Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-09 / 184. szám, kedd

SZÜLŐFÖLD •tfrszó­1994. AUGUSZTUS 9. Martos Mocsárra épült falu A Komáromtól salig 20 kilométerre, a Zsitva és a Nyitra folyó összefolyá­sánál elterülő Martos községet legin­kább az ősi formájában megmaradt kultúrájáról, népi szokásairól ismerik a magyar ajkú emberek - még az ország határain túl is. Köszönhető az a jelen­leg is aktív martoSi asszony.kóruSnak, a komáromi liajós néptáncegyüttes­nek, valamint azoknak a folklóregyüt­teseknek, amelyek szinte állandó jel­leggel műsoron tartják a martosi tán­cokat és a mintegy 815 lelket számláló község néphagyományait. Ha a falusiak mind nem is veszik ki részüket a hagyományápolásból, azért a szellemi táplálékra igényt tartanak. Éppen ezért döntött úgy a képviselő­testület, hogy ebben az évben a közsé­gi költségvetés nagyobbik részét a re­. formátus templomhoz közel található művelődési ház kibővítésére fordítja. Hogy a község munkanélküli lakosai-, nak gondjain is enyhítsenek, a községi hivatal segédmunkásként őket alkal­mazza. A tervek szerint a felújított épület átadására még ebben az évben sor kerül. A művelődési házon helyezik el azt a vevőberendezést, amely a műholdas adások vételét teszi majd lehetővé azok számára, akik befizetik az 5 ezer koronás díjat. A kábeltelevízió a köz­ség költségvetését nem terheli, de ga­ranciát a községi hivatal vállal, hiszen a vevőberendezést, valamint az erősítőt meg kell vásárolni. A község költségvetését terheli an­nak a falumúzeumnak az üzemeltetése is, amely tavalyelőtt még a komáromi Duna Menti Múzeumhoz tartozott. A fehérre meszelt nádfedeles parasztház belső elrendezésében hűen tükrözi a háború előtti martosi parasztcsaládok mindennapi életét. A tájház hétfő kivé­telével naponta megtekinthető. - Mennyire lokálpatrióták manap­ság a martosiakl - kérdeztem dr. Kiss Jánostól, a község polgármesterétől. - A falusiak többsége szereti Mar­tost. Sajnos, a hatvanas-hetvenes években, amikor erősen korlátozták az építkezési engedélyek megadását, csökkent a falu lakossága. Csupán azok kaphattak engedélyt, akik a mezőgazdaságban voltak alkalmazás­ban vagy értelmiségiként a faluban dolgoztak. Tulajdonképpen most ju­tottunk el oda, hogy emelkedni kezdett a falu állandó lakosainak száma. Ez pedig nemcsak a születések és elhalá­lozások közötti arány pozitív irányú megváltozásának köszönhető, hanem annak is, hogy Komáromból és Érsek­újvárról több család visszaköltözött a faluba. Martos szinte egyedi, romantikus hangulatát a község területén található tavak, nyártál igetek és folyóparti füze­sek adják meg. Az idillikus falukép azonban egy kellemetlenséget is rejt magában, történetesen azt, hogy az egykoron mocsaras, sík vidéken ma is szinté egy ásónyomnyira van a talaj­víz. Éppen ezért kellene a martosiak­nak fokozottabban ügyelniük a kör­nyezetszennyezés megakadályozásá­ra. Ennek ellenére nem titok, hogy a faluban akadnak olyanok, akik a kert­aljából valamelyik tóba vagy nádasba engedik a szennyvizet. Persze azok sem sokkal okosabban járnak el, akik ugyan megépítették telkükön a szennygödröt, de az alját már „elfelej­tették" lebetonozni, hogy lehetőleg minél ritkábban kelljen kiüríteni. - Milyen az ivóvíz minősége? - A község házainak 80 százaléka a vízvezeték-hálózatra van rákötve ­mondja a polgármester. - Ha sikerül, akkor még idén szeretnénk befejezni a hálózat további bővítését - jelenleg az engedélyeztetés fázisában vagyunk. A községi kutak a Nyitra folyón túl van­nak, ha nem is a legjobb a víz minősé­ge, de mindenképpen iható, amit a já­rás higiénikusai rendszerint igazolnak. A magánkutak vizének minőségét csak akkor ellenőrzik, ha azt a tulajdo­nos kéri. i KOSÁR DEZSŐ Kétszáz éves a galántai templom Szent Istvánnak ajánlották fel A galántai Papdombon épült régi templom 1781 és 1794 között föld­rengés következtében megrongáló­dott, majd az azt követő tűzvészben leégett. Falait és a megmaradt többi használható anyagot a környéken lakók széthordták. A jelenlegi, két tornyú plébániatemplomot 1794 és 1798 között építették a nemesi köz­birtokosság és a hívek adakozásá­ból. A templom az akkori Galánta mértani középpontjában épült, kőházak vették körül. Klasszicista és késő barokk stílusú. Százhetven éves faboltozata jelenleg olyan rossz állapotban van, hogy ki kell cserélni. Ézért zárták le a templo­mot 1991-ben és határozták el fel­újítását. Az oldalfalak alapjainak megerősítése, a templom padlóza­tának cseréje, a padlófűtés elkészí­tése, válamint az oldalfalak belső festése felemésztette a rendelkezés­re álló pénzt, így a mennyezet cse­réje még várat magára. Pedig ez rendkívül fontos javítás volna, hi­szen továbbra is fennáll a boltozat leszakadásának veszélye. A szentély mindkét oldalán ol­dalkápolnák találhatók, amelyek baloldali része egykoron a nemesi közbirtokosság tagjai részére volt fenntartva az istentiszteletek alkal­mából - a másik pedig az egykori sekrestyéből lett átépítve a hívek részére. A sekrestyét pedig a főol­tár mögé építették fel 1939-ben. A szentély mennyezetét nagyon szép festtnények díszítik, Na­gyasszonyunk az angyalokkal és a Szentháromság. A szentély oldalait díszítő két festményt a mostani ja­vításkor (1993-ban) lefestették fe­hérre. Tekintettel arra, hogy az említett repedések miatt a mennyezet és ol­dalfalak képei is eléggé tönkremen­tek (1939-ben festették), ezért javí­tásuk az eredeti képek szerint fel­tétlenül szükséges. A templom főoltára nem eredeti. A régi oltárra építették rá az 1962­ben lerombolt Esterházy-féle házi­kápolna barokk stílusban készült, gyönyörű faragott oltárát, így • a templom egy nagyon szép műem­lékkel gazdagodott. Ez az oltár a Hétfájdalmú Szűznek lett felajánl­va, míg az előző régi oltárt Szent István király tiszteletére ajánlották fel. A barokk oltárt 1741 -ben olasz mester faragta a fiával - sajnos, ne­vük ismeretlen. Az eredeti főoltár képét, amelyen Szent István király fölajánlja koronáját és országát a Szűz Anyának, 1799-ben az olasz származású, Nagyszombatban élő festőművész, Zanussi készítette. A mostani főoltár tartozéka egy fából faragott feszület, a XVI. szá­zadból származó úgynevezett Ga­lántai Fekete Krisztus, amely az év­századok folyamán az Ispita élőcsarnokát díszítette, s csak an­nak lebontása után került át a temp­lomba, A feszület különlegessége, hogy az ispita nyitott tűzhelyéből kiáradó füsttől, melegségtől megfe­A galántai római katolikus plébániatemplom - Szent István királynak ajánlva - épült 1794-98 között, felszentelve 1805-ben. A galántai Esterházy-kápolna barokk főoltára - jelenleg a plébániatemp­lomba áthelyezve. A kápolnát lebontották. Olasz mester munkája, aki fiával 7 évig dolgozott az oltár kifaragásán. (A szerző felvételei) ketedett és Krisztus testén sebhely alakú repedések keletkeztek. A fe­születen függő Krisztus csak egyik kezénél fogva van a feszülethez szegezve, a másik kezét a hozzá imádkozó hívők felé nyújtja. A Ga­lántai Fekete Krisztus a montreali világkiállítás egyházművészeti pa­vilonját díszítette - így lett világ­hírű. A másik nagyon szép műtárgy a baloldali mellékoltárnál található Szent Teréz rózsákkal című, carra­rai fehér márványból faragott szo­bor, F. J. Prokop munkája, amelyet a ledöntött pozsonyi Mária Teré­zia-szobor anyagából faragott a művész. A főoltár faragott szobrai közül a legfontosabb az oltár közepén lát­ható, baldachin alatti Hétfájdalmú Szűz - ölében a keresztről levett Krisztus holttestével. Az oltár két oldalán két-két szent faragott szob­ra található: Szent Sebestyén és Szent János, a másik oldalon pedig Szent Rókus és Szent József, vala­mint a baldachin fölött a Szenthá­romság szoborcsoportja. A főhajó végében, a bejárat fö­lött található a kórus, amelynek or­gonáját 1927-ben cseh orgonaké­szítő mesterek építették. Ezt 1993­ban leszerelték, azóta a templom­nak új orgonája van: A templom előtt állott Szent Ist­ván király vörös márvány szobra, amelyet 1990-es felújítása óta még nem helyeztek vissza eredeti helyé­re. Ugyanúgy a templom baloldali bejáratát képező feljáró két szobrát is restaruáltatta az egyház és várja Visszahelyezésüket. A Szent István magyar királynak ajánlott galántai két tornyú plébáni­atemplom alapkövét 1794. június 22-én az Esterházy grófok és a köz­birtokosság nemes tagjai, valamint Galgóczy Ferenc komáromi kano­nok jelenlétében helyezték el. Épí­tése 1798-ig tartott, de felszentelé­sére csak 1805. szeptember 29-én került sor. A templom tehát kétszáz eszten­deje szolgálja Galánta népét. Ha­rangjai azonban 1991 óta nem szó­laltak meg, mert főleg a jobboldali torony nagyharangjának állványa teljesen tönkrement. Csébi Pogány Adalbert főesperes mint püspöki megbízott 1847-ben ellenőrzést végzett. A jegyzőkönyvb'e azt írta, hogy a templomnak akkor három oltára volt, ezeket Szent István királynak, Szent Flóriánnak és a Boldogságos Szent Szűznek ajánlották fel. Négy harangról tesz említést. A templom állapotáról írva meg­állapítja: „A plébániatemplom Szent István magyar királynak van felajánlva, melyet Allagovich Sán­dor galántai plébános, későbbi zágrábi püspök építtetett... " Szükségesnek tartottam ezen vi­sitatio szó szerinti idézését, hogy eloszlassak minden olyan téves megállapítást, hogy a templom nem ­Szent István magyar király tisztele­tére lett fölajánlva. ZÁRECZKY LÁSZLÓ Sőreg Reménykedik... A levéltári feljegyzések szerint Sőreg a Gortva patak völgyébe te­lepített boloncóei várjobbágy.ság három legkorábbi alapítású hely­ségeinek egyike. Lakóit IV. Béla szabadította fel a vári szolgálat alól és sorozta be a királyi serviensek közé. Történelme folyamán a falut többször fenyegette a megsemmisülés veszélye. Egy évszáza­don át adózott a töröknek, a XVI. század végére lakóinak száma negyedére csökkent. 1682-ben a falut felégették, lakóit otthonuk­ból elüldözték. Később a kuruc-labanc háború, majd az éhínség, 1740-ben pedig a pestis tizedelte meg őket. De nézzük a legújabb kort: 1910-ben még 795 személy lakta a falut, a legutolsó népszám­lálási adatok 600 lelket mutatnak ki. Ma pedig ennél is kevesebb lakos lakja a települést. Munkanélküliség Néhány éve még zömében a helyi szövetkezet, a vasút, valamint a füle­ki vas-, illetve bútorgyár adott mun­kalehetőséget a falu lakóinak. A transzformációt követően az addig háromszáznál is több dolgozót fog­lalkoztató szövetkezetben hatvanra csökkent a munkaerő száma, S nem­csak idegeneket bocsátottak el. De az említett két füleki üzem is ludas abban, hogy most 80 munkanélkülit tartanak nyilván a faluban. Bár az önkormányzat a lehetőségekhez és az igényekhez igazodva közhasznú munkában foglalkoztatja a szociális vagy munkanélküli-segélyből élőket, a négy év alatt nem kerülhe­tett mindenkire sor. Eddig harmin­can kaptak egy-egy fél évre munkát. Választási program Sőregen eddig nem épült meg a vízvezeték. A portákon ásott kutak vize a nagy szárazságban elapadt, ta­valy harmincnál több száradt ki. Ettől függetlenül sincs minden rend­jén, hiszen a falu kétszáz kútjából mindössze ötnek a vize iható. Mag János polgármester választási prog­ramjában már szerepelt a központi vízvezeték megépítése. - Kilencvenben még túlságosan optimisták voltunk - kezdte a pol­gármester. - Úgy gondoltuk, hogy egy kalap alatt megoldható a falu két nagy gondja. Kiépítjük a vízhá­lózatot és ezzel egyidejűleg a köz­ség csatornarendszerét is. Az utóbbit természetesen tisztítóbe­rendezéssel látjuk el: Mikor a költ­ségeket kiszámolták, a kiadások 18 millióra rúgtak. Ennyi pénze pedig nincs a falunak. De mivel az ivóvíz­ellátást valahogy meg kelt olda­nunk, megindítottuk a munkálato­kat. Őszre elkészülnek a geológiai mérések, és gondolom, még idén megnyithatjuk a kiszemelt forrást., A szerényen csordogáló bevéte­lünkből megkezdtük a ravatalozó építését is, amit halottak napjára szeretnénk átadni. Utólag merült fel az igény a kábeltévé iránt. Sőreget magas hegyek határolják, sem a szlovák, sem pedig a magyar adások nt*m voltak jó minőségben foghatók. Három évvel ezelőtt úgy döntöttünk, kiépíttetjük a hálóza­tot. Az említett négy műsöron kívül ma már hét műholdas adást is néz­hetnek a családok. Ac a háromszáz méteres esővízelvezető árok sem szerepelt a programunkban, ame­lyet kénytelenek voltunk önerőből megépíteni, mert nagyobb esőzé­sek alkalmával a lefolyó víz elön­tötte az út egy részét. Iskola Az oktatási minisztérium egyik rendeletére hivatkozva a losonci tan­ügyi hivatal tavaly szeptemberben egy személlyel csökkentette a nap­közis tanítók számát. Maradt a falusi iskolában egy igazgató, egy tanító és egy napközis pedagógus., t - Mivel az 1—4. osztályos iskolán­kat csak huszonhat tanuló látogatja - folytatta a polgármester a járási tanügyi hivatal meneszteni akarja a tanítónkat is. Tavaly 40 ezer korona támogatásra kötöttünk szerződést,, ezért meghagyta a három pedagó­gust. Az idei tárgyalásaink a járási tanügyi hivatallal nem vezettek ered­ményre. Tartja magát ahhoz a mi­nisztériumi rendelethez, amely ki­mondja, hogy amennyiben az iskolá­ban kevesebb,,mint harmincegy diák tanul, csak egy tanító alkalmazható. Természetesen nem nyugodtunk bele a tanügyi ..hivatal döntésébe, a mi­nisztériumhoz fordultunk segítsé­gért. Azt a választ kaptuk, hogy ha­marosan kivizsgálják az ügyet, és az­után döntenek. Reménykedem, hogy a minisztérium reálisan mérlegeli a helyzetünket, és számunkra kedvező döntést hoz. (farkas)

Next

/
Thumbnails
Contents