Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-09 / 158. szám, szombat

VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ' 1994. JULIUS 12. Kétnyelvű helységnévtáblák Bölcs döntésre van szükség (Folytatás az 1. oldalról) Bugár Béla a továbbiakban hozzátette, meglepetéssel tapasztalták, hogy egy nappa) később, tehát tegnap a kétoldalú megbeszélés során az Együttélés megbízottai ismét személyes feltételekhez kötötték "a jelöltállítás kérdését. -Konkrétan kimondták, hogy azok a személyek, akik bármiféle aktivitást fejtettek ki a komáromi nagygyűlés ellen, ne kerülhessenek fel a jelölőlistára. Bugár Béla szerint ez egyértelmű káderezés, amivel az MKDM nem érthet egyet. A továbbiakban rámutatott: - Tudatosítani kell, hogy a hármas koalíció meghiúsulása sokkal nagyobb veszélyt jelent a szlovákiai magyarság parlamenti képviseletére nézve, mint 1992-ben, mivel ezúttal nemcsak a baloldal folytat kemény kampányt a magyarlakta vidékeken, hanem más szlovák pártok is versengenek a magyar választók szavazataiért. Nem elégedhetünk meg azzal a célkitűzéssel, hogy bejussunk a parlamentbe. Nekünk arra kell törekednünk, hogy az eddiginél hathatósabban képvisehessük a szlovákiai magyarságot. Bízom abban, hogy az Együttélés Országos Tanácsának ülésén a szlovákiai magyarság érdekeinek megfelelő, bölcs döntés születik- szögezte le Tóth Károly, az MPP alelnöke értetlenségét fejezte ki az elmaradt hármas tárgyalás miatt. - Csütörtök éjszakába nyúló tanácskozásunk befejeztével ugyanis azzal váltunk el, hogy lényegében a tárgyalások végére jutottunk, már csak a. pártok közti hosszú távú együttműködést és a töredékszavazatok elosztásának kérdését kell tisztáznunk. Az Együttélés elnöke leszögezte, hogy ha a pártok közti együttműködésben pénteken megállapodunk, akkor a hármas koalíció megkötése elől minden akadály elhárul. Arra a kérdésünkre, hogy lesznek-e személyi feltételeik, mind az MKDM, mind az Együttélés elnöke nemmel felelt - jelentette ki Tóth Károly, majd elmondta, hogy hétfőn 10 órára az MPP újabb háromoldalú tárgyalást kezdeményezett a helyzet tisztázására. - Az MKDM megígérte, hogy eleget tesz a felkérésnek. Remélem, hogy hasonló választ kapunk az Együttéléstől is. (horváth) Stop az ásatásoknak - egyelőre 9 HÍREK Keddre maradt a foglalkoztatási törvény (Új Szó-tudósítás) Több mint egy órával a meghirdetett kezdés után folytatódott tegnap a parlament plenáris ülése. Még a délelőtt folyamán jóváhagyták a honatyák a gazdasági verseny védelméről szóló kormányelőteijesztést, amelynek az egyenlő gazdasági versenyfeltételek megteremtése a célja. "Hasonló gyorsasággal fogadták el a találmányokról szóló törvényt is, amelynek lényege, hogy augusztus l-jétől megszűnik a felfedezések pénzbeli jutalmazása. A foglalkoztatási törvény módosításáról kedden szavaznak csak, amikor a parlament folytatja munkáját, (gágyor) Együttélés: Koalíció személyi feltételekkel (Új Szó-tudósítás) A Magyar Polgári Párt küldöttségével előre közöltük, hogy a közös listára nem kerülhetnek fel olyanok, akik a korábbiakban az Együttélés-MKDM politikája ellen léptek fel - jelentette ki Duray Miklós, az Együttélés elnöke pártja tegnapi rendkívüli sajtóértekezletén. Szerinte magának az MPP-nek kell eldöntenie, kik ezek a személyek, de egy kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy az MPP vezetőinek nem kell helyet kapniuk a listán. Fehér Miklós szerint a hármas koalícióval . kapcsolatban Losoncon megfogalmazott feltételek továbbra is érvényesek, és amennyiben az Országos Tanács mai, deáki ülése nem dönt másképp, tárgyalóküldöttségük továbbra is csak . az adott feltételeken belül mozoghat. A táblatörvénnyel kapcsolatban Duray Miklós elmondta, hogy szerinte a korábbi javaslat megbuktatásában szerepet játszó képviselőik jó szolgálatot tettek Szlovákiának, mert a csütörtökön elfogadott törvény közelebb van az Európa Tanács ajánlásaihoz. Duka Zólyomi Árpád alelnök szerint komoly kompromisszumkészséget mutattak és reméli, hogy helyi népszavazások által még több község kerül fel a magyarul is megjelölhető községek listájára. -tubaFogaš támogatta volna... (Új Szó-információ) Amint arról már tegnap tájékoztattuk olvasóinkat, Ľubomír Fogaš (DBP), Szlovákia ET-beli képviselője, a parlamenti közgyűlés alelnöke kétszeri felszólítás után sem csatlakozott a táblatörvény aláíróihoz. Tegnap alkalmunk volt megkérdezni tőle, hogy miért. íme válasza: Az az általános gyakorlat, hogy a törvényt, ha képviselői indítványként terjesztik be, előbb aláírják a képviselők s azután terjesztik csak be az elnöknek. Hihetetlen, hogy ebben a parlamentben négy éven keresztül ez fordítva történt. - Előbb beterjesztettek egy törvényt, s csak azután keresték meg a képviselőket, hogy támogatják-e azt. Ha nem lettem volna a táblatörvény előkészítése idején távol, s alkalmam lett volna bekapcsolódni az előkészítési folyamatba, úgy igyekeztem volna nagyobb kompromisszum elérésére, és minden bizonnyal alá is írtam volna a tervezetet - mondta Ľubomír Fogaš, aki válaszolt azon kérdésünkre is, hogy miért nem vett részt csütörtökön a szavazáson. Azt mondta, eredetileg szerdán volt napirendre tűzve a táblatörvény. S akkor a parlamentben volt. Ám csütörtökre volt egy régebben tervezett vidéki utazása, amit már nem lehetett elhalasztani. Azt mondta, frakciójuk tudtával és engedélyével volt távol. (G. A.) (Folytatás az 1. oldalról) ban és a Pravdában is. Ragaszkodtunk a ma használatos megjelölésekhez, amiben sok állítólagos szakember igyekezett belebeszélni. Úgy érzem, a névsor elfogadható. Ám amennyiben bármely település módosítani szeretne a jegyzékben szereplő megjelölésen, úgy ezt helyi népszavazással megteheti. A referendum akkor érvényes, ha a választásokra jogosult lakosság több mint 50 százaléka részt vesz, eredménye pedig akkor pozitív, amennyiben a népszavazáson résztvevők több mint 80 százaléka a megjelölés változására voksol. Ezzel blokkolni akartuk egyes szervezetek, szerveződések törekvését, hogy transzkripciós megoldásokat vigyenek keresztül. A lakosság 20 százaléka az ilyen igyekezeteket meg tudja akadályozni. • A jegyzék nem tartalmazza a szlovák történelmi személyiségekről elnevezett, zömében magyarlakta községeket. - A miértre tárgyalópartnereink nem tudtak érdemi választ adni. Egyesek azt mondták, hogy dehonesztálnák ezen történelmi személyiségek emlékét. Ez annyira nevetséges érv, hogy nem is érdemes vele foglalkozni. Személyes véleményem: a kormánykoalíció fogcsikorgatva nyelte le ezt a törvényt, de pszichikai visszahatásként akartak adni nekünk egy pofont. A tizenhat község kimaradása ilyen pofonnak tekinthető. • Ezen községek határában tehát nem kerülhetnek ki a magyar megjelölések? - De igen, amennyiben a lakosság népszavazás útján így dönt. Mi javasolni fogjuk a népszavazást. Okosabb lenne az ilyen referendumokat a választások utánra hagyni. De nem zárom ki azt sem, hogy amennyiben a választásokban egy hasonló összetételű kormány jönne létre, és mi is erőteljesen bekerülünk a parlamentbe, úgy megegyezünk a törvény novellizálásában, s nem kell népszavazásokat tartani a községekben. • Van-e garancia arra, hogy a népszavazás eredményét senki sem' változtatja meg, vagy nem hagyja figyelmen kívül? - A község nevének megváltoztatása esetén a kormány mondja ki a végső szót. A községek kétnyelvű megjelölésére ez azonban nem vonatkozik. Tehát ha a lakosság az ilyen megjelölések mellett dönt, úgy ez az állami szervekre kötelező érvényűvé válik. • A törvény 3. paragrafusának 3. bekezdése megszabja, hogy az 1867 és 1918, illetve az 1938 és 1945 közötti módosított neveket népszavazással nem lehet visszaállítani. - Ügy érzem, ez a bekezdés elsősorban propagandisztikus célokból került a törvénybe. Hogy Mečiaréknak és az SZNP pártolóinak bizonyítani lehessen, hogy nem a magyarosítás és a Horthy-korszak alatt született nevekről van szó. Ez a megkötés a mi esetünkben semmit sem jelent. Csak az új megjelölésekre vonatkozik, amélyek nem szerepelnek a jegyzékben, de népszavazás útján meg akarják azokat változtatni. Tehát nem érinti a szlovák történelmi személyiségekről elnevezett községeket sem. • Mikor lép hatályba a törvény? - A kihirdetés napján. A kormánykoalíció nagyon félt attól, hogy amennyiben augusztusban vagy szeptemberben, tehát a választások előtti amúgy is feszült időszakban megkezdenék a magyar helységnevek elhelyezését, úgy fizetett provokátorok járnák be Dél-Szlovákiát. Ezért született a döntés, hogy a táblák elhelyezésére november 1-je után kerül sor. Addig a belügyminisztériumnak módosítania kell a közúti forgalomról szóló rendeletet, és el kell készíteni a közel háromezer táblát. GÁGYOR ALÍZ (Folytatás az 1. oldalról) nek. A szervezet értékelése szerint a döntés a jogállami törvények betartását jelzi. Az RMDSZ egyúttal úgy véli, hogy a román kabinet részéről ez nem politikai, hanem csupán közigazgatási állásfoglalás. A magyarok szervezete ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ azért kényszerült politikai küzdelemre, mert válaszolnia kellett a kolozsvári polgármester sorozatos provokációira. Iliescu román államfő nyugalomra intő felhívást adott ki. Az elnök sajnálatosnak és nemkívánatosnak nevezte, hogy az RMDSZ a nemzetközi szervezeteket is értesítette a szerinte nem valódi problémákról. Ehhez csak annyit: a felhívás Iliescura vall, aki Marosvásárhely fekete márciusáért is a magyarokat tette felelőssé. Kolozsvárott a tegnapi nap is igen feszült volt. A lakosság tiltakozó csoportjainak jelenléte a reggeli (Folytatás az 1. oldalról) mára hajtaná a vizet" - nyilatkozta Alija Izetbegovics, a muzulmánok vezetője, s hasonló véleményen van Harisz Szilajdzsics, a szarajevói kormány elnöke, aki szerint a legújabb javaslatban „a kedvező elemek túlsúlyba kerültek ". Ma Milosevics elnök is úgy mérte fel, hogy most már véget kell vetni a háborúnak, „az emberek pusztulását meg kell akadályozni", valamint „minden mást politikai eszközzel lehetséges rendezni". Mindehhez bizonyára hozzájárult azt is, hogy Kozirev orosz külügyminiszter Belgrádban kilátásba helyezte, a Boszniában élő etnikumok a későbbiekben csatlakozhatnak anyaországukhoz. Ebben a pillanatban ez ugyan csak ígéret, hiszen a nemzetközi összekötő csoport Bosznia-Hercegovina jelenleg érvényes határait tartotta elfogadhatónak, de az is világos, amennyiben a muzulmán-horvát föderációnak a távlatban engedélyezik a konföderációs kapcsolatot Horvátországgal, akkor ez a jog megilleti a szerbeket is. A genfi csomagtervről a harmadik fél, Zágráb úgy vélekedik, hogy „nem igazságos, de reális". A kérdőjel tehát Karadzsics, akinek vissza kell adnia a meghódított területek több mint egyharmadát, bár órákban Funarékat megakadályozta abban, hogy hozzákezdjenek az ásatásokhoz. A helyi rendőrség beidézte az RMDSZ ottani vezetőit, és előre nem engedélyezett tüntetés, közrendbontás címén személyenként 50 000 lejes büntetést rótt ki rájuk. Miután a magyar vezetők nem voltak hajlandók a pénzbírság kifizetésére, a délutáni órákban a rendőrség kereste fel őket az RMDSZ székházában. Az éles vita után megegyezés született arról, hogy az érintett RMDSZ-vezetők július 15-ig bírósághoz fordulnak jogorvoslásért. A kolozsvári helyzetről a tegnapi nap folyamán bőséges tájékoztatást adtak ki a nemzetközi hírügynökségek, s egyöntetűen a Funar vezette szélsőséges erőket tették felelőssé a feszült helyzet kialakulásáért. A kora esti órákig Kolozsvárott nem történt semmiféle incidens, de a munkagépek még nem hagyták el a város főterét. KOKES JÁNOS más szempontból nézve a hasznos háborúzás receptje a következő: foglalj el valamennyivel több területet, mint amennyi szükséges, s a kompromisszumos megoldás során majd megtarthatod belőle azt, amit igazán akartál. A Clinton-kormányzatot most belülről éppen emiatt érte kemény bírálat, hiszen Amerika formálisan is támogat egy olyan javaslatot, amely meghagyja a szerbeknek azokat a városokat, amelyekben etnikai tisztogatást végeztek. A New York Times Prijedor példáját hozza fel, ahonnan az ENSZ háborús bűnökkel foglalkozó bizottságának múlt havi adatai szerint a szerbek 52 811 muzulmán és más nemzetiségű lakost üldöztek el vagy öltek meg, s most végleg szerb kézre kerül. Ezt a szépséghibát Charles Redman, a kontaktcsoport amerikai tagja úgy próbálta megmagyarázni, hogy „át kellett ugornunk ezt az erkölcsi hidat, hogy a béke szélesebb érdekeit szolgálhassuk". A szerbeknek egészen más erkölcsi hidakat kell maguk mögött hagyniuk. A Borba vezércikke ezek közül kettőt emel ki. Az egyik a „felelősség a nemzet és a történelem előtt" demagógiája, a másik pedig az eddig alkalmazott elv, miszerint a pillanatnyi győztes még nem akar békét. SINKOVITS PÉTER A táblatörvény visszhangja Guta Hágához fordul Mint köztudott, a parlament csütörtöki ülésén elfogadta az ún. táblatörvényt, azzal a kitétellel, hogy a szlovák történelmi személyiségekről elnevezett községek népszavazás útján kérhetik, hogy feltüntethessék a község magyar nevét. Tegnap felkerestünk néhány érintett községi hivatalt, hogy megtudjuk, kívánnak-e élni a népszavazás lehetőségével. Rákóczi István, a párkányi városi hivatal vezetője: Nálunk már volt egy referendum, amelyben nem is a Párkány, hanem Parkan nevet kértük. Hogy lesz-e még egy szavazás, erre most nem tudok válaszolni. A polgármester még reggel elutazott Pozsonyba, úgyhogy a tegnapi parlamenti ülés eredményeiről még nem beszéltünk, így csak a saját véleményemet mondhatom el. Az igazat megvallva, a múltkori tapasztalatok alapján nekünk már elment á kedvünk az egésztől. Mi az itteni szlovákságtól nem akarunk elvenni semmit, azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy legyen-e Štúrovo, vagy ne, csak azt szeretnénk, hogy a szlovák felirat alatt feltüntethessük a magyar nevet is. Harsányi Imre, Gúta polgármestere: - Mi már 1992-ben tartottunk népszavazást, ahol egyértelműen Gúta mellett döntött a község. A lakosság 64 százaléka eljött szavazni, s ennek 96 százaléka Gúta mellett szavazott. A másik dolog az, hogy Gúta nem Kollárovo, nem két 1-lel írják, tehát nem Kollárról nevezték el. Inkább Kerekesfalunak, vagy Bognárfalvának felelne meg. Úgy tudom, hogy a népszavazás eredménye öt évig érvényes, tehát nincs szükség újabb szavazásra. A Belügymnisztérium már kérte tőlem még egyszer, de szerintem egy és ugyanarról nem lehet minden évben szavazni. Ez nevetséges volna. Én az 1992-es népszavazás eredményeit fogom felhasználni, és a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulok abban a pillanatban, mihelyt Szlovákiát felveszik az Európa Tanácsba. Addig nincs értelme, mert mi már végigjártuk az alkotmánybíróságot, az új miniszteri hivatalt, és nincs semmi eredménye. Az 1992-es szavazás arról szólt, hogy Kolárovót el kell törölni, és Gúta legyen Gúta. Papp Lajos, Taksony polgármestere: Mindenképpen szeretnénk a község nevét magyarul is feltüntetni. Amint már többször fel is tüntettük, de mindannyiszor eltávolították vagy átfestették a Matúškovo alá helyezett magyar nyelvű névtáblát. Nem tudom, hogy falunkat is azok közé sorolták-e, amelyek nem írhatják ki magyarul a község nevét, de amennyiben bele tartozunk, mindenképpen népszavazást fogunk kiírni. Meggyőződésem, hogy a szavazás sikeres lenne, hiszen a község lakosságának 68 százaléka magyar nemzetiségű, 1400 szavazópolgárunk többsége magyar. Biztos vagyok benne, hogy nagyobb részük osztja a most elmondott véleményemet. (gaál) A bosnyákok elfogadják a béketervet I. kiadás Lapzárta: IZAit