Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-13 / 237. szám, csütörtök

1994. OKTÓBER 13. ÚJ SZÓ DOKUMENTUM 9 A helyhatósági választásokról szóló törvény (Folytatás a 8. oldalról) (4) A szavazólapok átvétele után a választó belép a szavazófülkébe. A választó itt a borítékba betesz egy szavazólapot a községi (városi) képviselő-testület választására és egy szavazólapot a község polgármesterének (főpolgármesterének) választására. A községi (városi) képviselő-testület választására szóló szavazólapon a sorszámok bekarikázásávál jelzi, mely jelöltekre adja le szavazatát. A választó legfeljebb annyi jelölt sorszámát karikázhatja be, ahány képviselőt választanak az adott választókörzetben. A választó a község polgármesterének (főpolgármesterének) választására szóló szavazólapon a sorszám bekarikázásával jelzi; melyik polgármester-(főpolgármester)-jelöltre adja le szavazatát. (5) A választó úgy szavaz, hogy a szavazófülke elhagyása után a borítékot a szavazóurnába helyezi. A bizottság nem teszi lehetővé a szavazást annak a választónak, aki nem ment be a szavazófülkébe. (6) A választó különleges méltánylást érdemlő okok alapján kérheti, hogy a szavazóhelyiségen kívül szavazhasson. Ilyen esetben a szavazóköri választási bizottság a választóhoz elküldi két tagját a mozgó szavazóurnával és a borítékkal. A választó úgy szavaz, hogy a szavazás titkosságát ne érje sérelem. 32. § Az a választó, aki nem tud olvasni vagy írni, illetve akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazólap kezelésében, jogosult arra, hogy más választól vigyen magával a szavazófúlkébe, hogy ez a személy az ő utasításai alapján kezelje szavazólapját és helyezze borítékba. 33. § A szavazóhelyiség és közvetlen környezetének rendje A szavazóhelyiségben és annak közvetlen környékén a rendért a szavazóköri választási bizottság elnöke tartozik felelősséggel. A szavazóhelyiség rendjének és a szavazások méltó lefolyásának biztosítására irányuló utasításai kötelezőek minden jelenlevőre nézve. 34. § A szavazások megszakítása Ha olyan körülmények adódnak, amelyek lehetetlenné teszik a szavazás megkezdését vagy annak folytatását, esetleg a szavazás befejezését, a szavazóköri választási bizottság a helyi választási bizottsággal történt megállapodás után elhalaszthatja egy későbbi órára a szavazás megkezdését vagy meghosszabbíthatja a szavazás idejét. A szavazás teljes idejét (26. §) azonban ezzel az intézkedéssel nem rövidítheti le. A szavazóköri választási bizottság a választókat erről a helyben szokásos módon értesíti. Abban az esetben, ha a szavazást megszakítják, a szavazóköri választási bizottság lepecsételi a választási iratokat, a szavazóurnát és a mozgó szavazóurnát. A szavazás ismételt megkezdésekor az elnök, a szavazóköri választási bizottság tagjainak jelenlétében hitelesíti a pecsétek érintetlenségét, és ezt a szavazásról szóló jegyzőkönyvben feljegyzi. 35. § A szavazás befejezése A szavazások befejezésére megállapított óra leteltét követően már csak azok szavazhatnak, akik a szavazóhelyiségben vagy a szavazóhelyiség előtt tartózkodnak. Ezt követően a szavazóhelyiséget bezárják és a szavazóköri választási bizottság elnöke a szavazásokat befejezettnek nyilvánítja. KILENCEDIK RÉSZ A választások eredményeinek megállapítása 36. § Jelenlét a szavazatszámláláskor Abban a helyiségben, amelyben a szavazóköri választási bizottság a szavazatokat számlálja, a felsőbb szintű választási bizottságok tagjai és szakcsoportjaik alkalmazottai, valamint azok jogosultak jelen lenni, akiknek azt a Szlovák Választási Bizottság engedélyezte. 37. § Szavazatszámlálás a szavazóköri választási bizottságban (1) A szavazások befejezése után a szavazóköri választási bizottság elnöke lepecsételteti a felhasználatlan szavazólapokat és borítékokat, majd kinyittatja a szavazóurnát. Amennyiben a szavazóköri választási bizottság az egyes választók kifejezett kérésére alkalmazta a mozgó szavazóurnát is, a bizottság mindkét urna tartalmát, azok felnyitása után, összekeveri. (2) A szavazóköri választási bizottság a szavazóurnából kiveszi a szavazólapokat tartalmazó borítékokat, megszámlálja a borítékokat és összehasonlítja a borítékok mennyiségét a választók névjegyzékében szereplő feljegyzésekkel. A nem hivatalos borítékokat a bizottság kizárja. (3) Miután a szavazólapokat kivették a borítékokból, a szavazóköri választási bizottság különválasztja a községi (városi) képviselő-testületbe történő választásokra szóló szavazólapokat és a község polgármesterének (főpolgármesterének) választására szóló szavazólapokat. Ezt követően megállapítja, hogy az egyes jelöltek hány érvényes szavazatot kaptak. Az eredményt feljegyzi a szavazásokról szóló jegyzőkönyvbe. (4) A szavazóköri választási bizottság minden egyes tagja megtekintheti a szavazólapokat. A szavazatszámlálás helyességét a szavazóköri választási bizottság elnöke ellenőrzi. 38. § A szavazólapok elbírálása (1) Érvénytelen a szavazólap, a/ ha nincs az előírt nyomtatványon, b/ ha a választó a meghatározott módon nem jelölte be a jelölteket, c/ ha a választó a szavazólapon egyetlen jelölt sorszámát sem karikázta be, vagy ha több jelölt sorszámát karikázta be, mint ahány képviselőt az adott választókörzetben választani lehet, vagy ha egyetlen polgármester-(főpolgármester)-jelölt sorszámát sem karikázta be, vagy egynél több ilyen jelölt sorszámát karikázta be. (2) Ha a borítékban két vagy több szavazólap van, a szavazóköri választási bizottság kizárja azokat a szavazólapokat, amelyeken a jelöltek sorszámai nincsenek karikázva. Ha a borítékban két vagy több képviselőválasztásra szóló szavazólap van, amelyeken ugyanazok a jelöltek és helyesen vannak megjelölve, a szavazóköri választási bizottság csak egy ilyen szavazólapot számít be érvényes szavazatként; egyéb esetekben minden ilyen szavazólap érvénytelen. Hasonlóan kell eljárni a község polgármesterének (főpolgármesterének) megválasztására szóló szavazólapok érvényességének megítélésekor is. (3) A szavazólap károsodása a szavazat érvényességére nincs befolyással. Az áthúzott vagy utólag hozzáírt neveket nem lehet figyelembe venni. (4) Vitás esetekben a szavazólap érvényességéről végső érvénnyel a szavazóköri választási bizottság dönt. 39. § A szavazóköri választási bizottság jegyzőkönyve a szavazásokról (1) A szavazóköri választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a szavazásokról, és ezt aláírja a bizottság elnöke, a bizottság többi tagja és a jegyzőkönyvvezető. Az álaírás megtagadásának indokait fel kell tüntetni. (2) A szavazóköri választási bizottságnak a szavazásokról szóló jegyzőkönyvében fel kell tüntetni a/ a szavazások megkezdésének és befejezésének időpontját, esetleg a szavazások felfüggesztésének idejét, b/ a szavazókörben a választók névjegyzékébe bejegyzett személyek számát, c/ azt, hogy hány választónak adtak ki borítékot, d/ a leadott borítékok számát, e/ a községi (városi) képviselő-testület egyes jelöltjeire leadott érvényes szavazatok számát, f/ az egyes polgármesterjelöltekre (főpolgármester-jelöltekre) leadott érvényes szavazatok számát, « g/ a szavazóköri választási bizottság elé teijesztett bejelentések, panaszok és a bizottság által elfogadott határozatok rövid tartalmát, illetve a határozatok indoklását. (3) A második bekezdés e/ és f/ pontjai szerinti adatok feltüntetésére a szavazóköri választási bizottság a felhasználatlan szavazólapokból használ fel szükség szerinti mennyiséget, miután a szavazások befejezését követően az elnök a bizottság többi tagjának jelenlétében ezeket a szavazólapokat kifejezetten az említett célra megjelölte. 40. § A szavazóköri választási bizottság tevékenységének befejezése (1) A szavazatok összeszámlálását és a szavazásokról szóló jegyzőkönyv aláírását követően a szavazóköri választási bizottság elnöke kihirdeti a választások eredményét és a jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul megküldi a helyi választási bizottságnak és megvárja utasítását a tevékenység befejezésére. (2) A szavazóköri választási bizottság lepecsételi a szavazólapokat, borítékokat és a választók névjegyzékét, majd a többi választási irattal együtt megőrzésre átadja azokat a községnek. 41. § Szavazatszámlálás a helyi választási bizottságban (1) A helyi választási bizottság a szavazóköri választási bizottságok által megküldött szavazásokról szóló jegyzőkönyvek alapján számolja össze a szavazatokat és állapítja meg a választások eredményeit az egyes választókörzetek szerint, illetve a községre vonatkozó választási eredményeket is. Kétségek felmerülése esetében jogosult arra, hogy a szavazóköri választási bizottságoktól kikérje a szavazólapokat és az egyéb választási iratokat, esetleg magyarázatot vagy más információkat kérjen. 44. § A választások eredményei (1) A községi (városi) képviselő-testület képviselőivé azok a jelöltek vannak megválasztva, akik a választókörzetben a legtöbb szavazatot kapták. (2) Ha a választókörzetben ugyanazon politikai pártnak vagy pártkoalíciónak két vagy több jelöltje azonos mennyiségű érvényes szavazatot kapott, az adott politikai párt vagy pártkoalíció jelölőlistájának sorrendje határozza meg, melyik jelölt tekinthető megválasztott képviselőnek. (3) Ha a második bekezdés szerint nem állapítható meg, melyik jelölt lett a községi (városi) képviselő-testület képviselőjének megválasztva, mivel különböző pártok vagy pártkoalíciók jelöltjeiről vagy független jelöltekről van szó, a helyi választási bizottság sorshúzással választja ki közülük a kéviselőt. (4) A község polgármesterének (főpolgármesterének) az a jelölt van megválasztva, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok egyenlősége esetén új választásokat (48. §) kell tartani. 45. § A választási eredmények kihirdetése A helyi választási bizottság a községi választások eredményeiről szóló jegyzőkönyv aláírását követően a helyben szokásos módon és haladéktalanul kihirdeti a községi (városi) képviselő-testület választásának és a község polgármestere (főpolgármestere) választásának eredményeit. 47. § A Szlovák Választási Bizottság jegyzőkönyve és a választási eredmények kihirdetése (1) A Szlovák Köztársaság területén megtartott helyhatósági választások eredményeit a Szlovák Választási Bizottság állapítja meg. (2) A Szlovák Választási Bizottság jegyzőkönyvet készít a Szlovák Köztársaságban tartott választások eredményeiről, és ezt aláírják a bizottság elnöke, a bizottság tagjai és a bizottságjegyzőkönyvvezetője. Az aláírás megtagadásának indokait a jegyzőkönyvben feltüntetik. (3) A választások eredményeiről szóló jegyzőkönyvben feltüntetik a/ a Szlovák Köztársaság választói névjegyzékeiben bejegyzett személyek számát, b/ azon választók számát, akiknek borítékot adtak ki, c/ a községi (városi) képviselő-testületekbe megválasztott képviselők számát, mégpedig az egyes politikai pártok, illetve független jelöltek szerinti lebontásban, d/ azon községek számát, amelyekben községi (városi) képviselő-testületet választottak, e/ a megválasztott polgármesterek (főpolgármesterek) számát, mégpedig az egyes politikai pártok és független jelöltek szerinti lebontásban. (4) A Szlovák Választási Bizottság a helyhatósági választások eredményeit a választások eredményeiről szóló jegyzőkönyv aláírása után haladéktalanul kihirdeti. 48. § (1) Ha valamely községben bármilyen okból nem tartották meg a választásokat a jelen törvény alapján, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke legkésőbb a választások eredményeinek kihirdetését követő egy héten belül intézkedik az új választások megtartásáról. A törvényes határidőket ilyen esetben arányosan csökkenteni lehet. (2) Új yálasztásokat kell tartani a község polgármesterének (főpolgármesterének) választása esetében is, ha a jelöltek azonos mennyiségű szavazatot kaptak (44. § (4) bekezdése). (3) Az új választásokat az új választások céljára összeállított választói névjegyzékek alapján tartják meg. (4) Az új választásokra megfelelően alkalmazzák a jelen törvény rendelkezéseit. 49. § Tanúsítvány a megválasztásról A helyi választási bizottság a községi (városi) képviselő-testületbe megválasztott képviselőknek és a község polgármesterének (főpolgármesterének) megválasztott jelöltnek a megválasztásról tanúsítványt állít ki. 51. § Pótképviselők (1) Ha a községi (városi) képviselő-testületben megüresedik egy mandátum, a községi (városi) képviselő-testület képviselőjévé pótképviselőként az a jelölt lép elő, aki a legtöbb szavazatot kapta, de nem volt képviselővé megválasztva. Szavazategyenlőség esetén a 44. § (2) és (3) bekezdésében említettekhez hasonlóan kell eljárni. (2) A községi (városi) képviselő-testület a pótképviselő előlépését a mandátum megüresedésétől számított 15 napon belül hirdeti ki és átadja neki a képviselővé válásáról szóló tanúsítványt. (3) Ha a község polgármesterének (főpolgármesterének) helye üresedik meg, új választásokat kell tartani. Új választásokat kell tartani akkor is, ha a községi (városi) képviselő-testületben üresedik meg mandátum, és erre a helyre nem lehet az (1) bekezdés szerint pótképviselőt állítani. (A törvény 42. és 43. §-ai a helyi választási bizottság jegyzökönyveinek tartalmát szabályozzák. a 46. § pedig a járási választási bizottság jegyzőkönyvének tartalmáról rendelkezik.) TIZEDIK RÉSZ A választásokat biztosító intézkedések A helyhatósági választásokról szóló törvény következő rendelkezései (amelyeket helyszűke miatt már nem áll módunkban közölni) elsősorban a különféle szervek és szervezetek együttműködését taglalják, és így például megállapítják, hogy a nyomdai tevékenységgel foglalkozó szervezetek és személyek az illetékes szervek felkérésére kötelesek a szavazólapokat, nyomtaványokat és egyéb hivatalos iratokat időben és rendesen sokszorosítani. A törvény 55. §-a a választási bizottságok tagjainak jogairól szól. Leszögezi, hogy a választási bizottságok tagjainak funkciója tiszteletbeli funkció; a bizottság tagjait a munkajogi viszonyaikból eredő jogok és jogigények gyakorlásában nem lehet korlátozni a tisztségük elvégzése miatt. Ezért a bizottság tagjainak főként munkabérmegtérítéses szabadidőre keletkezik joguk, a munkáltatóiknak pedig, akik a munkabér-megtérítést kifizették, joguk van arra, hogy ezt az összeget nekik visszatérítsék. A törvény 56. §-a szerint a helyhatósági választásokkal kapcsolatos kiadásokat az állami költségvetésből fedezik, de ugyanakkor minden politikai párt és független jelölt a saját választási kampányával kapcsolatos kiadásokat a saját zsebéből feáezi. A törvény zárórendelkezései azokra az esetekre vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket, amikor a választások megtartása után keletkezik egy új község, vagy több község egyesül. Ugyanakkor meghatalmazza a belügyminisztériumot, hogy a választásokkal kapcsolatos egyes részletkérdéseket (például a választók névjegyzékeinek összeállítását, a szavazókörök kialakítását) részletesebben szabályozza.