Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-26 / 172. szám, kedd

1994. JÚLIUS 26. IFT/SZO" •ó/szó- HIRDE

T

ÉS Lelki leltárhiány \Jem áll távol az igazságtól az a bará1

V tom, aki hallva és olvasva a Kolozsvár főterén zajló hatalmi terrorról, kijelentette: Ha jól megvizsgáljuk, ezeken a dolgokon a felvidéki magyarság régen átesett. Kezdjük csak mindjárt a ledöntött szobrok számbavé. telét Mária Terézia Pozsonyban felrobbantott szobrával, s fejezzük be a rozsnyói Kossuthszobor említésével. Nem kell nekünk egy „funarkodó" szlovák polgármester,, mert amit nem végzett el hetven éve a bimbózó masaryki demokrácia, azt elvégezte a kommunizmus internacionalizmusa. Ledöntettek hát a szobrok, lefaragtattak feliratok, helyükre más szobrok és más nyelvű feliratok kerültek. Ritkán jut eszembe ilyen pillanatokban a replika, ezúttal mégis sikerült fürgének lennem. Igazat adtam tanult barátothnak, de bátortalanul megjegyeztem valamit. Tudnia illene, hogy mostanában, ha nem is havonkénti gyakorisággal, azért a régebben ledöntött finoman szólva: áthelyezett - szobrok, emléktáblák is visszakerültek helyükre. Meg újak is állíttattak, nem is akármilyen karizmája magyaroknak. Tudom, sok gondjuk-bajuk volt a szobrokat visszaállító önkormányzatoknak és civil kezdeményezéseknek, de mégiscsak állnak ezek a szobrok. Az azonban mégiscsak feltűnő, hogy Klapka. Györgynek, Komárom hős védőjének szobrával nagyjából egy időben állíttatta f el a Matica, slovenská Milan Rastislav Štefánik szobrát. Ugyancsak valamifajta egyezkedés eredménye lehetett, hogy Rimaszombatban szinte egyszerre avatták fel Tompa Mihály magyar költő, illetve Štefan Marko Daxner szlovák nemzetébresztő szobrát. Mindketten ugyanabban a történelmi időszakban - 1848-49forradalmi korszakában - voltak jelesei nemzetüknek, de éppen ellenkező oldalon. Miközben városatyák, és polgárok huzakodnak Rozsnyón, hogy hol legyen a helye Kossuth Lajos szobrának, addig Komáromban és Rimaszombatban cselekszenek. Bár van ebben a megállapításomban némi rosszmájúság, azért nem lenne elvetendő dolog, hogy fifti-fifti alapon megegyezzenek valami hasonlóban a rozsnyóiak is. Elvégre kit zavar Komáromban a Štefánik-szobor? Szerintem, egyre inkább a maticás aktivistákat, hiszen a szobor ihletője az egyik legnagyobb csehoszlovakista volt, márpedig manapság ennél nagyobb bűne nem lehet egy szlováknak, pláne a hozzá hasonló világpolgároknak. Bátortalanul jegyzem meg, hogy egy aprócska szlovák nemzetébresztő szobor, talán Rozsnyón is meglágyítaná a Kossuth-szobor visszaállítását oly hevesen ellenző szlovák minisztériumi hivatalnokok szívét. A többi azok után már az egy városban élő magyarok és szlovákok magánügye lenne, hogy ki, mikor és hányszor tiszteleg nemzete nagyjai előtt. Főleg, ha van hol és mi előtt tisztelegnie az embereknek szabad akaratukból. Szabad akaratukból! Mert' „tisztelegtem" én pionírként a pelsőci megyeháza klasszicista épületeseié terelve, ahol Francisci, Bakulíni és a már említett „rimaszombati" Daxner raboskodásának és hajdani kivégzésének emlékére visszahelyezték az általunk, magyarok által eltávolított emléktáblát, s Klement Gottwald is kapott egy gránitlapot, ha már valamikor ott járt. Csak hát mai eszemmel sem zavarna ez az emlék, ha a vándorlásai során Pelsőcön is időző Petőfi Sándor emlékére elhelyeznének egy tisztességes emléktáblát az egykori megyeház falán. Ott már nagyon egyezkedniük sem kellene, hiszen az arányokat állítanák helyre. Mégiscsak jobban mu tatna egy Petőfi-emléktábla a semmit sem jelentő Gottwald-tdbla helyén. Meg aztán itt az ideje, hogy a nemzetek nagyjait kölcsönösen tiszteljük, még akkor is, ha történetesen . Petőfiék és Daxnerék nem egészen ugyanazért haltak meg. Ezek a dolgok annak a hírnek a kapcsán jutottak eszembe, mely szerint Horn Gyula magyar miniszterelnök, aki többször is deklarálta, hogy sem teštben, sem lélekben nem a miniszterelnököm, -ünk, -ötök,-ük vagy ahogy éppen tetszik. Remélem, ez nem akadályozza meg abban, hogy a szlovák kormánykörökben nagy ígéretekkel beharangozott - mert idelátogatásakor nyomban aláírható lesz — alapszerződésre kellő alapossággal odafigyeljen, s mondjuk betoldjon. egy félmondatot a két nemzet történelmét, annak nagyjait megörökítő emlékhelyek védelméről, ápolásáról és gyarapításáról. Mondjuk oly módon, ahogyan a magyar állam pénzéből szobrot állítottak Iglón Csontváry Kosztka Tivadarnak, és Balassi Bálintról sem feledkeztek meg azok, akiknek ez a dolguk. Tprről a dologról meg feladatról jut JZi eszembe, hogy Kassán a rendszerváltás óta előbb Márai Sándori' majd legutóbb Kazinczy Ferenc emlékét is őrzi egy-egy emléktábla. Ezeket sem csupán a felvidéki magyarok adományaiból finanszírozták. Nos, éppen ezért gyanús ez a testi meg lelki vita a miniszterelnök spirituális hatásköréről. Számomra mindegy, ki Magyarország miniszterelnöke, legfeljebb politikai nézeteivel fogok vitatkozni, de csak azért ne mondjon mást, mert Antall József szép lassan azért szállóigévé váló mondását szeretné kifordítani. Sokunknak, hosszú időbe tellett, míg megértettük e lelkiállapot lényegét. Talán nem telik el ennyi idő, míg Horn Gyulát is megértjük. A nagy sebtiben összecsapott és röpke három hét elteltével alá is írható szlovák-magyar alapszerződés biztosan hozzásegít majd a megértéshez. Nemde? X BUSZA ISTVÁN Szobrásztalálkozó Galántán Foto: Keppert Hagyományteremtő szándékkal nemzetközi szobrászművészeti találkozónak ad otthont Galánta. A mátyusföldi kisváros az idei füleki, zománctechnikához kapcsolódó rendezvény után Bronz '94 címmel fémjelzi azt a nemzetközi szobrászseregszemlét,, melynek a galántai reneszánsz kastélyban, július 30-án, szombaton 17.00 órakor megnyíló kiállítás kölcsönöz rangot. A városi művelődési intézmények és a szlovákiai központi képzőművészeti szervezetek közreműködésével megvalósuló kezdeményezés résztvevője lesz Győrfi Sándor magyarországi szobrászművész is, aki nemrégen New York-ban mutatkozott be a művészetpártoló közönségnek. (Bachratý) Hasznos idolöltés Komáromban Múzeumi séták a nyári hőségben Prágai fiákerek és gondok Sörgős megoldásra szorulnak a prágai fiákerforgalommal összefüggő higiéniai problémák. Arról van szó, hogy a város szívében, a gyönyörű Óváros téren található a fiákeres droszt, ahonnan kiindulva a nosztalgiázó pénzes turistákat viszik körbe, „lóerejű" sétakocsikázásra. A paciknak azonban sajátos biológiai szükségleteik is vannak, s ezt nem csupán a tér patinás kövezete, hanem, különösen a nyári hőségben, a járókelők orra is megsínyli. A fiákeresek szövetsége részletes tervdokumentációt terjesztett a fővárosi polgármesteri hivatal illetékesei elé, miként lehetne higiénikus körülményeket teremteni a droszton. Mintegy másfél millió korona egyszeri költséget jelent a melléktermékek elvezetésére szolgáló csatorna megépítése, valamint a homokos altalaj medencéjének a kialakítása. A homokot persze a turistaszezon végén, az ősz beálltával el is kell majd szállítani, s minden tavasszal friss homokra lesz szükség. Bélyegen a Feszty- körkép A Magyar Posta három részletben, három-három bélyegsorozat kibocsájtásával emlékezik meg arról, hogy az idén százéves Feszty Árpád monumentális körképe: „A magyarok bejövetele". A kiállításon is bemutatott bélyegtervek megalkotója, Kass János grafikusművész kamikazeakciónak nevezte vállalkozását. Saját bevallása szerint hat hónapjába került, amíg a hatalmas felületet sikerült a pici bélyegmezőre redukálni. Az első sorozat 500 ezer példányban készült. Ilyenkor, a nyár kellős közepén egy-egy szabadnap vagy tartalmasabb pihenés arra is alkalmat ad, hogy a nyomasztó hőség elől a múzeumok kellemesen hűsítő falai közé menekülve, ott a múlttal szembesüljünk, a régmúlt idők emlékei között elmerengjünk, Az alábbiakban a komáromi állandó kiállításokra hívnám fel a figyelmet. Duna Menti Múzeum főépülete,. Nádor u. 13., nyitva hétfő kivételével, 10.00-tól 17.00-ig A Komárom és vidékének történelmi fejlődését az őskortól 1848ig bemutató kiállítás tulajdonképpen három fő részből áll. Az első a régió területén előkerült leggazdagabb régészeti lelőhelyeket és azok legkiemelkedőbb leleteit mutatja be. A további tárlókban középkori munkaeszközök, fegyverek és pénzérmék dokumentálják a történelmi Komárom vármegye székhelyének és vidékének középkori életét. A kiállítás harmadik része néprajzi jellegű, legfőképpen a vízimesterséget mutatja be: a halászatot, aranymosást és a vízimolnárságot. Zichy-palota, Klapka tér 9., nyitva keddtől szombatig, 8.00-tól 16.00-ig A. Komárom újkori történetét felelevenítő anyag tulajdonképpen folytatása a múzgum főépületében megtekinthető középkori kiállításnak. A látogató betekintést nyer a város rendkívül mozgalmas újabbkori fejlődésének az osztrák önkényuralomtól az első világháború végéig terjedő időszakába, majd a Csehszlovák Köztársaság határvárosának sokszínű kulturális és társadalmi életébe, s elidőzhet az első bécsi döntés utáni kevéssé ismert dokumentumgyűjteménynél. A kiállítás zárórészében a két világháború közötti időszak helyi lakáskultúrájából kap ízelítőt a látogató. Jókai Mór és Lehár Ferenc emlékkiállítás. Görögkeleti templom, Nádor u. 32., nyitva hétfő kivételével 10.00-tól 12.00-ig, 14.00-tól 16.00-ig A Jókai-emlékkiállítás az író gyermekéveivel kezdődik, Jókainak a szülővárosában töltött ifjúságát idézi fel. Ezután külön figyelmet kap az író szabadságharc alatti tevékenysége és a szülővárosához kötődő szépirodalmi munkássága. A Lehár-emlékkiállítás a zeneszerző életútját vázolja fel, és legsikeresebb műveiről nyújt áttekintést. A közismert Lehár-operettek bemutatóinak plakátjait és fényképeit kottakiadások eredeti példányai és a zeneszerző kéziratainak fénymásolatai egészítik ki. A barokk stílusú görögkeleti templomot 1754-ben kezdték el építeni, alapkövét Dionisije Novakovics szerb ortodox püspök szentelte fel. A templomban értékes egyházművészeti emlékeket bemutató állandó kiállítás vár a látogatókra. Megtekinthető az ortodox eklézsia 1511-ből származó pecsételője, a későgótikus füstölő, majd kelyhek, misekönyvek, komáromi szerb szabók céhzászlajai sorjáznak. VI. számú erőd, Körút, nyitva hétfő kivételével 10.00-tól 17.00-ig A Komárom városát félkör ívben körülölelő, a 19. században épült erődvonal legnagyobb bástyája a VI-os. A hadtörténeti szempontból is érdekes építmény déli részében római kori kőtár található. A faragott kőemlékek többsége a 2-4. századból származik, a Komáromhoz közeli, a Duna két partján épült egykori Brigetióból és Celemantiából. KOSÁR DEZSŐ Színe és visszája Zsidó Júlia és arab Rómeó. A „komputer meghibásodásaként" emlegetik újabban a reneszánsz kori Velencét. Shakespeare pedig nyilván vagy Jeruzsálemre vagy Szarajevóra gondolt, amikor a Rómeó és Júliát írta. Minthogy halála után 430 évvel Rómeót egy palesztin fiú, Júliát pedig egy zsidó lány személyesíti meg. Jeruzsálemben két rendező koprodukcióban, palesztin és izraeli színészek közreműködésével vitte színre Shakespeare örökbecsű drámáját. Eddig nem volt példa ilyen közös előadásra.A szöveg mindvégig kétnyelvű. A Montaque család tagjai arabul, a Capuletek héberül szólalnak meg. Orna Katz héberül szól palesztin Rómeójához, Kalafi Natúrhoz, aki viszont arabul válaszol partnerének.A Jeruzsálemi bemutatót két ízben is elnapolták, először a hebroni mészárlás, másodszor pedig a palesztin pokolgépes merényletek miatt. Sokaknak nem nyerte el tetszését az előadás. Izraeli oldalról azt vetik a rendező szemére, hogy ezzel az előadással a vegyes, arab-zsidó házasságokat népszerűsíti. A palesztin Rómeó saját bevallása szerint rettegett a bemutató előtt: hogyan is fogadja az arab közönség azt a jelenetet, amikor megcsókolja zsidó szerelmesét. Tévednek a számítógépek - a hőség miatt. Téves utasításokat adnak a berlini közlekedési vállalat vezérlő számítógépei. Nem bírják a nagy hőséget az egyébkéntjói működő berendezések. A, földalatti vasút jelzőlámpái olykor indokolatlanul tilos jelzést mutatnak. A nőkre veszélyes a bőrgolyó. Az iráni hatóságok semmisnek nyilvánították az iráni nemzeti labdarúgó szövetség döntését, amely Szerint nők nem látogathatják a futballmérkőzéseket. A döntést iráni források szerint a testnevelési szövetség elnökével egyeztetve hozták meg. A labdarúgószövetség közleménye leszögezte: az 1978-as iszlám forradalom óta először engedélyezték családoknak, hogy látogassák az ázsiai ifjúsági labdarúgó-bajnokság keretében Teheránban végbemenő selejtezőket. Iránban nők számára 1979 óta tilos a nyilvános sporteseményeken, illetve a tömegrendezvényeken a férfiak társaságában való jelenlét. Egyébként a labdarúgó-világbajnokság nagy újdonságnak számító közvetítése is csak úgy történhetett, hogy nem kerülhettek képernyőre a lezser öltözetben szurkoló hölgyekre irányított kamera pásztázások. Q Q 0 Krisztus ne legyen Kriszta. Az anglikán egyház püspökei York városában tartott szinódusukon úgy döntöttek, hogy a feminizmus nem formálhatja saját képére a hagyományos keresztény istenfogalmat. Bernice Brogio tisztelendő asszony ugyanis nemrég mozgalmat indított a szent szövegek és imádságok angolságának átigazítására. Az angol nyelvben az embert is jelentő „man" szó sokkal egyértelműbben „férfi" jelentésű, mint például a magyar nyelvi hagyományban az „ember" megjelölés. A szinódus mindössze ahhoz járult hozzá, hogy az újonnan íródó imádságokban semleges szavak is használhatók, ha azok nem értelemzavarók, így például elfogadható a „man" helyett a „humán" kifejezés. - Krisztusból ne legyen Kriszta - indokolta a szinóduson Austin esperes a konzervatív álláspontot. (k-s) J