Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-26 / 248. szám, szerda

1994. OKTÓBER 25. ÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2571 2571 Ma írják alá a jordán-izraeli megállapodást Más a béke, más a biztonság Kozirev siet haza NÉHÁNY SORBAN | Jellemző a Haitiban uralkodó nyomorra, ami hétfőn történt a főváros kőzetében. A szeméttelepen valóságos tömegverekedés tört ki. „Tárgya" egy doboz narancs volt, amit a közeli amerikai katonai szálláshelyről dobtak ki. Merthogy már rothadásnak indult... Az élelmiszer-termelők érdekében Magyarország emeli a behozatali vámokat (Budapesti munkatársunktól) November elsejétől mintegy 280 mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék behozatali vámja emelkedik Magyarországon. A kormány döntéséről tegnap adott ki tájékoztatást az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. A vámemelés termékenként eltérő mértékű lesz, átlagosan kétszeresen fogja meghaladni a mostani szintet. A minisztérium hangsúlyozza, hogy az intézkedés célja a hazai termelők piaci helyzetének a javítása. A magyar agrárágazatnak ugyanis az elmúlt időszakban nemcsak az egyes hagyományos exportpiacok elvesztésével, illetve beszűkülésével, hanem a jelentősen visszaeső belső fogyasztás mellett a dinamikusan növekvő behozatal kiszorító hatásával is szembe kellett néznie. Az utóbbi néhány évben 60-80 millió dollárral növekedett a közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszerek behozatala. A magyar kormány döntése összhangban van azzal a nemzetközi törekvéssel, amely az agrárimporttal szembeni védelem központi elemeként a vámokat jelöli meg. Ezt a megközelítést a GATT keretében kialakított nemzetközi mezőgazdasági megállapodás rögzíti. Hatályba lépése időpontjának bizonytalansága, valamint a hazai agrárpiacon kialakult feszült helyzet indokolja, hogy már most bevezetésre kerüljenek a termelők által hosszabb ideje szorgalmazott intézkedések. A vámemelések nyomán azonban nem várható a termékek árának jelentős mértékű emelkedése. (kokes) (TA SR-hír) Akaba kikötőváros ma történelmi esemény színhelye lesz: itt írják alá a 46 éves hadiállapotot lezáró jordán-izraeli békeszerződést. Az aláírási ceremóniára mintegy ötezer meghívott vendég jelenlétében kerül sor. Köztük lesz a közel-keleti vezető politikusok mellett Bili Clinton is. Az amerikai elnök tegnap délután érkezett meg Kairóba, hal országot érintő körútjának első állomására. Clinton péntekig időzik a Közel-Keleten, s Egyiptom után Jordániát, Szíriát, Kuvaitot, Izraelt és Szaúd-Arábiát keresi fel. Személyében 1974 óta először látogat amerikai elnök Damaszkuszba, ami azért figyelemreméltó, mert Szíria továbbra is a terrorizmust támogató országok feketelistáján van. Clinton tárgyalásai Asszad szír elnökkel és más térségbeli vezetőkkel elősegíthetik a közel-keleti békefolyamat felgyorsulását. Ugyancsak tegnap érkezett meg Kairóba Jasszer Arafat, akit fogadott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Az éjszakát az egyiptomi fővárosban töltötte, ahol ma megbeszélést folytat Clintonnal. Arafat még a múlt héten sürgette, hogy Clinton gyakoroljon nyomást azokra az országokra, amelyek korábban mintegy 2,4 milliárd dolláros támogatást ígértek a palesztinoknak, hogy ígéreteiket most váltsák valóra. Hírügynökségek tegnap beszámoltak arról, hogy rendkívüli biztonsági (Budapesti tudósítás) Horn Gyula magyar miniszterelnök és Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke hétfő esti találkozójuk és megbeszélésük után egybehangzóan azt állította, hogy sikerült tisztázniuk a korábbi félreértéseket. Mint ismeretes, Tőkés bírálta Hornt amiatt, hogy egyes korábbi nyilatkozataiban túlságosan is pozitív és békülékeny hangot ütött meg a mai román vezetés irányában. Márpedig a püspök szerint ez a vezetés egyértelműen magyarellenes, intézkedések közepette készítették elő az izraeli-jordán szerződés aláírását. Az izraeli biztonsági erőket készültségbe helyezték, miután hírszerzők jelzéseket kaptak arra vonatkozóan, hogy a militáns Hamasz szervezet „nagyszabású akcióra" készül. Az izraeli biztonsági szolgálat főnöke az AP hírügynökségnek nem erősítette meg, hogy a támadásra Clinton látogatása idején kerülne sor. de annyit megjegyzett, hogy az amerikai elnöki vizit „kétségtelenül csábító eseményt jelent a terroristáknak". Egy magát megnevezni nem kívánó biztonsági tiszt szerint gondokat okozhatnak a zsidó szélsőségesek is. A rendkívüli intézkedések kézzelfogható jele, hogy csak Bili Clinton biztonságára 6(XX) rendőr ügyel fel, s már napok óta a helyszínen tartózkodik az amerikai titkosszolgálat száz ügynöke, akik a biztonsági intézkedéseket koordinálják. Az eredeti tervekkel ellentétben az orosz külügyminiszter már ma este visszatér a Közel-Keletről Moszkvába, hogy holnap ott lehessen a parlamentben a Viktor Csernomirgyin kormányfő elleni bizalmi szavazáson. Andrej Kozirev nem egészen egy napot tölt Akabában, pedig Ammanba is ellátogatott volna, valamint ott lett volna a marokkói Casablancában esedékes nemzetközi gazdasági tanácskozás megnyitóján is. A Csernomirgyin ellen benyújott bizalmi szavazást azonban mindennél fontosabbnak tartotta. s nem tartja be a kisebbségi jogokat. Tőkés most úgy vélekedett, hogy a magyar kormány iránt nem szabad előítélettel viseltetni. Eddigi tevékenysége azt bizonyítja, hogy nem kevésbé támogatja a kisebbségi magyarság ügyét, mint a korábbi konzervatív kabinet. Horn megerősítette, hogy a kormány folytatja a konzultációkat az RMDSZ-szel is, és az erdélyi magyarság feje felett semmiféle alapszerződést nem ír alá Bukaresttel. (Kokes) A VILÁGSAJTÓBÓL J| Az új kormány lefékezheti a Szlovák Köztársaság közeledési folyamatát az Európai Unióhoz és a NATO-hoz - írta tegnap a La Libre Belgique című napilap a népszavazás utáni politikai helyzetről. A belga lap szerint a megalakuló új kabinet stabilitásának kulcsát az a Munkásszövetség tartja a kezében, amelynek egyebek között szándákában áll a privatizálási folyamat leállítása, de egyúttal megtorpedózhatja a nyugati struktúrához való felzárkózás folyamatát is. A lap idézi a Sme főszerkesztőjének véleményét, aki azt nyilatkozta, hogy „ez a párt valójában nem a dolgozók érdekeit képviseli, hanem a DSZM-hez hasonló populista párt. A belga lap arra az érdekes következtetésre jut, hogy végül is örülhetünk a referendum kudarcának, mivel ellenkező esetben precedens született volna a közép-európai privatizációs folyamatok megkérdőjelezésére, ha visszamenőleges hatállyal átvilágították volna a magánosításra fordított pénzek eredetét. V

atikán és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet tegnap felvette a „tartós és hivatalos" kapcsolatokat - jelentette be a Szentszék. Ez a lépés egyenes folytatása annak a tavalyi döntésnek, melynek értelmében formális diplomáciai viszony jött létre Izrael és Vatikán között. H

elmut Kohl kancellár vezetésével hétfőn este befejeződött a CDU, a CSU, illetve az FDP közti koalíciós tárgyalások első fordulója. A megbeszélések tartalmáról nem közöltek részleteket. A DPA hírügynökség értesülései szerint a tárgyalások csütörtökön szélesebb körben folytatódnak a bonni kancellári hivatalban. I

ráni diplomaták közvetítésének eredményeként tegnap 24 órás tűzszünetben állapodtak meg az afganisztáni harcoló felek. A fegyvernyugvás helyi idő szerint 16 órakor lépett hatályba. Hétfőn valóságos rakétaeső zúdult Kabulra, pedig akkor már köztudott volt, hogy az ellenséges frakciók tárgyalni fognak az iráni elnöki megbízottal. A támadás következtében 35 személy életét vesztette, 98 pedig megsebesült - jelentették kórházi források. Z

aire fővárosában hétfőn háromoldalú megállapodás született a ruandai menekültek repatriálásáról. Kinshasában Zaire és Ruanda kormányának, illetve az ENSZ menekültügyi főbiztosa hivatalának képviselői állapodtak meg a menekültek „méltóságteljes, biztonságos és önkéntes" hazatelepítésének feltételeiről. K

ambodzsa kormányerői tegnap elfoglalták a vörös khmereknek azt a déli támaszpontját, melyről feltételezték, hogy ott őrzik a júliusban elrabolt három külföldi állampolgárt. A túszokat - egy brit, egy francia és egy ausztrál férfiról van szó - nem találták a támaszponton. Ü

zbegisztán és Afganisztán területén tegnap földrengés volt, de nem olyan erős, hogy komoly károkat okozott volna. A legerősebb földmozgást Termez üzbég határvárosban észlelték, Taskenttől mintegy 500 kilométerre. Az epicentrum az afgán hegyvidéken volt, az üzbég fővárostól kb. 530 kilométerre. Észlelték a földmozgást magában Taskentben és az ország nyugati részén fekvő Szamarkandban is. Károkról, esetleges áldozatokról nem érkeztek jelentések. A lányok az ügyesebbek (TA SR-hír) A BBC brit tévétársaság tette közzé annak a felmérésnek az eredményeit, melyek szerint a lányok az iskolában ügyesebbek a fiúknál, s a „teremtés koronáit" csakhamar lekörözik bármilyen poszton. A Panorama című műsorban ismertetett adatok alapjaiban rendítették meg a britek hagyományos meggyőződését, hogy bár a lányok gyorsabban érnek, mint a fiúk, a karrierjükben rövidesen lemaradnak mögöttük. A műszaki irányzatú iskolák 10 ezer diákja között végzett felmérés egyértelműen azt mutatta, hogy a lányok még ezeken a „férfias" területeken is jobb eredményeket érnek el, mint a fiúk. Szexbomba (TA SR-hír) Az. angliai Kent grófság High Brooms városkájának vasútállomásán a rendőrjárőr észrevette, hogy egy férfi gyanús csomagot húz elő hosszú kabátja alól, s nagyon óvatosan belecsúsztatja az egyik szemétgyűjtőbe. Természetesen azonnal arra gondolt, hogy a barna papírba burkolt valami - pokolgép. A hadsereg és a rendőrség szakértői rövidesen a helyszínre érkeztek. Óvatosan kiemelték a csomagot, még óvatosabban kibontották, és megállapították, hogy tele van pornográf folyóiratokkal. Koncepciók - a Az ENSZ a múlt hét végén egyetértett azzal a NATO-javaslattal, hogy az észak-atlantiak keményebben léphessenek fel a boszniai szerbek ellen. Magyarán: ha támadások érik a kéksisakosokat vagy a segélyszállítmányokat (mindkettőre volt példa a múlt héten), akkor ne csak egy célpontot, hanem a többit is bombázhassák a NATO-gépek. Vagyis ne csak a közvetlen elkövetőket támadhassák. Jóval korábban még lehetett volna hatása egy ilyen hekeményítésnek, de most már csak falra hányt borsónak tűnik. A NATO-szándékot ugyanis nem támogatja meg a NATO-országok egységes politikai akarata. Lehet különféle elméleteket gyártani arról, hogy mikor fejeződhet be a délszláv háború, hogy esetleg kifulladóban van-e vagy sem. A lényeg az, hogy e pillanatban a boszniai rendezési terv megvalósítása ott tart, ahol a kezdet kezdetén. Ugyanis a béketerv mögött ellentétes érdekek húzódnak meg. Azoknál még csak érthető lenne, akikre vonatkozik, vagyis egyik oldalon a boszniai szerbekre, a másikon a muzulmánokra és horvátokra. De a megalkotói (vagy garantálói) körében is legalább három álláspont különböztethető meg. Az USA, személyesen Clinton elnök képviseli az úgynevezett kemény vonalat. Valószínű, hogy ez az elkövetkező hónapokban nem fog puhulni, az amerikai elnököt erre fogják ösztönözni az utóbbi hetek külpolitikai sikerei: Haiti és Szaddam Husszein újbóli megfélemlítése. Clintont kongresszusi határozat kötelezte arra, ha a szerbek nem fogadják el a béketervet október 15-ig, akkor kezdje meg a muzulmánokra is évényes fegyverembargó egyoldalú feloldásának béke rovására előkészítését. Október 15. elmúlt, a szerbek november 15-ig újabb haladékot kaptak. Addig az amerikai diplomácia tapogatózó tárgyalásokat folytat az ENSZ-ben, s valószínűleg csak azt követően terjeszti be határozati javaslatát. Ettől eltérő a nyugat-európai, főleg az angol-francia álláspont. Ok a fegyverembargó feloldásával nem értenek egyet, hiszen a szerbek reagálása a harcok fokozódása lenne, s ezzel veszélybe kerülne kéksisakosaik élete. Valószínűleg ki is vonnák a térségből békefenntartóikat. A francia diplomácia ezért inkább megpróbálta a szerbek számára elfogadhatóbbá tenni a béketervet, indítványozva: ez a szerbeknek is szavatolja azt a jogot, hogy konföderációt létesíthetnek Szerbiával és Crna Gorával, akárcsak a boszniai horvát-muzulmán föderáció Horvátországgal. De Karadzsicsék még ezen sem kaptak, mondván, nem a bosnyák unió részeként akarnak csatlakozni Kis-Jugoszláviához. A boszniai szerbek előbb ki akarják vívni saját „államuk" függetlenségét, s aztán tárgyalnak Milosevicsékkal a csatlakozásról. Oroszországé a harmadik, a legátlátszóbb álláspont. Moszkva a szerb kártyára épít, a Karadzsiccsal látszólag szembefordult Milosevics megjutalmazását akarja a Kis-Jugoszlávia elleni embargó teljes feloldásával. S ami azt illeti, a hagyományos szerb-orosz barátságnak tulajdoníthatóan Moszkva fokról fokra erősíti is balkáni pozícióit, akár tetszik ez a Nyugatnak, akár nem. Viszont az egész délszláv háború főbűnösével, Miloseviccsel szemben Washingtonnak vannak fenntartásai. A Pentagon az utóbbi napokban közzétette, tudomásuk van arról, hogy Milosevics mégsem szüntette be teljesen a boszniai szerbek támogatását. És az amerikaiak tudják azt is, hogy a volt NDK-ból kivont orosz nehézfegyverek a szerbekhez jutottak, oly módon, hogy útközben kicserélték azokat elavult szerb fegyverekre, s haza, az uráli katonai körzetbe már csak ezek kerültek. Tehát a Nyugat-Európa által szorgalmazott diplomáciai, tárgyalásos megoldással, az oroszok szerb kártyájával szemben Amerika valószínűleg oly módon képzeli el a megoldást, hogy a fegyverembargó feloldásával katonai egyensúlyt teremt a szerbek, valamint a bosnyákok és horvátok között. A szerbek kezdettől fogva jelentős haditechnikai fölényben voltak, hiszen ők „örökölték" a voltjugoszláv néphadsereg arzenálját. Becslések szerint Boszniában jelenleg 90 000 szerb harcos áll szemben 110 000 muzulmánnal és vagy 60 (MM) horváttal, de éppen az említett tény miatt nincsenek azonos súlycsoportban. A helyzet a háború első hónapjaihoz képest a muzulmánok szempontjából azért javult, mert az embargó ellenére ők is kaptak különböző csatornákon keresztül tüzérségi fegyvereket. Rendkívül fontos tény, amely az említett amerikai koncepciót is bizonyítja: Washington 15 katonai szakértőt küld Boszniába, akiknek az lesz a feladatuk, hogy egységes hadsereget kovácsoljanak a muzulmán-horvát föderáció katonáiból. Mindez azt is érzékelteti, az USA nem számol a háború gyors befejezésével. Már csak azért sem, mert az embargó feloldására - ha a határozat az elkövetkező hetekben meg is születne - csupán féléves halasztással kerülne sor. Amivel - eddigi álláspontjukkal ellentétben - már a muzulmánok is egyetértenek. Mert az azonnali feloldás a harcok azonnali fokozódásához vezetne, sok polgári áldozattal. Ráadásul a legnehezebb hónapokban, télen. MALINÁK-ISTVÁN Horn és Tőkés találkozója Tisztázták a félreértéseket