Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-04 / 229. szám, kedd

6 KULTÚRA 1994. OKTÓBER 4. Színe és visszája Az értelmiség felelőssége George Orwell 50 évvel ezelőtti írásáról Nem talált figyelemreméltó eseményt George Orwell életének háború alatti éveiben a róla szóló egyik első magyar tanulmány szerzője. Nyilván a későbbi világhírnévhez képest elhalványuló akkori írói jelenlét sugallhatott ilyesfajta képet. A BBC in­diai adásában teljesített szolgálat és a munkáspárti felkérésre a Tribune­ban vállalt átmeneti szer­kesztői közreműködés utólag kevéssé látványos életszakasznak tűnhetett. Talán még akkor is, ha markáns cikkei és riportjai nem nélkülözték a fele­más kritikai visszhangot. Az a baloldalisággal azo­nosuló világlátás, mely a szellemi függetlenséghez és önállóságához ragaszkodó magatartásként átha­totta Orwell publicisztikáját, lehet, az idő tájt nem jelentett többet, mint makacs önarcúságot. Később a huszadik századi negatív utópiának, a diktatúra szörny világának a látomása az 1984 című regényben (mely 1948-ban született) az irodalmi meghökkentés és megdöbbentés erejével igazi nagy dimenziójú jelképpé vált. A hidegháború világmeg­osztó légkörében is ennek megfelelő politikai mére­teket öltött: ünneplés az egyik, kárhoztatás a másik oldalon. Aligha vált különösebb figyelem tárgyává, hogy Orwell a negatív jóslat irodalmi rémképéhez a korábbi, a minden intézményes hatalmi képződmé­nyen és irányzaton kívül álló értelmiségi önazonos­ság állhatatosságával jutott el. Nemcsak a fasizmus valamennyi megjelenési formája, valamint a sztáli­ni önkény és politikai banditizmus késztette a sza­badság nélküli szörnyvilág regénybeli lidérces élet­re keltésére, hanem a háború utáni amerikai világ­uralmi törekvésekkel szembeni ellenszenv is, talán olyképpen, ahogy a mi Fabry Zoltánunk gondolat­rendszerében megfogalmazódott az „atomimperia­lizmus" kategóriája. Vajon a regény lezárulásában nem lenne-e tetten érhető a korábbi orwelli publicisztikai hadakozás­nak és erkölcsi tusának a kivetülése? A főhőst a Szeretetminisztériumban, tehát a börtönben megtö­ri a testi-lelki gyötrés, akaraterejét vesztve kerül ki onnan. A behódolást végül is úgy veszi, mint a ma­ga fölött aratott diadalt, hogy végül: „Szerette Nagy Testvért". íme, a szabadság nélküli rend fenyegető végkifejlete! De talán csak a regényt kiérlelő szemléleti és él­ményháttér volt számára az értelmiségi-szellemi autonómiának a védelmezése, melyet összeférhe­tetlennek tartott a hatalom érdekszolgálatával. Nincs-e önmagáért beszélő mai üzenete is az orwel­li, annak idején állítólag nem túl nagy feltűnést keltő publicisztikának? Ilyetén kérdésfeltevésekre ösztönözhet a varsói felkelésről írt egykori cikke, melynek roppant időszerűséget kölcsönöz a mai, a felkelés ötvenedik évfordulóját övező európai és vi­lághelyzet. Fél évszázaddal ezelőtt, 63 hősies nap után Var­só védőinek sorsa megpecsételődött. A fasiszta pusztítás végakkordjaiban beteljesedett az iszonya­tos tragédia: 200 ezer lengyel lemészárlása és a vá­ros lerombolása. A romhalmazokon „a kiégett épü­letek fekete ablakai láttán az volt az. embernek az érzése: koponyák szemüregei" - örökítette meg lé­lekbe markolóan a szörnyű látványt visszaemléke­zésében az egyik résztvevő. A fasiszta bosszúállás kegyetlensége a magáramaradott ság tragédiájának sajgó sebeivel súlyosbítva hagyott nyomot a len­gyelek lelkületében. Miközben évtizedekig bűnnek számított az érdemleges segítséget megtagadó sztá­lini szovjet magatartás néven nevezése. Minden bi­zonnyal ennek tudható be, hogy a lengyeleknek az elhagyatottság miatti sérelemérzése jobbára csak a szovjet, illetve nemzetközi nagyhatalmi döntésho­zatal elítélésében - ráadásul sokáig lefojtva-keres­te az elégtételt. A felkelés elvérzésével szembeni szenvtelenséget a tágabb nemzetközi közvélemény is csak ehhez a politikai szférához kapcsolta. A két­pólusú világ szembenállásának, egymást kizáró szemléletének logikája folytán meglehetősen elsik­kadt a churchilli Nagy-Britannia felelőssége is. A hidegháborús tömbpolitika vetült vissza az antifa­siszta hatalmak Európát és a világot felosztó egyez­kedéseire is. S eközben szinte elképzelhetetlennek tűnt - a kisállami létérdekek ellen a nyugati demok­ratikus hatalmak is véthetnek. S nemcsak a leg­felsőbb politikai ítélkezések, állásfoglalások szint­jén: a nyugati értelmiségi közgondolkodás is könnyen engedhet a politikai érdekek diktálta befo­lyásnak, sőt a hatalom pillanatnyi érdekeinek ki­szolgálójává válik. A brit értelmiségnek a varsói felkelés idején tanúsított magatartásában találta ezt telibe Orwell 1944 őszén, a Tribune hasábjain. Az írást a lengyel Orwell-válogatás alapján magyar fordításban közölte 1991-ben a Hitel című lap is. Tiltakozásának adott hangot a szóban forgó cikk­ben Orwell - minthogy úgy érezte,' erre senki sem vállalkozik - a brit értelmiségnek az álláspontja el­len, mely azt sugalmazta, hogy a varsói felkelőknek nem nyújtható külső segítség, s nem is érdemlik meg. Aljasságban és gyávaságban marasztalta el az angol lapokat és a baloldali értelmiséget, hogy el­ítéli a londoni lengyel emigráns kormányt, tulaj­donképpen azért, amire a lengyeleket a szövetsége­sek éveken át biztatták. Orwell tisztában volt a len­gyel ellenállás két szárnya közötti politikai-hatalmi harccal s azzal, hogy a népfelkelés kirobbantása a szovjet és angol kormánnyal való egyeztetés nélkül történt. Mindazonáltal ezen felülemelkedve kelt ki az ellen, hogy a felkeléssel szembeni viszonyt a ha­talmi harcnak kiszolgáltatott ítélkezés határozza meg. „Manapság semmi sem fontosabb, mint az. angol-orosz barátság és együttműködés" - írta, hangsúlyozva, hogy ez lehetetlen szabad vita és őszinte kritika nélkül. A szovjet politika és a vele ellenkezni nem akaró brit szövetségesi magatartás kritika nélküli elfogadásától Orwell megtagadja a baloldali szellemiséget. Szinte látnoki módon jut­tatja kifejezésre sejtelmét: a fenntartások nélküli tu­domásulvétel, az őszinteség hiánya a brit értelmisé­get oda juttatja, hogy olyan politikát támogat, amit majd öt év múlva elítél. Kísért a párhuzam. Mi lett a közép- és kelet-eu­rőpai rendszerváltási előmozdító nyugati politika iránti értelmiségi elkötelezettségből, amikor a tér­ség felzárkózása a nyugattól áldozatokai kívánna? Mintha csak a mához szólna Orwell figyelmeztető szava, mely nemcsak a rendszerváltás előtti kelet­európai értelmiségi magatartás okán késztet önvizs­gálatra. Legalább annyira érinti az elmúlt 4—5 év egyik-másik értelmiségi szerepvállalását is, ame­lyektől szintén nem lehet csak úgy, Orwell egykori szavai szerint „visszatérni az intellektuális il­lendőséghez". KISS JÓZSEF Az egyenlő' esély érdekében Felvételi-előkészítő tanfolyamok a középiskolákban A Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség ősztől felvételi­előkészítő tanfolyamokat indít a középiskolákban történelemből, magyar nyelvből és irodalomból, valamint rajzból. Harc a nyelvrontás ellen - Kínában. A nyelv .egységesítését szorgalmazó kampányt indítottak egyes puristák Kí­nában. A hatalmas országban ugyanis a kommunikálást nemcsak az egyes tájegységek egymástól roppant eltérő kiejtési sajátosságai bonyolítják, ha­nem a tájnyelvek közötti oly mérvű kü­lönbségek is, hogy egymástól távol eső vidékek lakosai szinte nem értik meg egymást. A Pooplej Daily című lap a kínai nyelv állapotára figyelmeztetve a hazafias nevelés feltételeként szállt sík­ra a nyelvi tisztaság megóvásáért. A lap szerint a jelenlegi nyelvi zűrzavart főként a hongkongi tájszólás beszivár­gása okozza, minthogy az onnan jövő reklámáradat divatszavai egyre inkább visszhangoznak a mindennapi nyelv­használatban. Ez a behódolás, a trágár szavak elterjedésével egyetemben, a szóban forgó kommentár szerint „ nem fér össze az anyanyelv szeretetével". A napilap az ilyesfajta hatások elleni el­szánt harcot hirdet. ooo Ormányos Picasso. Egy kanadai ál­lalkerti elefánt Picasso nyomába lépett. Rendszeresen fest, és szeptemberben képeit ki is állítják. Az Alberta tarto­mány állatkertjének 19 éves nőstény e­lefántja ecsetet vesz ormányába, és az­zal szórakoztatja látogatóit, hogy abszt­rakt képeket fest. Az elefánt azon a tan­folyamon tanult meg festeni, amelyet az állatkert vezetősége az állatok értelmi képességének fokozására szervezeti. ««« Dávid király alagútja. Geológusok talállak magyarázatot a Biblia két rej­télyére, amelyeket a történészeknek mindeddig nem sikerüli megfejteniük: hogyan foglalta el Dávid király Jeru­zsálemet. s miért volt később sikertelen az asszírok ostroma. A tudósok szerint háromezer évvel ezelőtt Dávid király katonái alagúton nyomultak be a város közepébe. Az asszírok Krisztus előtt 701-ben szintén így akartak bejutni: tudtak egy Ezékiás uralkodása idején épített alagútról, de nem sikerült felde­ríteniük. Valószínűleg azért, mert a 600 méter hosszú alagutat a zsidók te­kervényesen építették, hogy a Gion forrás vize lassan, de egyenletesen cso­rogjon a városba. Dávid királynak azért sikerült, ami az asszírok számára kudarccal végződött, mert az izraeliek jól ismerték a karsztvizek geológiai sa­játosságait, amelyekkel viszont az asszírok nem voltak tisztában — közli a Ferenczy Europress. 0 0 0 Ádám és Éva színes bőrű volt. Leg­alábbis a Biblia filmrendezői olvasatá­ban. Ermanno Olmi, az olasz újhullám egyik jelentős képviselője huszonegy részes tévésorozatot készít az emberiség legolvasottabb könyvéből. A film első része, a Teremtés versenyen kívüli be­mutatásra készült a velencei filmfeszti­válra, de baljós előjelek között. Olmi ugyanis két barna bőrű marokkói fiatalt választott az első emberpár szerepének eljátszására, ami nem egyezik a hagyo­mányos Biblia-képpel. Noét pedig egy berber törzsfőnökben vélte megtalálni, tme, a rendező válasza: „Arra töreked­tem. oly módon közelítsek a Bibliához, hogy megkíséreljem visszaszerezni azt az ártatlanságot, melyet a kultúránk ré­vén mi már elveszítenünk... Olyan Ádá­mot és Évát kerestem, akiből még nem veszett ki a szemérmesség." 0 0' 0 Kölnbe is beszökik az „Erotica". Olaszország után Németország is meg­rendezi a maga „Eroticáját", ahogy a rendezők fogalmaznak: „az erotika fo­galma koré szervezett kultúrvásárt". A vásár és fesztivál keverékeként hirdetett eseménynek november 19-e és 27-e kö­zött ad Köln otthont. Mivel Németor­szágot nem éppen az erotika és a testi szerelem hónaként tartja számon a köz­tudat (sőt a „szerelem élő halottainak" az országaként is emlegetik), éppen ezért a fesztivál első számú célja a té­máról nyíltan, tabuk nélkül „beszélni" a kép és a hang nyelvén egyaránt. A 45(X) négyzetméternyi kiállítási területen ero­tikus festményeket, fotókat, filmeket és erotikus divatot mulatnak be. Emellett viták, előadások és színházi bemutatók is szerepelnek a programban. (k-s) - Miért van erre szükség ? - kérdez­tük Geönczeöl Zsuzsától, a M1ÉSZ el­nökétől. - Középiskoláink tananyaga és kö­vetelményei több tantárgy esetében eltérnek a magyarországiiákétól. An­nak érdekében, hogy egyenlő eséllyel indulhassanak diákjaink a magyaror­szági felvételiken, (remélhetőleg már) októbertől felvételi-előkészítő tanfo­lyamot indítunk a magyarországi egyetemek és főiskolák követelmé­nyeinek megfelelően történelemből, magyar nyelvből és irodalomból. Mi évek óta figyelemmel kísérjük a felvé­teliző diákokat, s tudjuk, a problémák nem új keletűek. Hiába készül fel itt­hon jól valaki az anyagból, Magyaror­szágon kevés esélye van bekerülni egyetemre-főiskolára. - Miért éppen idén hirdettétek meg a felkészítő tanfolyamokat ? - Sajnos, már vannak olyan közép­iskoláink is, ahonnan egyetlen diákot sem vettek fel sem magyarországi, sem hazai főiskolára, egyetemre. - És rajzból miért szükséges a fel­készítő tanfolyam ? - A pozsonyi Műszaki Egyetem Épí­tészeti Karán és a Képzőművészeti Főiskolán alig található magyar. Ennek oka, hogy a tehetségi vizsgán kiesnek. Szabad rajzból szeretnénk jobban fel­készíteni őket, így jobb eséllyel indul­hatnának a felvételikre. Tudom, főleg a kezdet kezdetén rengeteg problémánk lesz, de a magyarországi tananyagot egy év alatt is nehéz elsajátítani, ezért októberben mindenképpen szeretnénk megindítani a felkészítő tanfolyamokat. - Vannak előadó tanáraitok? - Kassáról és Királyhelmecről már kaptunk pozitív visszajelzéseket. Ezekben a városokban magyar nyelvből és irodalomból akár kezdődhetne is a felkészítő tanfolyam, mert jelentkeztek tanárok. Rajzra és történelemre egyelőre nem találtunk senkit. Nagyon örülnék, ha ezt a régi­ót sikerülne megoldani, mert a Buda­pesthez közelebb eső vidékeket a ma­gyar fővárosból átmenetileg ki tudjuk segíteni. A Károli Gáspár Református Egyetemről várom a pontos tájékozta­tást arról, mennyi előadóra számítha­tunk tőlük. Bár nagy segítséget jelen­tenek a magyarországi tanárok, hosszú távon természetesen az itteni pedagógusokra szeretnénk alapozni. Remélhetőleg lesznek pedagógusa­ink, akik majd a magyarországi okta­tókat felváltják. - Bárki jelentkezhet a tanfolyamra vagy csak a végzősök? - Nem csupán a végzősök számára szervezzük a felkészítő tanfolyamot, a fiatalabb évfolyamok hallgatói is je­lentkezhetnek. Sőt számukra ez az ideális, mert a magyarországi tan­anyagot egy év alatt nehéz elsajátítani. Az előadásokra a hétvégeken kerül sor, gondolom a legmegfelelőbb a szombat délután és vasárnap délelőtt. - És a tandíj... - Eredetileg nem állt szándékunk­ban tandíjat szedni, de később rájöt­tünk, hogy ez több oknál fogva is szükséges. Legfontosabb az adódó költségek, a tanárok utazási, elszállá­solási és egyéb kiadásainak a megtérí­tése. A másik szempont: amennyiben fizet a diák, komolyabban veszi a tan­folyamot. Arra azonban ügyelünk, hogy a tandíj ne legyen túl magas. - Előadó tanárok hol jelentkezhet­nek? - A MIÉSZ lévai irodájában vagy a területi megbízottaknál. Ezenkívül sze­retnénk, ha a felkészítő tanfolyam iránt érdeklődő diákok is jelentkeznének, il­letve minél előbb jeleznék részvételi szándékukat, hogy idejében megszer­vezhessük az iskolai előadásokat. FARKAS OTTÓ FELHÍVÁS HL Centenáriumi Eötvös-verseny 100 évvel ezelőtt rendezett az akkori Mathema­tikai és Physikai Társulat első ízben Tanulóver­senyt az érettségizett diákok számára. Az idei, cen­tenáriumi Eötvös-versenyt 1994. október 21-én, délután 15 órától 20 óráig rendezi az Eötvös Lo­ránd Fizikai Társulat. Részt vehetnek rajta az 1994-ben érettségizett diákok, valamint mindazok, akik jelenleg középis­kolai tanulók. A versenyen indulhatnak Magyaror­szágon tanuló külföldi, valamint külföldön tanuló, de magyarul értő diákok is. A megoldásokat ma­gyarul kell készíteni, a rendelkezésre álló 300 perc alatt minden segédeszköz használható. Személy­azonosság (személyi igazolvány, fényképes diák­igazolvány, útlevél) igazolásával az alábbi helyszí­nek valamelyikén lehet jelentkezni: -Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, VIII. ker.. Múzeum krt. 6-8., Főépület II. em., IX., X. és XI. tanterem; - Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Egyetem tér, Kémiai épület, K/2-es tanterem: -Szeged: József Attila Tudományegyetem. Ter­mészettudományi Kar, Dóm tér 9., 1. em. Kísérleti Fizika Tanszék, Budó Ágoston tanterem; - Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem, Fizi­ka Tanszék, Ifjúság útja 6., A/408-as tanterem; - Miskolc: Miskolci Egyetem, Egyetemváros, A/4-es épület, III. előadó; - Veszprém: Veszprémi Egyetem, Egyetem u. 10., A épület, A1 -es tanterem; - Eger: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Fizika Tanszék, Leányka u. 4., 118. sz. előadóte­rem; - Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Fizika Tanszék, Sóstói út 31., 309. sz. tanterem; -Győr: MTESZ-székház, Szent István u. 5.; - Békéscsaba: Kemény Gábor Szakközépiskola, Gábor köz I.; - Nagykanizsa: Batthyány Lajos Gimnázium, Rozgonyi út 23.; - Paks: Energetikai Szakképzési Intézet, Dózsa György út 95.; - Sopron: Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum, Széchenyi tér II.; - Székesfehén'ár. Bugát Pál Egészségügyi Szak­középiskola. Gyümölcs u. 15.; - Szombathely: Szent-Györgyi Albert Középisko­la, Paragvári út. 4. A versenybizottság A pozsonyi VIII. Városi Kulturális Napok műsora Október 10., hétfő: Fehén'ári esték - a székesfehérvári Ikarus néptáncegyüttes és az Alba Regia vegyes kar műso­ra (Ružinov, művelődési ház, 19) Október 13., csütörtök: A séta - Földes Mária mono­drámája Havas Judit előadásában, a holocaust emlékére (PoMKK, 17) Október 15 ., szombat: Jubileumi hangverseny - A Szlo­vákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának műsora (Szlovák Rádió, hangversenyterem, 18j Október 24., hétfő: Gyermekműsor - a felsővámosi 77­KIRIKI bábcsoport, a gútai Nagyboldogasszony Gimnázi­um gyermek színjátszó csoportja és az ipolysági CSIL­LAG-SZÓRÓ gyermek színjátszó csoport műsora (Ružinov, művelődési ház, 10) Október 24., hétfő: Szív küldi szívnek... - az érsekújvári Csemadok-szervezet esztrádcsoportjának műsora (Ružinov, művelődési ház, 19) November 10., csütörtök: Színes szőttes - Dévai Nagy Kamilla, Poór Péter, Mikes Lilla, Gál Péter és a Corona Pódium műsora (Ružinov. művelődési ház, 19) November 20., .vasárnap: „Nyelvünk ékességünk, dalunk a kincsünk" - A Csemadok pozsonypüspöki alapszerveze­tének műsora (Pozsonypüspöki, művelődési ház, 16) November 24., csütörtök: „A népművészet gyöngysze­mei" - A budapesti Honvéd Táncegyüttes műsora (Ružinov, művelődési ház, 19) November 26.. szombat: V. pozsonyi magyar Duna Bál ­divatbemutatóval (Kijev Szálló, 19) -y-

Next

/
Thumbnails
Contents