illetve, hogy a lakosság miként reagál az ilyen nyilatkozatra. A Szlovák Nemzeti Párt reagálása nem kétséges; Slotáék a jelenlegi helyzetben mindenre rábólintanak, amit a DSZM kezdeményez. Nem lehetnek illúzióink azzal kapcsolatban sem, hogy az alkotmányjogi vitára (intellektuálisan) képtelen Szlovákiai Munkásszövetség milyen álláspontra helyezkedik. És - Mečiart ismerve - kérdés, hogy az így kisebbségbe került többi párt képes lesz-e az Alkotmányt semmibe vevő miniszterelnök-jelölt megfékezésére vagy legalább mérséklésére. Úgy tűnik, hogy az elkövetkező hetekben nem mesterségesen kreált ügyekben, hanem az ország stabilitását, a demokrácia megvédelmezését meghatározó kérdésekben még jó néhányszor állást kell foglalni az Alkotmánybíróságnak. Némileg enyhítené a feszültséget, ha a parlament alakuló ülése és a kormányalakítás közötti időszakban Mečiar képviselőkáderezési nyilatkozatáról kiderülne, hogy csak pontatlan fogalmazás volt. Persze, már számos esetben tapasztalhattuk, hogy „nyelvbotlásai" mögött egészen konkrét szándékok húzódnak meg. EGYRE DRÁGÁBB A GYÓGYSZER. Az Alkotmánybíróság október elejei állásfoglalása értelmében alkotmányellenes volt az az egészségügyi minisztériumi döntés, amelyet követően „kategorizálták" a gyógyszereket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 1993 októberétől vannak gyógyszerek, amelyekért nem kell fizetni, és vannak, amelyek értékének egy részét meg kell téríteni. Az illetékes szerv (Nemzeti Biztosító) ugyan az érintettek megnyugtatására közzétett egy statisztikai jelentést, amely szerint országos átlagban 100 korona értékű gyógyszerért a páciens csak hat koronát fizet. Átlagban... Ez azonban aligha nyugtatja meg azokat (főképp á nyugdíjasokat), akiknek „véletlenül" éppen olyan gyógyszert ír elő az orvos, amelyért 100-300 koronát, vagy még többet kell fizetniük. Az ilyen gyógyszerellátás alaposan próbára teszi a kispénzű emberek költségvetését. És számukra különösen nyugtalanító, hogy az egészségügyi szervek vezetői a múlt hét folyamán több olyan nyilatkozatot is tettek, amelyek kendőzetlenül arra ösztönzik az orvosokat, hogy racionalizálják a gyógyszerfelhasználást. Ez a szó, hogy „racionalizálás", fölöttébb rossz csengésű. Mind a betegek, mind az esküjükhöz ragaszkodó orvosok számára. Ilyen már volt a szocializmus utolsó éveiben is, és mindannyian jól emlékezünk még rá, hogy mindig az orvosi ellátás színvonalának csökkenéséhez vezetett. A megoldást talán az jelentené, ha úgy módosítanák a gyógyszerek kategorizálását, hogy a legszegényebbeket elsősorban a nyugdíjasokat - a gyógyszerellátás szempontjából olyan kategóriába sorolnák be, amelyben teljesen ingyenes lenne a patikaszer. Ugyanis vannak vívmányok, amelyeket még a legsanyarúbb gazdasági helyzetben sem lenne szabad felszámolni. A szegények egészségügyi ellátása kétségtelenül ezek közé tartozik. TÓTH MIHÁLY Végre a fejlesztésen a hangsúly A megoldás kulcsa ez esetben is a pénz és az idő, ám egyikből sincs elegendő. Ha Szlovákia a jövőben labdába akar rúgni, pontosabban: ha nem akarja elriasztani a külföldi tőkét telefonhálózata siralmas voltával, mihamarább be kell hoznia sokéves lemaradását - azt, hogy a rendszerváltásig mindössze annyit költöttünk a távközlés fejlesztésére, mint a fejlődő országokban. 1990ben a még szövetségi kormány felismerte ezt a tényt, és konkrét lépéseket tett a helyzet megváltoztatására. A távközlés fejlesztésére Szlovákia 165 millió dollár kölcsönt kapott a nemzetközi pénzintézetektől. S mint azt Ivan Martaktól, a Szlovák Távközlési Vállalat marketingigazgatójától megtudtam, ez eddig a legnagyobb hitel, amit az ország a Világbanktól és az Európai Beruházási és Fejlesztési Banktól kapott. Csakhogy a nemzetközi pénzintézetek nagyon is megnézik, mire adnak pénzt, és feltételekhez kötik a kölcsön további folyósítását. Ezek pedig nem akármilyenek. A hitelező diktálja a feltételeket A szlovák kormány 1993-ban megadta a kormánygaranciát. Azonban a nemzetközi pénzintézetek azt is megszabták, hogy 1994 áprilisáig független nemzetközi konzultációs társaságokkal ki kell dolgoztatni a tarifamódosítás tervezetét. A másik feltétel a távközlési vállalat privatizálása volt. Szlovákia eddig egyiknek sem tett eleget, ami azzal a következménnyel jár(hat), hogy a bankok felfüggesztik a hitel folyósítását. Ez Marták igazgató szavai szerint katasztrófa lenne. Nemcsak a vállalatra, hanem a szlovák gazdaságra nézve is. Mint azt beszélgetőpartneremtől megtudtam, még Csehország sem tett eleget a világbanki követeléseknek, igaz, ők egy tyúklépéssel mégiscsak előbbre vannak. - Tehát rövidesen tarifákat emelnek? - Évről évre ugrásszerűen növekszik a telefonigénylések száma. Bár eddig nem tapasztalt iramban nő az üzembe helyezett telefonállomások száma is - az idei 108 ezer új állomás az eddigi maximumunk -, minden igényt nem tudunk kielégíteni. Az ok elsősorban a pénzhiány. Beruházásokra évente 7 milliárd kellene, de nekünk legfeljebb 3 milliárdunk van. Tehát vagy kölcsönöket kell felvenni - ez esetben csak a külföldi bankok jöhetnek számításba -, vagy módosítjuk a tarifákat. Elkerülhetetlen a tarifaemelés Az igazgató ragaszkodik ahhoz, hogy a tervezeti intézkedés nem tarifaemelés, hanem mindössze tarifamódosítás. A részletekről érdeklődve megtudom: már el is készült egy szakvélemény, valamint egy tervezet, amelyet még április előtt továbbítottak a szlovák közlekedési és a pénzügyi tárcának. Más az ügyben egyelőre nem történt. Az előzetes tervek szerint a nemzetközi, pontosabban a tengerentúli hívások olcsóbbak lennének. A belföldiek a jelenlegi szinten maradnának, ellenben a helyi hívások ára lényegesen emelkedne. A csehországi hívások árát Pozsony (egyelőre) nem kívánja módosítani. Egyes hírforrások szerint a másik fél mesterkedik ezek „nemzetközi szintre" történő emelésén. - Az áremelés tényleg elkerülhetetlen? Más módon nem tudnak többletbevételhez jutni? - De igen - válaszolja beszélgetőpartnerem, majd hosszan sorolja az ilyen, Csehországban egyébként már ismert, úgynevezett ÁFÁS-szolgáltatásokat. Ám kiderüli, ezekre nálunk egyelőre hiába várunk: - Bármilyen hihetetlennek tűnik, de a távközlési vállalatnak csak ideiglenes működési engedélye van, ami csak korlátozott szolgáltatások végzésére ad jogosítványt. Hónapokkal ezelőtt kérvényeztük az új jogosítványok megadását, de a minisztérium eddig válaszra sem méltatott bennünket. A főváros helyzete jobb, de nem jó Az adatgyűjtés során több vidéki telefonközpontban nem kis malíciával mondták, hogy Pozsony privilegizált helyzetben van, a vidék pedig háttérbe szorul. Ivan Marták nem titkolja, hogy a fővárosra nagyobb hangsúlyt helyeznek, ám ez elsősorban abból adódik, hogy Csehszlovákia kettéválasztása után előbb nemzetközi telefonközpontot kellett építeni. Csak ezt követően kerülhetett sor a pozsonyi, a zsolnai, a besztercebányai és a kassai központok modernizálására, illetve láthatnak hozzá a járási központok korszerűsítéséhez. Ezeket 1995 végéig mindenütt digitális központokra szeretnék cserélni. Az igazgató e sorrendiségben nem talál kivetnivalót. Mint mondja: minden telefontársaság előbb ott fejlesztene, ahol a legtöbb bevételre számíi, magyarán, ahol a legtöbbel telefonálnak. Márpedig e tekintetben Pozsony magasan vezet. Ám itt is vannak városrészek, ahol tíz évnél is többet keli telefonra várni. Például az óvárosban, ahol az önkormányzat nem engedélyezi az utak feltúrását, ebből kifolyólag a meglévő vezetékeket nem lehel nagyobb kapacitásúakra cserélni. Idővel minden utcasarkon? Még sokáig csak vágyálom marad, hogy minden utcasarkon legyen telefonautomata. E tekintetben szintén a főváros van jobb helyzetben a vidékkel szemben, ám a készülékek száma itt sem elegendő. Két évvel ezelőtt még 1200 lengyel telefonautomata volt városszerte, ám mert ezekhez már nem tudtak pótalkatrészeket szerezni, szinte egyik napról a másikra leszerelték őket. Ám új készülék már nem került mindenüvé. Jelenleg mintegy 850 angol, francia és délafrikai gyártmányú automata működik a fővárosban, ebből közel 150 a kártyás. Marták mérnök dicséri ezeket, mert megbízhatóbbak, s a pénzérmések perselyét sem lehet (oly könnyen) feltörni, a telefonba beépített szerkezet automatikusan jelzi a központnak, ha a készülék meghibásodott, vagy ha valaki rongálja... Persze, időnként az is napokba telik, amíg megjavítják az ilyen jelzőberendezéssel ellátott telefonautomatát. Bosszantó, hogy az új készülékek sem hívhatók vissza, s a hívókártyákat mindössze csak néhány postán kapni. Nem tud igazán megnyugtatni, hogy ezek a hiányosságok idővel korrigálhatok, illetve azért késik több ezer automata felszerelése Szlovákia-szerte. mert néhány apróságra kérték a gyártót. Például arra, hogy a készülékek mínusz nyolc (!) fok alatt is működjenek. GÁGYOR ALIZ U S A-re kord Egymilliónyian börtönben (TA SR-hír) Az Egyesült Államokban júliusban a börtönfoglyok száma meghaladta az egymilliót, derült ki a napokban nyilvánosságra hozott adatokból. A 230 millió összlakosú Egyesült Államokban pontosan I 012 815 személy töltötte börtönbüntetését törvénybe ütköző cselekedetek elkövetése miatt. A hosszabb-rövidebb ideig tartó fogságra ítéltek száma 1984ben félmillió körül mozgott, s röpke egy évtized alatt tehát megduplázódott. Jelenleg legalább ennyien várnak jogerős ítéletre. Érdekes, hogy a börtönben ülők mindössze hat százaléka nő, a legtöbb büntetendő cselekményt pedig Kaliforniában, Texasban és New Yorkban követték el. Az amerikai törvényhozás nemrég fogadta el a Fehér Ház nyomására a bűnözés elleni harcra vonatkozó törvényt, s erre a célra csaknem 8 milliárd dollárt szabadítottak fel. Gúta: Emlékezés a kitelepítettek ifi (Új Szó-hír) A hontalanság éveiben elűzött gútai lakosok emlékének szentelt emlékművet avattak fel szombaton, a város szívében található szimbolikus temetőben. Harsányi Imre, Gúta polgármestere beszédében a szlovákiai magyarság háromnegyed évszázados pokoljárásáról beszélt, amely, mint mondotta, még nem ért véget. A 3624 meghurcolt gútainak emléket állító memento nem a régi sebek föltépését szolgálja, hanem keresztényi helytállásra szólít fel mindannyiunkat. Janics Kálmán, a hontalanság éveinek talán legjobb ismerője a tudatos történelemhamisításokról szólt. Az öt gránittáblából álló, a szimbolikus temető bejárati részében elhelyezett emlékművet Ürge Tamás gúlái római katolikus lelkész szentelte fel. Az avatóünnepség a művelődési központban megrendezett kultúrműsorral ért véget. KOSÁR DEZSŐ KÖZLEMÉNYEK T A sókszelőcei önkormányzat szerettei meghív minden érdeklődőt a második világháborúban elesettek és a holocaustban elhunytak emlékművének ünnepélyes felavatására, amelyre 1994. november 2-án, délután 14 órai kezdettel kerül sor. A komáromi PTP-MUSZ Klub vezetősége értesíti a bajtársakat, hogy összejövetelét 1994. november 7-én, hétfőn tartja' az ekei i (Okoličná na Ostrove) művelődési házban, 11 órai kezdettel. (Megközelíthető Komáromból, az autóbusz-pályaudvar 3. számú megállójától a 10 órakor induló autóbusszal.) Tekintettel arra, hogy ebben az évben ez az utolsó összejövetel, kérjük a bajtársakat - különösen azokat, akik rászolgáltak a 26. hónapra - hogy feltétlenül jelenjenek meg. Mindenki hozza magával az 1994. évi tagsági dí jat igazoló csekkszelvényt. Budapest és Bukarest között Bonn közvetítésre vállalkozik (Budapesti tudósítás) Az Európai Stabilitási Egyezmény újabb tárgyalásán, november 2-án Bécsben, Németország várhatóan közvetítő' szerepet vállal a magyar-román alapszerződés kidolgozásában, mégpedig saját kezdeményezésére. Ezt Kovács László magyar külügyminiszter jelentette be szombaton Kaposvárott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által szervezett diplomataképző hallgatói előtt mondott beszédében. A miniszter hangsúlyozta, hogy ezt a közvetítést a magyar külpolitika mindenképpen üdvözli és fontosnak tartja a későbbi szerződésekre való tekintettel is. Véleménye szerint azonban a jövő szerdai kerekasztal-megbeszéléseken legfeljebb annyi körvonalazódhat, hogy az Európai Unió milyen szerepet vállalhat az alapszerződések kimunkálásában. A magyar küldöttség arról ad majd tájékoztatást, hogy Magyarország milyen kisebbségpolitikát kíván megvalósítani, és miként akarja azt rögzíteni a kétoldalú alapszerződésekben, így a román-magyar alapdokumentumban is. Kovács beszédében úgy vélekedett, hogy az egységes Európa létrejöttének egyelőre gátat szab a Kelet-Európában tapasztalható ingatag politikai helyzet. Ennek okát többek közt abban látja, hogy a rendszerváltás után ezekben az országokban még kevésbé kiforrott a pártstruktúra, s nagy a veszélye a pártszakadásoknak. Egy ilyen helyzetben pedig mindig megvan annak az esélye, hogy egy ismeretlen, kiszámíthatatlan népvezér kerül hatalomra. ,A nacionalizmus, az egységes nemzetállamra való törekvés szintén a nemzetek közötti összeütközésekhez vezethet, és ugyancsak az instabilitás okozója lehet a tömeges menekülthullám vagy a terrorizmus is, mondotta a miniszter. Szerinte az egységes Európa létrejöttéhez Közép- és Kelet-Európában először is az etnikai feszültségeket kell felszámolni, és javítani kell az országok közli kapcsolatokat. Kovács leszögezte, hogy Magyarország érdeke a kétoldalú szerződések mielőbbi megkötése szomszédaival. KOKES JÁNOS 1994. 10. 31-e — TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP! Ön is vegyen részt! A takarékossági világnap alkalmából a Banka Haná Rt. 1994. október 31-től november 5-ig takarékossági hetet hirdet a Banka Hanában Ebben az időpontban a bankunk által nyújtott 100 korona alapbetéttel az ön számára gyermek-takarékbetétkönyvet és Haná-takarckbetétkönyvet nyilunk. Ezzel az akcióval bankunk szeretné mindenkiben erősíteni azt a tulajdonságot, amelyet már a bölcsőben, emberi mivoltunk kezdete és a pénz megléte óta sajátunknak kellene tekintenünk - a takarékosságot. Miért ne élne ezzel az egyediili lehetőséggel! Keressen fel bennünket! BANKA HANÁ . Igazán mindenkinek megéri, ha gondoskodik pénzéről.