Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-13 / 212. szám, kedd

1994. SZEPTEMBER 8. 'UJSZÓ' tÜJSZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK Két rivális, két győztes Meglepetés nélkül, az előrejelzé­seknek megfelelően zárultak a va­sárnapi brandenburgi és szászorszá­gi választások. Némi meglepetést esetleg csak a rekordnak számító alacsony választási részvétel okoz­hatott, hiszen a Berlint övező Bran­denburgban alig lépte át az 50 száza­lékos fiatárt. Még ennél is keveseb­ben járultak az urnák elé az új tarto­mányok közül a legdinamikusabban fejlődő Szászországban, ahol a pol­gárok nyilván már túlságosan is hoz­zászoktak a demokrácia ízéhez. Ami az eredményeket illeti, öt hét­tel a német szuperválasztások előtt a két nagy rivális ünnepelhetett. Bran­denburgban a hajdani keletnémet tit­kosszolgálattal fenntartott kapcsolata­iért korábban sokat támadott Manfred Stolpe vezette győzelemre az SPD-t (54,1 százalékkal), újfent a második helyre szorítva a kereszténydemokra­tákat, míg Szászországban Kurt Bie­denkopf kormányfő pártja, a CDU szerzett abszolút többséget (58,4 szá­zalékot) a szociáldemokraták előtt. Győztesnek nevezheti magát a kom­munista utódpárt, a PDS is, hiszen a szavazatok 15, illetve 18 százalékával feltornázta magát a harmadik helyre, ami parlamenti képviseletet hozott számára mindkét tartományban. A nagy vesztes az idén igencsak balsze­rencsés FDP, amely annyi szavazatot sem tudott összekaparni, hogy képvi­seltethesse magát a helyi törvényho­zásban. Kohl kancellár bonni koalíci­ós partnere számára ez volt a vészjel­zés a bundestagi vokscsata előtt. Bár a szavazati arányok természete­sen jelentősek a szövetségi választá­sok szempontjából, mégsem lehet ki­hámozni belőlük a lényeget: ki lesz a „szupergyőztes"? A két keletnémet tartományban ugyanis személyiségek­re és nem programokra szavaztak a polgárok. Ennek legszembetűnőbb bi­zonyítéka épp a szászországi választá­si eredmény: noha a szociáldemokraták ugyanazzal a programmal indultak, mint győztes brandenburgi kollégáik, mégis leszerepeltek. Hogyne tetszene ez a bonni CDU-nak, amely szinte ki­zárólag Helmut Kohlra „építi" kampá­nyát. A szászországi eredményekben saját választási taktikájának igazolását látja. Most már csak az a kérdés, talál­e a kancellár legalább megközelítőleg annyi támogatót Németországban, mint Biedenkopf Szászországban. URBAN GABRIELLA Repülőgép zuhant a Fehér Ház kertjébe (TA SR-hír) Helyi idő szerint hétfőre virradó éjszaka a Fehér Ház közvetlen közelébe, a déli gyepszőnyegre zuhant egy kis, egy­motoros repülőgép. A CNN hírtele­vízió szerint semilyen kárt sem oko­zott az épületben, viszont a pilóta életét vesztette, s a gép valóságos gombócba gyűrődött. A Clinton család nem tartózkodott odahaza, a Pennsylvania sugárút túl­oldalán lévő Blair House-ban töltöt­ték az éjszakát a klimatizációs beren­dezés cseréje miatt. A zajra fel sem ébredtek, Leon Panetta, a Fehér Ház személyzeti főnöke kb. egy órával az incidens után telefonon tájékoztatta az elnököt a történtekről. Arthur Jo­nes, a Fehér Ház szóvivője elmondta, egyelőre nem tudja, nem a biztonsági szolgálat lőtt-e az elnöki rezidencia kerítése felelt átrepülő gépre. Kuba: Kevesebben menekülnek Az amerikai parti őrség szombaton 551. vasárnap pedig 684 kubai me­nekültet tartóztatott fel az amerikai felségvizeken, ami ugyan több. mint az előző napokban, de lényegesen kevesebb, mint a menekülthullám kez­deti szakaszában. A kubaiak nyilván ki akarták használni, hogy kormá­nyuk csak mától lépteti érvénybe az intézkedéseket annak megakadályo­zására, hogy az emberek saját készítésű, veszélyes tutajokon hagyják el az országot. Havanna azzal is egyetértett, hogy megkezdi az előkészüle­teket az amerikaiak által a guantánamói támaszpontra toloncolt s most a hazatérést választó kubaiak visszafogadására. Haiti: Invázióközeiben Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár Tokióban a Reuters Televisionnak nyilat­kozott a haiti helyzetről. Kijelentette: a világszervezet és az Egyesült Ál­lamok diplomáciai erőfeszítései immár holpontra jutottak. Annak a véle­ményének adott hangot, hogy a nép érdekeit szem előtt tartva három-négy haiti vezetőnek el kellene hagynia az országot. Christopher amerikai kül­ügyminiszter is megerősítette vasárnap, hogy közeledik az invázió bein­dításának időpontja. Egyben kizárta a Kuba elleni invázió lehetőségét. (TA SR-hír) A Jurij Meskov ál­lamfő által vasárnap feloszlatott krí­mi parlament az államügyészség épületében tegnap is folytatta vál­ságtanácskozását. Szimferopolban, az Ukrajnához tartozó Krími Köztár­saság fővárosában éjszaka és tegnap reggel is nyugodt volt a helyzet - je­lentette az Interfax hírügynökség. A parlamentben abszolút többség­ben lévő Oroszország nevű mozga­lom két szárnya között a privatizációs politika miatt következett be a sza­kadás, az ellentétek már hosszú hetek óta tartanak. A vasárnapi válságülé­sen a képviselők követelték a be­lépést a körülzárt parlamentbe. Szer­gej Zekov, a parlament elnöke azzal a váddal állt elő, hogy a rendőrfőnök, akit Kijevből küldtek a félszigetre, nem hajlandó lefegyverezni az elnöki gárdát. Tegnap viszont már éppen Ki­jevtől kért segítséget a képviselők jo­gainak helyreállításához. Krími krízis Ezúttal is csal a látszat, elsősorban nem is a krímiek a fe­lelősek azért, ami a két és fél milliós félszigeten történik, ha­nem Moszkva és Kijev. A krízis magjait 1991. december 9­én vetette el Oroszország és Ukrajna - Belorusszia asszisz­tálása mellett. Ekkor mondták ki a Szovjetunió megszűné­sét s egyben a Független Államok Közösségének létrehozá­sát. Akkor ez mindennél fontosabb volt számukra, a részlet­kérdéseket egyszerűen félresöpörték. A fekete-tengeri flot­tát a FÁK közös haderejéhez csatolták anélkül, hogy végig­gondolták volna, mivel fog ez járni. A következmény: hete­ken belül már ellenségei voltak egymásnak. A Krím félszi­get ugyanis Ukrajna területéhez tartozott, amióta az ukrán származású Nyikita Hruscsov 1954-ben nagyvonalúan Ki­jevnek adományozta. Viszont amióta 1783-ban Nagy Kata­lin orosz cárnő meghódította a félszigetet, megalapította Szevasztopolt, a jövőbeni orosz flotta bázisát, a félsziget mindig is az orosz birodalmiság jelképe volt. Keserves volt az ébredés a Szovjetunió elsöprése utáni mámorból mind Moszkva, mind Kijev számára. Az oro­szoknak rá kellett döbbenniük, hogy lényegében önként és fütyörészve mondtak le a fekete-tengeri flottáról, amely komoly katonai erőt képvisel - 45 nagyobb, 300 közepes és kisebb hadihajó, 28 tengeralattjáró, 150 re­pülőgép és 85 helikopter tartozik hozzá -, bár jelentősé­ge inkább szimbolikus, semmint stratégiai: ez a flotta az orosz nagyhatalmi lét jelképe. Ukrajnához került a flotta bázisa, Szimferopol is. A tengerpart 450 kilométerre zsu­gorodott, s rajta az egyetlen Novorosszijszk, mint figyel­met érdemlő kikötő. Ukrajnának az volt a gondja-baja, hogy egycsapásra komoly hosszúságú tengerpart biztonságáról kellett gon­doskodnia, de nemhogy gyorsnaszádai nem voltak, ha­nem még parti őrsége sem. Viszont a flotta, bár területén volt, nem tartozott fennhatósága alá. A flottavita 1992 ja­nuárjában lángolt fel, s még mindig nem csitult. A két ál­lamfő, Borisz Jelcin és Leonyid Kravcsuk 1992 nyarán abban állapodott meg, hogy három évre közös parancs­nokság alá vonják a flottát, de ez a megoldás nem műkö­dött. Tavaly nyáron már az osztozkodást választották, de ez sem vezetett megbékéléshez. Ebben a stádiumban már aktívan bekapcsolódott a krí­zis bonyolításába a Krím nagyrészt orosz lakossága. Egy­re nagyobb autonómiát követeltek maguknak, amit Kijev lényegében nem is ellenzett. Azt azonban igen, hogy a félszigetet Oroszországhoz csatolják, s így egy lüst alatt a flottavitát is lezárják. A csatlakozást követelő mozgalom élére egy orosz populista politikus, Jurij Meskov állt. Ázsiója Jelcinéknél hol emelkedett, hol csökkent, attól függően, hogy Moszkva és Kijev éppen tárgyaltak vagy haragudtak egymásra a flotta ügyében. Az orosz parla­ment jelentős nacionalista erői azonban egyértelműen Mcskovot és Rosszijának, vagyis Oroszországnak neve­zett mozgalmát favorizálták. Ennek meg is lett az eredmé­nye: Meskov az idén februárban a Krími Köztársaság el­nöke lett, a tavaszi választásokon pedig abszolút többsé­get szereztek hívei a 96 tagú törvényhozásban. Nem Meskovon és a moszkvai „keresztapákon" mú­lott, hogy a Krím elszakítása csak terv maradt: Kijev na­gyon határozottan szerzett érvényt szuverenitásának. Nem zárkózott el a tárgyalásoktól Szimferopollal, de nem is volt hajlandó különösebb engedményekre. Kivárt, s most úgy tűnik, ezt nagyon okosan tette. Meskov jólé­tet ígért választóinak, amit a viszonylag jobb gazdasági helyzetben lévő Oroszországhoz való csatlakozás által akart elérni. Mivel ez nem sikerült, a helyi lehetőségek kihasználásával igyekezett lendíteni a gazdaságon: neki­látott a privatizálásnak. Ezt azonban a szovjet idők bűvö­letében élő eddigi hívei nem helyeselték és nem is támo­gatták. S mivel Meskov nem engedett elképzeléseiből, a múlt hét közepén alaposan megnyirbálták a hatalmát, lé­nyegében csak a kormány vezetését hagyták meg neki. Iróniája a sorsnak: aki kiállt Meskov mellett, az Leo­nyid Kucsma ukrán államfő volt. E támogatásban bízva Meskov feloszlatta a parlamentet, ám ezt a honatyák fi­gyelmen kívül hagyták: vasárnap megkezdett válságta­nácskozásuk tegnap is folytatódott. S hoztak is meglepő döntést: Kijevtől kértek segítséget a képviselők jogainak visszaszerzéséhez. Miközben Moszkva egyelőre látszó­lag szenvtelenül figyeli védencei viszályait. GÖRFÖL ZSUZSA Lövöldözés a Kuril-szigeteknél (TA SR-hír) Az orosz parti őrség tegnap tüzet nyitott hat japán halászhajóra a vitatott déli Kuril-szigetek közelében - közölték hivatalos orosz források. Az orosz hajókról kis kaliberű fegyverekből nyitottak tüzet azt követően, hogy a japánok nem reagáltak a figyelmeztető lövésekre, sem a felszólításokra, hogy hagyják abba a halászást. Az incidens közép-európai idő szerint 6.15 órakor játszódott le a Sikotan sziget körüli vizeken, melyeket Oroszország felségvize­inek tart. Egyelőre nem tudni, megsérült-e valaki. Augusztusban ugyanitt volt már egy hasonló incidens, akkor egy japán szenvedett sérüléseket. Szimferopoli parlament: Kijev segíthet [^ismerkedjenek meg az EGYÜTTÉLÉS képviselőjelöltjével:! PÁSZTOR ISTVÁN! Királyfiéi mec polgármestere A 4-es Usla, a Magyar Koalíció j (?) sorszámú képvisel jelöltje a kelet-sztováklai u választókerületben JL Az 1990-es helyhatósági választásokon az Együttélés és az j MKDM közös jelöltjeként kaptam bizalmat Királyhelmec ! polgáraitól, azóta vagyok a város polgármestere. Számomra j ez a tisztség küldetést jelent: a közösségért tevékenykedni, ! küzdeni felemelkedéséért, önrendelkezéseért. Jelentó's részt j vállaltam a Bodrogközi Városok és Falvak Társulásának ' megszervezésében azzal a célkitűzéssel, hogy hozzájárul junk I tájegységünk gazdasági, társadalmi és politikai j problémáinak megoldásához. Halaszthatatlan társadalmi j feladatnak tartom az önkormányzatok jogkörének , megerffsítését és a működésükhöz szükséges gazdasági I feltételek biztosítását. , • j Amennyiben elnyerem a választók bizalmát, Q / I I r I az önálló közigazgatású Bodrogköz 1/AlL (QrCC I \ létrehozásáért kívánok síkra szállni. C^ ^- ) JÁTSSZUNK EGTüTTí Az igazi választás Tisztelt Olvasó, Szeptember 7-28. között ezen a helyen bemutatkozik az EGYÜTTÉLÉS egy-egy képviselőjelöltje, hla On ezek közül négyet kivág, és elküldi az Együttélés központi Irodájába (P.O.Box 44. 814 99 Bratislava), akkor sorsoláson vesz részt, és értékes díjat nyerhet. AZ EGYÜTTÉLÉSSEL CSAK NYERHETI VK-1266/l Szeptember végén Amerikai-orosz csúcs (TA SR-hír) Mint arról már beszámoltunk, szeptember 26. és 29. között került sor Washingtonban az újabb amerikai-orosz csúcstalálkozóra. A Kreml sajtóhi­vatalának tegnapi tájékoztatása szerint a hivatalos látogatás kezdete előtt Borisz Jelcin beszédet mond New Yorkban az ENSZ 49. közgyűlésén. A csúcs kereté­ben Jelcin és Bili Clinton a kétoldalú kapcsolatok mellett különböző nemzetközi témákat is megvitat. Az orosz államfő találkozni akar a Kongresszus két házának képviselőivel is. Békési: Tízmilliárd dollár a talpra álláshoz (Budapesti tudósítónktól) Ma­gyarországnak tízmilliárd dollár tőkére van szüksége az elkövetkező években, hogy talpra álljon. E cél el­érése nem irreális - hangsúlyozta Békési László magyar pénzügymi­niszter a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanévnyitó ünnepségén teg­nap Budapesten. Az ország helyzetéről szólva a mi­niszter elmondta, hogy igen ellent­mondásos folyamatok zajlanak egyidőben. Ha a prognózisoknak megfelelően alakulnak a dolgok, ak­kor egy-két százalékos GDP-növe­kedés is lehetséges az idén. A növe­kedés jelei tapasztalhatók az ipar­ban, elsősorban az építőipar terüle­tén, és a szolgáltatási szférában. Ez­zel egyidőben viszont a magyar gaz­daságban súlyos, a gazdasági egyen­súlyt rontó folyamatok is jelen van nak. Az idén is nagy lesz például a folyó fizetési mérleg hiánya. Á pénzügyminiszter úgy vélte, hogy jó esély van arra, hogy Ma­gyarország a legfontosabb nemzet­közi pénzügyi szervezetekkel közép­távú szerződést kössön. (Kokes) VÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ 1 Választói igazolványok P. K.: Az állandó lakóhelyünk Pozsonyban van ugyan, de amióta nyugdíjban vagyunk, az év nagy részét vidéken töltjük. Azt szeretném tudni, van-e valamilyen mód arra, hogy ott ad­juk le szavazatunkat, mivel a férjem nem hajlandó csak a vá­lasztások miatt kétszáz kilométert utazni. Megjegyzem, most éppen Pozsonyban tartózkodunk. Igen, a választási törvény alap­vetően lehetővé teszi, hogy a vá­lasztópolgár az állandó lakóhelyétől távolabbra eső helyen, más község­ben, de mindenképpen a Szlovák Köztársaság területén éljen szavaza­ti jogával (a Szlovák Köztársaság külföldi képviseletein nem hoznak létre szavazóköröket, s így az állan­dóan vagy ideiglenesen külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok külföldön nem élhetnek szavazati jogukkal). Ehhez egy úgynevezett választói igazolvány szükséges, amelyet a választópolgár állandó la­kóhelye szerint illetékes község ál­lít ki a választó kérésére. Ehhez, persze az szükséges, hogy a válasz­tó szerepeljen a választópolgárok névjegyzékében, mivel a választási törvény egyben azt is megállapítja, hogy a község a választópolgárt a választási igazolvány kiadásával egyidejűleg törli a választói név­jegyzékből (azaz közvetett módon előírja, hogy gondoskodnia kell a választói névjegyzékbe kerüléséről, illetve ennek ellenőrzéséről). Azt, hogy miért kér valaki választói iga­zolványt, nem szükséges különö­sebb módon megindokolni. A választói igazolvány birtoká­ban a választó a választások napjain bármely szlovákiai szavazókörben megjelenhet, és az igazolvány át­adása szavazásra jogosítja fel őt. Ilyenkor a választói igazolványt a szavazóköri választási bizottság át­veszi tőle, a nevét beírja a választók névjegyzékébe, az igazolványt csa­tolja ehhez a névjegyzékhez, majd a választópolgárnak kiadja a szava­zólapokat és a hivatalos pecséttel ellátott borítékot. (FM)

Next

/
Thumbnails
Contents