Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-19 / 242. szám, szerda

1994. OKTÓBER 19. ÚJ SIÓ PUBLICISZTIKA 5 Három év alatt rendbetették a vállalatot: Jó kézben a Dunako A konzervgyár. Dunaszerdahely legrégibb ipari létesítménye nemrég még a trencséni Slovlik 6-os számú üzemeként működött. 1990-ben Dunako néven részvénytársasággá alakították át, részvényei a vagyonjegyes privatizáció első hullámában szinte teljes egészében új gazdát kaptak. Az indulás nem volt egyszerű, hiszen az egykori üzemben hiányoztak a vállalati struktúra elemei, ráadásul a konszern felosztásakor örökölt tartozásaik elérték a vállalat alapvagyonának hetven százalékát. .- Sok vállalattal ellentétben az itteni vezetés nem várta tétlenül, kinek a kezébe is kerül a vállalat. Mivel mindannyian már évek óta itt dolgozunk, pontosan ismertük a helyzetet, és kidolgoztunk egy élénkítő programot, amelynek köszönhetően felfelé ívelő pályára állíthatjuk a vállalatot. Ez egyrészt restriktív politikát tartalmaz, amelynek megvalósítása után sor kerülhet a fejlődés szempontjából fontos beruházásokra. Ennek köszönhetően napjainkra sikerült elfogadható szintre csökkenteni az adósságból következő leterheltséget, pénzügyi helyzetünk stabil, és minden esélyünk megvan arra, hogy az következő években a jó vállalatokhoz zárkózzunk fel - vázolja fel az utóbbi években megtett utat Keszegh Pál igazgató. A korábbi kedvezőtlen tendenciák megváltoztatása érdekében a tulajdonosváltás után erőfeszítéseiket elsősorban a magasabb nyereséget biztosító termékekre összpontosították, amelyek iránt ráadásul a piacon is igény mutatkozott. így például abbahagyták a kompótok, fejlesztették viszont a sterilizált zöldségek gyártását. Mivel a készételek iránt csökkent a kereslet, visszafogták gyártásukat, pástétomokat viszont a korábban megszokott mennyiségben állítanak elő. Igyekeztek kihasználni ingatlanaikat is. Ennek első lépéseként az egyik raktárépületben diszkontáruházat nyitottak. Ebben élelmiszeripari és drogisztikai termékeket árusítanak, és a vásárlók itt természetesen olcsóbban juthatnak hozzá a Dunako termékeihez. Az igazgató szerint a diszkontáruház első éve nagyon jól sikerült, a másodikban viszont megmutatkozott a gyakran specializálódott konkurencia megjelenésének hatása. Idén azonban a helyzet újra javult, emellett megnőtt a viszonteladók részaránya, akik ma már a forgalom negyven százalékát alkotják. A vállalat vezetése által alkalmazott restrikciós politikával, vagyis a kiadások minimálisra szorításával, a felesleges raktárkészletek eladásával és nagy odafigyeléssel három év alatt a felére sikerült csökkenteni az induláskor foj- Nagyon szorgos, munkaszerető emberek lakják a falut - állítja Kosztyu Bertalan, a falu polgármestere, aki nem győzi hangsúlyozni, hogy ennek a csaknem színtiszta magyar településnek a lakói nemcsak a saját anyagi javaik gyarapításáért tesznek a megszokottól jóval többet, hanem a közösség életének javításáért is hajlandók voltak - s remélhetőleg még lesznek is - áldozni. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 575 lakosból 563 vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ami a lakosság 98,1 százaléka. Sajnos ez a falu is a kistelepülések sorsára jutott, fokozatosan elöregedett, jelenleg a lakosok csaknem 30 százaléka nyugdíjas. Az utóbbi évek gazdasági nehézségeinek hatására azonban itt is megindult egy kedvező folyamat. Azok a fiatalok, akik egykoron a közeli városokban kínált olcsó bérházak miatt hagyták itt a szülői házat, ma már gyakran anyagi megfontolásból kezdenek visszaszáltógatőnak tűnő hitelterhelést. Ennek ellenére továbbra is rászorulnak a bankokra, főként a szezonnal kapcsolatos költségek finanszírozása igényel rövidlejáratú hiteleket. A nyersanyagok és a csomagolóanyagok rhegvásárlására évente legalább negyvenmillió koronára van szükségük, és ennek egytizedét szokták áthidaló hitelből fedezni. Ezeket mindig pontosan visszafizették, ennek ellenére számukra is kemény tárgyalások előzik meg a hitelfelvételt, sőt az utóbbi időben több új bankkal is kénytelenek voltak felvenni a kapcsolatot. A privatizáció után a Dunako egy ideig még a korábbi kapcsolatok alapján kereskedett, de kénytelenek voltak megtalálni saját megbízható, fizetőképes és nagyobb tételben vásárló partnereiket. A hazai piacon szerencsére kereslet mutatkozik a termékeik iránt, így jelenleg már csak négy-öl nagyobb kereskedelmi szervezettel állnak kapcsolatban, ezekhez kerül produkciójuk több mint háromnegyede. E partnereik megbíznak termékeik minőségében, a Dunako viszont garantálja a szállítási határidők és a szerződött mennyiség megtartását. Partnereik elégedettségének jele az is, hogy előszerződéssel már a jövő évi termékmennyiség túlnyomó részét is lekötötték. Mindez, persze, nem jelenti azt, hogy a Dunako lemondott volna a kiskereskedőkről, de mivel ők nem visznek el komolyabb tételeket, az utóbbi időben inkább a diszkontáruházba irányítják őket. Hasonlóan korrekt kapcsolatokra törekednek az alapanyagtermelőkkel is. - Egy konzervgyár csak akkor működik jól, ha képes előre biztosítani a nyersanyagot. Ezért azután a velünk kapcsolatban álló mezőgazdasági üzemekkel már az előző évben megegyezünk, hogy mire van szükségünk, milyen minőségben és milyen árat ajánlunk. Erről előszerződést kötünk, amelyet azután a piaci viszonyok alapján módosítunk. Elsősorban a dunaszerdahelyi, komáromi és részben a galántai járásbeli szövetkezetekkel vagyunk kapcsolatban, de még a Lévai járásban is van partnerünk. Ennek köszöningózni. Az utóbbi időszakban például négy család, mintegy tizenöt személy jelezte letelepedési szándékát ebben a faluban. A falun mégiscsak könnyebb a megélhetés, sőt a bacskaiak az ellátást tekintve büszkék is lehetnek a falujukra. A vezetékes ivóvíz mellett a közeljövőben adják át a falusi gázvezeték-hálózatot, amely talán nem is lenne érdekes, hiszen annyi gázvezeték épült már ebben az országban, viszont ennek külön története van. - A vezetékes ivóvízvezeték még a hatvanas években elkészült a faluban, a gáz bevezetését azonban csak az utóbbi években határozta el az önkormányzat. Az előző rendszerben megszokott rend alapján azonban hiába vártunk az állami támogatásra, az csak nem akart megérkezni - emlékezett vissza a kezdeti időszakra Kosztyu Bertalan. - A falu költségvetéséből pedig nem telt arra, hogy finanszírozzuk a gázvezeték építését, ezért a lakosokhoz fordultunk segítségért. hetően az idén nem volt gondunk a nyers;inyaggal, sőt, bár szinte teljes kapacitással dolgozunk, még hiánycikknek számító termékeink is vannak mondja Keszegh Pál. A privatizáció során a Dunako részvényeinek 66 százaléka befektetési alapok birtokába jutott, közülük jelenleg a Fundament Investnek van a legnagyobb befolyása. Ez a magyar befektetési alap ugyan csak a részvények alig tíz százalékát birtokolja, de mivel több más alap, például a Credit-Fond és a Credit-Stúrovo is rábízta itteni tulajdonának kezelését, döntő szava van a vállalat irányításában. Az. öttagú igazgatótanácsban a Fundament Investnek négy tagja van, de ebből kettőt a vállalat vezetőinek engedett át, elismerve ezzel, hogy sok mis céggel ellentétben ők a privatizációval kapcsolatos több mint egyéves bizonytalanság idején is képesek voltak hosszú távú érdekek figyelembevételével irányítani a céget. - Úgy hiszem, nagyon jó modellt sikerült kialakítanunk, hiszen az igazgatótanács elemzi a cég helyzetét és meghozza a stratégiai döntéseket, nem szól viszont bele a napi gondok intézésébe - mondja Szomolay Ferenc, a Fundament Befektetési Társaság egyik vezetője, egyben a Dunako igazgatótanácsi tagja. A komoly döntések között szerepel a külföldi tőke bevonása is, amelyet első alkalommal éppen az elmúlt hetek alatt sikerült nyélbe ütni. Ennek keretében Európa egyik legnagyobb konzervdobozgyártó cégével alapítottak A lakosok zöme megértette és elfogadta az önkormányzat által javasolt elképzelést, s összeadták a pénzt a gázvezeték építésére, hiszen ez elsősorban nekik készült. Természetesen a tervezet elfogadtatása még a képviselőtestületben sem ment könnyen, voltak akik ódzkodtak a gondolattól, hogy egy ilyen lakossági kölcsönbe belemenjenek. A többség azonban elfogadta, s ennek alapján az elkövetkező években a falu majd adóleírás formájában fogja törleszteni ezeket a kölcsönöket. A 4 km hosszú gázvezeték építéséből a helyi mezőgazdasági szövetkezet is kivette részét, állítja a polgármester. Pedig a mintegy negyven személyt foglalkoztató gazdaság az ágazat egészére jellemző gondokkal küszködik maga is. Természetesen a gázvezeték építése mellett a falu életének egyéb gondjai is megoldásra vártak. Az önkormányzat például nem hagyhatta figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a helyi két tanerős magyar tannyelvű alapiskola számára is erkölcsi kötelessége biztosítani az alapvető működési feltételeket, akárcsak a helyi óvoda üzemeltetéséhez. Noha azok szervezésileg nem tartoznak az önkormányzatok jogkörébe, bár az előrejelzések szerint rövidesen közös vállalatot. A Dunako ezzel kihasználja egyik, már évek óta üresen álló gyártócsarnokát, és szállítási költségek nélkül jut hozzá a konzervdobozokhoz. Ráadásul a partner által szállított technológia valóban modern, így például tépőzáras dobozok gyártására is alkalmas. Már megkezdődött a gépek szerelése, terveik szerint a jövő év elejétől már termelni is fognak, száz újabb munkahelyet teremtve ezzel Dunaszerdahelyen. Látogatásunk során Keszegh Pál fontosnak tartotta kiemelni beosztottjai hozzáállását. Ők ugyanis azonkívül, hogy különösebb rábeszélés nélkül a Dunakóba fektették be vagyonjegypontjaikat, egyébként is pozitívan viszonyulnak munkahelyükhöz. Ennek szép példája volt a kezdetben elengedhetetlen restrikciós intézkedések fogadtatása is, amelyek bizony a bérezést is érintették. Mert hiába nőtt az átlagkereset háromezerről ötezer koronára, azóta a megélhetési költségek is jóval megugrottak. Az alkalmazottak annak idején megértették a megszorítások szükségességét, és most, amikor már lassan lehetőség van a fizetések emelésére, lényegében ugyanaz a gárda dolgozik a gyárban, mint három évvel ezelőtt. A Dunako a múlt évet veszteséggel zárta, és részvényei sem tartoznak az értékpapírpiac sztárjai közé. A cég vezetői azonban elégedetten nyugtázzák, hogy már eddig is sikerült fenntartani a foglalkoztatottságot. Sőt, biztosak abban, hogy hosszú távra tervezett, átgondolt munkával felszámolják a múltból örökölt terheket és képesek lesznek beruházni a szükséges új technológiába, vagyis egy jól működő élelmiszeripari üzem jelent majd biztos perspektívát a környék meghatározó ágazatának, a mezőgazdaságnak. TUBA LAJOS úgyis visszakerülnek a falvak hatáskörébe. Ez a gázvezeték minden bizonnyal nem épült volna meg, ha nem lett volna példaértékű a lakosok összefogása, ha nincs a falu élén olyan vezető, aki szívügyének tekinti a település fejlesztését. Volt, s vélhetően lesz is olyan közösségi tartás az itt élő emberekben, hogy a falufejlesztés további tervezett feladatait is sikerül megvalósítaniuk. Mint ahogy megvalósult a hősök emlékműve, az autóbusz-váró, a villanyoszlopok cseréje, a telefonhálózat felújítása, a környezetkímélő szeméttelep létrehozása. A tervek, amelyek szorosan kapcsolódnak az eddigi feladatokhoz. már az elkövetkező időszakra is készek. Elsősorban az itt élők egyéni boldogulásának jobb feltételeit szeretnék megteremteni, de nem feledkeznek meg a közösségi célokat szolgáló létesítményekről sem. A községi hivatal korszerűsítése, a kultúrház, a könyvtár, az iskola és az óvoda gázfűtésének megoldása is ezt a célt szolgálja. Látva az itt élők igyekezetének eredményeit, biztos vagyok benne, hogy e kis létszámú közösség, amely már eddig is bizonyította, hogy a nehéz gazdasági feltételek között is megtalálja a megoldást a felmerülő gondokra, az elkövetkező években is sokat tesz majd mind anyagi, mind pedig szellemi gyarapodásáért. A megmaradásnak ugyanis nemcsak anyagi vonzatai vannak. Bacskában ma már tudják, hogy a sok munkának közösen könnyebben a végére járnak T. SZIL VÁSSY LÁSZLÓ „Faragtuk jószívvel..." Keresztek, fejfák, emlékoszlopok. Várhosszúréten, a templomkertben állították és szentelik fel őket október 23án az ott nyugvó, a II. világháború harcaiban elesett magyar katonák emlékére. A Rozsnyóhoz közeli Hosszúréten van a környék legnagyobb magyar katonatemetője. Hogy pontosan mennyi, harcban elesett magyar nyugszik itt, nem tudják a falubeliek sem. Annyi bizonyos, hogy több tucat magyar honvéd nyert örök nyughelyet a várhosszúréti templom kertjében: 194445 telén, amikor is e vidéken hat hétig állt a front. Az akkor elesett magyarok és németek egy részét az itteni • templomépület mellé temették. A 42 német halottat - kiknek egyébként neve is ismert volt - idén, egy kormányrendelet alapján exhumálták és elszállították. A falubeliek pontosan nem tudják, hová vitték őket. Valamelyik nagy hazai katonai tömegsírba kerülhettek. A magyarokat a helyükön hagyták. Egy-két kivételtől eltekintve olyan elesettek ezek, akiknek ma már a nevét sem lehet megállapítani. A falu kezdeményezésére magyarországi segédlettel most megpróbálják majd megállapítani, kik nyugszanak e tömegsírban. Kettőnek már ismert a neve, az ő hozzátartozóikat meg is hívták a vasárnapi emlékműavatóra. A várhosszúréti születésű Ulman Gábor már régóta dédelgette annak tervét, hogy ezeknek a magyaroknak emléket kellene állítani. - Mindig a szívem vágya volt, hogy miután itt születtem, valamit készítsek falumnak is. Ez az első olyan munkánk, amely szülőfalumban köztéren lesz látható. Munkákat mondok, mert a faragás nem egyedül az én munkám. Nagy örömömre szolgál, hogy kialakult itt egy kis fafaragó közösség, amely már hosszabb ideje együtt dolgozik. Elsősorban Pekár József szepsi fafaragó barátomat említeném, akivel már többször, hosszú napokat dolgoztunk együtt. Sokat segített a falubeli Kórintus Gábor és a nem várhosszúréti Kristóf Tibor is. Az egyik kopjafa hátuljára felírtuk: „Faragtuk jószívvel, becsületből 1994 őszén, a várhosszúréti önkormányzat segedelmével". Közös munka volt ez, közös kezdeményezés a helyi önkormányzattal is, akik minden támogatást megadtak munkánkhoz. Ók vásárolták a faanyagot, Soltész Sándor polgármester pedig még a tulajdonképpeni faragásban is segített - mondja a jelenleg Rozsnyón élő, de szülőfalujába visszatelepülni készülő Ulman István, aki egyébként elnöke a Csemadok Rozsnyói Területi Választmányának. Szüleinek hosszúréti udvarán beszélgetünk, ahol a több méter magas kopjafák, keresztek, fejfák tíz nappal az ünnepség előtt már csaknem készen állnak. Arra várva, hogy a templomkertben felállítsák őket, s hogy monumentális kompozíciójukkal, kegyelettel ne csak a halálra emlékeztessenek, hanem egyúttal jelképei legyenek a várhosszúréti összefogásnak- El kell mondani, hogy Pista és barátai a több hetes munkát teljesen ingyen végezték - egészíti ki Ulman Istvánt a faragásnál ugyancsak jelen levő Soltész Sándor polgármester. Majd közösen arról beszélnek, milyen újabb terveket forgatnak még a fejükben: - Az október 23-i emlékműavató ünnepség elképzeléseink szerint a tulajdonképpeni főpróbája lenne a jövő nyáron, a várhosszúréti búcsú idején rendezendő falunapoknak, melynek szeretnénk a hagyományát is megteremteni. Erre a több napos rendezvényre, melyre kulturális és sportprogramokat egyaránt tervezünk, meghívnánk a hazai és a határon túli baráti települések vezetését és polgárait is, s természetesen nem feledkeznénk meg a mi szűkebb környékünk falvairól sem. Célunk, hogy a falunapok által közelebb kerülhessen egymáshoz a vidékünk magyarsága. - Nekem ezen kívül is van még egy tervem - fűzi hozzá Ulman István. - Jó lenne itt, a.barlang melletti üdülőben nyaranta egy fafaragó-alkotótábort szervezni. Úgy, hogy az itt készült faragványok, elképzeléseim szerint jobbára köztéri szobrok, Várhosszúréten maradnának. KLINKO RÓBERT Közösen könnyebb a munka Gázvezeték Bacskában lakossági kölcsönből Sok a munka, mint Bacskában - ez a szólás járja Bodrogköziben, utalva a Királyhelmectől alig pár kilométerre fekvő kis település lakóinak munkaszeretetére. Közismert tény ugyanis, hogy az itt élő emberek zöme jó néhány környező településtől eltérően nem kocsmázik, a többség a földműveléssel és háziáji kistermeléssel próbálja meg kiegészíteni az utóbbi időkben egyre gyengébben csordogáló jövedelmeket. Dunako termékek - nagy részük már jövőre is gazdára talált (a szerző felvétele)