Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-07 / 207. szám, szerda

12 RIPORT - HIRDETÉS ÚJSZÓ 1994. SZEPTEMBER 7. Mekkora egy teniszpálya árnyéka avagy: kinek érdeke, hogy Galánfán ne épüljön szálloda? Ha Galántára többnapos ott-tartózkodásra érkezik egy hivatalos küldöttség, a polgármesternek már előre főhet a feje, hol szállá­solja el a vendégeket. De ugyanez vonatkozik bármelyik cégve­zetőre vagy vállalkozóra, ha üzleti partnereit akarja éjszakára el­helyezni. A városnak ugyanis nincs egyetlen szállodai ágya sem. Helyesebben: nem tud szolgálni egyetlen szállodai ággyal sem. Mert szálloda az lenne, a körülbelül ötvenágyas Družba, csakhogy nem üzemel. Már jó két éve. A kisebb Sport szállót nemrég szin­tén leállították, mivel a bérlő nem tudta jlzetni a hitelt. így aztán hiába hirdetjük, hogy ki kell aknáznunk az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, ha nem lesz hol aludniuk, aligha jönnek majd hozzánk a pénzes külföldi turisták. A városnak nemrég lehetősége adódott az áldatlan helyzet javításá­ra: egy helybeli vállalkozó elhatá­rozta, „regenerációs-rekreációs" szállodát és termálfürdőt épít Galán­tán. Úgy tűnik azonban, sokaknak nem tetszik az ötlet, és mindent megtesznek, hogy a jelenleg gaztól felvert, szeméttel teli grund helyén ne születhessen meg az idegenfor­galmi célú létesítmény... Termálfürdő lehetne A város központjától nem messze eső, futballpályányi terület helyén valaha strandfürdő volt. A háború utáni években azonban hanyatlani kezdett, előbb a vizét szennyezték el, később szeméttelep lett. Hosszú •ideig a Drevona vállalat lerakodóhe­lyéül is szolgált, de a nyolcvanas években a cég elköltözött, és a terü­let azóta is kihasználatlan. Ha csak az nem számít kihasználásnak, hogy a szomszédos házak lakói szemétle­rakatnak használják. Természetesen jogtalanul. Horváth Zoltán polgármestertől tudom, a városi önkormányzat már több ízben tett nyilvános ajánlatot a terület bérbeadására, de nem akadt jelentkező, egészen tavalyig, amikor Martin Schmidt helybeli vállalkozó azzal az ötlettel állt elő, hogy a testi felüdülést szolgáló szállodát és ter­málfürdőt építene az egykori strand­fürdő helyén. Schmidt úrnál megtekinthettem az előzetes terveket, melyek szerint a kb. ötven ágyas szállodának lenne egy belső, egy külső meg egy gyer­mekmedencéje is. A rehabilitációs részlegen fitness-centrum, szauna, elektro- és vizes gyógymódok, vala­mint csontkovács állna a felüdülni és regenerálódni vágyó vendégek szolgálatára. Főleg sportolók hoz­hatnák itt rendbe „elhasználódott" ízületeiket. A nagy, százszemélyes vendéglő mellett biliárdterem és egy kisebb éjjeli bár is lenne, ez utóbbi elsősorban a szállóvendégek részé­re. A fürdőmedencék azonban nem­csak az élsportolóknak vagy a szál­lóvendégeknek, hanem a nagykö­zönségnek, a város lakosainak is rendelkezésére állnának. Szükség is volna rá, hiszen Galánta nemcsak a szállodát, hanem a fürdőt is nélkülö­zi. Igaz, a gimnázium sporttelepén van egy fedett uszoda, de ez felújí­tás miatt évek óta nem üzemel. A re­generációs központ tervei szerint a belső, fedett medence kétszáz, a külső pedig öt-hatszáz embert lenne képes fogadni. A medencékben még a leghidegebb időben is lehetne fü­rödni, mert termálvízzel üzemelné­nek. De nemcsak a medencéket töl­tenék fel termálvízzel, részben az épület fűtésére is kihasználnák. Ez nemcsak az üzemeltetés szempont­jából lenne gazdaságos, hanem a vá­rosnak is megtakarítást jelentene. A közeli lakótelep területén lévő ter­málforrásból kapott energiát ugyan­is a város lakások fűtésére kívánja felhasználni, de a fűtési rendszerből kikerülő víz még mindig negyven fokos, amit hűteni kellene, mielőtt az elvezető csatornába engednék. Ezt a meleg vizet használnák fel a szálloda és a fürdő üzemeltetéséhez, így megsprórolnák a hűtési költsé­geket, tehát a városnak még ilyen formában is hasznot hozna a létesít­mény. A tiltakozók érvei - Én szívem szerint még virág­csokrot is adnék annak az ember­nek, aki ekkora összeget hajlandó beruházni a városban - mondja Sza­bó Zoltán polgármester. Lelkesedé­se érthető, hiszen a tervek szerint hatvanöt milliós beruházásról van szó, s ilyet a városi kasszából bi­zony nem tudnának létrehozni. Vé­leményét azonban nem mindenki osztja. A képviselő-testületben sem volt egyhangú a szavazás, amikor jóváhagyták a terület ötven évre tör­ténő bérbe adását. Egyesek mindent megmozgatnak, hogy megakadá­lyozzák az építkezést. Még petíciót is írtak, és a területtel szomszédos Űj és a Sport utcában huszonegyné­hány aláírást gyűjtöttek az ellenak­ció támogatására. A petíciót a pol­gármesterhez juttatták el, őszerinte azonban az önkormányzatnak ebben az ügyben már nincs mit lépnie, hi­szen az építési engedélyt nem a kép­viselő-testületnek, hanem a körzeti környezetvédelmi hivatalnak kell jóváhagynia. Egyébként Martin Schmidt már csak az engedélyre vár, hogy még szeptemberben meg­kezdhesse az építkezést, és azt leg­később két éven belül be akarja fe­jezni. A petíció szerzői elsősorban azzal indokolják tiltakozásukat, hogy ha a szálló megépülne, biztosan korlá­toznák a szomszédos lakók számára az állattartást; a létesítmény állító­lag beárnyékolná a szomszédos ker­teket, és ezzel korlátozná az ott la­kók bevételi lehetőségeit; az éjsza­kai szórakozóhely pedig túl zajos lenne, és zavarná az álmukat. A vá­rosi hivatal építési osztályán felvilá­gosítottak, hogy a városi statútum világosan meghatározza, mennyi háziállat tartható. Nagy gazdasági állatból, mint pl. lóból, szarvasmar­hából, kecskéből, juhból, sertésből összesen két darabot, baromfiból vagy nyúlból legfeljebb húsz dara­bot tarthatnak. Ez a szálloda fel­építése után nem változna, tehát e téren nincs mitől félniük a panaszo­soknak. Hacsak nem attól tartanak, hogy majd meg kell tartaniuk az előírásokat, s nem nevelhetnek jóval több állatot a megengedettnél. Schmidt úr az árnyékolással kapcso­latos kifogást is cáfolta: az épület egyemeletes lesz, s csupán egyetlen szomszéd, Anna Piláriková helyi képviselő kertjének egy részére vet majd árnyékot a napnak egy rövid szakaszában. A terület legnagyobb részét a medencék és a teniszpályák foglalnák el. A tervezők szerint az éjszakai szórakozóhely vendégei sem zavarhatják a szomszédokat, hi­szen a bár nem lesz nagy kapacitású, és főleg a szállóvendégeket szolgál­ja majd. A szálloda ablakai az átri­umszerű belső térre néznek, így az az aggodalom is felesleges, hogy a szomszédok magánéletébe tekint­hetnének be a vendégek. Nem minden szomszéd ellenzi A területtel szomszédos utca né­hány lakójától megkérdeztem, mit szólnak a szállodaépítési tervhez. Egy középkorú úriember elmondta, nem repes az örömtől, de nem is za­varja őt, ha a szomszédjában szállo­da lesz. Állatokat nem tart, az ár­nyéktól nem fél, és nem hiszi, hogy egy előkelő szállodában éjszaka túl nagy zajt csapnának. Nem is írta alá a petíciót. Csak azt furcsállta, ho­gyan működhet majd nyereségesen a létesítmény, ha a város másik két szállodája képtelen üzemelni. Ezzel kapcsolatban Schmidt úr elmondta, ő nem is csodálkozik azon, hogy a Družbát nem veszi meg senki, hi­szen azt a Jednota szövetkezet állí­tólag majdnem annyiért kínálja megvételre, amennyiért ő az új szál­lót akarja felépíteni. Az egy-két házzal arrébb lakó házaspár határozottan ellenzi az építkezést. Érveik azonban, leg­alábbis számomra, nem túlságosan meggyőzőek. A házigazda azzal ér­velt, éppen a kertje végében lenne a szálloda parkolója, és attól fél, a gépkocsik egész éjszaka zajt csap­nak majd a környéken. - Már így is elég a bajunk! A közeli szódagyárba éppen a mi házunk előtt járnak minden hajnalban a teherautók ­panaszkodik. Feleségének az a leg­nagyobb aggálya, hogy az építkezés alatt por száll majd a levegőben, ami nagyon rosszat tenne a tüdejé­nek. A város érdekeit védi? Akitől csak a petíció felől ér­deklődtem; mind Anna Piláriková képviselőhöz irányított. Ezek után természetesnek tartottam, hogy megkérdezzem tőle, miért kezdemé­nyezte az aláírási akciót. Meglepeté­semre határozottan tagadta, hogy ő lett volna a szervezője. A petíciót ugyan aláírta, de az aláírásokat nem ő gyűjtötte, és nem is tudja, ki volt a kezdeményező. Elmondta, jómaga nem ellenez semmiféle kezdemé­nyezést, ezt az építkezést sem, de minek szállodát építeni, amikor már két nem működő szálloda is van a városban. - Miért éppen egy harma­dik lenne életképes? - hitetlenke­dett. Határozottan állította: sosem a saját érdekeit nézi, mindig választói érdekében tevékenykedik. Az épít­kezést is csak azért ellenzi, mert egy ilyen létesítmény nem az egyszerű embereket szolgálná, és nem hozna hasznot a városnak. Szerinte inkább olyasmire kellene kihasználni a te­rületet, ami a városnak hasznos, pél­dául gyermekjátszótérnek. - Vagy miért ne lehetne kihasználni olyan beruházásra, amelyben ötvenegy százalékkal részesedne a város? De hogy ez konkrétan mi legyen, arra nem tudott válaszolni. Arra az érvre pedig, hogy a város évek óta ered­ménytelenül kínálgatja a lehetősé­get, azt a választ kaptam: ez még nem jelenti azt, hogy egy év múlva ne jelentkezhetne valaki kedvező feltételekkel. Piláriková asszony azt is kifogásolta, hogy a vállalkozó a város tulajdonában lévő, tízmillió koronás befektetéssel készített fu­ratból akarja kapni a termálvizet, s nagyon csodálkozott, amikor el­mondtam neki, hogy a szálloda csu­pán másodszori felhasználásra igé­nyelné a meleg vizet. Nem tudom, igaz-e, de azt is hal­lottam, hogy a képviselőasszony polgármesteri babérokra pályázik. Kérdéses, hogy polgármesterként találna-e megoldást, az azonban na­gyon valószínű, hogy Schmidt úr le­mondhatna terveiről. A grund pedig tovább várhatná, högy valaki „a vá­rosnak hasznos" beruházással pá­lyázza meg a bérbevételt. GAÁL LÁSZLÓ Jelenleg ilyen a „grund" (A szerző felvétele) A TIPOS állami részvénytársaság ezúton értesíti a sportfogadókat, hogy a Športka Rt., valamint a testnevelési egyesületek és klubok gyűjtőhelyein újra felvesz tippeket a ŠPORTKA a ŠANCA, a MATES és az 5 A 40-BŐ L számsorsjátékokra. Játssza azt, amit jól ismer! VK-1261

Next

/
Thumbnails
Contents