Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-20 / 194. szám, szombat

Szeretne bekapcsolódni a vagyonjegyes privatizáció második hullámába? G agiSsig i ft1élii|l|tü n k III. oldalán: A regisztrációs címjegyzéke FÜ GGETLEN N APILAP Szombat, 1994. augusztus 20. Ára 3,50 korona XLVII. évfolyam, 194. szám i .>•_ :a • •>és végzettségét szerezhet. 1994.szeptember 2461 a< a követki. - fodrász-borbély, - kozmetika, - pedlkűr-manlkbr - masszázs Jelentkezni lehet személyesen vagy i.áaban. Cím: Mónika szépségszalon Nerábiídkova 741 929 01 Ounalská Streda Telefon: 0709/231 43, 0709/25S 57 VK-1193 Mit kezdjünk hatvannyolccal? Kevés olyan esztendő van a második világháború utáni Közép-Európa történelmében, amelynek eseményeit többször átértékelték, mint 1968éit. Nevezték ezt az évet (csupa nagybetűvel) Prágai Tavasznak, minősítették forradalomnak és ellenforradalomnak, főszereplőit progresszíveknek és utolsó hazaárulóknak, a polgári társadalom újraébresztó'inek éppen úgy, mint a bolsevizmus átmentésére szövetkezett társaságnak. Valóban igaza volt annak a francia gondolkodónak, aki nem kis iróniával így jellemezte a történészek munkáját: semmi sem változik meg oly gyakran, mint a múlt. Így ma, a 26 évvel ezeló'tti eseményekre emlékezve zavarban vagyok, és a nosztalgiázás veszélyének elkerülésére törekedve azon tűnődöm, megengedhetem-e magamnak, hogy arról írjak, amit akkor augusztus 21-e táján személyesen megéltem, hogy azokról mondjak véleményt, akikkel akkor találkoztam. Nem engedhetem meg magamnak. Attól tartok, úgy járnék, mint az az öregúr, aki azzal múlatja az idejét, hogy előveszi régmúlt ifjúságára emlékeztető szerelmes leveleit, és keserűen állapítja meg, hogy a hajdanvolt ifjú hölgyek egyike érdekházasságot kötött, a másik elkurvult, a harmadik apácának ment, a negyedik... Azonban bármennyire relativizáljuk is a több mint negyed évszázada történteket, bármennyi bűnt vagy hibát követtek is el az események főszereplői, egyvalamit nem lehet elvitatni. Ma, a későbbi fejleményeket ismerve és a társadalom állapotát látva aligha tévedünk nagyot, amikor azt állítjuk, hogy akkor, 1968-ban nyílt utoljára lehetőség ebben az országban arra, hogy lelkileg viszonylag rövid idő alatt kiheverjék az emberek - és vele a gazdaság - mindazt, ami itt a bolsevizmus uralomra jutása után történt. A sokat emlegetett negyven esztedó'nek a felezőpontján következett be 1968. Bármilyen szörnyűségek is történtek az ötvenes években, tény, hogy 1968-ra egy olyan intellektuális háttere alakult ki a változásra való hajlamnak, amely párját ritkította a szocialistának csúfolt világban. Ami 1968 után történt, az viszont csak a teljes erkölcsi és szellemi leépülés időszakának minősíthető. Lélektanilag könnyen megmagyarázható, hogy az 1968 óta felnőtt nemzedék miért nem tud mit kezdeni a Prágai Tavasszal. A történészek, a politikusok, az újságírók és általában a humán értelmiségiek derékhada a hatvannyolcat követő két évtizednek a terméke. Ha beismerik, ha nem, tény, hogy ők voltak a konszolidátorok, akik azok helyét foglalták el, akiket a leszámolás után megfosztottak létalapjuktól. Az ilyen lelkiállapot csak rossz lelkiismeretet eredményezhetett. Ami 1989 után rendszerint agresszív rossz lelkiismeretbe ment át. Ha az 1970 után szóhoz jutott szlovákiai (és szlovákiai magyar) eliten múlik, nálunk még most is a reális szocializmust építenénk. Persze, olyan is lett a mi polgári társadalmunk. TÓTH MIHÁLY Mi zavarta a Kossuth Rádiót? Tegnap délelőtt többen telefonáltak szerkesztőségünkbe, hogy kb. tíz órától zavarni kezdte valami a Kossuth Rádiót a középhullámú sávban. Valamennyi hívás a Csallóközből érkezett, de a zavaró jel, mint rögtön meggyőződtünk róla, Pozsonyban is hallható volt. A távközlési főigazgatóságon, ahol először érdeklődtünk, semmit nem tudtak a dologról, de nem zárták ki, hogy esetleg valahol valaki feketén üzembe helyezett egy adóállomást. A zavarás valószínű eredetét illetően dr. Henrich Činčura somorjai rádióamatőr adott útbaigazítást, aki elmondta, hogy a morzekódot tartalmazó szignál minden bizonnyal egy olyan adóállomástól ered, amelyet pl. a légiforgalomban használnak, navigációs célokra. Ez valóban „forró nyom" volt, főleg hogy Pozsonyban már javában folytak a hétvégi nagyszabású repülőnap előkészületei. Többszöri próbálkozás után végül sikerült elérnünk az akció katonai szervező bizottságának parancs(Folytatás a 2. oldalon) (L)enni vagy nem (l)enni... A kérdés zárójellel és zárójel nélkül is sok embert foglalkoztat. Fiatalt, idősét egyaránt. Mert drágul az élet, a tartalékok kiapadóban, sok zseb teljesen kiürült. A pénzszűkével küszködők, a létminimum határán vagy az alatt tengődök gyakran veszik számba, mit tehetnének pénzzé, miről mondhatnának még le. Útjaim során megszámlálhatatlanul sok helyen szerettem volna választ kapni a címben feltett kérdésre. K. Júlia, 79 éves, nyugdíjas, Dunaszerdahelyi járás: - Vénségemre szégyenkeznem kell azért, hogy mindig a legolcsóbb árut keresem. Este vásárolok, mert a maszek boltos zárás előtt olcsóbban adja a tejet, a kenyeret. Persze, előfordul, hogy a tej már savanykás, ilyenkor túrót készítek belőle. Nem vagyok nagyétkű, megelégszem egy kis levessel, főzelékkel, a tésztát meg kimondottan szeretem. Csak hát a liszt is drága. Nálam bezzeg nincs ételmaradék! A szappanból is a legolcsóbbat vásárolom, arra viszont nagyon ügyelek, hogy mindenem tiszta legyen. Noha van működő mosógépem, mosószappannal mosok. Egyrészt azért, mert a mosópor és a villany drága, másrészt azért, hogy kíméljem a ruhát. Azt reméltem, hogy az ósdi masinát pénzzé tudom tenni, de csak ingyen kellene. Csak azt ne mondja, kérjek segélyt. Azt röstellném, de nagyon. A doktor úr felajánlotta, hogy elintézi, de megkértem, ne tegye. Már csak a büszkeségem a régi, azt pedig megtartom! Arra kértem csak, olyan orvosságot adjon, amelyik nem kerül pénzbe.Egyedül élek, örömest követném drága, megboldogult uramat... Amikor reggel felébredek, mindig azt kérdezem: Édes jó istenem, hát még ma sem mehetek? Pedigjön a tél, és nincs tüzelőm... (Folytatás a 3. oldalon) Törvény a korrupció megfékezésére: A rendőröket is lehallgathatják Kedden szavaznak az egészségbiztosításról (Új Szó-tudósítás) Közel háromnegyed órás késéssel kezdődött a tegnapi parlamenti ülés. Az ok: a képviselők egy részének gyenge oldala a pontosság. Viszont annál gyorsabban szavazta meg a törvényhozás a Rendőri Testületről, valamint a „piszkos pénzek" legalizálása elleni harcról szóló jogszabályt. Az előbbi értelmében a belügyminisztérium keretében létrejön egy ellenőrző csoport, amelynek feladata a rendőrségen belüli korrupció és a rendőri jogkörrel való visszaélés megakadályozása. Szigorúbb eszközök bevetésére is hivatott lesz ez a csoport - alapos gyanú esetén a rend őreinek lehallgatásához is folyamodhat. A törvény elfogadását követően Ladislav Pittner, a belügyi tárca vezetője lapunknak kijelentette: Nagyon is szükség van az ilyen csoport létrehozására. Elzárkózott azonban annak számszerűsítésétől, hogy a rendőrség berkeiben mennyire harapódzott el a korrupeó. A hivatalos statisztika szerint elenyésző a növekedés - mondta a miniszter-, ám ha bebizonyosodik a belügyminisztériumba érkező panaszlevelek valóságtartalma, a növekedés ugrásszerű lesz. Ladislav Pittnertől egyebek között azt is megtudtuk: több fiatal rendőr csak akkor hajlandó találkozni a tárca vezetőjével vagy megbízóttaival és beszámolni a rendőrségen belül uralkodó helyzetről, ha a találkozóra nem belügyminisztériumi munkahelyen kerül sor. (A témával a későbbiekben is foglalkozunk). (Folytatás a 2. oldalon) Algéria északnyugati részén csütörtökre virradó éjszaka erős, a Richterskála szerint 5,6 fokos földrengés pusztított. Az eddigi jelentések szerint 150 ember vesztette életét, kb. 300 megsebesült. Súlyos gondokat okoz máris, hogy 10 ezer ember vált hajléktalanná: ilyen sátorszerűségekben húzzák meg magukat a romok között. Sertéspestis Fegyveresek őrzik a nagyhizlaldát (Új Szó-hír) „Ha valaki vagy valami belép ide, lövünk" - jelentette ki indulatosan tegnap délelőtt Harmath Ottó állatorvos, a Bátkai Állami Gazdaság fügéi sertéstelepének vezetője. Bár egyáltalán nem volt beszédes kedvében, a telefonban megerősítette a hírt, hogy a fügéi telepet fegyveresek őrzik. Érthető a szakember aggodalma, hiszen a napokban a közeli kálosai szövetkezetben klasszikus sertéspestist észleltek, és ezzel veszélybe került a fügéi nagyhizlalda 15 ezer darabos sertésállománya. Soltész Éva, (Folytatás a 2. oldalon) Államalapító királyunk szentül hitte, hogy Isten kegyeiméből nyeri el népe fölötti hatalmát. Azt viszont tudta* hogy a hatalom megtartásához és megszilárdításához mar kevés iaz isteni kegyelem. Bölcsesség, józanság, határozottság \s mindenekelőtt a viszonyok pontos ismerete ugyamlgy szükséges. Erre inti fiát, Imrét is. íz az EGYÜTTÉLÉS üzenete is Szent István napján