Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-12 / 160. szám, kedd

1994. JÚLIUS 12. HÍREK - VELEMENYEK A szombaton 82- éves korában elhunyt Kim Ir Szen azon kevesek közé tartozott, akiknek még életében szobrot emeltek. A Phenjan főterén lévő emlékművet az elmúlt hét végén ezrek keresték fel, hogy leróják kegyeletüket az elhunyt emléke előtt. Elmarad a Korea-közi csúcs (TA SR-hír) Észak-Koreában a lakosság lassan napirendre tér Kim Ir Szen államfő halálhíre felett, ám phenjani jelentések szerint tegnap is ezrek keresték fel a főváros központi terén Kimnek még életében emelt monumentális emlékművet, sőt, tömegek zarándokoltak el Phenjan közelében lévő szülőfalujába is. A KNDK fővárosában tartózkodó külföldi diplomaták szerint a helyzet nyugodt volt, s az üzletek is kinyitottak. A központi pártlap, a Nodong Sinmun címoldalán gyászkeretben közölt egész oldalas cikkben méltatta a nagy vezér érdemeit, de diplomaták arra is felfigyeltek, hogy a lap egyetlen képet sem közölt Kim fiáról, aki valószínű utóda lesz. Észak-Korea tegnap közölte DélKoreával, hogy kénytelen későbbi időpontra halasztani a július 25-re tervezett Korea-közi csúcstalálkozót, amit Kim váratlan halálával indokoltak. Brzezinski elszólta magát Zbigniew Brzezinski, aki Jimmy Carter elnöksége idején az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadói tisztet látta el, úgy véli, hogy három közép-európai országgal, nevezetesen Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal kellene kibővíteni a NATO-t. Erről Brzezinski a napokban beszélt Prágában, ahol három gazdasági lap (az amerikai The Wall Street Journal, a német Handelsblatt és a cseh Hospodárske' noviny) szervezte nemzetközi konferencián vett részt. Azt mondta, nem szabad megengedni, hogy az Észak-atlanti szövetség az EBEÉ-hez váljék hasonlatossá. (Az ugyanis befogadta a volt szovjet tagköztársaságokat, s a mintegy félszáz tag konszenzusára épülő döntési mechanizmusa nehézkesnek bizonyult.) Az új európai stabilitás érdekében azonban a NATO-nak tagjai közé kellene fogadnia az említett három közép-európai országot, Oroszországgal pedig szerződést kellene kötnie a kétoldalú partneri viszonyról. Feltűnő, hogy a nemzetközi politika tekintélyes szakértője nem említette Szlovákiát a szoros nyugati kapcsolatokra törekvő visegrádi államok felsorolásakor. (Népszabadság ) Bosznia véglegesen változik A medvék nem akarnak háborút (Újvidéki munkatársunk jelentése) A térképek és az alkotmányos megoldás az asztalon, az USA, Oroszország és az Európai Unió kiterítették lapjaikat, ezúttal minden világos, a hadban álló feleknek így e hó 19-éig választ kellene adniok. Az igazán érintettek azonban nem sietik el a dolgot. Csupán a horvátok jeleztek gyors igent, a bosnyákok részéről valószínű a beleegyezés, a szerbek viszont rendkívül óvatosak, hivatalos megnyilatkozásaikból mindössze annyi derül ki, hogy „idő még van, majd meglátjuk". Radovan Karadzsics a kezdeti csalódottsága után elnémult, helyette Momcsilo Krajisnik, az úgynevezett boszniai Szerb Köztársaság parlamenti elnöke úgy fogalmazott, hogy „sietségre semmi ok, alaposan elemezni kívánjuk a javaslat minden vonatkozását, s arról népünknek is világos képet kell alkotnia". A boszniai szerbek, természetesen, tisztában vannak azzal, hogy a béketerv elutasítása esetén - amint azt Kozirev orosz külügyminiszter egyértelműen tudtukra is adta - elfelejthetik, hogy Oroszország a világon van, továbbá ahhoz sem fér kétség, hogy minden eddigi tervezet közül a szerbek számára ez a legkedvezőbb, hiszen Bosznia területének felén (pontosabban 49 százalékán) megalakíthatják saját államukat. Természetesen sok függ attól, hogy a térséget alapvetően befolyásoló szerb- horvát viszony az elkövetkező napok során milyen irányt vesz. Jól értesült körök tudni vélik, hogy a napokban sor kerül az újabb Milosevics- Tudjman találkozóra, s megindult a nemzetközi diplomáciai offenzíva is, hogy rábeszéljék a jugoszláv és a horvát vezetést, minden eszközzel támogassák a genfi csomagtervet. Tegnap Milosevics tárgyalt Owennel és Stoltenberggel, a Jugoszláviaértekezlet két társelnökével, s mára várják Belgrádba az angol és a francia külügyminisztert. Ha jelentőségében jóval kisebb súlyú is, de a sorban ide kívánkozik a hír: Milan Martics, a horvátországi szerb bábállam vezetője hirtelen kifejezte készségét a Knin és Zágráb között megszakadt tárgyalások folytatására. Boszniában egyébként a hivatalosan még érvénytjen levő tűzszünet és a közzétett béketerv ellenére a harcok nem csitulnak, Doboj és Gorazsde térségében a muzulmánok heves támadásokat intéznek a szerb állások ellen, Gazin körzetében pedig az Abdicshoz hű erők az autonómia mind több települését szerzik vissza Izetbegovics ötödik hadosztályától. Ennyi háborúval kapcsolatos hír után zárjuk jelentésünket a Borba c. belgrádi napilap rövid kis keretes írásával, amelyet az első oldal élén helyeztek el. Címe: A medvék nem akarnak háborút. Nos, az állandó fegyverropogás és robbanások miatt a megrémült boszniai medvéknek több mint a fele - vízumkényszer nem lévén - a nyugodtabb szlovéniai erdőségek felé vett az irányt, ezzel kissé megbontva a szomszédos köztársaság ökológiai egyensúlyát, így az „üggyel" a szlovén környezetvédelmi minisztérium is kénytelen volt foglalkozni. SINKOVITS PÉTER Kucsma megelőzte Kravcsukot (TA SR-hír) Több mint kétmillió szavazatnyi előnnyel nyert az ukrajnai választások második fordulójában Leonyid Kucsma eddigi kormányfő. Nem végleges adatok szerint Kucsma a szavazatok csaknem 54 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, a jelenlegi elnök, Leonyid Kravcsuk, mindössze 46 százalék körüli eredményt ért el. A központi választási bizottság titkára szerint a még összeszámlálásra váró szavazatok lényegesen már nem befolyásolhatták az eredményt. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint Ukrajna nyugati választókörzeteiben Leonyid Kravcsuk szerzett több szavazott, míg a keleti és déli régiókban Kucsmára szavazatot, a választók többsége. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Kucsma még tegnap Dnyepropetrovszkban tartózkodott, s egyelőre nem volt hajlandó kommentálni a választások kimenetelét. A leendő ukrán elnök tegnap az esti órákban utazott Kijevbe. Michael Jackson megnősült (TA SR-hír) Az AFP hírügynökségnek csak vasárnap, azaz több mint hét hetes késéssel sikerült megtudnia, hogy Michael Jackson amerikai popsztár még május végén házasságot kötött Elvis Presley lányával. A jelentés szerint a 26 éves Lisa Marie Presley Keough, a Dominikai Köztársaságtól 130 kilométerre fekvő La Vegában mondta ki a boldogító igent a 35 éves Jacksonnak. A hírből az nem derült ki, hogy az ifjú pár hol tölti mézesheteit. Lapunk szerette volna közölni az esküvői képet, ám a szlovák hírügynökség képszolgálata, ígérete ellenére, csak az ifjú arát ábrázoló, kevésbé jó minőségű képpel tudott volna szolgálni. Mit szói ehhez Cindy Crawford? A női szívek bálványa, Richard Gere filmszínész hírek szerint a napokban több mint négy órát töltött Urna Thurman társaságában az egyik előkelő londoni étteremben. Az asztalszomszédok újságíróknak elmondták, hogy Gere és Thurman evés közben „rendkívül nagy figyelmet szenteltek " egymásnak, majd mindketten együtt távoztak a vendéglőből, hogy elrejtőzzenek a szenzációra éhes fényképészek elől. A filmszínésznő, akivel Gere közös filmet forgat Nagy-Britanniában, tenyerébe rejtette az arcát, hogy ne ismerhessék fel. Partnere gyorsan beszállt Jaguárjába, majd a kíváncsiskodók később csak azt hallották, hogy párt méterrel odébb csikorognak a fékek és Thurman is beül a gépkocsiba. A fotósok nagy bosszankodására ezt a jelenetet nem sikerült megörökíteniük. Kérdés, hogy mit szól mindehhez a világhírű fotómodell, Cindy Crawford, Gere csodaszép felesége? Ruandai polgárháború Párizs az ENSZ-nek adja át a stafétát (TA SR-hír) Edouard Balladur francia kormányfő tegnap az ENSZ New York-i székházába érkezett, hogy a világszervezet főtitkárával a Ruandában kialakult helyzetről, elsősorban az ott-tartózkodó francia intervenciós egységek kivonásáról tárgyaljon. A miniszterelnök kíséretében tartózkodik a külügyminiszter, Alain Juppe is, aki először Butrusz Ghali főtitkárral tárgyal, majd beszédet intéz a Biztonsági Tanács állandó és nem állandó tagjaihoz, amelyben kifejti a Ruandában lévő francia alakulatok jelenlétével kapcsolatos álláspontját. Hírügynökségi jelentések szerint Juppe részletezi azokat az okokat, amelyek Párizs ruandai beavatkozásához vezettek, és ecseteli a hazarendelésükkel kapcsolatos párizsi elképzeléseket. A francia kormányfő azt szeremé, ha az ENSZ gyors ütemű előkészületeket tenne a Ruandában állomásozó ENSZ-misszió, az UNAMIR megerősítésére, s Franciaország július végén megkezdhetné a staféta átadását a kék sisakosoknak. A Biztonsági Tanács döntése értelmében a francia egységek mandátuma Ruandában augusztus 21-én jár le. Értesülések szerint az ENSZ főtitkára azt szeretné, ha a franciák szeptemberig maradnának, s csak akkor váltanák fel őket a világszervezet katonái. A BT úgy rendelkezett, hogy az ENSZ 5500 fős alakulatot küld az afrikai országba, s jelenleg mintegy" 15002000 kéksisakos tartózkodik a térségben. Nem kizárt, hogy Franciaország még e hónapban megkezdi katonáinak fokozatos kivonását, vélik egyes ENSZ diplomaták. Párizst korábban számos bírálat érte ruandai intervenciójáért, ám a nápolyi G7-es csúcstalálkozó résztvevői erkölcsi támogatásukról biztosították a franciák humanitárius jellegű akcióját, amelynek célja a ruandai polgárháború harcai elől menekülő civil lakosság védelmének biztosítása az ország déli részén létesített védelmi övezetben. NÉHÁNY SORBAŇ J H

oszni Mubarak egyiptomi államfő Michal Kováč szlovák elnök meghívására holnap kétnapos hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezik. A

lekszandr Lukasenko parlamenti képviselő győzött a Belorussziában vasárnap megtartott elnökválasztáson. Az AFP jelentése szerint Lukasenko a leadott szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg. Konzervatív beállítottságú ellenfele, Vjacseszlav Kebics eddigi kormányfő a szavazatok alig 14 százalékát mondhatja magáénak. J

asszer Arafat, aki jelenleg Egyiptomban tárgyal, tegnap bejelentette, hogy a hétfő éjszakai órákban Tuniszból Gázába utazik azzal a céllal, hogy véglegesen letelepedjen, és a jövőben irányíthassa az autonóm terület igazgatására létesülő palesztin hatóságokat. Az izraeli hadsereg vasárnap úgy döntött, hétfőn 24 órára lezárja a Gáza-övezetet, hogy felszámolhassa az utóbbi napokban tartott palesztin manifesztációk okozta károkat. T " -peng kínai kormányfő téglái nap Bukarestbe érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson a legfelsőbb román vezetőkkel. A kínai kormányfő már szombat óta Romániában tartózkodik, a hét végén azonban a Fekete-tenger partján lévő Neptun üdülőközpontban pihent. Románia a harmadik ország, amelyet Ausztria és Németország után a kínai politikus felkeresett. K

ijevben tegnap letartóztatták, és Tbiliszibe szállították Loti Kobaliát, aki az állítólag öngyilkosságot elkövetett Zviad Gamszahurdia egykori grúz elnök jobbkezének számított, és egy évvel ezelőtt Grúzia nyugati részében a felkelő egységeket irányította. Kobaliát két testőrével együtt fogták el és az a vád ellenük, hogy árulást követtek el, túszokat ejtettek, és felforgató csoportokat szerveztek Nyugat-Grúziában. A

lgír közelében tegnap lelőttek öt orosz vendégmunkást, tájékoztatott az APS hivatalos algériai hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozva. Az eset mindössze 5 nappal azután történt, hogy az algíri kikötőben meggyilkoltak hét olasz tengerészt. A múlt év szeptembere óta az algériai kormány megdöntésére törekvő muzulmán fundamentalisták eddig összesen 49 külföldit gyilkoltak meg. Az orosz munkások halálának körülményeiről részletek egyelőre nem ismeretesek. K

irgiziában és Közép-Ázsia más térségeiben a radioaktivitás mértékének fokozódását észlelték a légkörben, miután Kína vasárnap újabb föld alatti atomkísérletet hajtott végre. A Svájcban megjelenő Neue Zürcher Zeitung orosz, kirgiz és kazah szakértőkre hivatkozva közölte, hogy az említett területeken radioaktív szennyeződést tartalmazó ködfelhők képződtek. A Kínát Kirgíziával összekötő hegyi út mentén a kísérlet nyomán 40 százalékkal növekedett a radioaktív szennyeződés. A

párizsi Louvre képtárból vasárnap egy ismeretlen tettes ellopta Robert Nanteuil festményét, méghozzá olyan időpontban, amikor a múzeum tele volt látogatókkal. A kisméretű portré értékét csaknem félmillió frankra becsülik. A kép eltűnését az egyik látogató vette észre, aki rögtön jelentette a lopást, ám egyelőre nem bukkantak a képrabló nyomára. A Louvre-ból legutóbb négy évvel ezelőtt tűnt el Renoir egyik festménye, amelyet két hónappal később Lyonban megtaláltak. I

rán délkeleti részében az elmúlt hét végén hatalmas áradások pusztítottak. A nagy mennyiségű víz 18 falut elárasztott, és legkevesebb 24 halálos áldozatot követelt. A Pakisztánnal határos tartományokban az áradásokat a második hete tartó rendkívül heves esőzések okozták. Az ÍRNA iráni hírügynökség szerint a természeti csapás két gátat is súlyosan megrongált, valamint komoly károkat okozott a gyümölcsösökben és a termőföldeken.