Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-21 / 218. szám, szerda

4 HIRDETÉS ÚJ SZÓ* 1994. SZEPTEMBER 13. KAMPÁNYHÍREK J A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom lakossági fórumai ma: Nyarad - 18.(X) - Ásványi László, Fóthv János; Mihályfa - 19.00 - Farkas Pál, Móz.es Ferenc; N adasd - 20.00 -Ásványi László, Fóthy János; Alsóbodak 19.(X) - Sárközy Klára; Nagyfödémes 19.(X) - Bugár Béla, Szalmáry György; Kaira - 19.(X) - Bastrnák Sándor; Szilas - I9.(X) - Bartakovics István; Felsőszemeréd - 18.(X) - Princzkel József; Nána - 18.Ö0 - Hóka László, Szigeti László; Besenyő- 19.00- Bárdos Gyula, Nagy Imre; Ebed - 19.30 - Hóka László, Szigeti László; Vámosladány - I8.(X) - Csáky Pál; Imreg 1

9.Ô0 - Orosz. Erich; Szümveg - 19.00 - Paholirs Gábor; Buzita - 19.(X) Baňa Pál. A fórumok a helyi művelődési házakban kerülnek megrendezésre. Az M KDM elnézést kér a komáromszentpéteri választópolgároktól, hogy szervezési hiba folytán a vasárnapi választási nagygyűlésen mozgalmunk képviselőjelöltjei - Hóka László és Szigeti László - nem vetlek részt. K-125 Beszéljük meg, hogyan tovább címmel lakossági fórumokat szerveznek az Együttélés helyi szervezetei ma: Imregen - 18.30 - Kajla János, Fuksz Sándor, Molnár Károly, Czap Mária és Gabri Rudolf; Szürnyegen - 19.30 Fuksz. Sándor, Molnár Károly. Czap Mária és Gabri Rudolf Buzitán 19.00 Köteles László és Iván László; Gömörhorkán - I7.(X) - és Szctlőcon 19.00 - Görgey Árpád; Ipolybalogon 18.30, az iskolában - Urban Aladár, Hrubík Béla és Mag József; Csízben 18.00 - és Abafalán - 19.30 - Boros Zoltán, Kovács István és Barassó István; Balogtamásiban - 19.00 - Batta István és Ibos László; Iványiban 19.00 - Komlós-_v Zsolt és Zagyi Jenő; Bodokon - 19.30 - Duka Zólyomi Árpád; Vámosladányban - I8.IX) - és Százdon - 19.30 - Dolník Erzsébet és Rózsa Ernő; Besenyőn - 19.00 - Bauer Edit és Kele Lajos; Kamin - 19.00 Duray Miklós és Fehér Miklós; Mitllltyjiin - 1

9.00 - KviUlftI fl KM'/: Ni

tnán - 18,(X) - Batta Attila és Forró László; Alistálon - I9.(X) - Ha ma István és Andrássy Ferenc; Nagyfödémesen - 19.(X) - Pázmány Péter és Hulkó Gábor; Szilason - I9.(X) - Sebők Zoltán részvételével. A fórumok a helyi művelődési központokban kerülnek megrendezésre. Minden érdeklődőt szeretettel várnak az Együttélés képviselőjelöltjei. K 127 A Magyar Polgári Páll lakossági fórumai ma: IZMI - 18.(X), községi hivatal és Marcélháza - 20.1X), művelődési ház - dr. A. Nagy László; Hodos - 15.IX), művelődési ház, Felsőpatony - 17.00, művelődési ház és Kürt - 19.00, művelődési ház - dr. Mészáros Lajos; Csáb - I8.(X). művelődési ház és Ipolynyék - 20.(X). művelődési ház - dr. Világi Oszkár, jóba Mihály mérnök. Takács János. Ferencz József; Torna - 19.00 művelődési ház - dr. Pirovits László, Máriássv Péter, Reiter Géza. Horváth Dénes, Szabó Béla; Nána - I8.(X) és Ebed 19.30 (koalíciós kampánygyűlés) - Könözsi László mérnök. K-128 KÖZLEMÉNY Az Együttélés kampányzáró rendezvényén a l(X) tagú Budapest cigányzenekar muzsikál szeptember 27-én, kedden este 6 órai kezdettel a dunaszerdahelyi sportcsarnokban. Minden érdeklődőt szeretettel várnak az Együttélés képviselőjelöltjei. Jegyelővétel: az Együttélés dunaszerdahelyi irodájában (Szabadság tér 1, II. emelet, telefonszám: 0709/22733). A belépőjegy ára egységesen 50 korona. K-126 Új napilap Kassán (Új Szó-hír) Korzo címmel hétfőtől új szlovák nyelvű napilap jelenik meg Kelet-Szlovákia legnagyobb városában. A kis formátumú 16 oldalas újság reggel kerül az. olvasókhoz, és nemcsak a korzón, azaz a belvárosban, hanem a peremterületeken is. Kiadói szerint lapja akar lenni a környező falvaknak is. Egyelőre 10 ezer a példányszáma. (g-f) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI J (Ül Szó-tudósítások) Az EGYÜTTÉLÉS elnöke, Duray Miklós pártja tegnapi sajtóértekezletén elégedetten állapította meg, hogy a választási kampány nyugodt hangnemben folyik, és különösebben nem sért senkit. Az Együttélés megítélése szerint egyedül a Szlovák Nemzeti Párt folytat negatív kampányt, mivel ismét a magyar kártyával játszik. Duray Miklós ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy ezzel a taktikával nem sikerül megnyerni a szlovák lakosság széles rétegeit. - Ezt a statisztikai hivatal legutóbbi jelmérései is alátámasztják, melyek szerint az SZNP népszerűsége hónapról hónapra csökken, s könnyen megtörténhet, hogy még a parlamentbe sem jut be - szögezte le. Arra a kérdésre, hogy az Együttélés mit ért a területi autonómia fogalma alatt, Duray fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy mozgalma megalakulása óta állandóan az önkormányzatok rendszeréről beszél. - Antikor mi területi autonómiáról beszéltünk, elsősorban az általunk helytelennek tartott, aszimmetrikus szlovákiai közigazgatási rendszerre utaltunk. Szlovákiában szimmetrikus és kompatibilis önkormányzati rendszert kell létrehozni jelentette ki. emlékeztetve arra, hogy a komáromi nagygyűlésen olyan dokumentumot fogadtak cl, amely az önkormányzatok hatáskörének kiterjesztése, anyagi helyzetük megerősítése mellett száll síkra. Duka Zólyomi Árpád az Együttélés privatizációval kapcsolatos véleményét ismertetve kiemelte: mozgalma a KDM-hez hasonlóan nem támogatja az állami vagyon közvetlen eladását a választási kampány időszakában. A versenypályázat útján történő magánosítás ellen ugyanakkor nincs kifogásuk, amennyiben az a törvény által előírt szabályok alapján történik. Támogatják a vagyonjegyes privatizációt is, amelybe távlatokkal rendelkező, értékes objektumokat TTTTTCffr besorolni. (horváth) A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM a választások előtti utolsó sajtótájékoztatóját tartotta tegnap. Bugár Béla elnök sajnálkozásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egyes pártok tisztességtelen választási módszereket alkalmaznak. Példaként említette Szepsit, ahol a DSZM ötszáz koronát ígért a romáknak, amennyiben rájuk szavaznak. A felhergelt roma lakosság ingerülten reagált, amikor az említett párt nagygyűlésén nem kapta meg az ígért összeget. Nyugat-Szlovákiában is tapasztallak hasonlókat. Bugár - bizonyítékok híján - elzárkózott annak közlésétől, hogy melyik az a kél nyugat-szlovákiai vállalat, ahol tudomásuk szerint a vezetők „kiadták az utasítást", hogy kire kell szavazni. Értesülésük úgy szól: az említett helyeken azt követelik dolgozóiktól, hogy a választások után mutassák be a megmaradt szavazócédulákat, hogy ellenőrizni tudják, kire voksoltak. Bugár Béla lapunknak megerősítette, amennyiben megszerzik a bizonyítékokat, tiltakozni fognak az ilyen eljárás ellen. Megtudtuk: az MKDM tegnap tiltakozásának adott hangol a belügyminisztérium államtitkáránál amiatt, hogy a magyar koalíció állal a pozsonyi szavazóköri bizottságokba delegált képviselőit (becslések szerint a képviselők csaknem felét) nem hívták meg az előkészítő ülésre, tehát nem is lették, tehették le az esküt. - Vavrík államtitkártól ígéretet kaptunk - mondta Bugár -. hogy ez esetet kivizsgálják. (Az esetről részleteseben más helyen számolunk be.) A választási kampánnyal kapcsolatban Bárdos Gyula szóvivő megjegyezte: az MKDM sohasem alkalmazott - és a jövőben sem fog - etikátlan módszereket. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes pártok óriási pénzeket fektetnek a kampányba. (gágyor) Előrevetített kifogások Az előrehozott választásokkal kapcsolatos kampány valamikor már februárban beindult - többek között azzal is, hogy a Mečiarhoz és Slotához közel álló lapok szinte hetente figyelmeztették olvasóikat, üttessék be személyi igazolványukba a szlovák állampolgárságot igazoló pecsétet, mert a népszavazáson. esetleg az előrehozott választásokon csak a Szlovák Köztársaság állampolgárai vehetnek részt, következésképpen nem engedik majd az urnákhoz azokat, akik ilyen pöcsétes igazolvánnyal nem rendelkeznek. Júniusban módosították a szlovák parlamenti választásokról szóló törvényt. A zseniális állampártok (a DSZM és az SZNP mellett az ugyancsak zseniális Demokratikus Baloldal Párt jának) képviselői - állítólag - csak valamikor augusztus végén jöttek rá, hogy: hiszen itt bárki szavazhat, ti csehek, a magyarok, sőt még a zsidók is, ha a választói névjegyzékben szerepelnek. Mert ugye, a választási törvény nem hatalmazza fel a hivatalos szerveket arra, hogy megvizsgálják, kinek van cseh, magyar vagy izraelitta) állampolgársága. ki az, akii nem lenne szabad az urnákra rászabadítani. És lám. mindjárt megtalálható egy ürügye annak, hogy ez vagy az a párt miért nem ismeri el a választási eredményeket legálisnak, alkotmányosnak. A Szlovák Nemzeti Párt és a Mečiar-féle mozgalom tevékenységét figyelve egyébként is olyan meggyőződésre juthat az ember, hogy ők az 1994-es parlamenti választások eredményeit nem lesznek hajlandóak elismerni, illeiye már most készítgetik és készülnek az ország alkotmányos rendjének felszámolására (mondván, hogy ezl az alkotmányt is csak ők hagyták jóvá, s nem az akkor még ellenzéki pártok). Bárki úgy vélheti, aggodalmaim megalapozatlanok, túlzottak. Vegyünk figyelembe azért néhány további tényt is. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom Mečiar-hfl képviselői sorozatban, szinte hetente fordulnak az alkotmánybírósághoz, kétségbe vonva immár azt is, hogy a köztársasági elnök alkotmányos keretek között végzi tevékenységéi. Az SZNP és Mečiar képviselői a Szlovák Választási Bizottságban sorozatosan megkérdőjelezték, hogy a Moravčík-féle Demokratikus Unió legálisan részt vehet-e a választásokon. Milan Sečánsky - a DSZM hagyományait követve - az ügyészségen tett feljelentési a választások meghiúsításának gyanújával, merthogy állítása szerini a DU aláírásokat hamisított a parlamenti választásokon való részvétele érdekében. Ugyanakkor az SZNP mindent megtesz annak érdekében, hogy a Szlovákiában működő kisebbségi pártokat betiltassa, cs feljelentését úgy időzíti, hogy egy esetleges döntés csak a választások után szülessen meg. További apropó: nemzetközi megfigyelőket ezekre a parlamenti választásokra - Ivan Gašparovičnak, a sírig, de legalább a következő választásokig is Meéiar-hű parlamenti elnöknek a jóvoltából nem hívtak meg. Folytathatnánk a sort még tovább, például azzal, hogy Mečiar már kimunkálta az államfő leváltásának, lehetetlenné tételének ötféle változatát, hogy a DSZM képviselőjelöltjei nyílt felkelésre szólítják fel az őket támogató csőcseléket, avagy azzal, hogy Mečiar egy fiókszervezete révén saját magát népszerűsíti már eljövendő Messiásként, köztársasági elnökként stb. Mečiarnak és Slotának jelenleg megközelítőleg 25-27 százalékos támogatottsága van. Olyan választási győzelemmel, amely a parlamentben abszolút többséget (76 szavazatot) biztosítana számukra, most már nemigen számolhatnak. Ugyanakkor minden jel szerint nasi hajlandóak lemondani arról, hogy az általuk mindenek fölött imádott Vezért valamiféle teljhatalommal ruházzák fel, és mindent megtesznek unnak érdekében, Iwgy a parlamenti választások eredményét elutasíthassák. FEKETE M AKI AN Kollektív ártatlanság A beneši dekrétumok szelleme és a jóvátétel Napjaink egyik jelentős kezdeményezése dr. Mészáros Lajosnak, a szlovákiai magyar jogásztársadalom ismert tagjának az a koncepciója, hogy egy egyéni eset tarthatatlan ellentmondásain keresztül támadja meg a szlovákiai magyarság kollektív bűnösségének elvét, s ezzel a beneši dekrétumokat. Az elgondolás logikája világos: ha egy csoport egyetlen tagjának bűnössége bizonyíthatatlan, akkor attól a pillanattól kezdve a csoportnak mint egésznek a bűnössége tarthatatlan állítás. Hiszen az ártatlan egyén is a csoport tagja. Az eljárás végét az a kétségbevonhatatlan következtetés jelenti, hogy minden egyes büntetést szenvedett egyén esetét egyedi esetként kell megvizsgálni. Ez pedig az egyedileg tarthatatlanná váló vádak és ítéletek f elülvizsgálását jelenthetné. Információnak ennyi elég is volna. Ám ha nemcsak informálódni kívánunk, hanem a probléma lényegét is meg szeretnénk érteni, akkor vissza kell mennünk az időben. Át kell tekintenünk az. egyén és a közösség viszonyának az elmúlt két évszázadban kialakult alapelveit, amelyek tisztán vagy keveredve a mi lelkeinket s gondolatainkat is uralják. A felvilágosodásnak - ha véget kívánt vetni a nemesi előjogokon nyugvó rendi társadalom igazságtalanságainak - meg kellett mondania, milyen legyen az új, igazságosabb társadalom. Ehhez azonban először azt kellett megállapítania, hogy mi lesz. a modern társadalom alapegysége. Kétféle válasz született. Az egyik szerint az egyén, a másik szerint a közösség. A liberális felfogás szerint a társadalom szabad egyének társulásaként jön létre. Minden egyén egyhen személyiség is a maga megismételhetetlen erényeivel és gyengéivel. Az államnak pedig azt kell biztosítania, hogy a különféle személyiségek a lehető legkisebb korlátok mentén érvényesíthessék sajátos képességeiket. Ezt az állapotot nevezi a modern ember szabadságnak. Az állam legfőbb feladata e szabadság védelme. Ez az állapot az. alapja az egyre nagyobb emberi teljesítményeknek, azaz a fejlődésnek. Az egyén élete és szabadsága ezért olyan alapjog, amely politikusoktól és kormányzatoktól független. Ezt fejezi ki az emberi és polgári jogok sérthetetlensége. A másik válasz szerint az emberi társadalmat közösségek alkotják. Az emberi társadalom egymással szembenálló közösségek harcában alakul ki. A győztesek formálják a vesztesek felszámolásával. Az egyén pusztán része és nem alkotója a közösségnek. Ő a közösségi akarat megvalósítója. Ezt az egyénektől független akaratot csak az arra alkalmas kiválóak képesek felfogni és tolmácsolni a többieknek. Ok a vezérek, s vezérségük ezen képességükből fakad. Ők az egészet vezetik, nem csupán támogatóikat. Aki pedig nem ért egyet vezetésükkel, az a közösség egészét veszélyezteti, mivel megbontja egységét a többi közösséggel vívott harcában. Abból a vitából, hogy mely közösségtípus játszik meghatározó szerepet a társadalom és az állam formálásában, két elképzelés került ki sikeresen az elmúlt századokban. Az egyik a társadalmi osztályt s következményeként az osztályharcot, a másik pedig a nemzetet s a nemzetek küzdelmét tekintette meghatározónak. Mi, közép-európaiak mindkettőt megéltük, s velünk vannak ma is. A nemzeti ideológiája kollektivizmus elképzelése az emberi társadalomról arra a tételre épül, hogy az egyén csupán tagja az ügynevezett nemzettest egészének, s az emberi testhez hasonlóan nem önálló. Az egyén a nemzettest egészéből kiszakítva ugyanúgy cselekvésképtelen, mint az emberi test részei, és ugyanolyan önállótlan is. Az egész cselekszik, a rész csak a közösségi akaratot hajtja végre. A konkurens nemzettel folyó küzdelemben elkövetett tettekért ezért a közösség egésze felelős, hiszen a harc is nemzeti akaratukból következik. így büntetni is az egészet kell, hiszen ez is a harc része, nem pedig valami elvonl igazságé. Igazság csak egy van. a nemzeti közösség érdeke, ami egyben jogos követelése. Ezt az igazságot a nemzet, illetve a nép lelkét közvetlenül átélő vezérek fogalmazzák meg. Ök mozgósítják a közösség minden tagját, akik feladata az érzelmi azonosulás és a vezető vagy vezetők követése. A társadalom intézményeinek az adott nemzeti közösség harcának eszközeiként kell szolgálniuk. Ezért egy hatalmi központ ellenőrzése alá kell rendelni azokat. Ha az adott népcsoportnak van állama, akkor az államot, lui kisebbségben élve nincs, akkor azokat a szervezeteket s intézményeket, amelyekkel rendelkezik, hogy a vezetők hatékonyan számolhassanak le az úgynevezett külső és belső ellenséggel. E gondolkodásmód európai sikere miatt sújtotta az egész csehszlovákiai magyarságot a büntetés, sok más népcsoporthoz hasonlóan. Mészáros Lajos kezdeményezése a leggyengébb pontján támadja meg a koncepciót. Azon a ponton. hogy felelős lehet-e a többiért egy olyan személy, akinek felelőssége még saját tetteiért is kétséges. hiszen gyengeelméjű. Továbbá a kritikus időszakban nem is tartózkodott ott, ahol az úgynevezett kollektív bűnelkövetés megtörtént. Egy gyengeelméjűről még az is nehezen állítható, hogy a kollektív nemzeti akarat egyik végrehajtója, hacsak annak nem része a gyengeelméjűsége is. Ha pedig a közösségként megbüntetettek közül akár csak egy ember nem bűnös, akkor az egész úgynevezett közösségi bűnt kell felülvizsgálni. Ez egyénekre bontva azonban csak az emberi jogok nézőpontjából lehetséges. Az eset azonban felvet még egy kérdési: a kollektív ártatlanság kérdését. Ez úgy hangzik, hogy vajon ártatlanok-e azok a konkrét személyek, akik a nemzeti kollektivizmus nevében más személyek alapvető emberi jogait sértették meg, elvették életüket, megfosztották őket tulajdonuktól s szabadságuk gyakorlásának minden formájától. Ha ugyanis nincs kollektív bűnösség, akkor ezek a személyek egyénileg felelősek tetteikért. S ha azok elkövetésében bizonyíthatóan részt vettek, akkor bűnösök, ha pedig ezt többször tették, akkor bűnözők. Hasonlóan Sztálinhoz, Hitlerhez és legényeikhez. Mindegy, hogy később emigráns lett-e az illetőből vagy államfő. Természetesen a bűnösök büntetőjogi felelősségre vonása lehetetlen, hiszen esetleges bűntetteik már régen elévültek, s az ilyen törekvés más miatt sem volna szerencsés. Ám az erkölcsi és anyagi igazságtétel - nemcsak a sértettek, hanem a tényleges bűnelkövetők vonatkozásában is - óriási kulturális jelentőséggel bírna. Hiszen ügyesebben csomagolva ugyan, de rendszeresen megkapjuk mindannyian - magyarok is, szlovákok is a magunk kollektivista mozgósításadagját. Ma is megjelennek egész népcsoportokat uralni kívánó vezetők, akik az egész másik közösséget ellenségnek szeretnék láttatni. A finomabb csomagolópapír alá rejtett igazi cél felismerésétől pedig nemcsak távoli, hanem a közeljövőnk is függ. Annak felismerésétől, hogy a hatalmi centralizációt szolgáló kollektív ellenségkép igazi célja maga a luita. lom. Ezért megegyezést és megbékélést sohasem teremt. Mészáros Lajos pere az igazságszolgáltatáson túl ennek megértésében is segíthet. ÖLLŐSLÁSZLÓ