Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-27 / 249. szám, csütörtök

1994. OKTÓBER 27. Owen és Stoltenberg ismét a színen Milosevics kiadja a háborús bűnösöket? (Újvidéki tudósítás) Lord David Owen és Thorvald Stoltenberg, a nemzetközi Jugoszlávia-konferencia társelnökei tegnap óta is­mét a balkáni térségben tartózkodnak. Háromnapos látogatásuk során Belgrádban Szlobodan Milosevics szerb elnökkel tárgyal­nak, ezt követően Zágrábban Franjo Tudjman lesz a vendéglátó­juk. Újabb küldetésük során feltehetőleg a horvát-krajinai viszály lesz a tárgyalások fő témája. Mára jelentették be ugyanis a horvát­krajinai tárgyalások folytatását, éspedig Zágrábban. Meglepő, hogy a knini delegációt nem Milan Martics krajinai elnök vezeti, hanem Mikolics kormányfő és Babies külügyminiszter. UJSZÓ' HIREK-VÉLEMÉNYEK A két társelnök látogatásának előes­téjén hozták nyilvánosságra, hogy az USA támogatja a zágrábi összekötő csoportnak a horvát-krajinai rendezés­re vonatkozó tervét. Ez a projektum (amelynek részletei már korábban ki­szivárogtak) alapul szolgál majd a „végleges" politikai megoldáshoz, ál­lítólag szoros együttműködésben ké­szült a horvát és a szerb hatóságokkal. A terv egyik alapelve az, hogy a hor­vátországi szerb bábállam Horvátor­szág keretében marad. Ahogy Peter Galbright, az USA zágrábi nagyköve­le, a terv egyik megalkotója fogalma­zott, akkora önállósággal rendelkezik majd, mint az USA tagállamai, vagy a kanadai tartományok. Persze a végle­ges és tartós rendezés alapja, hogy Belgrád elismerje Horvátország füg­getlenségét. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a Jugoszlávia elleni szank­ciók „végleges és tartós" megszünteté­sét is egyre gyakrabban ehhez a felté­telhez kötik. Talán nem tartozik szorosan ehhez a témához, fontos azonban megemlí­teni, hogy a legnagyobb szerb ellen­zéki párt, a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom sajtó­értekezleten orosz forrásokra hivat­kozva közölte, Milosevics ígéretet tett Moszkvának, hogy a háborús bűnösö­ket az elsőtől az utolsóig kiszolgáltat­ja a hágai nemzetközi híróságnak. Milosevics szándéka komolynak tűnik, hiszen errefelé a „gyanúsított" politikusok eltűntek a politikai szín­térről, a hírhedt Arkan hónapok óta nem szerepel sehol, Seselj börtönben ül, s még egy tucatnyi bírósági ügye van (kedden a szövetségi parlament négy képvisielőtársától is megvonta a mentelmi jogot). Kéráés azonban, mi lesz a hadsereg (igaz, részben már nyugalmazott) tábornokaival és ma­gával Miloseviccsel, aki maga is sze­repel a Helsinki Watch egyik első, két évvel ezeléitti listáján. A Horvátországgal való kapcsola­tok rendezése körül kíméletlen bel­harc folyik a szefb-Krajinában. A ra­dikális csetnikek és a Belgrád támo­gatását élvező szerb demokraták egy­mást váltják a fontos állami poszto­kon, már attól függően, hogyan ala­kulnak az események és annak foly­tán az erőviszonyok. Martics Belgrád támogatását élvezi, csak nagy hibát követett el azzal, hogy Karadzsics mellé állt, amikor Milosevics szakí­tott a boszniai szerbekkel. Most ép­pen a parlamenti elnök posztján tör­tént csere, Branko Vojnica eddigi el­nököt (a radikális párt lagjá) simán le­váltották, helyére az SZDSZ (Szerb Demokrata Párt) egyik tagja került. Vajdaságban ezekben a napokban kegyelettel emlékeznek az 1944-es véres megtorlás ártatlan áldozataira. Sokfelé emlékműveket emelnek, a hatóság fenyegtései ellenére. A sza­badkai önkormányzatnak például a hatalom 24 órát adott, hogy bontsa le a napokban felavatásra kerülő em­lékművet, Kanizsán hasonló „vétség" miatt bírósági feljelentést tettek. A VMDK körzeti szervezete Becsén követeli a helyi önkormányzattól, hogy a város központjában kopjafát állítsanak fel. GYARMATI JÓZSEF Különórák szexből A tanulékony diák és a tanárnő esete (TA SR-ltír) Az utóbbi napokban a brit közvélemény figyelme az ang­liai Woodside egyik iskolájára összpontosult. Pontosabban az egyik ta­nulékony diákra, akinek annyira megtetszettek Kearson tanárnő előadá­sai a szexuális nevelésről, hogy különórákat kért tőle. A tanító néni nem ellenkezett, és az elméleti leckék mellett gyakorlati példákkal is hajlan­dó volt kiegészíteni a tananyagot. Mindkettőjüknek igencsak megtetszet­tek a különórák. A nagy buzgóságukban azonban megfeledkeztek néhány alapvető dologról, s a „feledékenység" következtében a tanárnő másálla­potba került. A kirobbant botrány ellenére a szerelmes pár úgy döntött, együtt élik le életüket, felnevelik gyereküket. Vita az áldozatok csontjai felett Az igazság pillanata címet vi­seli a Magyar Nemzetben az a közlemény, amely beszámol ar­ról, hogy a katyni tömeggyilkos­ság ténye újból beigazolódást nyert. A helyszínen megrende­zett sajtóértekezleten történt a bejelentés, hogy orosz-lengyel szakértők bevonásával szeptem­ber 5. óta végzett exhumálási munkálatok befejeződtek. A szakemberek újból bizonyságot szereztek arról, hogy a katyni mészárlásért nem a hitleri csapa­tokat, hanem a szovjet politikai rendőrséget, az NKVD-t terheli a felelősség. Az egyik áldozatnál még 1940-ből származó korabe­li újságot is találtak. Az exhumá­lás igazolta hogy a katyni erdőségben meggyilkolt 4561, és a közeli Mjodnoe településen ki­végzett 6500 lengyel tiszten kí­vül rengeteg szovjet állampol­gárral is az NKVD-osztagok vé­geztek. A tragédiáról most már lehull a hamisítások leple, de nincs egyetértés abban, hogy milyen emléket állítsanak az áldozatok­nak. A szmolenszki közigazgatás vezetője közös emlékművet ja­vasolt, a varsói küldöttség azon­ban nem mutatott érdeklődést, de külön lengyel temetőhöz ragasz­kodva nincs kifogása ellene, hogy ott legyen a szovjet áldoza­tok emlékhelye is. A szmolensz­ki orosz nacionalisták szervezete viszont felháborodottan tiltako­zik az ellen, hogy. „a lengyel katonai temetó't pravoszlávok csontjaira telepítsék." Egyes csoportok az exhumálás miatti kiadásokat kifogásolják, mint­hogy az otthoniakat sincs mivel etetni. A szmolenszki terület 20 milliárd rubel kormánytámoga­tást kapott, ebből 16 milliárdba kerül a kivégzettek csontjaira épült gyermekszanatórium átköl­töztetése. A lengyelek azzal érvelnek, hogy államköltségen 672 szovjet katonatemetőt létesítettek, míg Moszkva csak két lengyel kato­natemető költségeit fedezte. (k-s) Nem mindenki örült a Közel-Keleten az izraeli-jordán kibékülésnek. Sőt, akadtak olyan vélemények is, hogy ez a béke nagyobb veszélyeket rejt magában egyes térségbeli államokra nézve, mint egy esetleges háború. A szélsőséges és militáns szervezetek, köztük a több utóbbi merényletért felelős Hamasz tagjai is, az amerikai, izraeli és a jordán zászló elégetésével adták tudtul, liogv nincs ínyükre a megállapodás. (Folytatás az. I. oldalról) Velük szemben több ország, szerve­zet, csoport agresszív, illetve kevésbé erőszakos módon fejezte ki nemtetszé­sét. Líbiai képviselők annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a jordán-izraeli békeszerződés aláírása „gyengíti" az arab nemzet aka­ratát, fékezi abban, hogy rendezze számláját Izraellel, és visszaszerezze területeit. Ciszjordániában és a Gázai övezet­ben tegnap palesztinok tízezrei léptek sztrájkba tiltakozásul a szerződés alá­írása ellen. A palesztinokat egyrészt a militáns Hamasz szervezet szólította fel a sztrájkra, másrészt a PFSZ, mely­nek vezetője, Jasszer Arafat az aláírás előestéjén Kairóban ígérte meg Clin­tonnak, hogy mindent megtesz a terro­rizmus és az erőszak megfékezése ér­dekében. Ciszjordániában tegnap szá­mos helyen vonultak az utcákra a tilta­kozó palesztinok, s a szélsőséges Ha­masz és Fatah embereinek irányítása alatt támadtak az izraeli katonákra. Az ünnepi ceremóniát ugyancsak beárnyékolta az izraeli-libanoni hatá­ron történt incidens: az Irán-párti Hez­bollah rakétákkal lőtte az izraeliek által létesített ún. dél-libanoni biztonsági övezetet. A támadásról hírt adó izraeli rádió sebesültekről és áldozatokról nem számolt be. (ug) Esterházy az újabb Schindler? A Die Presse cikke Esterházy János lánya arra törekszik, hogy rehabilitálják apját, akit 1947-ben a pozsonyi bíróság halálra ítélt, majd életfogytigla­ni börtönbüntetésre módosította az ítéletet. Esterházyt ugyanis a zsidók üldöztetésével kapcsolatos elutasító magatartása miatt né­melyek a német Oskar Schindlerhez hasonlítják - írja a Die Pres­se című osztrák napilap. Amíg a szlovák nacionalista kö­rök Jozef Tiso szlovák elnök, katoli­kus pap rehabilitálását követelik, ad­dig a magyar katolikust, Esterházyt saját hazájában „kémnek és áruló­nak " nevezik, állapítja meg a lap. 1938 november másodika, vagyis a bécsi döntés után, amikor sok ma­gyar távozott Csehszlovákiából, Es­terházy hazájában maradt. Bizalma­sa volt Horthy magyar diktátornak, és szoros kapcsolatokat tartott fenn kormányával. Ez azonban nem gá­tolta őt abban, hogy nyíltan szembe­szálljon a nemzeti szocializmussal, tiltakozzon a zsidók üldöztetése és tömeges gyilkolása ellen. Esterházy János volt a szlovák parlament egye­düli képviselője, aki 1942. május 15­én a zsidók deportálását lehetővé tevő törvény ellen szavazott - emlé­keztet a Die Presse. Esterházy rábírta a magyar kor­mányt, hogy ne zárja le határait a zsidók előtt, s közbenjárásával szer­zett sok szlovákiai zsidó magyar út­levelet és vízumot. A háború után Esterházyt letartóz­tatták, majd Szibériába küldték. 1947-ben távollétében kémkedés és hazaárulás vádjával ítélték el. A gróf 1957-ben a morvaországi mírovi börtönben halt meg. Lányának kéré­sére tavaly Oroszországban rehabili­tálták Esterházyt, most Szlovákiától reméli ugyanezt a lépést, emlékezte­tett tegnapi írásában a Die Presse. Spanyol kampány: Demokráciát a családban is (TXT-hír) Mintegy 800 ezer dolláros televíziós kampányba kezdett a spanyol konjtány azzal a céllal, hogy rábeszélje a férfiakat, aktívabban kapcsolódjanak be a házi munkákba. A szociális ügyek minisztere sze­rint ezzel a kísérlettel akarják elérni, hogy Spanyolországban végre a családokban is megvalósuljon a demokrácia. A közvélemény-kutatások eredményei ugyanis azt bizonyítják, hogy a nők az otthont munkák há­romnegyedét egyedül végzik. NÉHÁNY SORBAN | A Perzsa-öböl ben tegnap Bradley­típusú páncélozott csapatszállító­kat és M­1AI Abrams típusú amerikai harckocsikat raktak partra, hogy erősít­sék a Kuvaitban állomásozó amerikai erőket. Az Egyesült Államok hadsere­gének szóvivője cáfolta, hogy a hadi­technika átcsoportosítása összefüggés­ben lenne a Bili Clinton pénteki kuvaiti látogatását megelőző biztonsági intéz­kedésekkel. H ollandiában holnap fejeződik be az a nyolcnapos NATO-hadgya­korlat. amelyet az Együttműködés szelleme fedőnéven tartanak a Béke­partnerség program keretében. A Hars­kamp melletti gyakorlótéren folyó manővereken részt vesz a szlovák had­sereg pozsonyi-vajnoryi 8 gépesített ezrede is. A hadgyakorlaton 12 ország katonái vannak jelen és 50 megfigyelő is részt vesz a képviselt országokból. T homas Klestil osztrák államfő tegnap a bécsi Hofburgban fo­gadta Jacques Santert, az Európai Bi­zottság új elnökét, akit az eredeti tervek szerint decemberben iktattak volna be új tisztségébe, de Bécsben közölte, hogy ez várhatóan csak január derekán történik meg. Osztrák vendéglátóival elsősorban az Ausztria újévtől esedé­kes EU-tagságával összefüggő kérdé­seket vitatták meg. E sko Aho finn kormányfő tegnap Szöulba érkezett, hogy tárgyalá­sokat folytasson a dél-koreai ve­zetőkkel a kétoldalú együttműködés bővítéséről. Személyében finn politi­kus első ízben látogat Dél-Koreába az­óta, hogy a két ország 1973-ban felvet­te a diplomáciai kapcsolatokat. É szak-Korea második számú poli­tikusa, O Csin U védelmi minisz­ter tegnap Párizsba érkezett gyógyke­zelésre. A francia illetékes minisztéri­um is megerősítette, hogy a 77-éves politikust az egyik párizsi klinikán ke­zelik, de betegségéről bővebbet nem közöltek. Az idős phenjani vezető Kim Ir Szen utódja. Kim Dzsong II után a legbefolyásosabb észak-koreai politi­kusnak számít. Megfigyelők szerint egészségi állapotának hanyatlása eset­leg azzal is összefügghet, hogy a Kim­fiú fiatalításra készül a hadseregben. F ranciaország lakosainak száma idén januárban elérte az 57 804 (XX) főt, ami az előző évhez viszonyítva nem egészen félszázalékos növekedést jelent, derült ki a tegnap Párizsban köz­zétett adatokból. Előrejelzések szerint a lakosság lélekszáma az ezredfordu­lón eléri a 60 milliót. A 15 évnél fiata­labbak aránya az előző évihez képest egytized százalékkal csökkent, viszont ugyanennyivel emelkedett a 60 éven felülieké. Ó riáslazacot sikerült kitenyészte­niük kanadai kutatóknak, ame­lyek súlyukat tekintve átlagosan tízszer nehezebbek, mint természetes úton megtermékenyített fajtestvéreik. A ge­netikusok az óceáni lazac frissen meg­termékenyített petesejtjébe örökletes tulajdonságokat hordozó mesterséges molekulákat fecskendeztek be, s ezek okozták a szokatlan súlygyarapodást. A legsúlyosabb lazacpéldány 37-szer volt nehezebb a „hétköznapi" lazacok­nál. N oteszt vezetett azokról a nőkről az ostravai Petr V., akiket az utóbbi években megerőszakolt. Tizen­hat egykori hölgyismerőse feljelentette őt amiatt, hogy erőszakkal kényszerí­tette őket a közösülésre. A 48-éves fér­fi a bíróság előtt büszkén vallotta be, hogy a lista legkevesebb 2 000 nevet tartalmaz, valamint a hölgyek több ér­dekes adatát is, így például a méretei­ket. A férfit az ostravai bíróság hat év­re ítélte el, de az ítélet ellen fellebbe­zett. O slóban a postán csomagját akarta kiváltani egy nyolcvanéves férfi, amikor észrevette, hogy valami nincs rendben. A padlón tarkóra tett kézzel feküdtek az emberek és a csomagkivál­tónál pedig egy arcát elfedő férfi pénz­kötegeket gyömöszölt a táskájába. Az idős férfi rögtön feltalálta magát, gyor­san csendben a rabló mögé lopódzott és egy jól irányzott mozdulattal tarkón ütötte őt botjával. A meglepett betörő kezéből kiesett a pisztoly és a táska, s aléltan terült el a földön. Izrael és Jordánia békét kötött Hazatérő haitiak (TA SR-hír) A kubai területen levő amerikai Guantánamo tá­maszponton tartózkodott mintegy 20 ezer haiti menekült háromne­gyede már hazatért, illetve a köze­li napokban utazik vissza a karibi országba. Ezt tegnap jelentette be az amerikai külügyminisztérium. A táborban jelenleg még 6400 hai­ti tartózkodik. Több mint ezer me­nekült rendőri kiképzésben része­sült.

Next

/
Thumbnails
Contents