Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)
1994-09-05 / 205. szám, hétfő
1994. SZEPTEMBER 5 TUDOMÁNYOS CSIPEGETŐ ÚJ SZÓ' A „csontig rágó" halálkór ta a gyerek belső szerveit. A kórház igyekezett eltussolni az ügyet, hiszen ha a beteg időben penicillint kapott volna, több esélye lett volna a gyógyulásra. Végül azonban a patológus elismerte: a kis Rosst bárányhimlő szövődményeként fellépő streptococcusos fertőzés, pontosabban az annak nyomán kialakult vérmérgezés vitte el. A brit egészségügyi hatóságok mindent elkövetnek, hogy a lakosság se essen pánikba, de egyúttal azt is bizonyítva lássa, hogy az illetékesek komolyan veszik és súlyához méltóan kezelik az ügyet. Igazság szerint nem is alakult ki átfogó kép a fertőzés kitöréseiről, mert a „húsevőkór"egyelőre nem tartozik a bejelentési kötelezettség alá eső járványos megbetegedések közé. Norman Begg, a brit közegészségügyi laboratórium igazgatóhelyettese naponta többször is megszólal a nyilvánosság előtt azt az „üzenetet" közvetítve, hogy minden egyes, változatlanul elszigeteltnek és ritkának nevezett fertőzéses esetet kivizsgálnak. „Nincs ok az aggodalomra", fejtegeti, arra hivatkozva, hogy a betegek, akikben a streptococcus-A valamelyik formája kialakult, menten olyan súlyos állapotba kerülnek, hogy nincs az a családi orvos, aki ne tudná diagnosztizálni a kórt. Ügy tűnik, nem elszigetelt brit jelenségről van szó. Az egészségügyi Világszervezet (WHO) az utóbbi öt évben 166 üszkösödés jellegű fertőzésről kapott jelentést a legkülönbözőbb korcsoportokból. Hollandiában 1992 óta 21 ember halt bele a fertőzésbe, amelyet így nem tekintenek járványnak. Norvégiában ez év első 19 hetében 116 streptococcus-A fertőzést észleltek, és az oslói közegészségügyi intézet szóvivője „komoly egészségügyi problémáról" beszélt. A WHO egyik illetékese kijelentette: „A legutóbbi jelentések növekedést mutatnak az esetek és a halálos áldozatok számában." A brit sajtóban megjelent szakértői vélemények szerint elképzelhető, hogy a baktérium virulenciájáért genetikus változás vagy a baktérium vírusos fertőzése a felelős. (HVG) Ennyi maradt egy 22 éves hölgy arcából... Génkezelt új paradicsom Salátaforradalom Az 'idén - május végéig — az eddig meglehetősen közönségesnek vélt streptococcus-A típusú baktériumnak 15 halálos áldozata vált ismertté csak Nagy-Britanniában. Azóta kiderült: az Egészségügyi Világszervezet már régebben is regisztrálta - igaz, nem járványszerű előfordulásban - a „húsevő baktériumnak" elnevezett kórokozót. Különösen ijesztőnek tűnt, hogy a brit sajtóbán elsőként felröppenten eseteket - bét megbetegedést - azonos körzetben, Gloucestershire-ben észlelték, és emiatt "a szakértők járványra gyanakodtak. Azóta azonban - micsoda megnyugvás! - a brit központi közegészségügyi laboratóriumból származó információk megerősítették: a gloucestershire^i góc statisztikai véletlennek számít, és a gyilkos kór ugyanúgy jelentkezett a skóciai Stirlingben, mint * a dél-angliai Bognor Regisben. A napok múlásával egyre világosabban bontakoztak ki, valójában milyen fertőzés húzódik is meg a főcímekben „húsevő baktériumnak", „szuperpoloskának" vezett kórokozó mögött. Valamennyi eddig nyilvánosságra hozott esetben úgynevezett „Acsoportos streptococcusos mérgezősokk-szindrómáról" van szó, amely üszkösödési tüneteket okozhat, azaz drámai gyorsasággal pusztítja el a bőr alatti szöveteket. A streptococcus-A baktériumnak ez a gyilkos mutációja a nyolcvanas évek közepe óta ismert. Maga a streptococcus-A csoport „közismert" baktérium, amely a lakosság 12 százalékában - „belső faunaként" mindig jelen van, és beteges túlburján• zását az utóbbi ötven évben penicillinnel eredményesen kezelték. Általában csak torokfájást okoz, felelős azonban a skarlátért, a reumás lázért, sőt, a múlt században a szülő nők között oly sok áldozatot követelő gyermekágyi lázért is. Jelenleg évente százezer emberből négynél vált ki toxikus-sokk-szindrómát. Ezen ritka esetek töredékénél lép fel a Gloucestershire-ben tapasztalt szövetkárosodás. A betegség rendkívül gyors lefolyású, s közvetlen oka nehezen állapítható meg. Kezelésében sokat segít a jó diagnózis és az intenzív antibiotikumos Amerikában piacra került a legelső tömeges fogyasztásra szánt génsebészeti remekmű, a Mac Gregor's-paradicsom. Az áttörésnek - mondják korszakos jelentősége van: amennyiben sikerül legyőzni a tudományos és a lakossági idegenkedést, új időszámítás kezdődhet a mezőgazdaságban. A vadonatúj paradicsom az első pillantásra ugyanolyan, mint a többiek, de egyetlen gén megváltoztatása után éretten is természetes elődjénél tovább időzhet a tövön, s igen sokáig nem puhul meg. A tízéves kutatással és 25 millió dollár befektetéssel megalapozott piaci bemutatkozás bombasikert hozott az új, immár nem tiltott „gyümölcsnek" és kinevelőinek, a Calgene Fresh nevű kaliforniai cégnek. A cég szűkebb hazájában, Davisben és Chicagóban piacra dobott első szállítmánya a jelek szerint ízlett, a polgárok legalábbis órák alatt elkapkodták, Mindezt annak ellenére, hogy félkilónként majdnem 2 dollárba került, miközben hagyományos rokonainak halmain csak 1,20-at mutattak az árcédulák. Ami a dolog megvalósítását és mikéntjét illeti, annyit lehet tudni, hogy a Calgene Fresh cég kutatóinak sikerült elkülöníteniük azt a gént, amely a paradicsom rothadási folyamatáért felelős, ezt átformálták, és visszaültették eredeti helyére. A kutatás tulajdonképpen annak a tarthatatlan állapotnak a felszámolására indult meg, hogy az amerikai paradicsomok 80 százalékát kénytelenek zölden szüretelni, nehogy a szállítás és a raktározás során idő kezelés, ám a betegek 30 százaléka ennek ellenére elveszíti a harcot a kórokozó ellen. A tünetek: kiütés, amely felhólyagosodáshoz, sőt bőrelszíneződéshez vezet, a nyirokcsomók és -vezetékek fájdalma és gyulladás, álmosság, hasmenés, hányás, alacsony vérnyomás. Az eddig diagnosztizált esetekben több beteg idősebb korú volt, egyesek nemrégiben műtéten estek át, vagy egy korábbi betegség folytán le voltak gyengülve. A brit sajtóban - a tudományos-fantasztikus regények stílusában - bemutatott esetek egyik legré.mesebbike egy 25 éves vízvezetékszerelőé, aki januárban három hétig feküdt élet és halál között, és három súlyos műtéten esett át. Stephen Smith-t az ágyékán és csípőjén támadta meg a megvadult strep-A, és a heveny üszkösödés miatt kis híján el kellett távolítani a hímvesszőjét. A The Independentben közölt, négy hónap múltán készült fényképen is látszik az a mély, legalább tenyérnyi seb, amely alól szinte virít a beteg csípőcsontja. A húsfaló gangréna következtében a fiatalemberre újabb plasztikai műtétek várnak. Nem puszta kozmetikai - az ülep és a medence körüli részek helyreállítását célzó - korrekcióról van szó, hanem életmentő operációról, hogy megvédjék a most a külvilágnak kiszolgáltatott csontokat és a többi szervet. Smith az éleveszélyes gyulladás kitörését megelőző napon enyhe zúzódásokat szenvedett, másnapra azonban vért hányt, és sebe egyre jobban terjedt, bőre pedig előbb sárgává, majd feketévé vált. Ennek ellenére kétszer is hazaküldték a kórházból, mondván, kenegesse a sebét krémmel. Csak amikor félholtan egy másik intézetbe került, ismerték fel, hogy üszkösödéséi streptococcusos fertőzés váltotta ki, s csak ekkor kezdték meg az antibiotikumok adagolását és az operációk sorozatát. Szerencsétlenebbül járt egy kétéves kisfiú, akinek a betegségét félrediagnosztizálták, a bárányhimlő különösen erős kitörésének tartották. A még tavaly októberben három nap alatt lezajlott betegség során a streptococcus-A belső vérzéseket okozott, és elpuszítotelőtt megrohadjon. Ez viszont azzal jár, hogy a zamatosságot és az igazi paradicsomízt a fogyasztó képzeletének kell helyettesítenie. Hiába van tehát egész évben az amerikai szupermarketékben négy-öt fajta paradicsom a zöldségespultokon, a polgár ritkán eheti a „nagy igazit". A Calgene biotechnológiai vállalat emberei 1984-ben kezdték el a kísérleteket a lehetetlen állapot meghaladására, s szép lassan kialakították a magot, amelyből a csodaparadicsomot termesztik. Engedélyük egyébként a paradicsom polygalacturonase nevű génjének megváltoztatására szól. Az engedélyezők, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatal emberei sokáig gondban voltak: kezdetben még azt sem tudták, minek alapján adjanak engedélyt a génsebészeti változtatásokkal termesztett paradicsomra - netán minek alapján tiltsák meg az árusítást. A serény aktatologatás során mindig újabb és újabb tisztázandó kérdésekre leltek, miközben a cég hatalmas összegeket költött arra, hogy beszerezze a legnevesebb amerikai élelmiszer-kutatók véleményét, amelynek alapján végül is május elején megkapták az engedélyt. A fogyasztói idegenkedést legyőzni hivatott reklámkampány most a kétkedő vásárlókat célozza meg, léptennyomon megígérve, hogy az átoperált génű paradicsomokon külön címkékkel fogják jelezni e tényt. A cég a feltámasztott dinoszauruszokkal és egyéb tudományos-fantasztikus történetekkel etetett vásárlók meggyőzésére nem győzi hangoztatni, hogy a paradicsomban nincsenek állati vagy emberi gének, tehát csakis a vásárló haraphat a paradicsomba, és nem fordítva. Rendkívül óvatosan és tudományos alapon próbálják meggyőzni azokat, akiknek netán vallási okokból van kifogásuk a természet ilyetén átszabása ellen. A végképp ellenszegülőkkel pedig tudatják, ők természetesen továbbra is vásárolhatják az ismert „ősi" fajtákat. Ami a termesztőket illeti, ők tudják, hogy aligha állhatnak a fejlődés útjába, körükben a kaliforniai és floridai farmokon ezért is növekszik az érdeklődés. Szerződést kötött a céggel az egyik legnagyobb amerikai konzervgyártó góliát, a Campbell is. A génszabókat immár aligha lehet megfékezni, de az is tény, hogy senki nem tud végleges és megnyugtató választ adni arra az aggályra, vajon nem lesznek-e a változásoknak hosszú távú következményei. Különösen nagy a nyugtalanság, hiszen nem titok, javában zajlanak a kísérletek más növények „feljavítására" is. A megfontolt haladásra intők mindenesetre arra figyelmeztetnek, hogy egyes „átépített" vagy átültetett génekre sok ember allergiás lehet, márpedig ha beindul a forgalmazói nagyüzem, egyre nehezebb lesz mindig és mindenhol elkülöníteni a hagyományos és az átformált növényeket, fennáll tehát a veszély, hogy a fogyasztó egyáltalán nem tudja, mivel is etetik valójában. (HVG) Tudja-e, hogy... A televízió megszállottjai beleőrülhetnek abba, hogy a szemüket egy dobozra meresztgetik - állítja a New Scientist szaklapban egy izraeli kutató. A túlzott tévénézés megnöveli az esélyeket arra, hogy valaki idősebb korban az egyelőre gyógyíthatatlan Alzheimerbetegséget kapjon - szögezi le Moshe Aronson, a tel-avivi egyetem tanára. Aronson azt fejtegeti, hogy a televízió nagy pszichológiai feszültséget kelt az agyban. A tévénézőket látványok és hangok megszakíthatatlan sora bombázza, elég kevés lehetőséget adva arra, hogy felfedezzék az összefüggéseket abban, amit látnak-hallanak. A kereskedők ezt a passzivitást azzal intézik el, hogy az emberek úgyis rögtön elfelejtenek minden érzelmet a korábban látottakkal kapcsolatban - mondja Aronson. Az olvasás, éppen ellenkezőleg, lehetőséget nyújt az egyénnek arra, hogy megálljon, és - elgondolkozzék azon, amit olvasott. A televízióban sugárzott hírek és filmek feszültséget keltő volta csak fokozza a veszélyt, mivel a passzív néző képtelen levezetni a feszültséget, amelyet a szex és az erőszak látása kelt. Hogy ez a teória bizonyítható legyen, Aronson arra kéri az orvosokat, hogy feltételezett elmebajos pácienseiknek jegyezzék fel a tévénézési szokásait. & ^k "í" Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) hosszú távú célja mindenképpen az, hogy embert küldhessen a Marsra, ám még mindig korai lenne az időpont megjósolása - szögezte le Dániel Golding, a hivatal vezetője. A NASA-igazgató megerősítette, hivatalának hosszú távú álma a Mars-expedíció. Szerinte a terv kivitelezéséhez legalább tíz év kell, ugyanúgy, mint az Apolloterv esetében, amikor 1969-ben ember lépett a Holdra. A NASA vezetője egyben cáfolta George Bush volt amerikai elnöknek ama vélekedését, amely szerint a Mars-program túl drága lenne, mintegy 500 milliárd dollár, és túl sok időt - 30 évet - venne igénybe a kivitelezése. A terv költségeit ugyanis jelentősen lehetne csökkenteni, például új fölfedezések, technikák felhasználásával. Erre csupán egyetlen példa: a NASA elképzelései szerint az űrobjektum tömegét a felére lehet csökkenteni azáltal, hogy a visszatéréséhez szükséges üzemanyagot a Marsról, metán formájában venné fel. Az ötlet biztonságosságának próbája 1996-ban történik, amikor a NÁSA egyik műholdja metánmintákat vesz a Marson. ífs ^í Olaszország az évszázad vállalkozására készül: a világ legnagyobb, 3660 méter hosszú fűggőhídjának megépítését tervezi, amely a Messinai-szoroson átívelve kötné össze az olasz csizma orrát, Calabriát Szicília szigetének legészakibb városával, Messinával. Egyébként jelenleg a világ leghosszabb függőhídja az 1981 -ben, Angliában átadott 1410 m-es Humber. Ha a nagyra törő terv megvalósul, az olaszok évszázados álma válik valóra: Itália gazdaságilag egyik legelmaradottabb vidéke, a leegyszerűsítő általánosítással csak „keresztapák földjének" titulált sziget közvetlenül bekapcsolódhat az európai vérkeringésbe. Á több mint három és fél km hosszú híd két pillérének súlya egyenként 46 ezer tonna, magasságuk pedig 376 méter, azaz 56 méterrel több mint a párizsi Eiffel-toronyé. A pilléreknek rendkívüli terhelést kell kibírniuk. A számítások szerint legmagasabb pontjukat átlagosan mintegy 220 km/ó erejű szél ostromolja majd, és talapzatuknak pedig ellent kell állniuk a térségben gyakori földrengéseknek. A 200 éves élettartamra tervezett monstrumot három részre tagolják. Középen fut majd a dupla vasúti pálya, kétoldalt egyegy kétsávos autóút és háromsávos autópálya, ami kiegészül egy-egy leállósávval is. Az autópálya elméletileg naponta 90 ezer jármű áteresztésére lesz képes. A tervek szerint ősszel írják ki a pályázatot a megépítésére. Az oldalt összeállította: S3dó H. Zoltán Ezek a termények még nem génkezeltek, igaz, nem is paradicsomok