Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-22 / 245. szám, szombat

1994. OKTÓBER 2539. ÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2539 Magyarország A kisebbségi önkormányzatiság feltételei (Budapesti hír) Magyarországon kisebbségbaráti a légkör, s ebben a légkörben nem elvi, hanem csak gyakorlati akadálya van annak, hogy a nemztiségek területi auto­nómiát alakítsanak ki - mondotta Báthory János, a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal elnökhe­lyettese a kisebbségi önkormány­zatiság magyarországi helyzetéről rendezett konferencián tegnap Bu­dapesten. A tudományos tanácsko­zást a Minoritás Alapítvány Ki­sebbségkutató Intézete és a Mónus Illés Akadémia alapítvány rendez­ete a Friedrich Ebért Alapítvány segítségével. Báthory kifejtette: a kisebbségek politikai autonómiájának feltétele, hogy az eddig politikailag passzív kisebbségi polgárok egyéni aktivi­tása növekedjen. Radá Péter, a művelődési minisztérium etnikai és nemzeti kisebbségi főosztályá­nak vezetője előadásában a kisebb­ségi kulturális autonómia megva­lósulási lehetőségeinek gyakorlati problémáit elemezve úgy vélte, kulcskérdés, hogy a kisebbségi ön­kormányzatoknak milyen befolyá­suk lesz a kulturális, oktatási intéz­mények működésére. Lásztity Pe­rá, a Kisebbségi Kerekasztal ügy­vezető elnöke hangsúlyozta a ki­sebbségek országos szervezeteinek jelentőségét. Véleménye szerint ezek nélkül a szervezetek nélkül a közösségek csak etnikai csoportok maradnának. (KOKES) Hídomlás Szöulban: 32 halott (TA SR-hír) Dél-Korea fővárosá­ban tegnap reggel váratlanul leomlott a Han folyó egyik hídja. Az eddigi je­lentések szerint 32 ember életét vesz­tette. A hídon csütörtök este kezdődtek a helyreállítási munkálatok, de a regge­li csúcsforgalom előtt a hidat ismét megnyitották. A híd középső íve om­lott össze, egy 40-50 méteres szaka­szon. Személyautók, furgonok, sőt egy utasokkal teli autóbusz is a vízbe zuhant. A katasztrófával kapcsolatos rend­kívüli kormányülés után a miniszter­elnök benyújtotta lemondását, ame­lyet azonban Kim Jong Szam államfő nem fogadott el. A kormányfő kérte a baleset átfogó kivizsgálását, s a vétke­sek szigorú megbüntetését ígérte. Az összeomlott híd a Han folyón átívelő 17 híd egyike, s mindössze 15 éve adták át a forgalomnak. William Perry amerikai védelmi miniszter, aki Szöult tájékoztatta az Észak-Koreával kötött és tegnap Genfben aláírt nukleáris megállapo­dásról, sajtóértekezletén azt mondta, nem csökkentik a Dél-Koreában állo­másozó amerikai katonák számát min­daddig, amíg a KNDK nem korlátozza a két Korea közti határon összevont erőit. Az amerikai-észak-koreai meg­állapodást követően azonban az USA és Dél-Korea lemondta az idéi közös hadgyakorlatot, hogy ezzel is enyhítse a feszültséget a Koreai-félszigeten. Enyhülés az Öbölben (TA SR-hír) Mivel enyhült a fe­szültség az Öböl térségében, az ame­rikai kormány úgy döntött, az eredeti tervekkel ellentétben nem küldi oda a 19 ezer tengerészgyalogost, 6 darab B-52-es bombázót és 12 darab F­112-es harci repülőgépel. A döntés ellenére ezek az erők harckészültség­ben maradnak - jelentette be Howell Estes tábornok. A térségben viszont ott marad a 13 ezer gyalogos, 274 re­pülőgép és egy repülőgép-anyahajó. Dél-Tirol panasza Dél-Tirol vezetése azzal vádolja a Berlusconi-kormányl, hogy a jövő évi költségvetési törvénytervezettel megsérti a Bolzano számára garan­tált különlegs gazdasági jogokat. Az Olaszország és Ausztria által 1993­ban aláírt megállapodás érdelmében a Dél-Tirolban befizetett adó 90 szá­zaléka visszakerül a tartomány költ­ségvetésébe. A Berlusconi-kormány azonban a hatalmas költségvetési hi­ányra és a közteherviselés elvére hi­vatkozva, most a nemzetközi meg­állapodásban rögzítettnél nagyobb összeget akar elvonni Bolzanótól. A Dolomitén című német nyelvű tarto­mányi lap szerint az elvonás elérheti a kétezermilliárd lírát is. „Senkit sem akarok zsarolni, de a kormány ezzel a lépéssel az autonó­mia ellenségei alá ad lovat. Bíráló­ink mindig azzal érveltek, hogy nem szabad hinni Rómának" - jelentette ki Luis Durnwalder, Bolzano tarto­mányi tanácsának elnöke, a Dél-tiro­li Néppárt (SVP) vezetője. (N) Bondarcsuk búcsúja Utolsó alkotását, a Borisz. Godu­noval nyolc évvel ezelőtt forgatta. Azóta nem hallottunk róla. Talán úgy érezte, mindent elmondott már, ami fontos volt számára, amit meg akart osztani másokkal is. Az is lehet, voltak még tervei, csak in­kább hallgatott. Mert úgy érezte, abban a felbolydult, darabjaira hul­lott nagy országban, a zűrzavaros viszonyok közt vajon mit tudna üzenni az embereknek? Mi az, amivel reményt tudna önteni e bo­rúlátó századvég embereinek szív­ébe? Persze, az sem lehetetlen, hogy öreg korára az ő szívébe is befészkelte magát a jellegzetes, csendes orosz fájdalom. Ványa bá­csi lett maga is, s lemondóan le­gyintve, vállán hetvenöt évével úgy döntött: köszöni szépen, elég volt. Ö most akkor elmegy. Távozását is úgy rendezte, ahogy annak idején a filmjeit. Fölösleges feltűnés, hatásvadászat nélkül. Mert melyik hónap lett volna rá alkalma­sabb, hogy búcsút mondjon, ha nem ez a melankolikus október, amikor az elmúlás állandóan itt kísért körü­löttünk: a fáradtan lehulló falevelek­ben, a vigasztalanul sivító, hideg szélben. Hagyott azért maga után öröksé­get: élete munkáját. Emlékezetes színpadi alakításait ugyan már végér­vényesen magával vitte a múlóidő, de a celluloidszalagok megőrzik Szergej Bondarcsuk nevét az ulókor számára. A Széttört bilincsek, az Emberi sors, az Oscar-díjas Háború és béke, a Waterlooi csata rendezője méltóképpen rótta le hódolatát a ti­zedik múzsa előtt. ' M. E. Major Belfastban (TA SR-hír) Patrick Mayhew, az Észak-Írország ügyeiben illetékes miniszter kíséretében tegnap délelőtt Belfast külvárosába, Starmont Cast­le-be, a brit hatalom észak-írországi székhelyére érkezett John Major. A brit kormányfő megerősítette: kabi­netje folyamatosnak tekinti az IRA által meghirdetett tűzszünetet, ami feltétele annak, hogy megkezdődje­nek a történelmi tárgyalások Nagy­Britannia és a Sinn Fein, az IRA po­litikai szárnya között. Hétfőn Lon­don melletti vidéki házában találko­zik Albert Reynolds ír kormányfővel. Az Ir-sziget északi részén lévő brit tartományban tapasztalható legújabb fejleményeket fogják megvitatni. A hiányzó társadalomrajz 1956. október 23. Aligha panaszkodhatnak újabban forráshiányra az 1956 október-novemberi magyarországi események kutatói. A rendszerváltás óta hétpecsétes titkokra de­rült fény, és a történetírás mintha igyekezne is azokat megosztani a nagyközönséggel. Az évfordulós meg­emlékezések ilyentájt, októberben a nagy napilapok hasábjain a publicisztikai emlékidézésen túlmenő ér­tékes forrásközléseket is tartalmaznak. Az olvasó például tavaly tudhatta meg - ami a szakirodalom­ban már nem volt ismeretlen -, hogy az ENSZ-ben a magyarkérdés miként is vált a szuezi válság körüli hatalmi taktikázás eszközévé. Nyilván lapul még egy s más a moszkvai és a New York-i trezorok mélyén, vagy marad meg sírba szállt, örök rejtélynek. De mindazonáltal úgy tűnik, mintha kezdene megcsap­panni az újabb felfedezések iránti kíváncsiság. Tula­jdonképpen nem is lenne ezen különösebb csodálk­oznivaló, ha arra gondolunk, hogy az 1956-ról élő képhez a közgondolkodásban éppúgy hozzátartoz­nak a múltbeli lerakódások, mint a szinte film­szerűen pergő újkeletű információk. S ugyancsak visszaüt az elmúlt évtizedek sajátos visszássága, hisz a becsületes álláspont azoké volt, akik nem engedtek a nyomásnak, s megkerülték a kérdést, vagy igyeke­ztek átsiklani afölött, amikor az értékelés egyből át­csaphatott önmaga ellentétébe: a periférikus jelenség lényeggé „léptetett elő", avagy megfordítva. Hol volt, s miként nézett ki az a tömegerő, amely meghatározója volt az 1956-os elemi erejű robbanás­nak? Az utcai harcok résztvevőinek szociográfiája és a korabeli magyar társadalom magatartása tudjuk, sokkal bonyolultabb annál, mint hogy egy az egyben azonosítható lenne - a történészek számára legalább­is. Deák István, az USA-ban élő neves magyar törté­netíró Raymond Áront idézve érzékeltette az 1956­os magyar forradalom mozgatóerőinek roppant para­dox voltát. Aron szerint 56 Marx 1848-as álmát val­ósította meg, egy olyan forradalmat, amelyet filozó­fusok vezettek, de amelynek a proletárok voltak a ka­tonái. Azért tegyük hozzá: közöttük mégiscsak ott volt a magyar társadalom egésze, a maga végletekig kiéleződött ellentéteivel és feszültségeivel. Mert a forradalom végül is az az állapot, amikor a társada­lom elveszti tűrőképességét, az indulatok is elszaba­dulnak, előremutató törekvések fordulhatnak visszá­jukra. Gondoljunk csak arra a híradójelenetre, amelyről az utóbbi időben derült ki, hogy teljesen más tartalmat hordoz a maga eredeti formájában, mint ahogy tájainkon a mozikba került. Elég volt egy-két filmes trükk ahhoz, hogy a tiszthelyettes, aki dobtáras géppisztolyával hadonászva próbálta kétség­beesetten elejét venni a lincselésnek, úgy hasson, mintha ő lenne az önmagából kivetkezett bosszúálló prototípusa. Egyéni és esetleges helyzetek mögött vajon mi­ként rajzolódik ki a korabeli megalázott magyar tár­sadalom kollektív magatartása? Hisz jól tudjuk, a fejlődési perspektívák 1956-ban még csak csíra for­májában jelentkeztek, s napjainkban is tanúi lehe­tünk annak az igyekezetnek, mely 1956 párt- és cso­portérdekeknek alárendelődő kisajátítására irányul. Egyvalami bizonyos: a társadalomlélektani mozza­natok szerepe nem becsülhető le. Sőt, minden bi­zonnyal tágabb időszelvényben érvényesülő össze­függések megvilágítását is elősegíti. Ilyesfajta jelzésekkel szolgálhat a Regio című ki­sebbségi szemle legújabb, a napokban megjelent számának egyik közleménye. Szesztay Ádám azokat a magyarországi nemzetiségi törekvéseket vette vizsgálat alá, amelyek az 1956-os forradalomban tör­tek felszínre. Kutatásaiból többek között kiderült, hogy korántsem a legkedvezőtlenebb'helyzetű üldö­zött és meghurcolt nemzetiség, a német hallatta hangját, sőt éppen ellenkezőleg, visszahúzódó maga­tartást tanúsított. A magyarországi szlovákok köré­ben viszont széles körben jelentkezett az anyanyelvi oktatás felszámolására és korlátozására irányuló kö­vetelés. A mai Dabas-Sáriban a szülők például egy 1957-es jelentés szerint „önkényesen szüntették meg a nyelvoktatást". Ami persze, a cikk szerint nem azt jelenti, hogy minden magyarországi szlovák így gondolkodott. Mindenesetre az asszimiláció le­hetőségének ilyen követelése, vagy ha úgy tetszik, az anyanyelvi oktatást a Rákosi-rendszer nyomásával azonosító közérzet sok szempontból elgondolkodta­tó. Messzire vezetne az okok feszegetése, mert ezek, mint a nemzetiségi léttel kapcsolatos gondok, minde­nütt sokrétűek, szerteágazóak és bonyolultak. A pub­licisztika a felszínes megállapításokkal ugyancsak sokat árthat. S mint látjuk, a szálak bogozgatásához az árnyalt társadalomrajz vihet közelebb, ami arra is figyelmeztet, hogy az 1956-ról kialakuló kép sem re­kedhet meg a politika nagy kérdéseinél. KISS JÓZSEF Hétfői bővített számunkban: - MKDM Híradó: Parlamen­ti választások után - helyható­sági választások előtt Rakétatámadások Izrael ellen (TA SR-hír) Tegnapra virradó éjszaka és a reggeli órákban is Li­banon területéről több rakétatám­adás érte Izrael északi részét. Nyilvánvalóan ez volt a megtorlás a dél-libanoni Nabatijeh falu elleni csütörtöki izraeli tüzérségi táma­dásért, melynek során hét személy vesztette életét. Izraeli források szerint a katyusák csak kisebb ká­rokat okoztak, és senki sem sebe­sült meg. Farisz Buaiz libanoni külügyminiszter óva intett az erőszakos akcióktól, mint amilyen a csütörtöki volt. Jackson új(abb) arccal (TA SR-hír) Michael Jack­son arca - ki tudja, hányadszor - ismét új formát kapott. A plasztikai műtétek megszál­lottja most arra próbálja ráven­ni ifjú nejét, Lisa Marie Pres­ley -t, hogy ő is vesse magát alá egy műtétnek, hiszen a sebész a fiatal Liz Taylor másává ope­rálná. Elvis lányának barátai azonban túl kockázatosnak tartják az operációt, úgy vélik, Lisa Marie esetleg úgy nézne ki utána, mint Liz Taylor ma­napság. A barátok egyike így nyilat­kozott: „Michael már annyi műtéten esett át, hogy nem tudja abbahagyni. Ha Lisa Marie-t is sebészhez viszi, előfordulhat, hogy már soha senki, még a saját anyja sem ismeri őt fel." APRÓHIRDETÉS J Köszönt ő • 1994. október 22-én ünnepli 70. szüle­tésnapját SZABÓ ANDRÁS Nemeskajaion. E szép ünnep alkalmából erőt. egészsé­get és hosszan tartó boldog életet kíván: szerető felesége, fiai, menyei, unokái és déunokája. " V-3377 Megemlékezés • Fájó szívvel és soha el nem múló sze­retettel ermléke­zünk a szerető férj­re, édesapára, após­ra és nagyapára, H E R V A Y T I H O K K A -g jjgmfÉt^ < 1 íióspatony ), aki két évvel BHHHH ezelőtt, október 23­án 52 éves korában örökre eltávozott szerettei köréből. Emlékét és szeretetét örökké őrizzük: felesége és gyermekei családjukkal. V-3339 Adásvéte l • Vásárolunk cseh részvényeket! Har­vard, Likfond, Bankovní Fond részvé­nyeit is. Tel.: 095/767 628. V-3247 • Cseh részvényeket vásárolok. Tel.: 0863/825 75. V-3287 • Eladó megkímélt ülőgarnitúra és ebédlőszoba-bútor. Tel.. 0709/946 95. 277 46. V-3368 • Eladó 2 db rottvailer szukakölyök, nagytestű és nagyfejű szülőktől törzs­könyv nélkül. Cím: Váradi László, To­poľníky 243 . V­1 1"^ Vegyes • Pszichografológia tanfolyam indul magyar nyelven. Tel.: 0819/92 111. V-3374 • Lapostetők szigetelését vállaljuk, 120 korona/m 2. Tel.: 0812/24 58. V-3372

Next

/
Thumbnails
Contents