Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)
1994-09-27 / 223. szám, kedd
VÉLEMÉNYEK •ÚJSZÓ 1 Különös takarékosság (Új Szó-hír) Július Rozložník, I Mináč polgármestere takarékossági intézkedésekkel magyarázta azt a tényt, hogy nem hívta meg a lamači szavazókörök alakuló, előkészítő ülésére a magyar koalíció képviselőit. Mint arról már korábban hírt adtunk, a magyar pártok a múlt héten tiltakoztak a belügyminisztérium illetékes államtitkáránál, mert Pozsonyban jelölt képviselőiknek csaknem a fele nem vehetett részt az említett üléseken - tehát az. esküt sem tette le -, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem kaptak meghívót. Roman Vavrík belügyi államtitkár lapunknak adott nyilatkozatában kizárta a szándékosságot. Arra gyanakodott inkább, hogy nem küldték el időben a jelöltek neveit, illetve a posta nem kézbesítette azokat időben. Szavaira rácáfolt Július Rozložník, Lamač városrész polgármestere, aki válaszlevelében egyebek között kifejtette: Takarékossági okok miatt hat öttagú szavazóköri állítottak, amelyekben egy-egy hellyel csak a Lamačban tevékenykedő pártok és mozgalmak - DSŽM, SZNP, KDM, Közös Választás - vannak jelen. A kisebb pártok, így a magyar koalíció esetében is, csak a póttagság jöhet számításba. Döntését a polgármester azzal indokolta, hogy minimális a magyarok lélekszáma Immačban, nem fejtenek ki közéleti tevékenységet, sőt nem járulnak hozzá a városrész fejlesztéséhez sem. A polgármester megjegyezte: Keserűen és csalódottan veszem tudomásul, hogy a többi politikai párt megértéssel fogadta takarékossági intézkedésünket, csak a magyar koalíció nem, amely oly sokszor hivatkozik a lakosság békés, a nemzetiségtől független együttműködésére. - Rozložník űr sajátságosan magyarázza a választási törvényt - szögezte le Roman Vavrík államtitkár a polgármester leveléről. Megtudtuk: a ružinovi és az óvárosi polgármesterek már pótolták mulasztásukat. Lamač polgármestere azonban jottányit sem enged vélt igazából. - Mi ilyenkor a teendő? - ismételte meg kérdésünket a belügyi államtitkár. - Mivel a polgármester nem tartozik a belügyminisztérium, sem pedig a választási bizottság hatáskörébe, közigazgatási eljárás során nem lehet őt utasítani a választási törvény betartására. Rozložník űr nem cselekszik összhangban a szóbanforgójogszabállyal. A választási törvény értelmében panaszt lehet emelni ellene, amit az illetékes járási bíróságnak haladéktalanul ki kell vizsgálnia. (gágyor) Nincs fellebbezés Enyhébb büntetések Pont került a lipótvári börtönlázadás végére Hosszas viták után Rövidesen privatizálják a Hírlapkiadót (Budapesti tudósítónktól) Az Állami Vagyonügynökség Rt. a tervek szerint még október végéig meghirdeti a Hírlapkiadó privatizációját jelentette be Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy még nem dőlt el, együtt fogják-e értékesíteni a vállalatnál levő összes lapot vagy esetleg különkülön. Az állami kézben lévő Hírlapkiadó tulajdonában jelenleg - egyebek közt - három fontos lap van: a Magyar Nemzet országos terjesztésű napiíap, az Esti Hírlap című fővárosi délutáni bulvárlap és az Expressz elnevezésű, egyetlen országos hirdetési napilap. Néhány hónappal ezelőtt a parlamenti választások és a kormányváltás idején az említett lapokat a Hírlapkiadó azóta már leváltott vezérigazgatója tisztázatlan körülmények közt eladta a Magyar Hirdető Rt.nek. Miután azonban fény derült az ügyre, közbelépett az ÁV Rt., amelynek tulajdonában van a Hírlapkiadó, s megpróbálta lefújni az üzletet arra hivatkozva, hogy a vezérigazgatónak egy ilyen tranzakcióra nem volt semmiféle felhatalmazása. Az ügy még nincs véglegesen lezárva, s egyelőre úgy néz ki, a felek abban állapodtak meg, hogy az ÁV Rt. mintegy kölcsönadta a három lapot a MAHIRnak az idei év végéig, bizonyos anyagi ellenszolgáltatásokért. A MAHIR nemrégiben megpróbálta megszerezni a Magyar Hitel Bank tulajdonában levő Mai Nap című országos terjesztésű bulvárlapot, az elsősorban vidéken igen népszerű Szabad Föld című hetilapot, valamint a Reform című ismert színes hetilapot is. Tekintettel arra, hogy a MHB is nagyrészt állami tulajdonban van, tehát az ÁV Rt. kötelékébe tartozik, az ÁV Rt. úgy határozott, saját maga veszi meg a lapokat, mégpedig a Hírlapkiadó részére, s ezzel is növeli a privatizációba kerülő lapportfólió értékét. Szükséges megjegyezni, hogy az említett privatizációs ügyletnek a gazdasági vetületek mellett politikai vonatkozásai is vannak. A MAHIR reklámcéget ugyanis közismerten szoros személyi szálak fűzik a FIDESZ és az MDF befolyásos köreihez. Az említett lapok megszerzésével a MAHIR-t irányító üzleti-politikai csoport egy újabb sajtókonszern alapjait tudná lerakni. Mérvadó budapesti vélemények szerint ezt az ÁV Rt.-nek meg kellene gátolnia, ugyanakkor mihamarabb privatizálnia kellene a még tulajdonában levő sajtótermékeket, hogy az állam most már teljes mértékben kivonuljon a sajtópiacról, a lapkiadásból. A Hírlapkiadó privatizációja körül kirobbant vitákból azonban nyilvánvaló, hogy mindez nem fog menni újabb harcok, indulatok nélkül. KOKES JÁNOS 2 HÍREK Meg lehet lékezni azokat az erőszakosan nagyhangú, diktatórikus mozgalmakat (személyeket), akik akár az ördöggel is, akár a múlt sötét rabságát okozó, mára divatosabb köpönyegeket lorgató bolsevikokkal szövetkezve katasztrófába, ijesztő ÚJ-TOTALIZMUSBA rángatják az országot. Ők azok, akik (minket, magyarokat is szüntelenül hergelve) meg akarnak fosztani emberi és nemzeti méltóságunktól, hogy sose érezhessük jól magunkat az ősi löldünkün, hogy saját otthonunkban legyünk továbbra is hontalanok, hogy sose élhessük át egy haza hátterét és biztonságát, ők azok, akik eszközként, hamis ürügyként használnak fel minket gazdasági és szociális tehetetlenségük, rablógazdálkodásuk elkendőzésére. ©GÁLÁN GÉZA A 4-bs LISTÁN * KELET-SZLOVÁKIÁBAN AZ MKDM SZÍNEIBEN j VK-1400/9 Skubiszewski Szlovákia ügyvédje (TA SR-hír) A szlovák kormány Krzystof Skubiszewski professzort, Lengyelország volt külügyminiszterét bízta meg azzal, hogy képviselje érdekeit a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről Magyarországgal folytatott perben. Skubiszewski a nemzetközi jog elismert szakértője, már eleget tett hasonló felkérésnek, amikor Portugália alkalmi ügyvédjeként a pireneusi ország érdekeit védte Ausztráliával szemben, Kelet-Timor kérdésében. RÖVIDEN | Kormányközi megállapodást írt alá tegnap Brünnben a szlovák és a cseh kulturális miniszter, melynek értelmében Szlovákia visszakapja a bajmóci oltárt. Ľubomír Roman és Pavel Tigrid arról nem tárgyalt, hogy az oltárért cserébe esetleg tíz festményt fog kapni Csehország. Ügy nyilatkoztak, hogy a két nemzeti galéria igazgatói és szakemberei a szerződés alapján megegyezésre juthatnak. Pasteur Bizimungu ruandai elnök szerint valótlanok azok az ENSZ-jelentésbe foglalt állítások, amelyek szerint a polgárháború elől nyáron külföldre menekült, fokozatosan pedig hazatérő, a hutu törzshöz tartozó menekülteket ezrével gyilkolnák meg a kormánycsapatok. Azt azonban nem zárta ki, hogy néhány helyi, törzsi indíttatású incidensre sor került. Jozef Moravčík miniszterelnök tegnapi rózsahegyi munkalátogatása során a helyi államigazgatási szervek és a régió vállalkozóinak képviselőivel megvitatta a térség gondjait és gazdasági felemelkedésének lehetőségeit. Moravčík szerint az ország tervezett adminisztratív felosztása során figyelembe kell venni a lakosság észrevételeit, és kerülni kell a kérdéskör túlpolitizálását. Eugen Andrew Cernan szlovák származású amerikai űrhajóst tegnap a pozsonyi Komenský Egyetemen a matematikai-fizikai tudományok díszdoktorává avatták. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Ivan Gašparovič parlamenti elnök és Roman Kováč miniszterelnök-helyettes is. (TA SR-tudósítás) Tegnap végérvényesen lezárult az 1990. február 28. és március 28. közötti lipótvári börtönlázadás elkövetőinek ügye. A pozsonyi Legfelsőbb Bíróság megtárgyalta a kerületi bíróság által korábban elítélt 43 tettes ügyét, és a következő döntéseket hozta: 22 vádlott esetében eltörölte a kerületi bíróság által hozott ítéleteket, és újakat hozott, melyek során 1-től 12,5 évig terjedő feltétel nélküli börtönbünte(Folytatás az 1. oldalról) tisztázására hívott össze. S noha egyes vélemények szerint nem kizárt, hogy a választások előtt talán így akarják megdolgozni a közvéleményt, tény, hogy az istállók üresek, és a hazai piacon egyértelműen hiányzik a hús. A feldolgozó húsipari cégek egyre nehezebben és drágábban tudnak csak nyersanyaghoz jutni, s ennek arányában a fogyasztói árak is meglódultak. Tibor Doboly, a húsfeldolgozók szövetségének képviselője elmondta, hogy ők már augusztusban jelezték a várható gondokat. Ezt a tárca vezetése is elismerte, a húshiány mértékéről viszont már eltér a minisztérium és a tést rótt ki a vádlottakra. Tizenkét esetben I -tői 7 évig terjed a büntetés, 4 vádlott esetében a büntetőeljárást leállította, míg további 5 vádlottnak a kerületi bíróság által kirótt büntetését teljesen eltörölte. Az ítéleteket a vádlottak nyugadtan fogadták, csupán Stanislav Filip, akinek a büntetését 14,5 évről 12,5 évre mérsékelték, okozott rendbontást, ezért a teremből kivezették. A Legfelső Bíróság döntése ellen nincs fellebbezés. feldolgozók véleménye. Az Állami Piacszabályozási Alap adatai szerint összesen mintegy 10 ezer tonna hiányzik, a feldolgozók ennek a mennyiségnek a kétszeresére becsülik a hiányt. Véleményük szerint ez a helyzet az év végéig mindenképpen eltart, és számításaik szerint 8 ezer tonna marhahús és mintegy 12 ezer tonna sertéshús hiányzik a piacról. Karol Kabát a húsbehozatalt korlátozó vámilletékek radikális csökkentésétől várja a megoldást. (A behozatali vámpótlékot már törölték - a szerk. megjegyzése). Véleménye szerint, ha az eddigi 30 százalékos vámot időlegesen 10 százalékra csökkentenék, már kifizetődő lenne a Trier segít (TA SR-hír) Szlovákia késlekedés nélkül, azonnal reagált, s ezért döntöttünk e reformország vállalkozóinak és iparosainak támogatása mellett - nyilatkozta tegnap Trierben a szlovák hírügynökség tudósítójának Kare! Kríz, Rajna-Vesztfália tartomány kereskedelmi kamarájának Szegény Szlovák Nemzeti Párt! A közvélemény-kutatások szerint az utóbbi hetekben nemigen érte el a népszerűségnek azt a bűvös, ötszázalékos határát sem, amely a parlamentbe való bejutáshoz feltétlenül szükséges. Ezzel magyarázhatóak Slota pártelnök ideges kirohanásai a magyar koalíciós pártok ellen és az olyan, választási etikába ütköző húzásai is, hogy a „Talpra magyar!" szavalásával kívánja elérni: a szlovákiai magyarok az ő pártját válasszák. Holott éppen ő állítja, hogy Szlovákiában egyetlenegy magyar sem él, és az el magyarosított szlovákokból is csak kétszázezernyi van, mert a többi, majd négyszázezer magyar szerinte cigány. Slotáékra egyébként a romák is panaszkodnak, mert tévéreklámjukban a romákat szólítják fel: válasszák a 14-est. A szlovák újságírókörökben csak behozatal. Az újságírókat az is érdekelte, vajon miért kerül a 40 koronáért felvásárolt sertéshús néhány fajtája az üzletekben 120-150 koronába? A cégtulajdonos szerint belső számításaik alapján a 40 koronás élősúly közvetlenül a levágás után a félsertésnél már 50 korona fölé emelkedik, s a húsfajták szerint a feldolgozási költségek nélkül is megközelíti, sőt meg is haladja a 100 koronát. A sertéskaraj például 93 koronába, a sertéscomb pedig 120 koronába kerül, ehhez számítandók még az egyéb feldolgozási költségek, így nem csoda, hogy az üzletekben csillagászati árakat kérnek a minőségi húsokért. Ivan Oravecz szövetkezeti elnök a 1994. SZEPTEMBER 27. egyik képviselője. A kamara kezdeményezésére tegnaptól szlovákiai vállalkozók és iparosok 30 tagú csoportja kezdte meg tanulmányútját, amelyre egy hároméves program keretében kerül sor. A program anyagi fedezetét - mintegy kétmillió márka - a tartományi oktatásügyi minisztérium biztosítja. Az év végéig még két 15-15 fős szlovákiai csoport érkezik Marx Károly szülővárosába. Žilinovskijnak becézett zsolnai polgármester nacionalista pártja legutóbb a Pravdában közöltette választási reklámját, azzal a demagóg felcímmel, hogy „Döntsenek". A felcím alatt, balra, feltüntetik az SZNP címerét, jobbra pedig azt az emblémát, amellyel az Együttélés indult a választásokon, és amely miatt egyes szélsőséges soviniszták már az Együttélés betiltását is követelik. A hirdetés megpróbál a szlovákok szívéhez szólni, amikor azt mondja, hogy a Szlovák Nemzeti Pártnak már „nincs hová hátrálnia". Ez talán igaz is. Valóban nincs hová hátrálniuk. Az ötszázalékos küszöb alól csak nagyon-nagyon agresszív, mindenkit és mindent támadó politikával remélik magukat feltornászni. Törekvésük mindazonáltal nem reménytelen. Zsirinovszkijnak is sikerült... FEKETE MARIAN mezőgazdasági termelők képviseletében elismerte, hogy a jelenlegi árak már fedik a ráfordításokat, és minimális nyereséget is biztosítanak; hangsúlyozta azonban, hogy noha a termelők végre a piaci elvárások alapján viselkednek, azt a kiesést, amit több éven át a termelési költségek szintje alatt eladott állattenyésztési termékekkel felhalmoztak, ez az időszak nem semlegesítheti. Sőt figyelmeztetett: rövidesen a tejnél is hasonló problémák várhatók. * * * Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter véleménye szerint a húspiacon jelenleg uralkodó feszültség feloldását a kereskedelmi árrés szabályozásában kell keresni. Mindezt pártja (DBP) sajtóértekezletén jelentette ki, s egyúttal jelezte, hogy az állami tartalékokból jelentős tételeket dobnak piacra a hiány mérséklésére. (tszl) IL kiadás Lapzárta: 22.10 Hűs(bavágó) árak (Folytatás az I. oldalról) sukban például az alapiskolák tanítói átlagosan 4990 koronát keresnek. Az sem mellékes tényező, hogy a költségvetési szervezetek alkalmazottainak bérét utoljára 1992 májusában rendezték, s azóta a létfenntartási költségek jelentősen emelkedtek (1993 júniusa és 1994 júniusa között például 14,7 százalékkal). Ráadásul 1993 tavaszán az oktatásügy olyan katasztrofális anyagi helyzetbe került, hogy a pedagógusok hónapokig az előírtnál alacsonyabb fizetést kaptak, és a nem alapbérjellegű fizetéseket is törölték. A kormány 1994 májusában az állami költségvetés módosítása révén az egészségügyet 1,6 milliárd, az oktatásügyet pedig 1,2 milliárd korona nagyságrendű pótlólagos pénzinjekcióval segítette meg. Az oktatásügyben ebből a keretből akár már szeptembertől is emelhetik a fizetéseket. Azonban nem mindegyik járásban telik erre. Ahogyan például Hecht Anna közölte: az eredeti költségvetés az iskolák üzemeltetési költségeinek keretét jelentősen lefaragta, az idén az 1993-as szint csupán 65-70 százalékát folyósították. A hiányzó részt a pótlólagos pénzinjekció révén fedezik, így nem mindig jut pénz a fizetésemelésre. Ezt csak az új kormányrendelet elfogadása garantálhatja. Táblázatunk (az 1. oldalon) azt szemlélteti, milyen mértékű fizetésemeléssel számolhatnak a költségvetési szervezetek alkalmazottai. (sidó) J APROPÓ Miért ideges Zsilinovszkij? A kis pénz is pénz...
