Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-24 / 246. szám, hétfő

2 HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ 1994. OKTÓBER 24. Csáky Pál az EDU ülésén (TXT-hír) Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselője ma részt vesz az Európai Demokratikus Unió (EDU) keretében működő Középés Kelet-Európa politikai csoportosulások rendes ülésén, amelyet Bonnban tartanak. Csáky az elindulás előtt a következőket nyilatkozta: az ülés legfontosabb pontja, hogy értékeljék az osztrák, a német és a szlovák parlamenti választások, valamint az Európai Unióba való be-lépésről szóló osztrák és finn referendumok eredményeit. RÖVIDEN Peter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke közölte, a Közös Választás és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom pénteki megbeszélésein a DSZM képviselői felvetették: állítsanak fel vizsgálóbizottságot Michal Kováč államfő tetteinek kivizsgálására. Michal Kováč egyelőre elzárkózott a DSZM javaslatának kommentálásától, mindössze leszögezte: eddigi cselekedeteit a legjobb tudása és lelkiismerete vezérelte. Eltekintve a kisebb szervezési hibáktól, egyeztetési problémáktól, mindenképpen egy jó hangulatú rendezvény volt. a hétvégén Komáromban megrendezett V. Szlovákiai Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár. A színpadon az ősz halántékú nagypapákon kívül megjelentek a tizenéves kamaszok is, de a szülők sem hiányoztak. Ez a folytonosság pedig biztató jel néphagyományaink megőrzése és továbbéltetése szempontjából. (kosár) Vladimír Mečiar feltételezi, az új kormány a parlament első ülése, tehát november harmadika után jön létre nyilatkozta szombaton a Szlovák Hírügynökség munkatársának. A KDM döntését, miszerint ellenzékbe vonulnak, a következőképpen kommentálta: az az igazság, hogy abba a kormányba, amelynek Jozef Moravčík kabinetjétől kell átvennie az örökséget, senkinek nincs nagy kedve belépni. A szlovákiai kisebbségek helyzetéről tartott kétnapos szemináriumot a Szlovákia Demokratikus Ifjúsága szervezet. Ján Holčík, a szervezet elnökségi tagja a Donovalyban tartott összejövetelről szólva, kiemelte: érdeklődésük homlokterében nem csupán nemzeti kisebbségek problémáinak kérdésköre szerepelt, hanem a kisebbségek fogalma alatt a vallási és szexuális kisebbségeket is értik. Ján Ijipták. a Munkásszövetség elnöke tegnap Brüsszelben kifejtette: szívesen látna egy hivatali kormányt, amely teljesen független lenne a politikai pártoktól. Ľupták, aki a belga fővárosban részt vett a Maastricht elleni tüntetésen, a szlovák sajtóiroda tudósítójának megerősítette, hogy pártja nem lép be semmilyen kormányba, de bármelyik kabinetet hajlandó támogatni, ha az teljesíti követeléseit. Az állampolgárságról szóló cseh törvény nem veszi kellő mértékben figyelembe a nemzeti kisebbségek jogait, és sérti az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet normáit. Amíg az emberi jogokat csak a többség előjogaként ismerik el, addig Csehországban nem lesz teljes az átmenet a demokráciába. Erről szombati számában írt a Denní telegraf a washingtoni kongresszusi bizottság „Az emberi jogok és a demokrácia Csehországban " című jelentésére hivatkozva. Hollandiában szlovák egységek részvételével kezdődött meg a NATO békepartnerség programja keretében rendezett újabb hadgyakorlat. Holland vezetés alatt 11 ország katonái vesznek rész a nyolc napig tartó manőveren. A mintegy ezer katona a segélyszállító konvojok biztosítását, a megfigyelő állások létrehozását és megtartását, a szemben álló felek szétválasztását gyakorlója, valamint azoknak a lépéseknek az egyeztetését, amelyek elkerülhetetlenek békefenntartó hadműveletek során. TA SR II. kiadás Lapzárta: 22.10 Rossz döntésre bölcs válasz Magyar pártelnökök a referendumról Duray Miklós, az Együttélés elnöke: Gondoltam, hogy érvénytelen lesz a népszavazás eredménye, s ez bekövetkezett. Azt viszont nem feltételeztem volna, hogy ilyen kevesen járulnak az urnákhoz. Ügy gondoltam, hogy a szlovák állampolgárok olyan arányban szavaznak majd, mint amennyi szavazatot kapott a DSZM, az SZNP, a Közös Választás és a Szlovákiai Munkásszövetség a legutóbbi parlamenti választások során, mivel e négy párt a ludas a referendum kiírásában. A népszavazás eredménye közvetett bírálat e pártok irányába, amelynek konzekvenciáit le kell, hogy vonják. Örülök, hogy nagyon kevés magyar járult az urnákhoz, ezzel is bizonyítva a szlovákiai magyarság politikai érettségét. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke: A választók azzal, hogy csupán alig 20 százalékuk élt a referendum során állampolgári jogaival, bizonyították, szerintük sem oldotta volna meg ez a népszavazás a privatizációs pénzek eredete körüli problémakört. Érdekes, hogy azok a pártok, amelyek kezdeményezték, illetve támogatták a referendumot, még csak kampányt sem folytattak a tömegtájékoztatási eszközökben. Ez is bizonyítja, csupán parlamenti kampányfogásként használták ki a népszavazást, ráadásul a kezdeményező Ján Ľupták a referendum időpontjában külföldre távozott. Ezek után elvárnám ezektől a pártoktól, hogy megmagyarázzák a lakosságnak, miért kellett kidobnunk az ablakon 60 millió koronát. A. Nagy IMSZIÓ, a Magyar Polgári Párt elnöke: Tragikomédia volt a referendum. Azok a képviselők, akik megszavazták a referendumról szóló törvényt, megérdemelnék, hogy megfizessék ennek költségeit, mert nagy kárt okoztak az országnak. E népszavazás komolytalanná tette a referendum intézményét. Szerencsére az ország polgárai bölcsebbnek bizonyultak, mint a népszavazástjóváhagyó képviselők. (sidó) Ki fizesse meg a 60 milliót? A főváros negyedik városkerületében szombaton kora reggel a szavazóhelyiségekben csak ásítozó, unatkozó ülnökökkel találkoztam, akiknek jelenlétem nemigen tetszett. Úgy tizenegy óra tájt bevásárlószatyros nénikék csoportja sétált be az osztályból kialakított választóhelyiségbe, és miután a paraván mögött teljesítették hazafias kötelességüket, csendben távoztak. - Most nem kapunk Mečiar-kávét? kérdezte a folyosón az egyik csalódottan. - Ha ezt tudtam volna, el sem jövök. Úgysem tudom, mindez mire jó dühöngött, majd a nyugdíjaspanzió felé vette az irányt. A károlyfalui szavazóhelyiségben délután háromkor alig lézengtek néhányan. Hiába próbáltunk szóba elegyedni velük, hiába kértem a népszavazás résztvevőit, nyilatkozzanak lapunknak, kérésemet elutasították. Már-már feladtam, amikor egy elegáns idős hölgy épp tőlem kért útbaigazítást. - Nem, ne gondolja rólam, hogy a 35 százalékosok táborába, a Mečiarékhoz tartozom. Most sem azért jöttem, hogy részt vegyek ezen a népbutító játékon. Mást akarok. Látni, vajon a szomszédságomban lakó, valamikori és mostani vörös kiskirályok eljönnek-e. Amikor a 80-as évek végén a fiam elhagyta az országot, féijemet kitették az állásából. Nagyon a szívére vette, meg is halt agyvérzésben. A 89-es társadalmi változások után gyermekem úgy gondolta, hogy hazajön. Magáncéget alapított, jó sora volt. Most a halálán van. Tavaly megállapították, hogy leukémiás. Bíztunk abban, hogy esetleg csontvelő-átültetéssel segítenek rajta. Az orvosok pénzhiányra hivatkoztak. Régi barátai Németországba vitették, talán időben még... Megkérdezném a népszavazás kezdeményezőitől, miért van 60 millió az. értelmetlen kérdezz-felelekre, és miért nincs a betegellátásra?! Az idős hölgy igazához nem fér kétség. A népszavazás költségeiből, a 60 millióból fedezni lehetne 60 rákos csontvelő-átültetését. Ennyi pénzből javulhatna a kórházak műszerezettsége. El kellene érni, hogy a népszavazást indítványozó pártok és mozgalmak a 60 milliót saját pénzükből fizessék ki, hiszen minden választóért 60 korona fejpénzt kaptak, tette hozzá az idős hölgy... Úgy legyen. Hiányolták a magyar szavazólapokat Gömörben sem szenteltek olyan figyelmet a szombati népszavazásnak, mint három héttel korábban a parlamenti választásoknak. A medvesaljai falvakban röviddel a szavazóhelyiségek bezárása előtt csupán a választásokra jogosult polgárok 15-20 százaléka járult az urnák elé. Kivétellel is találkoztunk, este hét órakor például Almágyban a polgároknak már majdnem a fele élt szavazati jogával. A megkérdezettek közül sokan hiányolták a magyar szavazólapokat, illetve az erre vonatkozó falragaszokat. Többen a szavazóhelyiségben kéllek bővebb felvilágosítást arról, mire vonatkozik a referendum. A népszámlálási adatok feldolgozásában részt vett többek között dr. Puntigán József, a losonci számítóközpont munkatársa, aki tájékoztatásunkra elmondta, hogy már éjfél előtt betáplálták a Nagykürtösi, a Losonci, a Rimaszombati és a Rozsnyói járásból kapott adatokat, s éjfél után egy órakor már ismerték az eredményt. A feldolgozók, a statisztikusok és a választási bizottságok tagjainak egyöntetű véleménye az volt, hogy az adatokat fölösleges a régiókból még az éjszaka folyamán személyesen Pozsonyba juttatni, amikor a telefaxon elküldték a központi népszavazási bizottságra. Néhány érdekes részadatot is a rendelkezésünkre bocsátott. A Rozsnyóijárásban a lakosság 24.9 százaléka járult urnák elé. A Rimaszombati járásban a szavazásra jogosult 71 837 lakosból 18 862 élt szavazati jogával, tehát a polgárok 26,25 százaléka. A Losonci járásban a 70 405 lakosból 13 238-an (18,8 százalék) a Nagykürtösi járásban pedig a 34 132 választásra jogosult polgárnak a 23,69 százaléka, tehát 8089 polgár adta le szavazatát. A Nagykürtösi járásban legkevesebben Nagycsalomján járultak urnák elé, az 516 szavazásra jogosult polgárból csupán öten. Tehát csak a szavazóbizottság tagjai. - Ebből is egy szavazat érvénytelen volt. A járásban legnagyobb részvételi arányt 88 százalékot Prusnikon regisztrálták. Suché Brezovon (71,6 százalék), Chrtanyban (71 százalék), majd Pravicán (59,7 százalék). Arról nem értesültünk, hogy valamelyik párt vagy politikai mozgalom különösebb aktivitást fejtett volna ki a népszavazás érdekében, de arról sem hallottunk, hogy valahol bojkottálták volna. Csend, nyugalom A Rozsnyói járásban a választópolgárok sehol nem tolongtak a szavazóhelyiségek előtt, általában meglehetősen gyér volt a részvétel, szombaton délután a járási hivatal épületében jártam, ahol a népszavazást felügyelő járási bizottság székelt. Az épületben csend,, nyugalom uralkodott, sehol az a sürgés-forgás, amely a közelmúltbeli parlamenti választások idején jellemző volt ugyenerre a helyre. A járási népszavazási bizottság elnökét éppen elmenőben találtam, az egyik faluba készült ellenőrzésre. Érdeklődésemre csak annyit mondott, minden mindenütt rendben folyik. A bizottság jegyzőkönyv-vezetőnőjétől sem tudtam meg többet, ő ugyanis különféle törvényekre hivatkozva rövid úton kiutasított a épületből. Fölkerekedtem hát, hogy két helyszínen lássam, miként folyik a népszavazás. Szalócon este hét óráig a választópolgárok nyolc százaléka vett részt a szavazáson. Szilicén megvártam az esti tíz órát, az urna fölnyitását is, kiderült, ott a járási átlaghoz képest viszonylag magas volt a részvétel: a csaknem 500 helybéli választópolgár közül 179-en mentek el szavazni. Egyébként a járás java része ignorálta a fölöslegesnek tartott népszavazást. „Nem igen hiszek benne..." - Ami a küldöttségeket, a lebonyolítást illeti, szavazni lassan megtanulunk, hiszen számítógépeink vannak, meg az országnak is futja még rá a költségvetésből, de abban nem vagyok biztos, hogy a tisztességes politizálás, a tisztességes üzleti és gazdasági tevékenység is olyan gyorsan meghonosodna nálunk, s egyáltalán, mindenütt a világon. No persze, nem szabad feladni a reményt, tenni kell az igazságos vagyonelosztásért is valamit. Csak kérdés, úgy kell-e tenni, mint mi tesszük! - nyilatkozta kérdésemre szombaton este az egyik kassai szavazóhelyiség előtt egy középkorú férfi. Azt nem árulta el, hogy igennel, vagy nemmel szavazott-e, de azt megjegyezte, nincs meggyőződve arról, hogy a privatizációban felhasznált pénzek eredetét részrehajlás nélkül, abszolút igazságosan felülvizsgálhatná, elbírálhatná itt valamilyen bizottság. Ha pedig kiderülne, hogy a törvények voltak rosszak, hiányosak, akkor ugye a törvényhozókat is felelősségre kellene vonni! Kérdés, visszamenőleg hány parlamentet, hány kormányt...?! - zárta le véleményét a riportalany. (péterfi, farkas, klinko gazdag) Göncz: Szívünk mélyén izzik a forradalom (Folytatás az I. oldalról) Mint ahogy a Magyar Rádió jelentette, délelőtt a Rákoskeresztúri temetőben tartott megemlékezésen a parlament elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a „harcokat békévé olája az emlékezés". így összegezte a gondolatsort, amelyben a nemzeti megbékélést sürgette. Gál Zoltán szerint 1956-ot csak a maga összetettségében és bonyolultságában szabad megítélni, hiszen sokszor jószándékú emberek kerültek szembe egymással egy jobb világért. „Nem lehel a mindenkori politikai hatalom feladata, hogy igazságot tegyen abban, mi is történt 1956-ban. Viszont feladatunk gondoskodni a köztünk élő hősökről, a mártírok utódjairól", mondotta. Felszólított mindenkit, ha egymámással szemben álltak is, ne a múlt, hanem a jövő domináljon. Beszéde után az államfő és a miniszterelnök helyezte el a megemlékezés virágait. Délben a parlament Kupolatermében Göncz Árpád adott át kitüntetéseket a forradalom emlékére. Kossuth-díjat kapott Faludy György író, költő, műfordító, Fischer Annie zongoraművész és Gábor Miklós színész pedig átvehette a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal. Több mint százan részesültek a Középés Kiskereszt elismerésben, köztük Psota Irén, Kabos László, Garas Dezső, valamint a tudományos, kulturális élet, a hadsereg több képviselője. Emléktáblát avattak a Magyar írók Szövetsége székházának falán, s a megjelent írókat köszöntve a köztársasági elnök azt hangoztatta, a nemzeti célok szolgálata és az irodalom mindig összefüggött egymással. 1848 előkészítői is a fiatalok és az írók voltak, 1956-ban kommunista és nem kommunista fiatal írók együtt érezték teljes bizonyossággal, mi forr az idők mélyében. I94S zsarátnoka fellobbant 19Sóban is - fogalmazott az elnök.. Az Országgyűlés épülete előtt délután ünnepi műsort tartottak Hozzon egy mécsest a hősök emlékére címmel. Emberek százai jöttek, hogy a parlament főlépcsőjén helyezzék el a megemlékezés gyertyáját. Este az Operában rendezett díszelőadáson a köztársasági elnök mondott beszédet. Az államfő, az egykori résztvevő némi keserűséggel állapította meg, „sikerült kihűtenünk a forradalmat", s kihasítani belőle kinek-kinek azt, amit éppen kamatoztatni akar. Ám leszögezte, az igazságot ezután a nép elől nem lehet elhazudni. „Pillantsunk csak önmagunkba, valahol a szívünk mélyén, mindannyiunk szíve mélyén ott izzik a forradalom, valamennyi forradalom zsarátnoka ". Politikai borbántalmak Kár, hogy a Szlovák Televízió Lépések című vasárnapi kerekasztal-beszélgetését nem tarkítják olyan bejátszások, melyek ennek a műsornak kissé a történetéi is felidéznék E viták nem ritka meddősége, a süketek párbeszédére emlékeztető „ véleménycsere " légköre tenné azt ugyancsak szükségessé. Erre kellett gondolni tegnap is, amikor a meghívott politikusok úgy tettek, mintha u mostani, megfeneklést ígérő kormányalakítási kísérleteknek nem lettek volna előzményeik Mégpedig olyanok, amelyek a korábbi, a szóban forgó műsorban látott szereplésükhöz kapcsolódnak Egyes pártkorijéusok arról igyekeztek meggyőzni bennünket, hogy nincs ok az aggodalomra, a kormányalakítás hosszadalmas egyeztetésekkel jár a nyugati demokráciákban is. Igaz, Mikuláš Dzurinda azért utalt a különbségekre, jelesül arra, hogy Nyugaton egy kormányválság mögött is viszonylag stabil politikai és gazdasági struktúra húzódik meg. Jó lett volna, ha ezt a gondolatot - bár most is, mini mindig hosszasan beszélt - bővebben kifejtette volna: utalt volna arra, hogy a Nyugatot jellemző fenti körülmény mikénl hat ki a pártok választási csatározásaira. A választók számára ugyanis ott nyilván némi biztonságot jelent, hogy megbízható szakapparátus gondoskodik a gazdasági-szociális állapotok szabályozásáról, még ha éles irányváltásra kerül is sor. Nálunk azonban a választási fogások a szó valódi értelmében a gondok orvoslásáról terelték el a figyelmet. Emlékezzünk csak vissza jónéhány kerekasztal-beszélgetésre, miként is vált a pingpongszerű vááaskodás és magyarázkodás teljesen érthetetlenné a nézők számára. Az érvek elvesztették valós eredendő hatóerőjüket, röpködlek a semmitmondó számadatok, a régi és új kormánygarnitúra tagjai okolták egymást mindenért - áttekinthetetlenül. Ne csodálkozzunk ha ilyen helyzetben eluralkodik az irracionális várakozás, hogy majd messiásokként csodákat művelnek azok, akik leginkább táplálják a hitet. S most, amikor a választók felelősséget és tetteket várnak, a politikusok mintha megszeppentek volna. Miközben azért mindenen marakodnak konstruktív, a pártérdekeken felülemelkedő magatartást ígérnek Csakhogy ehhez, a DSZM egyik-másik vezetőjének ki kellene bújnia a bőréből, ami csak a mesében történhet meg. De a többi párttól is követelne legalább annyit, mint amit egy kiadós nyári leégés után az arcbőrhámlás jelent. Mert ez, mini tudjuk, nemcsak a küllemnek ári, hanem meglehetősen kellemetlen viszketegséget is okoz. • • (kiss)