Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)
1994-07-13 / 161. szám, szerda
1994. JÚLIUS 13. ,v_ _' POLITIKAI HI RDETÉS ÍÍ H — »• • BALOLDAL DBP nevében veretnem e:úum is megkoMffiani azokat a i ikkekel. time Iveket f) nők, Led tuszStul i ick >v kiink. Bízunk benne, hogy ez igy le, K '<• to-.'ÔfKP i:. Levekik, ' 'u ill'i'ufi 111. t>> to ml •< I I t'r fiH.f Ihti-ii,: hl -an. .< v !//>••«.;; -:•>...• • >i ioU < 'la! szemben.' viliit mar •''• cgzüfl; -r sem Duray urat, sem čiar ural, sem senki mást, bár a.v/, miadenbm más veteménnyel vagvunk é\ mnske'pp i \rl-k•. url :i,t,n !•'• •••• ,i'f, i .v o'U-:> j,.« /'i (.'..-i. ./í v. . . i •.. i/.> utiul er . hu- /íit/utu g nŕlkiil rihiu es álláspontunkat érvekkel támasztjuk alá. Abból íii din/ása Iciat alás-a, ill befi lt tile's.'ellentmond u politikai l.uhura alapuló követelmcnveinek. Kp pen '-irt -hni iľd'.iik ' . iu-iii r\ akarunk meg] t len term fhtiii cikkeket avulwL nam felelnek tkelfš " éinbe , • >r ilyen jellegű f ikkekfôlex Á „v •• - % .toku szám' ra. ha (ró/uk telies tfi f-!<-lt-iit> • !< <' > I •..'/Ŕ ' /' .. ••.< .'.. •;/:'•;• fiffľff/i• . • \ S é'.'iŕ.h. oldal Hüsubjaitt nem pii- . . < n™.'. ••••'. igazán nem sze ret n é ak,'. hogy ez az oldal politikát csatatéri é válna. , , •'.,..'..'. ' • ,; • - 'urllett /"'/('!.• i,' , • 'íi'. 1. iit.ľ i'iiok i :,ikre ,i Hni ;.- ; • ' • • • /= . > '.'i Í , •• 'ľ- '* - r.r'i-l.yiu.'r ''h'th.f"-' és a mt go/dawk kiresé\e, s az, hogy rávilágítson az egyes politikai erők igazi mozgato, ;.•/>• <•.< • • : ' Ti s tele tti I. tinr.a Lrziťbel. a DHP alelnöke Megszületett a baloldali koalíció emblémája A baloldali négyes koalíció, melynek tagjai a Demokratikus Baloldal Pártja, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt, a Zöldek Pártja és a Mezőgazdászok Mozgalma, megegyezett a koalíció emblémájában. Mint a képen is látható, egy tollvonással meghúzható, négylevelű lóheréről van szó. A partnerek nem véletlenül választották ezt. a szimbólumot. A négy levél a négy pártot jelképezi, amelyek biztosítani kívánják Szlovákia lakosai számára a szerencsés, boldog jövőt, a jólétet - a lóhere nem egy háziállat csemegéje, amely viszont az Embert gazdagítja - és a demokráciát, mivel a megszokott három levél mellett nagyon jól megfér a negyedik, rendhagyó levél is. HETI KÉRDÉSÜNK Mi a véleménye a táblatörvényről? Varjú János, az SZK NT képviselője válaszol: i A nemzeti, nemzetiségi kisebbségi jogokat érintő kérdések, amelyek közé a helységnevek többnyelvű megjelölése is tartozik, akkorra politikai problémává duzzadhatnak, amekkorát a poltikusok csinálnak belőlük. Az igazán nagy politikusok jóval könnyebben egyeznek meg az ilyen témakörökben, mint az utcáról egyenesen a nagypolitikába becsöppent pitiánerek, akik mérhetetlenül naggyá és ezzel együtt rendkívül veszélyessé tudják gerjeszteni az egyébként egyszerűen is megoldható kérdéseket. Persze ezt a megoldást sem lehet ennyire leegyszerűsíteni, fekete-fehéren beállítani. Hisz a táblatörvénnyel szemben bizonyos fenntartásokkal előálló honatyák közül a legtöbb azért alapjában véve megértő, demokratikus beállítottságú, csak éppen a másik oldal szélsőségeseivel szembeni bizalmatlanságuk miatt óvatosabbak, kimértebbek, s ennek folytán fenntartásaik vannak a rendkívül érzékeny nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatban. Mindent egybevetve azért értékelem pozitívan a táblatörvény megszületését, mert végü1 is a megegyezni akarók és tudók nézetei kerekedtek, felül, azaz győzött az emberközpontú, a kisebbségekkel szemben nagyvonalú politika. Nagy hiba lenne azonban pontot tenni a dolgok végére. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a törvény is - csakúgy, mint sok más - kompromisszumok alapján született, aminek következtében ki-ki további fenntartásokkal érvelhet a törvény ellen. Ez a jelenség máris nagy erővel jelentkezik, főként a Mečiar Slota-vonal hívei körében és a választások közeledtével várhatóan egyre erősödik majd. Így a törvény érvényesítésének lehetősége, sajnos, nagymértékben a választások kimenetelének a függvénye is. Reméljük, hogy a demokratikusan gondolkodók okos politikája és a választók bölcsessége kerekedik majd felül és e törvény-adta lehetőségek megvalósítása további lépés lesz a szlovákmagyar közeledés felé. * SDE-DBP-totó 3.* 1. Miben különbözik a szlovákiai baloldal a jobboldaltól? a/A baloldali pártokban vannak volt kommunisták, a jobboldaliakban viszont nincsenek; b./A baloldali pártokban elsősorban a munkavállalók , a jobboldaliak viszont a munkáltatók érdekeit védik; c./ A baloldal nacionalista jellegű, a jobboldal viszont nem az; d./A baloldal a gulyáskommunizmus híve, a jobboldal a prosperáló gazdaságot kívánja építeni; 2. Ki a DBP Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának elnöke? a./ Paulicky Péter b./ Hárs Gábor c./ Horn Gyula d./ Peter Jaroš "Kéljük a helyes megfejtést bekarikázni, a szelvényt kinyitni és egy héten belül az alábbi címre beküldeni: SDĽ, Gunduličova 12,816 10 Bratislava. A helyes megfejtők közül kisorsoljuk a nyertest, aki könyvjutalomban részesül. * Az második SDĽ-DBP-íotó helyes megfejtése a következő: Az elkövetkezendő parlamenti választásokon a DBP-nek három koalíciós partnere lesz. A DBP elnöke Peter Weiss. A szerencsés nyertes: Szabó Mária, Ružový háj 1372, 929 01 Dunajská Streda Peter Juza A Moravčík-kormány száz napja Március 17-én alakult meg Szlovákia újkori, november utáni történelmének ötödik kormánya, amely a Vladimír Mečiarnak kifejezett bizalmatlanság alapján jött létre. Bár úgy tűnhet, hogy ma már elsősorban az új kormány tevékenységének eredményeit kellene elemeznünk, mégis inkább azzal kezdeném, hogy miért is mondtak a DBP képviselői kategorikus nemet az előbbi kormánynak. Az első ok az volt, hogy véget kellett már vetni annak a hosszantartó politikai válságnak, amely a DSZM politizálása következményeképpen jött létre, amikor is munkamódszerei, munkastílusa miatt képtelen volt állandó politikai szövetségeseket találni. A második ok abban rejlett, hogy a DSZM által állandó támadások érték a parlamentarizmust. Nyilvánvalóvá vált, hogy a DSZM meg akaija változtatni Szlovákia Alkotmányát, s egy elnöki rendszer kialakításával kívánja biztosítani egyeduralmát. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy már ideje volt egyértelműen reagálni a volt kormány kaotikus, improvizációkon alapuló gazdaságpolitikájára, amely a gazdasági válság elmélyüléséhez, az életszínvonal további jelentős csökkenéséhez vezetett. Negyedik okként azt hozhatjuk fel, hogy meg kellett változtatni Szlovákia helyzetét a nemzetközi kapcsolatok terén, mivel a DSZM politizálása követkzetében Szlovákia nemzetközi elszigeteltségének a veszélye fenyegetett. Az ötödik ok az volt, hogy ki kellett alakítani a kisebbségi problémák megoldásának feltételeit és megvalósítani azokat az ígéreteket, amelyeket a volt kormány tett Szlovákia Európa Tanácsba való felvétele alkalmával. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy véget kellett vetni a konfrontációs politikának és kialakítani az együttműködésen alapuló politizálás feltételeit. Tovább már nem lehetett tolerálni azt, hogy a kormány tevékenysége az állandó ellenségkeresésben merül ki, s az aktuális és szociális problémák megoldatlanul maradnak. Ez a hat ok, úgy gondoljuk, elég volt arra, hogy az akkori ellenzéki parlamenti pártok összefogjanak és új kormányt alakítsanak - egy olyan kormányt, amely példa nélküli Szlovákia történetében, mivel egyesíti a baloldalt, a jobboldalt és a centrumpártokat. Tény az, hogy ezeknek a pártoknak különböző az elképzelésük a gazdasági és szociális kérdésekben. A politikai kultúra keretein belül azonban megvannak a különbségeket áthidaló mechanizmusok és módszerek, amelyeket ezek a pártok általában képesek alkalmazni. Erről tanúskodik az is, hogy rövid időn belül meg tudtak egyezni a kormányprogram kérdéseiben, s ésszerű kompromisszumokat tudtak kötni. Ez azért is sikerülhetett, mert a partnerek nem a különbségekre, hanem a közös vonásokra építik tevékenységüket, meg tudják egymást hallgatni, tudnak tárgyalni és képesek a nézeteiket összehangolni. A kormány száz napja bebizonyította, hogy működőképes, bár vannak problémák is, és nem mindig sikerül gyorsan áthidalni a nézetkülönbségeket. Ez főleg a táblatörvénynél vált nyilvánvalóvá, de sok vita folyt gazdaságpolitikai kérdésekben is, mivel a kormánypártoknál, sajnos, nem egyenlő mértékben érvényesül a politikai realizmus követelménye. Nem egy szakmai vitát kellett a DBP-nek abszolválnia, míg meggyőzte partnereit aiTÓl, hogy a privatizációs módszerek alkalmazásánál az egyenrangúság elvét kell a gyakorlatban is megvalósítani, mivel gazdasági és szociális szempontból csak így lehet biztosítani a privatizáció hatékonyságát. A néha hosszúra nyúló viták ellenére is azonban a DBP - éltékelve a kormány 100 napi tevékenységét leszögezhette, hogy a kormány teljesíti célkitűzéseit, s ez a baloldali miniszterek munkájának is köszönhető. A kisebbségi kérdés demokratikus megoldása a gazdasági és politikai átalakulás egyik előfeltétele Szeminárium Trenčianske Teplicében Á Nemzetközi Kapcsolatok Hágai Alapítványa, valamint az SZK Igazságügyi Minisztériumának Jogi Intézete szemináriumot szervezett, melynek résztvevői megvitatták azokat a problémákat, amelyek a nemzetek közötti párbeszéd erősításável függnek össze. A Demokratikus Baloldal Pártjának színeit Borza Erzsébet, a DBP alelnöke képviselte. * A kétnapos tanácskozáson gondolom nem egy problémát megvitattak a résztvevők Az egyes politikai pártok képviselői között született-e vajon megegyezés bizonyos kérdésekben? Úgy gondolom, báü-an állíthatom, hogy igen. Minden résztvevő egyetértett azzal, hogy a gazdasági és politikai átalakulás jelentősen felgyorsulhatna, ha elő tudnánk segíteni a kisebbségek és a többségi nemzet viszonyának javítását, melynek fontos előfeltétele a Magyarország és Szlovákia közötti alapszerződés aláírása. Ez garantálná a határok sérthetetlenségét, valamint a kisebbségek jogainak érvényesítését mind Szlovákiában, mind pedig Magyarországon. Szükség van továbbá egy alkotinánytörvényre, amely komplex módon oldaná meg a kisebbségek helyzetét hazánkban. E törvény kidolgozásánál a nemzetközi dokumentumokból kell kiindulni és figyelembe kell venni az egyes nemzetek nézeteit és érdekeit is, ami természetesen határtalan türelmet és kitartást igényel a tárgyaló felek részéről. Szó volt továbbá arról is, hogy az egyes iskolai tantárgyak (pl. történelem, irodalom) tartalmi előkészítésének hasznos előfeltétele lehetne, ha közös szlovák-magyar bizottságok alakulnának. A résztvevők megegyeztek abban is, hogy a területi és közigazgatási felosztásnál figyelembe kell venni az etnikai csoportok érdekeit is, valamint abban, hogy a munkálatok Szlovákiában jelentősen felgyorsulhatnának, ha az Európa Tanács elfogadna egy olyan dokumentumot, amely minden ország számára útmutatóul szolgálhatna, s bizonyos mértékben megszabná a kisebbségek jogainak európai szintjét. * Ezekkel a végkövetkeztetésekkel egyetértett a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselője is? Bár részvételüket jelezték, de végül is a vitában, sajnos, nem vettek részt a DSZM képviselői. A Szlovák Nemzeti Párttól sem voltjelen senki. A jövőben, úgy gondolom, ezen változtatni kellene, már csak azért is, mert ezek a pártok is részesei a szlovákiai politikai életnek, s szavuk a jövőben is sokat nyomhat a latban. Abból indulok ugyanis ki, hogy általánosan elfogadható megoldások csak akkor születhetnek, s a nemzetek közötti feszültségek csak akkor csökkenthetők, ha elsősorban a politikai pártok képviselői képesek lesznek leülni a tárgyalóasztalhoz, képesek lesznek párbeszédet folytatni. Hasznos lenne továbbá, ha az ilyen jellegű tanácskozásokra nemcsak a magyarokat, hanem a többi kisebbség képviselőit is meghívnák.
