Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-06 / 206. szám, kedd

1994. SZEPTEMBER 2099. 'ÚJ SZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK Az amerikai-kubai tárgyalásokon Alapvető' véleménykülönbségek Guantánamón robbanásveszélyessé válhat a helyzet (TA SR-hír) Nem hozott eredményt a kubai menekültek problé­májának megoldásáról New Yorkban folyó amerikai-kubai tár­gyalások harmadik napja sem, a tárgyalófelek azonban korábbi megegyezésük alapján tegnap zárt ajtók mögött tovább folytatták a megbeszéléseket. David Johnson amerikai külügyi szóvivő a vasárnapi tárgyalások után közölte: óriásiak a nézetkülönbségek a két fél közt, s nincs remény arra, hogy a probléma-hamarosan megoldódik. Az USA javasolta Havannának, ha megfékezi a menekültáradatot, enge­délyezi 20 ezer kubai legális kitelepü­lését az Egyesült Államokba. A kubai küldötteknek azonban az a vélemé­nyük, hogy a menekültek száma elha­nyagolható, a problémát pedig a Ku­bával szembeni amerikai blokád meg­szüntetésével kellene megoldani. Közben a panamai főváros közelé­ben az amerikai katonák újabb tábort építenek, ahova mintegy 10 ezer kubai menekültet telepítenek át a guantána­mói katonai támaszpontról. Bob Gra­ham amerikai szenátor szerint a kubai területen levő bázison hamarosan rob­banásveszélyessé válhat a helyzet, KUBAI MENEKÜLTEK mert a támaszpont már nem alkalmas további menekültek befogadására. A szenátor állítását Al Gore amerikai al­elnök határozottan cáfolta, s hoz­záfűzte: a környező államok folyama­tosan fogadják be a támaszpontról a kubaiakat. „Nincs messze az a pilla­nat, amikor Kuba szabaddá válik"­jelentette ki Gore az NBC televíziós társaságnak adott nyilatkozatában. Az amerikai parti őrség vasárnap le­tartóztatott öt kubait. Áz Egyesült Ál­lamokban élő kubai polgárok ugyanis két hajóval 60 honfitársukat próbálták átcsempészni az USA-ba. A parti . őrség adatai szerint vasárnap összesen 1069 menekültet tartóztattak fel. Több mint 1 millió kubai vándorolt ki az Egyesült Államokba, mióta 1959 január elején Fidel Castro átvette a hatalmat HOMO ; Kubai menekültek érkezése az Egyesült Államokba , 1962-1365 A rakétakrízist követően lezárják a kubaiak előtt az Ejyeaült Államok határalt ; 1961 áprilisa i A diiznó-öbóli Invázió Forrás: U.S. Immigration and Naturalization Service, Florida 1980. Apr.-szept. A Mariéi tengerjáró átkelése ; | 1989 novembere ! A hidegháború vége 1993-1994 A kubai giKtatág ôaazeomláeável meg­ni > menekültek máma 1963 '64 tt '70 '72 '74 ft""1Í »*t ,": i*r i»"il * « 'M Kedves Olvasók! A választási kampány idején szeptember 7-28. között ezen a hilyen bemutatkozik az Együttélés egy-egy képviselőjelöltje. Kérjük, kísérje figyelemmel a sorozatot, és játsszon velünk! Ha a folyamatosai* megjelenő bemutatkozások közül négyet kivág és ezeket elkáldí až Együttélés központi irodájába (Eg$MéU$ t BOJwt 44, 814 99 Bratislava), sorsoláson vm iÄt és értékes díjat nyerhet. A választások után a nyertesek nevét az Új Szóban közöljük. VALASZTAS Az igazi választás: Magyar Koalíció ^-es lista - 4 Ász AZ EGYUTTELESSEL CSAK NYERHET VK-1266/A Kairóban a túlnépesedésről Owen és Stoltenberg újabb küldetése A boszniai szerbek nem szavatolják a pápa biztonságát NÉHÁNY SORBAN (Újvidéki tudósítás) Lord David Owen és Thorvald Stoltenberg, á dél­szláv nemzetközi békekonferencia két társelnöke vasárnap óta ismét a jugo­szláv téségben tartózkodik. A két társ­elnök vasárnap alighogy megérkezett, azonnal Szlobodan Milosevics szerb elnökhöz sietett, tegnap pedig már Podgoricában tárgyaltak Mimor Bula­tovics montenegrói elnökkel, követ­kező állomásuk Zágráb lesz. Belgrádba érkezve Owen közölte, hogy az újabb küldetés fő témája a boszniai szerbek ellen Belgrád ré­széről bevezetett határzárlat, valamint a szerb-horvát határ kérdése. Milose­vics a vasárnap esti tárgyalások során ismételten hangsúlyozta, a nemzetközi közösség azzal járul hozzá a béke megteremtéséhez, ha feloldja a Kis-Jugoszlávia elleni szankciókat, a szerb elnök szerint ez lenne a tényle­ges hozzájárulás. Milosevics a látoga­tás előtti napokban hagyta kiszivárog­ni, hogy a szeíb-bosnyák határon el­helyezendő nemzetközi megfigyelők ellen nem lenne kifogása, ha megfi­gyelőket helyeznének el a bos­nyák-horvát határra is. így persze már másképpen merül fel a kérdés: tudni kell, hogy néhány ezer kilométeres ha­tárvonalról van szó. A társelnökök szorgalmazzák Knin és Zágráb tárgya­lásainak felújítását. Ezzel kapcsolat­ban horvát vezetők a napokban kije­lentették, hogy egyes gazdasági kérdé­sekben sikerült kiegyezniük Kninnel, most a legfontosabb lenne a Belg­rád-Zágráb autóút megnyitása. A világsajtó szerint a Szarajevó kö­rüli fokozódó katonai tevékenység egyértelmű palei üzenet, miszerint II. János Pál pápa Boszniában nemkívá­natos vendég. Egyes értesülések sze­rint a pápai nuncius palei látogatása során Karadzsicséktől nem kapott ga­ranciákat arra, hogy a vatikáni delegá­ció szeptember 8-án biztonságban érezheti magát, sőt Karadzsics állító­lag azt mondta, hogy a muzulmánok ezt az alkalmat is kihasználják a vati­káni delegáció elleni támadásra, hogy aztán a felelősséget Palera hárítsák. Mindezt tetőzi, hogy a Zetra sportcsar­nok közelében, ahol a szentatya csü­törtökön 25 000 hívő jelenlétében mi­sét celebrál, vasárnap igencsak működtek az orvlövészek, akik tízszer vették célba az Unprofor egyik dán alakulatát. Dacre Holoway ENSZ­szóvivő azonban áldozatokat nem em­lített, s azt sem közölte, melyik fél lőtt. Mindezek után a pápa többször beje-, lentett s megerősített látogatásáról még nem született végleges döntés. GYARMATI JÓZSEF (TA SR-jelentés) Szigorú biztonsági intézkedések mellett tegnap kezdődött meg Kairóban a népesedési világkon­ferencia. Annak ellenére, hogy a kon­zervatív muzulmánok a fórum bojkott­jára. szólítottak fel, 182 ország több mint 3500 küldötte érkezett az egyip­tomi fővárosba. A kétnapos konferen­ciának az a célja, hogy a résztvevők ki­dolgozzák a 2050-ig szóló javaslatot a népesség növekedésének lassítására a túlnépesedett és gazdaságilag elmara­dott országokban. Burtosz Ghali ENSZ-főtitkár nyitó­beszédében közölte- a konferencia (TA SR-jelentés) Harckészültségbe helyezték a Csecsen Köztársasággal szomszédos területeken állomásozó orosz fegyveres erőket - tájékoztatta tegnap Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter az ITAR-TASZSZ hírügy­(TA SR-hír) Szlovákiában a kor­mánykoalíció a koalíciós szerződés­ben határozta meg a szabályokat, ame­lyekhez, úgy érzem, néhány esetet le­számítva, tartottuk is magunkat. Az említett problémák azonban várhatóak voltak - nyilatkozta.Mí'/an Ftáčnik, a Demokratikus Baloldal Pártjának alel­nöke a Rudé právo cseh lapnak adott interjújában. Most már tudjuk, miként működhet a széles alapokon nyugvó koalíció, s ezért úgy gondolom, nem irreális, hogy ez a csoportosulás hosszabb ideig, tehát a választások után is működőképes legyen. Vladimir Mečiart, a DSZM ve­zetőjét Ftáčnik erős politikai személyi­ségnek nevezte, aki jól, érthetően tud „fordulatot" jelent majd a világ de­mográfiai problémáinak tudatosítása szempontjából. "Toleranciára szólított fel, amivel a konzervatív muzulmánok bojkottjára reagált, valamint a Vatikán vádjaira, melyek szerint a konferencia védelmébe kívánja venni az abortuszt. A világszervezet főtitkára több „sürgős megoldásra váró" kérdést ve­tett fel, köztük a népesség, a gazdasági növekedés és a fejlődés közötti köl­csönös összefüggés, a család szerepé­nek, a családtervezés, a magzatelhaj­tás, a nemek egyenjogúságának prob­lémakörét. nökséget. Mint mondotta: lezárták az utakat, ellenőrzik a repüléseket. „Na­gyon komoly" intézkedésekről van szó, elejét akarják venni annak, hogy a konfliktus kiterjedjen Csecsenföld területén túlra. kommunikálni az emberekkel, olyan megoldásokat ajánl nekik, amilyene­ket hallani akarnak. Ezek a megoldá­sok viszont nem mindig azonosak azokkal, amelyeket meg kellene tenni. Ez azt jelenti, hogy Mečiarhoz közel áll a populizmus, és szereti leegy­szerűsíteni a dolgokat - vélte Ftáčnik. A magyar pártokkal kapcsolatban el­mondta: Dél-Szlovákiában speciális státussal rendelkező területeket, auto­nómiát akarnak létrehozni. Ilyen ala­pon - mondotta Ftáčnik - egyeden szlovák politikai párt számára sem képzelhető el a megegyezés. A ma­gyar pártok koalíciójában azonban akadhatnak reálisabb álláspontok is, fűzte hozZá. E lkerülhetetlen minden jel szerint a Haiti elleni intervenció, 1 mivel az újabb diplomáciai próbálkozások ellenére úgy tűnik, hogy nincs más lehetőség az ottani demokratikus vi­szonyok helyreállítására, közölte tegnap amerikai kormánytisztvi­selőkre hivatkozva a New York Ti­mes. T örökország közvetve „totális há­borúval" fenyegette meg a. szomszédos Görögországot, ha fel­ségvizeit az Égei-tengeren hatról ti­zenkét mérföldre terjeszti ki. Az an­karai. kormánykörökhöz közelálló Hürriyet napilap szerint a török fegyveres erők minden eshetőségre fel vannak készülve. Athénban azzal indokolják a felségövezet kiterjesz­tésének szándékát, hogy Törökor­szág nem írta alá a nemzetközi ten­gerjogikonvenciót. N egyven ország mintegy kétszáz szakértője tanácskozik tegnap­tól Bécsben az atomenergia békés felhasználásának eddigi tapasztala­tairól. A Nemzetközi Atomenergia­ügynökség székházában folyó ta­nácskozáson várhatóan a résztvevők szorgalmazni fogják az atomenergia szélesebb körű kihasználását. iklaszilárdan hisz a marxista doktrína életképességében Alvaro Cunhal, a portugál kommu­nisták immár 80- éves vezető szemé­lyisége, Cunhal a komunista pártlap, az Avante ünnepségén mondott be­szédében leszögezte, hogy Marx, Engels és Lenin eszméi, valamint a proletárok egységére szólító felhívá­suk tartós érvényű. Cunhal 30 éven át, egészen 1992-ig állt a PKP élén. K olumbiában a biztonsági erők a napokban nagy fogásra tettek szert, amikor Bogota elővárosát tn letartóztatták Latin-Amerika két kg­hírhedtebb drogkirályát. A kolumbi­ai fővárosban még a múlt hét dere­kán elfogták Antonio Percy Rojast, majd három nappal később pedig a •venezuelai kokainbáró, Larry Acuna került horogra. Őt lakása, -lőtt várták a rendőrök, s jelentések s-e­rint nem tanúsított semmilyen ellen­állást. Rojas a hatóságok tudomása szerint havonta másfél tonna kokaint küldött az USA-ba, Európába és Ja­pánba. A pápa életét kockáztatja (TA SR-hír) A La Repubblica liberális olasz napilap a következőképpen kommentálja a pápa tervezett szarajevói útját: A mostani korszakban még sohasem fordult elő, hogy a pápa önszántá­ból tette kockára életét. Megszoktuk, hogy a katolikus egyházfőt a Vati­kánban látjuk, amint megáld, figyelmeztet, sürget valakit, vagy misét ce­lebrál. De nem szoktuk meg, hogy háborús konfliktus tér-ségébe utazik., A Vatikánban egyesek azt pusmogják, hogy az öreg és beteg pápa fel akar­ja áldozni magát. Ez azonban csak féligazság. II. János Pál olyan korban van, amikor mérleget von, és a lehető leggyorsabban akarja megtenni mindazt, amit lehet. A pápa a veszély ellenére sem tett le szándékáról, hogy csütörtökön Szarejevóba utazzon. A Kathpress hírügynökség szerint a bosnyák fővá­rosban találkozik Alija Izetbegovic elnökkel, a boszniai érsekekkel és a vallási közösségek képviselőivel. Misét celebrál a helyi téli stadionban, majd megtekinti a háborúban megrongálódott szarajevói katedrálist. Mint ismerétes, a pápának eredetileg Belgrádba is el kellett volna láto­gatnia, útját azonban a szerb ortodox egyház ellenállása miatt lemondta. Zieleniec balesete' " > , (TA SR-hír) Josef Zieleniec cseh külügyminiszter a múlt csütörtökön kisebb légibalesetet okozott. A Mladá fronta Dnes című cseh lap tájékoztatása sze­rint a miniszter az Aeroklub Kladno Z 126-Tréner típusú gépét maga irányí­totta, a kényszerleszállást gyakorolta. Landolásnál hirtelen fékezett, s gépé­nek szárnya a földet súrolta. A miniszternek nem esett baja. Az aeroklub pa­rancsnoka szerint az esetet vizsgálják, a kár mintegy 50 ezer cseh korona. Milan Ftáčnik a Rudé právónak Lehetséges a jobboldali-baloldali koalíció Készültség az oroszoknál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents