Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-09 / 209. szám, péntek

1994. SZEPTEMBER 7. ÚJ SZÓ POLITIKAI HIRDETÉS 7 S i^löiP Nyitottak vagyunk Az Együttélés programja két alapvető célkitűzésre épül: 1. a demokratikus jogállamiság fejlesztésére és a 2. gazdasági felemelkedésre. Szlovákia az államfejlődésnek egyelőre abban az állapotában van, amikor még a politika, befolyásolja a piac jellegét és a gazdasági életet. A politikát pedig egyrészt az előítéletek, másrészt az agresszív állami elképzelések befolyásolják. Ezért inind az Együttélésnek, mint politikai szervezetnek, mind parlamenti képviselőinek elsődleges feladata, hogy Szlovákiát a demokratikus jogállamiság irányába segítsék. Ehhez elsősorban az államhatalom központilag kézben tartott eszközeinek alacsonyabb szintekre való átadása szükséges. Tehát az, hogy a döntési jogkörök zöme kerüljön a helyi, illetve a regionális közigazgatás és az önkormányzat kezébe. Ez azt jelenti például, hogy az iskolák igazgatása és fenntartása kerüljön az önkormányzatok kezébe. Községeink és régióink maguk határozhatnák meg gazdasági fejlődésük irányát és ehhez megfelelő anyagi javakat kapjanak, a helyben termelt értékek adóját ne vonja el az állam. Az értékadó elvonása jelenleg abban is érezhető, hogy nem tudunk munkahelyteremtő beruházásokat megvalósítani, mert a kormányzat a költségvetési pénzből saját pártpolitikai és hatalmi célokat finanszíroz. Nincs pénz a mezőgazdasági termékek felvásárlására sem, ami nem a keresleti hiányból adódik, hanem az államilag elvont javak rendszeres elhasználásából. Ezért kell tehára gazdasági felemelkedés érdekében erősítenünk a demokratikus átalakulást szorgalmazó erőket, ellentétben azokkal, akik központosítani akarják a hatalmat. Ez szolgálja mindannyiuk felemelkedését, ezt tartalmazzák az idén január 8-án megtartott révkomáromi, választott képviselőink nagygyűlésén elfogadott dokumentumok is. Ezenkívül két olyan területre kell összpontosítanunk, amelytől függ társadalmi állapotunk és szellemi életünk. Egyik a demokrácia milyensége. Az eddigi gyakorlat értelmében, a demokráciát a többségi akarat megnyilvánulásaként értelmezték, mi viszont a közmegegyezésen alapuló demokráciára törekszünk. Ez a záloga annak, hogy partneri viszonyba kerüljünk a szlovák nemzettel és kisebbséghez tartozásunkat társnemzeti helyzetté alakítsuk át. A másik a szociális érzékenység. A Szlovákiában élő magyar nemzeti közösségünknek egyértelműen a legrosszabb a szociális helyzete, ami részben a hetvenéves csehszlovák múltnak köszönhető, részben pedig az elmúlt negyven év tervirányításos gazdaságpolitikájából ered. Ezen a helyzeten rövid időn belül nem lehet segíteni, de a gazdasági transzformáció sikeres folytatása és következetes véghezvitele megteremtheti a szociális biztonságot nyújtó helyzet hátterét. És végül, ami nagyon fontos: meg kell teremtenünk a kialakuló vállalkozói és gazdasági körök egyenlőségét, hogy például a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók ne tartsák ellenségüknek a magángazdákat és azok se tekintsenek így a szövetkezeti dolgozókra. DURAY MIKLÓS A csőd veszélye és a kibontakozás lehetősége Szlovákia társadalmi, gazdasági fejlődése sok-sok kérdőjelet hagy és támaszt. Ezek megválaszolása, illetve tisztázása komoly munkát igényel —• ez nem lehet feladatom egy ilyen értekezés keretein belül. Azokra a körülményekre azonban, amelyeket a szlovákiai magyarság is képes befolyásolni, mindenképpen szeretném a figyelmet felhívni. A csőd Szlovákiában legalább két irányból fenyeget: I. A privatizáció megtorpanása és a baloldali erők oldaláról tapasztalható álcázott szocializációs kísérletek jelentik a legnagyobb veszélyt Szlovákiában. A kérdés az, hogy fölzárkózunk-e Lengyelország, Csehország és Magyarország mellé, vagy a balkáni példákat követve hosszú időre lezárjuk az előrehaladás útját. Minden félrevezető és ígéretekkel megtévesztő reformkísérletek mögött konzervatív-kommunista törekvések húzódnak meg. A választások után majdan kormányzó koalíció dönt majd a továbblépés mikéntjéről. Meggyőződésem, hogy a Magyar Koalíció nélkül nem állhat fel Szlovákiában progresszív, a piacgazdaság iránt elkötelezett kormány — így a lehetőségünk és felelősségünk is óriási. Felelősségünk, de nemcsak a szlovákiai magyarság, hanem a szlovák nép irányában is. A történelem furcsa szereposztása-, hogy olyan időkben kell érvényt szereznünk akaratunknak, amikor a szlovák nép nagy többségével ellenséget láttatnak bennünk, mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfosszanak minket a döntés lehetőségétől, azon döntéstől, mely a szlovák nép érdekében lesz - minden reményeink szerint jó - és gazdagabb jövőt szolgáló. 2. A másik veszély Szlovákia egyenetlen fejlődésében rejlik. Az ország különböző területei gazdasági szempontból jelentős eltéréseket mutatnak. Nemcsak a fejlődés jelenlegi fokát, hanem a fejlődés tendenciáit és várható eredményeit értve ezalatt. Szlovákia nyugati térségei más ország benyomását keltik, mint például a keletiek. A különbségek érthetők és botorság volna azon morfondírozni, hogy a német, osztrák vagy a cseh tőke szívesebben telepszik, meg a határokhoz közel —

mert ott kényelmesebb és nagyobb biztonságban érzi magát. Az egyenetlen fejlődés egy bizonyos szintig természetes, veszélyes helyzet akkor adódhat, ha a különbségek feszültségforrássá, illetve destabilizáló tényezővé válnak. Ez a tendencia mindenki számára evidens, aki egy kicsit is odafigyel a gazdasági és politikai történésekre. Van Szlovákiának egy másik irányú választóvonala is: az ország déli részén húzódó etnikai határ. Sokszor elhangzanak különféle fórumokon a gazdasági diszkrimináció és hátrányos megkülönböztetés fogalmai. A megkülönböztetés tényének dokumentálása fontos lenne, már csak azért is, mert értékelhetővé tenné az eredményt. Az elszomorítóan magas munkanélküliség és falvaink, valamint városaink állapota önmagáért beszél. A központi költségvetésből juttatott dotációk, támogatások, nyílt vagy rejtett juttatások nem egyforma mércével méretnek az illetékes helyeken. A kormány, a járási és a körzeti hivatalok döntést hozó szervei az esetek túlnyomó többségében nem magyarszimpatizánsok. Enyhén szólva. Innen eredeztethető az áthidalhatatlannak látszó ellentmondás a déli és északi területek között. Mit lehet tenni? A befolyásunk érvényesítése csak egyik megoldás. A regionális gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek egyelőre még kihasználatlanok. A periféria, a határmentíség hátrány ugyan, de csak addig, ameddig a helyzet előnyeivel nem tudjuk kompenzálni azokat. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok szervezésében és közvetítésében nagyon fontos szerephez kell juttatnunk nemcsak a vállalkozóinkat, de az önkormányzatainkat is. És ezt megint nemcsak saját érdekünk kívánja így. Elégedetlen és leszegényedett DélSzlovákiától nem leselkedik nagyobb veszély a fiatal szlovák államra. Tegyünk meg mindent, hogy gazdagítsuk országunkat. FUKSZ SÁNDOR Az oktatásügy létkérdés Az anyanyelvű oktatás ügye számunkra, felvidéki magyarok számára létkérdés. Évtizedek óta vívjuk harcunkat a mindenkori hatalommal — hol több, hol kevesebb eredménnyel — magyar óvodáinkért, iskoláinkért. Ne tévesszen meg bennünket az a tény, hogy az oktatási tárca jelenleg nem sürgeti a magyar iskolahálózatunk lerombolását célzó kétnyelvű, ún. alternatív oktatási rendszer bevezetését. Tudomásunk van arról, hogy a háttérben a "szakemberek" szorgos munkával újabb programcsomagot dolgoztak ki, melyet a minisztérium jóváhagyása után azonnal készek megvalósítani. Ennek értelmében ez az iskolaév a felkészülést szolgálná (propaganda, tankönyvek, tanszerek, tantervek előkészítése), az 1994/95-ös tanévben pedig elkezdődne a kétnyelvű oktatás bizonyos magyar iskolákban. Ezt az anyagot most kaptam kézhez, és szeretném, ha azonnal tudomást szereznének róla Önök is. A programban szereplő mindkét variáns szerint néhány fő tantárgyat szlovákul, ill. kétnyelvűen oktatnának mind az alap- mind a középiskolákban, sőt már az óvodában legalább napi 60 percet kellene fordítani szlovák nyelvű foglalkozásra. Mi, akik pedagógusként az életünket szenteltük gyermekeink nevelésének, oktatásának, tudjuk, hogy csak anyanyelven lehet tartós ismereteket szerezni, s az anyanyelvű oktatás nemzeti létünk alapja is. Ezért kérem Önöket, figyeljék a sajtót, rádiót, közleményeket, s emeljék fel szavukat azonnal, ha úgy tapasztalják, megkezdődött a tervezet megvalósítása. Mint már oly sokszor, ismét rajtunk, pedagógusokon, szülőkön múlik,, megmaradunk-é. Nehéz lesz ez a tanév, tele gonddal\problémákkal, melyeket meg kell olda-y nunk gyermekeink, jövőnk érdekében. Ehhez a nehéz munkához kívánok a tanévnyitó alkalmából erőt, egészséget, kitartást és sok örömet. Üdvözlettel DOLNÍK ERZSÉBET KÖSZÖNJÜK, HOGY AZ EGYÜTTÉLÉS PROGRAMJÁNAK PILLÉREI Politikai célok Az EGYÜTTÉLÉS politizálása a nevéből indul ki: olyan demokratikus jogállam megteremtését és Icjlődésct szorgalmii//a, anieK törvényekkel garantálja <•/ emberi gondolkodj is e % est lek vés szabadságát. Olyan ,'l11;iiiih| akarunk é.-' i.hetővc tesz s gek cs is litikai, val! • megyaíős'tásáL & aďieiyben az egyike \ jogai nem kotiálo//;ik semmiben mások jogainak crvcnyesülé-1 sét. ŕ m Közigazgatási elrendezés Az ország közigazgatási elrendezésében is az emberközpontúság és a kisközösségek érdekeit tartjuk szem előtt. Irányelvnek az Európai Önkormányzati Chartát tartjuk. Az a véleményünk, hogy a központi törvényhozói és végrehajtói hatalom ne avatkozzon be a kisközösségek, a falvak és városok, a természetes régiók életébe, hanem teremtsen megfelelő keretet ahhoz, hogy azok maguk intézhessék gazdasági, szociális, kulturális és egyéb ügyeiket, gondjaikat. A lehetőségek megteremtésekor a legfontosabb szempont, hogy az önkormányzatok megfelelő jogkörökkel rendelkezzenek, illetve hogy biztosítva legyen működésükhöz a kellő gazdasági háttér. Ez részben az adórendszer módosításával, részben a vállalkozási lehetőségek kibővítésével érhető el. Fontosnak tartjuk, hogy nagyobb állami beruházások esetében - autósztrádák építése, erőművek s gyárak telepítése, katonai alakulat elhelyezése és hasonlók - az önkormányzatoknak döntő szavuk legyen az engedélyezési folyamatban. Szociális program Az EGYÜTTÉLÉS központi célkitűzése ebben a tekintetben: mindent meg kell tenni az általános elszegényedés ellen. Elsősorban munkahelyteremtéssel s olyan gazdasági-vállalkozói környezet kialakításával - állami és legiszlatív szinten -, amely minden egészséges, munkaképes és dolgozni akaró embernek módot ad a tisztességes jövedelemre, önmaga és családja eltartására. Alapvetően fontos gyökeresen átalakítani a szlovákiai társadalombiztosítási rendszert, megszüntetve a különböző biztosítási intézmények p.iunopolhelyzetét, miközben n/ allamnak vállalnia kell bizonyos embercsoportok irályába - nyugdíjasok, kisgyermekes családok, rokkantig ujjiliicľmt a szociális hi/mn.ság garant, iáit. iflazéas&gi fejlődés únkban az Európai Unió norifiaínak megfelelő piacgav lu&ág* ki•

1 íunk sík. hangban van a stratégiai jelentőségű ágazatok állami tulajdona, a magántulajdonú nagy-, közép- cs kisvállalkoIzások, illetve a különböző szövetkezeti formációk. Nem kevésbé fontos a különböző termelői formák azonos lehetőségeinek megteremtése sem. A gazdaságfejlesztésben is jelentős figyelmet szentelünk a különböző régiók sajátosságainak, a meglévő természeti adottságok, a műszaki feltételek és szellemi értékek figyelembe vételének. Ilyen szempontok szerint tartjuk szükségesnek átalakítani az állami dotációs politikát, valamint a regionális fejlesztésre szánt, előnyös közalapítványi támogatások és bankhitelek odaítélését. Megkülönbözött figyelmet kell szentelni ezen a téren a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének, hiszen az élelmiszer-ellátás biztosítása minden ország számára stratégiai jelentőségű. Környezetvédelem A korábbi évtizedekkel ellentétben nem rombolhatjuk tovább a természetet, környezetünket és életterünket. A környezetvédelmi szempontok következetes betartására Dél-Szlovákiában különösen nagy szükség van, hiszen a statisztikai kimutatások szerint ebben a térségben a legalacsonyabb az átlagéletkor, aminek egyértelműen az egészségtelen környezet és életmód az oka. Kultúra, oktatásügy A következetes kisebbségvédelem célkitűzéseit követve az anyanyelvi oktatás teljes rendszerének - az óvodától az egyetemig - kiépítését szorgalmazzuk. Meggyőződésünk, hogy ez az alapja nemzeti kultúránk hagyományai megtartásának, az újabb értékeket létrehozó kulturális tevékenységnek, egyúttal anyanyelvünk, nemzeti létünk megőrzésének. TÁMOGATJA AZ EGYÜTTÉLÉS JELÖLTJEIT i^fflM