Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-26 / 222. szám, hétfő

GAZDASAG ÚJ SZÓ* Vontatott újjászületés Átalakulóban a Rimaszombati járás vadásztársulatai Ördögi kör a vágsellyei szennyvíztisztító körül Egy hektárért tízmilliót? Érthetően nagy vitát kavart a 23/1962-es számú vadászati törvény módosítását követő bizonytalanság. A Rimaszombati járás több szempontból is sajátos helyzetben van, itt ugyanis - kevés kivételtől eltekintve - az idén jár le a vadásztársaságok és az állami erdészeti hivatalok által tíz évre aláírt szerződések nagy része. A járás tagoltságából és grafikai összetételéből adódóan van, ahol a szarvasok előfordulása és van, ahol az őzek előfordulása szerint kell eljárni az új előírások érvényesítésénél. Nem könnyíti a helyzetet az sem, hogy az erdőterületek nagy része ismeretlen tulajdonban van. illetve az, hogy rendezetlenek a tulajdonviszonyok. Bárdos Oszkár, a járási erdészeti hivatal illetékes szakelőadója viszont még egyéb problémákat is lát: - Az ügyintézés vontatott, éspedig elsősorban azért, mert az egyes hivatalok különbözően értelmezik a törvényt. Nem mondom, a törvénymódosítás merőben más helyzetet teremtett, viszont a hivatalnoki apparátusból sok esetben hiányzik az előrelépés szándéka. A módosított törvény vargabetűi több állami hivatal, így az erdészeti hivatal, a Földalap, a földhivatal, a földmérőhivatal stb. bevonását is szükségessé teszik, és bizony sokszor az az érzésünk, hogy a sok bába közt elvész a gyerek. Másik dolog a tudatlanság és a tapasztalatlanság, mert hát nem tudjuk, hogy mire is véljük például azt, ha valaki egy és ugyanazon területet két, sőt több kerületalapítónak is odaígér, sőt, írásban is a rendelkezésére bocsátja. A vadászok és ügyeskedő magánszemélyek részéről pedig olykor semmi más, csupán a makacskodás nehezíti az előrelépést. Megtörténik ugyanis, hogy ugyanarra a vadászterületre, ugyanarra a parcellára fáj többüknek a foga, és egyikük sem akar engedni. Jómagam is több esetben szemés fültanúja voltam a vadászkerület alapítói részéről megnyilvánuló győzködésnek. Előre elkészített nyomtatvánnyal várják a földtulajdonosokat, és már a 4-5 hektáros területnek is örülnek, ha a tulajdonos aláírásával igazolja a vadászati jog átruházását. Azon ugyan nem csodálkoztam, hogy egyesek nem tudják, hogy tíz hektáron felül már bérleti díjat is kaphatnának a vadászoktól, azon viszont igen, hogy a november végi felmondási határidőről sem tudnak, így a volt társulat megbízottai vannak lépéselőnyben. Bár év elejétől folyik a területszerző „aláírásvadászat", az illetékes szerint még nagyon kevesenjutottak révbe. - Legkevesebb kétezer illetve ezer hektárról van szó, mellyel már létrehozható társulat. A rendezetlen állapotok miatt egyelőre csak a runyai vadászterületet tudtuk hivatalosan is bejegyezni. Lassan már lezárul az ügy Péterfalán és Gömördétérben, és biztatóan alakul a helyzet Ratkón és Bottovón. Ezeken kívül további tíz-tizenkét újjászerveződés is túljutott már a nehezén, és vaskosodik már a kérdés rendezésével kapcsolatos ügyiratokat tartalmazó dosszié a többiek esetében is. A jelek szerint egy dolog biztosnak látszik: eddig 28 vadásztársulat működött ebben a gömöri járásban, melyek egyenként mintegy négyezer hektáros területet mondhattak a magukénak. Januártól pedig - ha minden jól megy - mintegy negyven új vadászkerület működik majd, 1-3 hektáros vadászmezővel. Ahhoz, persze, hogy mindez meg is valósuljon, az év hátralevő részében az ügyintézéshez a 30-40 ezer koronás „befektetésen" túl még erős akarat, szorgalom és nem utolsósorban vasidegzet is kell. POLGÁRI LÁSZLÓ Egy nemrégi írásomban már említést tettem róla, hogy Vágsellyén egy olyan új szennyvíztisztító állomás építését tervezik, amely akár turistalátványosság is lehet majd. Egyrészt azért, mert olyan új amerikai technológián alapul, amelyre az országban még nincs példa, másrészt azért, mert a sellyeiek nemcsak egyszerűen szennyvíztisztító, hanem egyben egyfajta ökocentrum kiépítését is tervezik. • Mikor vetődön fel a szennyvíztisztító megépítésének a gondolata, s mennyire jutottak az előkészületekkel? kérdeztem a legutóbbi találkozásunkkor Szabó Sándor polgármestertől. A jelenlegi helyzet tarthatatlan - Tulajdonképpen a kényszer szülte a szennyvíztisztító építésének gondolatát - kezdte a helyzet ecsetelését a város első embere, majd elmondotta, hogy az 1990-es változások után a város új vezetősége a település állapotának felmérését követően arra a megállapításra Jutott, hogy a város fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya a szennyvíztisztító elégtelen kapacitása. Megállapítást nyert, hogy a máig is működő szennyvíztisztító csaknem háromszorosan túlterhelt, ami azt jelenti, hogy a rajta keresztülfolyó szennyvizet nem eléggé tisztítja meg. A jelenleg a Görse-csatornába kiengedett „megtisztított" víz szennyezettsége sokszorosan meghaladja a megengedett mennyiséget. Ezért a városi elöljáróság 1991 októberében határozatot fogadott el egy új víztisztítóállomás építéséről. Két lehetőség közül kellett választaniuk. Az egyik szerint tovább támogathatták volna az addigi tervet, amely a Galánta és Sellye által közösen építendő, nagy regionális tisztítóállomás építését feltételezte, vagy választhatták azt a megoldást, hogy a város a saját költségvetéséből csak Vágsellye, esetleg egy szűkebb régió igényeinek megfelelő kisebb tisztítóállomási épít. Az előző terv beruházója a Nyugat-szlovákiai Víz- és Csatornaművek lett volna, de kiderült, a vállalatnak nincs elegendő anyagi fedezete ana, hogy belátható időn belül megvalósítsa a tervet. Ez arra kényszerítette a városi képviselőtestületet, hogy a második lehetőség mellett döntsön. Sellyén kívül a szomszédos Deáki és Vágkirályfa szennyvizét is az új tisztítóba vezetnék. A gazdasági és főleg környezetvédelmi szempontok figyelembevételével az önkormányzat 1992-ben pályázatot írt ki az építkezésre. Tizenhat pályázó közül választotta ki a pályázati bírálóbizottság az amerikai Lemna Corporation vállalattal együttműködő pozsonyi Consult céget. Ennek a szakemberei a természetes tisztítási folyamatokon alapuló, a Lemna által kidolgozott technológia sellyei viszonyokra alkalmazott megépítését ajánlották. Mivel a berendezés üzemeltetése rendkívül gazdaságos és formáját tekintve is ez illeszkedik legjobban az itteni tájba, 1992 decemberében Vágsellye elöljárói szerződést kötöttek a Consult céggel, hogy kulcsrakészen elkészíti a berendezést. A város a szerződés összes feltételét teljesítette, rendezték a terület tulajdonjogát, megszerezték az érintelt közjogi intézmények véleményezését. Egyetlenegy dolog hiányzik még az építkezési engedély megszerzéséhez - az építkezési területnek a mezőgazdasági földalapból történő kivétele. E problémát pedig az okozza, hogy a terület jelenleg szántóföld, a törvény szerint pedig ennek a földalapból való kivételéért minden hektár után tíz és fél millió koronát kellene fizetni. Ez pedig annyira megdrágítaná az építkezést, hogy képtelenek lennének fedezni a költségeit. Hiába kért a város kivételt e jogszabály alól, kérelmét azzal indokolva, hogy környezetvédelmi építkezésről van szó, a kérelmet elutasították. S tették ezt annak ellenére, hogy az egészségügyi minisztérium az egész országra szóló kísérleti jellegűnek ismerte el a Sellyére tervezett berendezés üzembe helyezését. - Pedig ha ez az akadály nem lenne, merem állítani, hogy a tisztító már működhetne - állította a polgármester. - Tudom, hogy ez a probléma nemcsak bennünket érint, nagyon sok község küszködik hasonló akadállyal. Hiszen amíg megoldatlan a szennyvíztisztítás, addig a városfejlesztés is szinte szünetel. Nem folytathatjuk a lakásépítést, és az is megeshet, hogy a vállalkozó felépíti a kisüzemét, és nem kaphatja meg a működési engedélyt, mert nem lesz hova elvezetnie a szennyvizet. Éppen ezért szeretnénk elérni, hogy a törvényalkotás az erre vonatkozó törvény módosításával mondja ki, hogy az ökológiai építkezések is mentesüljenek azon kötelezettségek alól, hogy fizessenek azért, ha földet vesznek ki a mezőgazdasági földalapból. Ahogyan ez nui például a vízgazdálkodási építkezések esetében érvényes. Úgy vélem, nem lenne ez lehetetlen, csakhogy az emberek sokszor félnek számukra űj dolgokról dönteni. Ez.en kívül valószínűleg az egyéb technológiát alkalmazó cégeknek a konkurenciától való félelme is közrejátszhat a probléma megoldásának akadályozásában. Pénz lenne rá, de... Az új víztisztító állomás megépítéséhez Vágsellyén tizenkét hektárnyi földterületet kellene kivenni a földalapból. Ebbe beletartozik a jelenlegi, elavult tisztító területe is, mert ennek kivételét annak idején, amikor a hatvanas évek végén az állam felépítette, szintén nem rendezték. A körülbelül 95 millió koronás beruházás kétharmadát a város hitelekből biztosítaná. Hitelnyújtásra löbb banktól is kaptak ígéretet, csakhogy - s ez az ördögi kör a sellyei víztisztító körül - a hitel feltétele, hogy meglegyen az építkezési engedély. Tehál a vágsellyei terv azon esetek közé tartozik, amelyek megvalósílását nem a pénzhiány, hanem a tökéletlen jogszabály akadályozza. - Jómagam optimista vagyok, hiszem, hogy előbb-utóbb győz a józan ész, s mi is előbbre léphetünk - fejezte ki reményét Szabó Sándor -, de jobb tenne, ha ez minél előbb megtörténne, mert az elvesztegetett idő elveszett pénzt jelent. A berendezés üzemeltetése ötvenhetven százalékkal olcsóbb lenne a Szlovákiában általában használt technológiáknál. A helyi viszonyok ismeretében amerikai szakemberek kiszámították, hogy - az 1992-es árakat alapul véve - egy 2030-ig terjedő ütemterv szerint a befektetési költségek 2002-ig Társulás (NAFTA) szerződését ne tárgyalják újra az Egyesült Államokkal. S amíg a tárgyalások folynak, az exportorientált Quebec komoly veszteségeket szenvedhet az észak-amerikai kereskedelemben. Nem vitás, ha Quebec önállóvá válna, rögvest gazdasági nagyhatalomként tartanák számon. Becslések szerint a bruttó nemzeti össztermékét tekintve a világ 15. országa lenne. Kanada nemzeti össztermékének mintegy negyedét állítja elő, rendkívül gazdag ásványkincsekben (réz, arany, vas, azbeszt) és vízenergiában. Itt található a Hydro-Quebec cég, amely erőművei révén az 1,5 millió négyzetkilométernyi területű tartomány hatalmas vízenergia-potenciálját aknázza ki; az óriásvállalat 34 milliárd dolláros eszközértékével a 7. a világ elektromos erőműveinek sorában. Az olcsó és nagy mennyiségű elektromos energia elősegítette az ipari fejlődést, beleértve az energiaigényes alumíniumkohászatot is. Jelenleg Quebecból származik a világ alumínium-termelésének 12 százaléka. A tartomány pénzintézeteinek pénztőkéje 110 milliárd dollár. Egészen más dolog azonban egy dinamikusan fejlődő tartomány, mint egy szuverén állam. Az országalapítással járó többletköltségek (a hadsereg és a külképviseletek kiépítése) mellett Quebecnek magára kellene vállalnia Kanada 350 milliárdos államadósságának egy részét, ami tovább növelné a 13 százalékos munkanélküliséget. Végül, de nem utolsósorban a különválás csak fokozná az angol nyelvű kanadai lakosság elvándorlását a tartományból. Csupán Montrealből 1975 óta 220 ezren költöztek el, amit a politikai bizonytalanságtól félő tőke távozása követhet. Az elvándorlás ténye korántsem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a Quebeci Párt még 1977-ben megalkotja és a gyakorlatban alkalmazta a hírhedt 101 -es törvényt, amely Quebec egyetlen hivatalos nyelvének a franciát ismeri el. A győztes Pa1994. SZEPTEMBER 26. megtérülnének, s 2002-ben az állampolgár egy köbméter szennyvíz kitisztításáért 4 korona 48 fillért fizetne, míg a klasszikus technológia esetében ugyanezért 14,26 koronát kellene fizetnie. A Lemna típusú tisztítóállomás kizárólag biológiai alapon működik, mégpedig a békalencse - Lemnacea - nevű növény tisztító hatását használja ki. Míg a klasszikus szennyvíztisztítóban gyorsított, körülbelül hétórás tisztítási folyamat megy végbe, amelyhez különféle vegyi és biológiai adalékok szükségesek, az újfajta technológiában kizárólag a békalencse végzi a tisztítást, mindenféle adalékok nélkül. A tisztítás folyamatos, és mintegy harminc napot vesz igénybe. Éppen ezért van szükség jóval nagyobb víztározó területre, mint a klasszikus technológiánál - s ez a berendezés egyetlen hátránya. Ezzel szemben azonban hatalmas előny, hogy nem képződik szennyezett iszap, mint a jelenlegi rendszerekben, amelynek tárolása is problémát jelent. A melléktermék finom pernye formájában rakódik le, amelyet a mezőgazdaságban zöldtrágyázásra vagy granulált formában tápszerként tudnak felhasználni. Nemcsak szennyvíztisztító A víztisztító állomás nemcsak a szennyvíztisztítás céljára szolgálna. A polgármester elképzelései szerint területén az ifjúság ökológiai nevelését célzó oktatási intézményt is létrehozhatnának, ahová a diákok, de mások számára is tanulmányutakat szerveznének. A látogatók megismerkednének az itt használatos progresszív technológiával, és általános környzetvédelmi ismereteket is szerezhetnének. Egy távolabbi terv szerint a kitisztított vízből a szennyvíztisztító mellett halastavakat is szeretnének létesíteni, ami élő bizonyítéka lenne a berendezés tisztító hatásának. A polgármester felidézte, hogy Vágsellye környéke egykor nagyon gazdag volt vízfelületekben, különböző vízfolyások és tavacskák voltak a város jelenlegi területén és közeli környékén. Ezeket, sajnos, a múlt rendszer építkezési stílusa, az úgynevezett bulldózerarchitektúra egytől egyig eltüntette. Az új szennyvíztisztító és a halastavak létre- hozása tehát nemcsak gazdasági és ökológiai hasznot hozna, hanem a környék egykori jellegéből is visszavarázsolhatna valamit. Csak hát az a fránya jogrend ... G AÁL LÁSZLÓ rizeati máris bejelentette: felújítják az ún. nyelvrendőrség tevékenységét, amely többek közt arra hivatott, hogy az angol nyelvű feliratokat leszedesse az üzletek homlokzatáról... A Royal Bank of Canada számára végzett egyik tanulmány szerint az ország kettéválása az ezredfordulóig 15 százalékkal vetné vissza az életszínvonal mértékét ahhoz képest, ha az állam egészben maradna; a munkanélküliség 15 százalékra ugrana fel, s mintegy 1,25 millió kanadai kivándorlásával (főleg az USA-ba) lehet számolni. És ez még a kisebbik rossz, ugyanis Quebec kiválásával egész Kanada léte megkérdőjeleződik. A „maradék" kilenc tartomány és a két szövetségi terület gazdasági össztermelése már csak a világranglista nyolcadik helyére lenne elegendő, így Kanada kiesne a világ hét legfejlettebb, legnagyobb össztermelésű országának csoportjából (a presztízsértékű G-7 tömörülésből). Qubec kiválásával a háttérbe szorított, az Atlanti-óceánban, illetve annak partján lévő tartományoknak (Newfoundland, Nova Scotia, New Brunswick, Prince Edward-sziget) megszakad a közvetlen összeköttetésük Kanadával, és az is megeshet, hogy a nyugati tartományok, különösen a dinamikusan fejlődő, a kanadai Kaliforniának számító Brit-Kolumbia nem fogják elfogadni a messzi Ottawa uralmát. Még az is lehetséges, hogy néhány tartomány, például Alberta, megpróbál az USA-hoz csatlakozni. Vagyis Quebec elszakadása beláthatatlan láncreakciót indíthat el. Rövidesen tehát népszavazást írnak ki a francia tartományban a függetlenség kérdéséről. Tegyük hozzá: nem először, hiszen 1980-ban a lakosságot egyszer már az urnákhoz szólították ez ügyben, akkor 60:40 arányban elutasították az önállóságot. Hamarosan eldől, az érzelmek vagy a józan gazdasági megfontolás győzedelmeskedik Quebecben. (sidó) Francia sziget az angol tengerben Kanada alkonya? Halálos kór pusztít a szövetségi államokban; sorra felbomlanak vagy pedig tartományaik egyre lazábban kötődnek a központi kormányhoz. Az elmúlt öt évben három szövetségi berendezkedésű ország esett szét: a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia, míg Belgiumban a vallon és a flamand országrészt kis túlzással csak a király személye, a hadsereg és a labdarúgó-válogatott tartja egyben. Kanada egysége szintén minden eresztékében recseg-ropog; a francia többségű Quebecben a tartományi választásokon, ha szoros küzdelemben is, a szeparatista Quebeci Párt (PQ) győzött a föderalista szemléletű Liberális Párt előtt. Jacques Parizeau, a szeparatisták vezére máris bejelentette: tíz hónapon belül népszavazást ír ki a függetlenség, a Kanadából történő kiválás kérdéséről, és Ottawában megkezdi a szövetségi kormánnyal a tárgyalásokat a közös államadósság elosztásáról. Annyi bizonyos, hogy a quebeeiek nem egyik pillanatról a másikra döntöttek a külön út, vagy legalábbis a nagyobb függetlenség mellett. Még 1992ben létrehoztak egy bizottságot, amelynek munkatársai a tartomány elszakadásával kapcsolatban a nemzeti hadsereg felállításáról a tejgazdálkodásig, egy minden részletre kiteijedő terv kidolgozásán munkálkodtak. Függetlenül attól, hogy miként végződik a beígért népszavazás, Quebec csendes forradalma egyre jobban érlelődik. A francia „szép tartomány", ahogyan földjüket nevezik az ottlakók, lépésről lépésre kezébe veszi saját ügyeit, beleértve a gazdaságot, a szociálpolitikát és a kulturális életet. Amit a quebeeiek csinálnak, az nem más, mint nemzetépítés - mondta William C. McCahill, az USA montreali főkonzulja. - Van kulturális identitásuk és céljuk, büszkék azokra az épületekre, amelyeket ók építettek, s mindebből még többet akarnak. Alig 30 évvel ezelőtt a francia anyanyelvű kanadaiak visszaszorított kisebbséget alkottak, s alig volt politikai, illetve gazdasági befolyásuk. Napjainkban viszont a franciák teszik ki Quebec 6,9 milliós lakosságának 83 százalékát, irányító szerepet játszanak a tartomány politikájában és az ő vezetésük alatt állnak a legfontosabb vállalatok. Quebec gazdasági sikerei erősítik a nemzeti öntudatot. Az angol nyelvű Kanadától elkülönült Quebec kifejlesztett egy gazdasági modellt, amely teljesen egyedülálló Észak-Amerikában. E modellben szoros az együttműködés a vállalkozások, a szakszervezetek, a kormány és a tartományi pénzintézetek között. A Jacques Parizeau vezette szeparatista párt azonban nem annyira elfogult, hogy ne lássa, a radikális kilépés a szövetségi államból súlyos nehézséget okozhat. Ezért a francia tartomány politikai függetlenséget akar, saját önálló külpolitikával, adórendszerrel és törvényhozói hatalommal, ugyanakkor az elszakadás gazdasági kárának minimalizálása érdekében továbbra is megtartanák fizetőeszközként a kanadai dollárt (ennek hátulütője - kiengednék kezükből a pénzügyi politika ellenőrzését), megőriznék a kereskedelmi kapcsolatokat Kanada „maradékával", és azt is megengednék, hogy polgáraik megtarthassák kanadai útlevelüket. Bármennyire is fájdalommentessé szeretnék tenni a kiválást, azt nehéz lesz elkerülni, hogy az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi