Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-22 / 245. szám, szombat

1994. OKTÓBER 22. ÚJ SZÓ ÉRDEKESSÉG 5 Az oldalt szerkesztette: GÖRFÖL ZSUZSA Válóok: Mezítelen konyák Egy tel-avivi rabbi úgy rendelkezett, hogy amennyiben egy feleség nyilvános helyen könyéken felülre gyűri föl ruhájának ujját, nos, ebben az esetben a férj akár el is válhat tőle. Az ortodox zsidók nagy része kitart amellett, hogy a nőknek szemérmük jeleként le kell fedniük könyöküket. A ruhaujjnak el kell érnie a konyákét, sőt mi több, takarnia kell a könyék egészét. - Ha egy feleség az utcán - akár forró nyári napon is - felfedi karját, férje jogcímet szerez a válásra - szögezte le a szigorú rabbi. Futva is olvashatnak Új üzletág indult virágzásnak Amerikában, mégpedig könyvek kiadása magnókazettán, eredeti néven: audio books. Az ötletért elsősorban a walkman és az autómagnó a felelős, hiszen amennyit széles körben való elterjedésük lendített a zenepiacon, az magyarázza a könyvkazetták népszerűségét is. Lehet tehát már akár futóedzés közben is „olvasni". A kaze'tták átlagosan 17 dollárba kerülnek, akárcsak a kemény kötésű könyvek, amelyekből tavaly 1,2 billió dollárnyi mennyiséget értékesítettek. 40 százalékkal többet, mint a korábbi években. Érdekesség, hogy ismert filmsztárok egyre szívesebben vállalkoznak a narrátorszerepre. Sharon Stone is, aki a közelmúltban írt alá szerződést a The Scarlet Letter fölolvasására. Az irodalom klasszikusait pedig kizárólag világhírű sztárokra bízzák a kiadók, mint Whoopi Goldberg, Glenda Jackson és Michael York, akik Dickens- és Shakespeare-adaptáción dolgoztak legutóbb. A népszerű rádiószemélyiségnek. Rush Limbaugh-nak sem jelent kis pénzt az új üzletág, hiszen a könyvalakban már korábban nagy sikert aratott talkshow-ja kazettán ez idáig több mint 300 ezer példányban kelt el. A módszer ellenzői leginkább a drasztikus vágások ellen ágálnak, hiszen a legtöbb könyv két kazettán, alig négy óra alatt „kiolvasható", de attól senkinek nem kell taitania, hogy az új módszer valaha is kiszoríthatja az igazi élményt, a könyvet a piacról. Akárhogy is, azt azért meg kell hagyni, hogy négy óra Doctorow még kazettán is több, mint a semmi, arról nem is beszélve, ha a másik lehetőség: nézni az előtted lévő autó féklámpáját... (Mai Nap) Brando és Monroe Volt idő, amikor ők voltak Hollywood két legnagyobb sztárja, s a közvélemény árgus szemekkel figyelte minden lépésüket. Mint most Marion Brando memoárkötetéből kiderül, volt is mit figyelni: Brando és Marilyn Monroe valóban évekig találkozgattak. A Monroe halála előtti napokról Brando így ír: „Egyszer felhívott, hogy vacsorázzunk együtt. Nekem már más ter\'eim voltak, de megígértem, hogy a következő' héten visszahívom. Azt mondta, jó lesz, de két vagy három nap múlva már halott volt." Brando, aki saját bevallása szerint jól ráérez a vele kapcsolatban levők igazi lelkiállapotára, ezzel összefüggésben könyvében azt írta, hogy Monroe-n a telefonhívás alkalmával semmiféle depressziót nem fedezett fel, ami arra utalt volna, hogy néhány nap múlva öngyilkos lesz. Marilyn Monroe, mint tudjuk, titokzatos körülmények között halt meg: állítólag altatótúladagolásbar., mély depresszóban. Más feltételezések szerint a gyönyörű színésznő nem öngyilkos lett, hanem a Kennedy elnökhöz fűződő kapcsolata miatt az amerikai titkosszolgálat gyilkoltatta meg. Ahogy dr. Czeizel Endre látja Micsoda szégyen! Pánikban a gyomorpárti franciák Aki igazi, hamisítatlan francia konyhára vágyik, az lassan jobban teszi, ha az asztali örömöknek ezt a híres-neves fajtáját nem Franciaországban keresi. Kivételt csak a legnevesebb - és szinte megfizethetetlen - vendéglők képezik. Több tekintélyes francia lap és közvélemény-kutató intézet egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy a franciák eléggé el nem ítélhető módon felrúgják a hagyományos étkezési szokásokat. Legkedvesebb ételük immár a zöldségsaláta és a bolognai spagetti. Az ínyencek sem a régiek: már csak 40 százalékuk iszik az ebédhez vagy a csorához bort. Az étkezés híres francia kultúrája is kihalásra van ítélve. Hiszen szó nem lehet asztali szertartásokról ott, ahol a lakosság kétharmada vacsorázás közben a tévét nézi ahe1 y e 11, hogy a tányérjára figyelne. Igaz, a franciák 68 százaléka még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy a szokott időben ülhessen asztalhoz, de a háziasszonyoknak már csak a 47 százaléka tesz abroszt az asztalra, s alig minden ötödik ad a terítékhez szalvétát. S ami a legelkeserítőbb: a háziasszonyokat nem érdekli a konyhaművészet. Készételek, tésztafélék, egy szelet sonka és joghurt helyettesíti manapság az egykori lakomákat. Ami végképp megdöbbentő: a franciák 15 százaléka terhes kötelességnek tartja az evést, s szeretne mielőbb túl lenni rajta. A gallok földjének utolsó ínyenceit az ájulás kerülgeti, ha rágondolnak: a francia háztartások többségének étlapján ott szerepel az arab kuszkusz és az amerikai hamburger sültkrumplival. Mi\ csoda t szegyen! (GZS) DSS a lányok génje Természetesen nem ,Jejlődési rendellenesség" következtében ahogyan eddig a tökéletességüktől eltelt férfiak állították -, hanem egy eddig nem ismert génnek köszönhetően születnek lánygyermekek. Az ismeretlen, DSS-nek keresztelt gén meglétét egy olasz kutatócsoport tárta fel egy tudós hölgynek, Giovanna Camerino professzornak, a Paviai Egyetem genetikai kutatólaboratóriuma vezetőjének irányításával. A DSS gén meglétének feltárása rendkívül komoly előrelépés, mivel a tudomány még mindig elsősorban csak találgat a nemek kialakulásának módját és okát illetően. Eddig csak az SRY gén létéről és működéséről tudtak. Ez a „fiúgén", s ha az embrió fejlődésének hatodik hetében működésbe lép, akkor a születendő gyermek fiú lesz. Ennyi ismeret birtokában úgy vélték, hogy a női nemi jelleg kialakulása az. SRY gén „tétlenségének" az eredménye. Camerino professzor asszony és kis csapata most azt mutatta ki. hogy szó sincs erről: létezik egy „lánygén" is, s ha az kezd működni, akkor lesz az újszülött lány. A DSS gén felfedezése a kromoszómák szerepéről vallott nézeteket is forradalmasítja. Ez a gén az X kromoszóma rövidebbik szárán helyezkedik el, tehát az sem igaz, hogy a gyermek nemének kialakulásában csak az apa XY kromoszómái játszanak aktív szerepet. A felfedezés - mint már annyi esetben - tulajdonképpen a véletlennek köszönhető. Az olasz kutatók arra a genetikai rendellenességre próbáltak magyarázatot találni, hogy férfikromoszómákat öröklő személyek miért érzik magukat valójában nőnek. A „tettes" után nyomozva találták meg a DSS gént. Arra viszont továbbra sincs semmilyen elfogadható magyarázat, hogy egyes esetekben miért az SRY, más esetekben miért a DSS gén lép működésbe. A természet ezt a titkát nagyon féltékenyen őrzi. Az analóg állatkísérletek során eddig jórészt csak annyit sikerült feltárni, hogy az alligátoroknál a születendő utód nemére befolyással van a levegő hőmérséklete. Az olasz kutatók eredményét érthetően nagy érdeklődés fogadta, ám a dicséretek elkönyvelése mellett egyvalami miatt szinte védekezniük is kell. A „lánygéneket" fellelő héttagú csoportban hat nő van, s az egy szem férfi is csak kiegészítő kutatásokat végzett. „Ő etette a kísérleti malacokat" - fogalmazott tréfásan Camerino professzor asszony, aki a feminizmus ki nem mondott vádjára azt válaszolja: „ Végül is nem a pete, hanem a here működésének kutatása volt a kezdeti célunk..." (Bes. N) Párizsban kezdődött a történet Százéves sztriptíz A meztelenség egyidős az emberrel, s persze vannak olyan elfoglaltságok, amiket legalábbis nagyon nehezen lehet felöltözve végezni- A hivatásszerű vetkőzés viszont mindössze százéves múltra tekint vissza. Talán senkinek sem okoz meglepetést, hogy - mint oly sok más ledérség -ez a divat is a fények városából indult világhódúó átjára. A párizsi lapok 1894 nyarán számoltak be az első hivatásos vetkőzésről. Mint ezekből a híradásokból kiderül, kezdetben a vetkőzés nem mint magáért való produkció hódított. Valamennyi számnak volt egy története, amit elmondott, és ami igazolta a „meztelen valóság" megmutatását. Mutatóban néhány az egykori „címek" közül: „Orvosnál", „Lefeb'éshez készülődve", „A próbafülke" - és még hosszan sorolhatnánk. Talán a leghumorosabb, melyet azóta sem sikerült túlszárnyalni, a legelső vetkőzőszám címe volt, mely így csengett: „A bolha". Ma mára vetkőzéshez sincs szükség alibire, így marad a sokkal prózaibb kivitel, egyre rafináltabb koreográfiával és levetnivalókkal körítve. ' (M—p) • Vajon tényleg az orvostudomány új, ígéretes lehetőségéről van szó? - kérdeztük dr. Czeizel Endre orvosgenetikust. Az ismert szakember - mint mondta - nem igazán szereti az efféle kérdéseket. Ondóbank igen, petesejtbank nem? El szabad-e távolítani a baleset során elhunyt nők petesejtjét, hogy mesterséges megtermékenyítésre használják föl? A kérdésről számos nyugati országban vitáznak a szakemberek, s most Angliában is érvek, ellenérvek kereszttüzébe került a probléma. Ott ugyanis fölmerült, hogy akár egy nyolcéves donor kislány petesejtje is alkalmas lehet más terméketlenségének gyógyítására. A tekintélyes Brit Orvosi Társaságnak nincs fenntartása a petesejt bank létrehozásával kapcsolatban: úgy véli, ez lehet az egyedüli megoldás, hogy a gyermekre vágyó, meddő nőkbe egészséges petesejtet ültessenek be. - Zavar, ha ezt a témát valami indulattól fűtött etikai perpatvarrá fokozzák le. Itt nagyon sok meddő asszony gyógyulásának egyetlen lehetőségéről van szó. Magam is nap mint nap találkozom olyanokkal, akiknek kromoszóma-rendellenesség miatt eleve hiányzik mindkét petefészkük, s nem képződik szervezetükben megtermékenyülő petesejt. így születtek, de ettől függetlenül éppúgy nők. mint a többi. Van méhuk, csak általában kissé alacsony termetűek, s nem menstruálnak. A teherbeeséshez viszont petesejtre is szükségük lenne. • De ha már ondóbankok léteznek, miért vált ki ennyi vitát a petesejlbank? - Amerikában, sőt Európában is vannak már petesejtbankok. Ahol viták dúlnak, ott a háttérben egyszerűen az a probléma feszül, hogy az ondóhoz, könnyebb, a petesejthez viszont nehezebb hozzájutni. Tapasztalataim szerint egyébként a nők többsége beleegyezne abba, hogy egy hasi műtét, mondjuk, vakbél-operáció esetén egy bank részére petesejtet is eltávolítsanak petefészkéből. Ennek nincs semmilyen kockázata, sérülés, károsodás nem érné szervezetüket. Ugyanakkor segíthetnek beteg, meddő asszonyokon. • A heves vita most a gyermekekből történő petesejt-eltávolítás gondolata körül dúl... - Nos, már a magzatban is ott lapul az átültetéshez alkalmas petesejt. Ezt vetéléskor, elhalás esetén fel lehetne használni a meddő asszonyok szervezetébe való átültetésre. Ám ekkor jönnek a morális álproblémák, és hogy az elhalt magzat hozzátartozója beleegyezik-e. Bennem - mint gyakorló orvosban - fel sem merül, hogy ennek kapcsán jogi kérdéseket feszegessek. Kivált, ha arra a tényre gondolok - s nem árt erről is nyíltan beszélni -, hogy az elhalt, elvetélt magzatokat a kórházak megsemmisítik. így elszáll annak a lehetősége is, hogy általuk az orvostudomány segítsen az arra rászorulón... (FEB)