Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-21 / 218. szám, szerda

4 HIRDETÉS ÚJ SZÓ* 1994. SZEPTEMBER 13. KAMPÁNYHÍREK J A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom lakossági fórumai ma: Nya­rad - 18.(X) - Ásványi László, Fóthv János; Mihályfa - 19.00 - Farkas Pál, Móz.es Ferenc; N adasd - 20.00 -Ásvá­nyi László, Fóthy János; Alsóbodak ­19.(X) - Sárközy Klára; Nagyfödémes ­19.(X) - Bugár Béla, Szalmáry György; Kaira - 19.(X) - Bastrnák Sándor; Szi­las - I9.(X) - Bartakovics István; Felsőszemeréd - 18.(X) - Princzkel Jó­zsef; Nána - 18.Ö0 - Hóka László, Szi­geti László; Besenyő- 19.00- Bárdos Gyula, Nagy Imre; Ebed - 19.30 - Hó­ka László, Szigeti László; Vámosla­dány - I8.(X) - Csáky Pál; Imreg ­1 9.Ô0 - Orosz. Erich; Szümveg - 19.00 - Paholirs Gábor; Buzita - 19.(X) ­Baňa Pál. A fórumok a helyi művelődési házakban kerülnek meg­rendezésre. Az M KDM elnézést kér a komárom­szentpéteri választópolgároktól, hogy szervezési hiba folytán a vasárnapi vá­lasztási nagygyűlésen mozgalmunk képviselőjelöltjei - Hóka László és Szi­geti László - nem vetlek részt. K-125 Beszéljük meg, hogyan tovább cím­mel lakossági fórumokat szerveznek az Együttélés helyi szervezetei ma: Imre­gen - 18.30 - Kajla János, Fuksz Sán­dor, Molnár Károly, Czap Mária és Gabri Rudolf; Szürnyegen - 19.30 ­Fuksz. Sándor, Molnár Károly. Czap Mária és Gabri Rudolf Buzitán ­19.00 Köteles László és Iván László; Gömörhorkán - I7.(X) - és Szctlőcon ­19.00 - Görgey Árpád; Ipolybalogon ­18.30, az iskolában - Urban Aladár, Hrubík Béla és Mag József; Csízben ­18.00 - és Abafalán - 19.30 - Boros Zoltán, Kovács István és Barassó Ist­ván; Balogtamásiban - 19.00 - Batta István és Ibos László; Iványiban ­19.00 - Komlós-_v Zsolt és Zagyi Jenő; Bodokon - 19.30 - Duka Zólyomi Ár­pád; Vámosladányban - I8.IX) - és Százdon - 19.30 - Dolník Erzsébet és Rózsa Ernő; Besenyőn - 19.00 - Bauer Edit és Kele Lajos; Kamin - 19.00 ­Duray Miklós és Fehér Miklós; Mi­tllltyjiin - 1 9.00 - KviUlftI fl KM'/: Ni t­nán - 18,(X) - Batta Attila és Forró László; Alistálon - I9.(X) - Ha ma Ist­ván és Andrássy Ferenc; Nagyfödéme­sen - 19.(X) - Pázmány Péter és Hulkó Gábor; Szilason - I9.(X) - Sebők Zol­tán részvételével. A fórumok a helyi művelődési központokban kerülnek megrendezésre. Minden érdeklődőt szeretettel várnak az Együttélés képvi­selőjelöltjei. K 127 A Magyar Polgári Páll lakossági fórumai ma: IZMI - 18.(X), községi hi­vatal és Marcélháza - 20.1X), művelődési ház - dr. A. Nagy László; Hodos - 15.IX), művelődési ház, Felsőpatony - 17.00, művelődési ház és Kürt - 19.00, művelődési ház - dr. Mészáros Lajos; Csáb - I8.(X). művelődési ház és Ipolynyék - 20.(X). művelődési ház - dr. Világi Oszkár, jóba Mihály mérnök. Takács János. Ferencz József; Torna - 19.00 művelődési ház - dr. Pirovits László, Máriássv Péter, Reiter Géza. Horváth Dénes, Szabó Béla; Nána - I8.(X) és Ebed 19.30 (koalíciós kampánygyűlés) - Könözsi László mérnök. K-128 KÖZLEMÉNY Az Együttélés kampányzáró rendez­vényén a l(X) tagú Budapest cigányze­nekar muzsikál szeptember 27-én, ked­den este 6 órai kezdettel a dunaszerda­helyi sportcsarnokban. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak az Együtt­élés képviselőjelöltjei. Jegyelővétel: az Együttélés dunaszerdahelyi irodájában (Szabadság tér 1, II. emelet, telefon­szám: 0709/22733). A belépőjegy ára egységesen 50 korona. K-126 Új napilap Kassán (Új Szó-hír) Korzo címmel hétfőtől új szlovák nyelvű napilap je­lenik meg Kelet-Szlovákia legna­gyobb városában. A kis formátumú 16 oldalas újság reggel kerül az. olva­sókhoz, és nemcsak a korzón, azaz a belvárosban, hanem a peremterülete­ken is. Kiadói szerint lapja akar lenni a környező falvaknak is. Egyelőre 10 ezer a példányszáma. (g-f) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI J (Ül Szó-tudósítások) Az EGYÜTTÉLÉS elnöke, Duray Mik­lós pártja tegnapi sajtóértekezletén elégedetten állapította meg, hogy a választási kampány nyugodt hang­nemben folyik, és különösebben nem sért senkit. Az Együttélés megítélése szerint egyedül a Szlovák Nemzeti Párt folytat negatív kampányt, mivel ismét a magyar kártyával játszik. Du­ray Miklós ugyanakkor meggyő­ződését fejezte ki, hogy ezzel a takti­kával nem sikerül megnyerni a szlo­vák lakosság széles rétegeit. - Ezt a statisztikai hivatal legutóbbi jelméré­sei is alátámasztják, melyek szerint az SZNP népszerűsége hónapról hó­napra csökken, s könnyen megtörtén­het, hogy még a parlamentbe sem jut be - szögezte le. Arra a kérdésre, hogy az Együttélés mit ért a területi autonómia fogalma alatt, Duray fon­tosnak tartotta hangsúlyozni, hogy mozgalma megalakulása óta állandó­an az önkormányzatok rendszeréről beszél. - Antikor mi területi autonó­miáról beszéltünk, elsősorban az ál­talunk helytelennek tartott, aszim­metrikus szlovákiai közigazgatási rendszerre utaltunk. Szlovákiában szimmetrikus és kompatibilis önkor­mányzati rendszert kell létrehozni ­jelentette ki. emlékeztetve arra, hogy a komáromi nagygyűlésen olyan do­kumentumot fogadtak cl, amely az önkormányzatok hatáskörének kiter­jesztése, anyagi helyzetük megerősí­tése mellett száll síkra. Duka Zólyomi Árpád az Együttélés privatizációval kapcsolatos vélemé­nyét ismertetve kiemelte: mozgalma a KDM-hez hasonlóan nem támogat­ja az állami vagyon közvetlen eladá­sát a választási kampány időszaká­ban. A versenypályázat útján történő magánosítás ellen ugyanakkor nincs kifogásuk, amennyiben az a törvény által előírt szabályok alapján törté­nik. Támogatják a vagyonjegyes pri­vatizációt is, amelybe távlatokkal rendelkező, értékes objektumokat TTTTTCffr besorolni. (horváth) A MAGYAR KERESZTÉNY­DEMOKRATA MOZGALOM a választások előtti utolsó sajtótájé­koztatóját tartotta tegnap. Bugár Béla elnök sajnálkozásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egyes pártok tisztességtelen válasz­tási módszereket alkalmaznak. Pél­daként említette Szepsit, ahol a DSZM ötszáz koronát ígért a ro­máknak, amennyiben rájuk szavaz­nak. A felhergelt roma lakosság in­gerülten reagált, amikor az említett párt nagygyűlésén nem kapta meg az ígért összeget. Nyugat-Szlováki­ában is tapasztallak hasonlókat. Bugár - bizonyítékok híján - elzár­kózott annak közlésétől, hogy me­lyik az a kél nyugat-szlovákiai vál­lalat, ahol tudomásuk szerint a ve­zetők „kiadták az utasítást", hogy kire kell szavazni. Értesülésük úgy szól: az említett helyeken azt köve­telik dolgozóiktól, hogy a választá­sok után mutassák be a megmaradt szavazócédulákat, hogy ellenőrizni tudják, kire voksoltak. Bugár Béla lapunknak megerősítette, amennyi­ben megszerzik a bizonyítékokat, tiltakozni fognak az ilyen eljárás ellen. Megtudtuk: az MKDM tegnap tiltakozásának adott hangol a bel­ügyminisztérium államtitkáránál amiatt, hogy a magyar koalíció állal a pozsonyi szavazóköri bizottsá­gokba delegált képviselőit (becslé­sek szerint a képviselők csaknem fe­lét) nem hívták meg az előkészítő ülésre, tehát nem is lették, tehették le az esküt. - Vavrík államtitkártól ígéretet kaptunk - mondta Bugár -. hogy ez esetet kivizsgálják. (Az esetről részleteseben más helyen számolunk be.) A választási kam­pánnyal kapcsolatban Bárdos Gyula szóvivő megjegyezte: az MKDM so­hasem alkalmazott - és a jövőben sem fog - etikátlan módszereket. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes pártok óriási pénzeket fektet­nek a kampányba. (gágyor) Előrevetített kifogások Az előrehozott választásokkal kapcsolatos kampány valamikor már febru­árban beindult - többek között azzal is, hogy a Mečiarhoz és Slotához közel álló lapok szinte hetente figyelmeztették olvasóikat, üttessék be szemé­lyi igazolványukba a szlovák állampolgárságot igazoló pecsétet, mert a nép­szavazáson. esetleg az előrehozott választásokon csak a Szlovák Köztársaság állampolgárai vehetnek részt, következésképpen nem engedik majd az urnák­hoz azokat, akik ilyen pöcsétes igazolvánnyal nem rendelkeznek. Júniusban módosították a szlovák parlamenti választásokról szóló tör­vényt. A zseniális állampártok (a DSZM és az SZNP mellett az ugyancsak zseniális Demokratikus Baloldal Párt jának) képviselői - állítólag - csak vala­mikor augusztus végén jöttek rá, hogy: hiszen itt bárki szavazhat, ti csehek, a magyarok, sőt még a zsidók is, ha a választói névjegyzékben szerepelnek. Mert ugye, a választási törvény nem hatalmazza fel a hivatalos szerveket ar­ra, hogy megvizsgálják, kinek van cseh, magyar vagy izraelitta) állampolgár­sága. ki az, akii nem lenne szabad az urnákra rászabadítani. És lám. mindjárt megtalálható egy ürügye annak, hogy ez vagy az a párt miért nem ismeri el a választási eredményeket legálisnak, alkotmányosnak. A Szlovák Nemzeti Párt és a Mečiar-féle mozgalom tevékenységét figyelve egyébként is olyan meggyőződésre juthat az ember, hogy ők az 1994-es par­lamenti választások eredményeit nem lesznek hajlandóak elismerni, illeiye már most készítgetik és készülnek az ország alkotmányos rendjének felszá­molására (mondván, hogy ezl az alkotmányt is csak ők hagyták jóvá, s nem az akkor még ellenzéki pártok). Bárki úgy vélheti, aggodalmaim megalapo­zatlanok, túlzottak. Vegyünk figyelembe azért néhány további tényt is. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom Mečiar-hfl képviselői sorozat­ban, szinte hetente fordulnak az alkotmánybírósághoz, kétségbe vonva immár azt is, hogy a köztársasági elnök alkotmányos keretek között végzi tevékeny­ségéi. Az SZNP és Mečiar képviselői a Szlovák Választási Bizottságban so­rozatosan megkérdőjelezték, hogy a Moravčík-féle Demokratikus Unió legá­lisan részt vehet-e a választásokon. Milan Sečánsky - a DSZM hagyománya­it követve - az ügyészségen tett feljelentési a választások meghiúsításának gyanújával, merthogy állítása szerini a DU aláírásokat hamisított a parlamen­ti választásokon való részvétele érdekében. Ugyanakkor az SZNP mindent megtesz annak érdekében, hogy a Szlovákiában működő kisebbségi pártokat betiltassa, cs feljelentését úgy időzíti, hogy egy esetleges döntés csak a vá­lasztások után szülessen meg. További apropó: nemzetközi megfigyelőket ezekre a parlamenti választásokra - Ivan Gašparovičnak, a sírig, de legalább a következő választásokig is Meéiar-hű parlamenti elnöknek a jóvoltából ­nem hívtak meg. Folytathatnánk a sort még tovább, például azzal, hogy Mečiar már kimunkálta az államfő leváltásának, lehetetlenné tételének ötféle változatát, hogy a DSZM képviselőjelöltjei nyílt felkelésre szólítják fel az őket támogató csőcseléket, avagy azzal, hogy Mečiar egy fiókszervezete ré­vén saját magát népszerűsíti már eljövendő Messiásként, köztársasági elnök­ként stb. Mečiarnak és Slotának jelenleg megközelítőleg 25-27 százalékos támoga­tottsága van. Olyan választási győzelemmel, amely a parlamentben abszolút többséget (76 szavazatot) biztosítana számukra, most már nemigen számol­hatnak. Ugyanakkor minden jel szerint nasi hajlandóak lemondani arról, hogy az általuk mindenek fölött imádott Vezért valamiféle teljhatalommal ru­házzák fel, és mindent megtesznek unnak érdekében, Iwgy a parlamenti vá­lasztások eredményét elutasíthassák. FEKETE M AKI AN Kollektív ártatlanság A beneši dekrétumok szelleme és a jóvátétel Napjaink egyik jelentős kezdeményezése dr. Mészáros Lajosnak, a szlovákiai magyar jogász­társadalom ismert tagjának az a koncepciója, hogy egy egyéni eset tarthatatlan ellentmondásain ke­resztül támadja meg a szlovákiai magyarság kol­lektív bűnösségének elvét, s ezzel a beneši dekrétu­mokat. Az elgondolás logikája világos: ha egy csoport egyetlen tagjának bűnössége bizonyítha­tatlan, akkor attól a pillanattól kezdve a csoport­nak mint egésznek a bűnössége tarthatatlan állítás. Hiszen az ártatlan egyén is a csoport tagja. Az el­járás végét az a kétségbevonhatatlan következte­tés jelenti, hogy minden egyes büntetést szenve­dett egyén esetét egyedi esetként kell megvizsgál­ni. Ez pedig az egyedileg tarthatatlanná váló vá­dak és ítéletek f elülvizsgálását jelenthetné. Információnak ennyi elég is volna. Ám ha nemcsak informálódni kívánunk, hanem a problé­ma lényegét is meg szeretnénk érteni, akkor vissza kell mennünk az időben. Át kell tekinte­nünk az. egyén és a közösség viszonyának az el­múlt két évszázadban kialakult alapelveit, amelyek tisztán vagy keveredve a mi lelkeinket s gondola­tainkat is uralják. A felvilágosodásnak - ha véget kívánt vetni a nemesi előjogokon nyugvó rendi társadalom igazságtalanságainak - meg kellett mondania, milyen legyen az új, igazságosabb tár­sadalom. Ehhez azonban először azt kellett meg­állapítania, hogy mi lesz. a modern társadalom alapegysége. Kétféle válasz született. Az egyik szerint az egyén, a másik szerint a közösség. A liberális fel­fogás szerint a társadalom szabad egyének társu­lásaként jön létre. Minden egyén egyhen szemé­lyiség is a maga megismételhetetlen erényeivel és gyengéivel. Az államnak pedig azt kell biztosíta­nia, hogy a különféle személyiségek a lehető leg­kisebb korlátok mentén érvényesíthessék sajátos képességeiket. Ezt az állapotot nevezi a modern ember szabadságnak. Az állam legfőbb feladata e szabadság védelme. Ez az állapot az. alapja az egy­re nagyobb emberi teljesítményeknek, azaz a fejlődésnek. Az egyén élete és szabadsága ezért olyan alapjog, amely politikusoktól és kormányza­toktól független. Ezt fejezi ki az emberi és polgári jogok sérthetetlensége. A másik válasz szerint az emberi társadalmat közösségek alkotják. Az emberi társadalom egy­mással szembenálló közösségek harcában alakul ki. A győztesek formálják a vesztesek felszámolá­sával. Az egyén pusztán része és nem alkotója a közösségnek. Ő a közösségi akarat megvalósítója. Ezt az egyénektől független akaratot csak az arra alkalmas kiválóak képesek felfogni és tolmácsolni a többieknek. Ok a vezérek, s vezérségük ezen ké­pességükből fakad. Ők az egészet vezetik, nem csupán támogatóikat. Aki pedig nem ért egyet ve­zetésükkel, az a közösség egészét veszélyezteti, mivel megbontja egységét a többi közösséggel ví­vott harcában. Abból a vitából, hogy mely közösségtípus ját­szik meghatározó szerepet a társadalom és az ál­lam formálásában, két elképzelés került ki sikere­sen az elmúlt századokban. Az egyik a társadalmi osztályt s következményeként az osztályharcot, a másik pedig a nemzetet s a nemzetek küzdelmét tekintette meghatározónak. Mi, közép-európaiak mindkettőt megéltük, s velünk vannak ma is. A nemzeti ideológiája kollektivizmus elképzelé­se az emberi társadalomról arra a tételre épül, hogy az egyén csupán tagja az ügynevezett nem­zettest egészének, s az emberi testhez hasonlóan nem önálló. Az egyén a nemzettest egészéből ki­szakítva ugyanúgy cselekvésképtelen, mint az em­beri test részei, és ugyanolyan önállótlan is. Az egész cselekszik, a rész csak a közösségi akaratot hajtja végre. A konkurens nemzettel folyó küzde­lemben elkövetett tettekért ezért a közösség egé­sze felelős, hiszen a harc is nemzeti akaratukból következik. így büntetni is az egészet kell, hiszen ez is a harc része, nem pedig valami elvonl igazsá­gé. Igazság csak egy van. a nemzeti közösség ér­deke, ami egyben jogos követelése. Ezt az igazsá­got a nemzet, illetve a nép lelkét közvetlenül átélő vezérek fogalmazzák meg. Ök mozgósítják a kö­zösség minden tagját, akik feladata az érzelmi azonosulás és a vezető vagy vezetők követése. A társadalom intézményeinek az adott nemzeti kö­zösség harcának eszközeiként kell szolgálniuk. Ezért egy hatalmi központ ellenőrzése alá kell ren­delni azokat. Ha az adott népcsoportnak van álla­ma, akkor az államot, lui kisebbségben élve nincs, akkor azokat a szervezeteket s intézményeket, amelyekkel rendelkezik, hogy a vezetők hatéko­nyan számolhassanak le az úgynevezett külső és belső ellenséggel. E gondolkodásmód európai si­kere miatt sújtotta az egész csehszlovákiai ma­gyarságot a büntetés, sok más népcsoporthoz ha­sonlóan. Mészáros Lajos kezdeményezése a leggyengébb pontján támadja meg a koncepciót. Azon a pon­ton. hogy felelős lehet-e a többiért egy olyan sze­mély, akinek felelőssége még saját tetteiért is két­séges. hiszen gyengeelméjű. Továbbá a kritikus időszakban nem is tartózkodott ott, ahol az úgyne­vezett kollektív bűnelkövetés megtörtént. Egy gyengeelméjűről még az is nehezen állítható, hogy a kollektív nemzeti akarat egyik végrehajtó­ja, hacsak annak nem része a gyengeelméjűsége is. Ha pedig a közösségként megbüntetettek közül akár csak egy ember nem bűnös, akkor az egész úgynevezett közösségi bűnt kell felülvizsgálni. Ez egyénekre bontva azonban csak az emberi jogok nézőpontjából lehetséges. Az eset azonban felvet még egy kérdési: a kol­lektív ártatlanság kérdését. Ez úgy hangzik, hogy vajon ártatlanok-e azok a konkrét személyek, akik a nemzeti kollektivizmus nevében más személyek alapvető emberi jogait sértették meg, elvették éle­tüket, megfosztották őket tulajdonuktól s szabad­ságuk gyakorlásának minden formájától. Ha ugyanis nincs kollektív bűnösség, akkor ezek a személyek egyénileg felelősek tetteikért. S ha azok elkövetésében bizonyíthatóan részt vettek, akkor bűnösök, ha pedig ezt többször tették, akkor bűnözők. Hasonlóan Sztálinhoz, Hitlerhez és legé­nyeikhez. Mindegy, hogy később emigráns lett-e az illetőből vagy államfő. Természetesen a bűnösök büntetőjogi fe­lelősségre vonása lehetetlen, hiszen esetleges bűntetteik már régen elévültek, s az ilyen törekvés más miatt sem volna szerencsés. Ám az erkölcsi és anyagi igazságtétel - nemcsak a sértettek, hanem a tényleges bűnelkövetők vonatkozásában is - óri­ási kulturális jelentőséggel bírna. Hiszen ügye­sebben csomagolva ugyan, de rendszeresen meg­kapjuk mindannyian - magyarok is, szlovákok is ­a magunk kollektivista mozgósításadagját. Ma is megjelennek egész népcsoportokat uralni kívánó vezetők, akik az egész másik közösséget ellenség­nek szeretnék láttatni. A finomabb csomagolópa­pír alá rejtett igazi cél felismerésétől pedig nem­csak távoli, hanem a közeljövőnk is függ. Annak felismerésétől, hogy a hatalmi centralizációt szol­gáló kollektív ellenségkép igazi célja maga a luita­. lom. Ezért megegyezést és megbékélést sohasem teremt. Mészáros Lajos pere az igazságszolgálta­táson túl ennek megértésében is segíthet. ÖLLŐSLÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents