Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-04 / 154. szám, hétfő

Porzik a betonpadló! Segít a kaucsuk alapanyagú NEOPOL T Ajánlatos: szerelőcsarnokok, műhelyek, raktárhelyiségek, "kazánházak stb. padlózatának portalanítására, szigetelésére. Cím: Firma BAKKA Malohontská 5/5 979 01 Rimavská Sobota Telefon/fax: 0866/212 47 Bővebb tájékoztatást Krausz úrtól kaphatnak. VÜB KUPÓN VSŽ KOŠICE FÜGGETLE N N A P I L A P Hétfő, 1994. július 4. II. kiadás Ára 3,50 korona XL VII. évfolyam, 154. szám Hívjon most! Azonnal fizetünk! 0708/40 90 VK-967 Nemzetközi szeminárium A szlovákok és magyarok együttéléséről (TA SR-hír) -A nemzeti kisebbségek kérdésének megoldását a ma létező eu­rópai határok keretében kell keresni - mondta a szlovák-magyar viszonyról rendezett kétnapos szeminárium után Max van der Stoel, az EBEÉ főbiztosa. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország és Szlovákia rövid időn belül alap­szerződést köt, és ez a dokumetnum példát mutat majd a többi államnak is. A Belügyminisztérium Jogi Intézete és egy holland alapítvány által Tren­csénteplicben rendezett szemináriumon több képviselő, a nem kormányzati szervezetek képviselői, valamint német, holland és angol szakemberek vet­tek részt A szemináriumnak az volt a célja, hogy a részvevők betekintést nyerjenek a szlovákok és a magyar nemzeti kisebbség együttélésének prob­lémakörébe. Öngóljáért lelőtték! Tragédiával végződült And­res Escobar kolumbiai labda* rúgó hazatérése a világbajnok­síigrcií. Szombaton hagjnaihan Medeliin elővárosának egyik éjszakai klubja előtt lelőtték a szerencsétlen hátvédet, aki »? amerikaiak elleni mérkőzésen öngólt vétett. 4 helyt kórház­ban U golyót taiiitok a testé­ben. A szomorú eseményről !a» punk 6. iikiaiáa bővebben tájé­koztatjuk olvasótokat. CO - IMPEX BANK győri, budapesti, miskolci és salgótarjáni fiókjaiból, vala­mint az Of P komáromi fiókjából. Ingyenes tanácsadás, befektetési lehetÔséffek a szlováki­ai kárpótoltak részére. CCMMPEX spoi. s r. o. 945 01 Komárno, Palatínova 5, tel.: 0819/50 60,27 44; 979 0 1 Rimavská Sobota Hviezdoslavova 1, tel.: 0866/265 51: 077 01 Kráľovský Chlmec L. Kossutha A/89, tél.: 0949/224 240. VKX-816 Bár csak most kezdődik a vakáció, a fürdőszezon javában zajlik. Igaz, hogy jó húsz e'vvel ezelőtt már ko­rábban, májusban is meg lehetett mártózni a meghűlés veszélye nél­kül a tó vizében, a nyarak sem vol­tak olyan kiszámíthatatlanok, és a bőrrák veszélyéről sem beszéltek annyit, mint manapság, a mai gyere­kek mégis éppúgy élvezik a szün­időt, mint mi régen. És különben is - hol vannak a régi nyarak? Örül­jünk a mostaninak, a ragyogó nap­sütésnek, a talpalatnyi helynek a zsúfolt strandon és persze a víznek, amely nem is olyan piszkos, mint mondják. Tegnap például 12 ezren kerestek felüdülést a pozsonyi Arany Homok hűs vizében. Hogy találtak-e, az már más kérdés. A harsogó zene, a szüntelen lárma és jövés-menés nem éppen pihentető, ahogy a zsúfolt járműveken a haza­utazás sem. A jó öreg Rousseau nem éppen erre gondolt, amikor ki­mondta: „ Vissza a természethez! "• Ki tudja, mit szólna, ha hirtelen, va­lami csoda folytán egy népes vasár­napi strandon találná magát? Bi­zonyárafutva menekülne... a legkö­zelebbi nudistastrandra. -vk­( Gyökér e s György felvétele) •j~Tgymáshoz közeli asztaloknál ültek péntek dél­után, a pozsonyi Fórum Szálló dísztermében a Jt J hazai magyar pártok vezetői azon a rendezvé­nyen, amelyen Michal Kováč tartott előadást. Ezt nem véletlennek, hanem az esti közös tárgyalások előtti jó jel­nek tekintettem. Amikor Milan Šútovec felkérte a hallga­tóságot, hogy tegyen föl kérdéseket a köztársasági elnök­nek, odasúgtam Duray Miklósnak: Sorsdöntő" hét - Én a legszívesebben tőled kérdezném meg, hogy lesz­e hármas koalíció. Az Együttélés elnöke higgadtan kifejtette, hogy nem csupán a választási koalícióról tárgyainak, hanem a vá­lasztások utáni együttpolitizálás elveiről és szabályairól, mert ez a lényeg. Este végre bekövetkezett az áttörés: órák alatt gondol­kodásmódban, célok és eszközök megjelölésében jelentős mértékben közeledtek egymáshoz pártjaink, politikai mozgalmaink vezetői. Ezt a pénteket feszültséggel, éles vitákkal terhes hetek előzték meg, melyek során ott kísér­tett a két évvel ezelőtti szomorú végjáték, az újabb tragi­kus szakítás veszélye. Ám politikusaink szerencsére a je­lek szerint mindannyian fölismerték, hogy ma merőben más a helyzet, mint két évvel ezelőtt, s ha nem születik meg a hármas koalíció, nagyon könnyen előfordulhat, hogy magyar parlamenti képviseletünk sem lesz. Egyéb­ként erről az utóbbi eshetőségről ábrándozik, és tesz is fondorlatos lépéseket még Vladimír Mečiar és néhány szekértolója is. Péntek óta csökkent az esélyük magyar­ságunk politikai megosztására. Mindhárom pártunk vezetői kellő megfontoltsággal és önmérséklettel munkálták-vajúdták ki mai álláspontju­kat. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom követke­zetesen és kellő súllyal képviselte a feltételekhez kötött hármas koalíció ügyét. A Magyar Polgár Párt végig nem a konfrontációt, hanem az értelmes kompromisszumokat kereste. Senki sem vitathatja az Együttélés vezetőinek ér­demeit, hiszen az ő pozícióikat nemcsak a múltbeli sérel­mek, hanem egyes tisztségviselőik és tagságuk viszonylag kis csoportjának fenntartásai is ne­hezítették. Ők valószínűleg mai állá­sukat és tisztségeiket féltve, más esetben viszont jórészt érzelmi ala­pon elleneznek bármiféle kiegyezést a Magyar Polgári Párttal. Hangere­jük, militáns viselkedésük szerencsére nem homályosítot­ta el az Együttélés vezetőinek politikai látásmódját. Erre utal Duray Miklósnak az egyik választói gyűlésén el­hangzott megállapítása, miszerint a politikában nem sza­bad felejteni, de ha kell, szükséges a megbocsájtás, amely a bizalom egyik feltétele. Pénteken este ennek a bi­zalomnak, az egymás iránti tisztelet és megértés biztató jeleit fedeztem föl a nyilatkozatokban és a háttérbeszél­getések során. A politikai óra vészesen ketyeg Szlovákiában. Sorsdöntő hét következik hazai magyarságunk számára, ugyanis július 9-én az Együttélés sze­retné lezárni a képviselőjelöltek listáját. Öt nap áll te­hát rendelkezésre a megegyezéshez. Egy hét ilyen szempontból nem nagy idő, hiszen sok még a nyitott kérdés. Ezek egy része személyes jellegű, tehát könnyen elszabadulhatnak az indulatok. Mégis bizakodva vár­juk a most következő hétvégét, mert politikusaink már igazolták Pozsonyban, Strasbourgban és máshol, hogy tiszteletet parancsoló teljesítményekre képesek, ha nem csak szavakban deklarálják, hanem tetteikkel is iga­zolják, hogy nincs fontosabb céljuk, mint a szlovákiai magyarság képviselete. SZILVÁSSY JÓZSEF Nézőpontok „Ti rossz nézőpontból nézitek a dolgokat" - oktatott ki nemrég egy harminc év körüli magyar­országi újságíró. Ezek a „ti" mi voltunk, kisebbségi magyarok, akiket, úgy látszik, én testesítet­tem meg számára, ma sem tu­dom, miért talán, mert épp én voltam kéznél. „Mondok,neked valamit" - folytatta: „Én úgy nevelem a gyerekemet, hogy ne­ki a magyar himnusz semmit se jelentsen. Érted? Semmit!" Nem értettem, már csak azért sem, mert közömbösen induló beszélgetésünk témájának sem­mi köze sem volt a magyar him­nuszhoz, de nem vitatkoztam. Rég megszoktam, hogy a több­ségi - bármilyen nemzetiségű legyen is - valóban más nézőpontból látja a dolgokat, mint egy kisebbségi. A nézőpontbeli különbség körül­belül annyi, amennyi egy torkig jóllakott és egy három napja éhező ember közt áll fenn egy szelet kenyér megítélésében. Mondom, nem vitatkoztam, csak elgondolkoztam. Az extrém megnyilatkozásoknak is van va­lami hasznuk; meditálásra, a dolgok pontosabb definiálására ösztönzik a címzettet. Amíg ki­sebbségiként nem vonták két­ségbe a lojalitásomat, eszembe se jutott azon töprengeni, vajon lojális állampolgár vagyok-e, s ha netán mégsem, mi hiányzik ahhoz, hogy az legyek. Amíg nem pattant ki az emlékezetes komáromi himnusz-ügy, ame­lyet valakik ismét fontosnak tar­tanak felmelegíteni, ezúttal ga­lántai ügyet kreálva belőle, a magyar himnusz számomra egyszerűen magyar himnusz ' volt. Ahogy skandalizálják, esetleg tiltják, rögtön más füllel hallgatom, valahogy úgy, ahogy eleink a Kossuth-nótát a Bach­korszak idején. Nos, ezek azok az apróságok, amelyek külön­bözővé teszik többségiek és ki­sebbségiek látásmódját. Á témát a végtelenségig lehetne ragozni, de fölösleges. Csak azért jutott az eszembe, mert épp most ISO éves a magyar himnusz: 1844. július 2-án csendült fel először Erkel zenéje a pesti Nemzeti Színházban. VOJTEK KATALIN Karlovy Vary: Schlesinger belépője Megjelent egy tömzsi, szalmaka­lapos öregúr péntek este a Thermal Szálló halljában, Karlovy Varyban. Nem volt rajta semmi feltűnő, még a kalapja sem tette azzá, így aztán za­vartalanul kerülgethette a 29. nem­zetközi filmfesztivál első vendégeit, tudósítóit. Mosolygott, nézelődött rövidre vágott hófehér körszakállát simogatva, s mivel senki sem fedez­te fel benne A sáska nápja, A mara­tonfutó vagy a három Oscarral kitün­tetett Éjféli kovboj világhírű ren­dezőjét, John Schlesinger kocsiba ült, intett a sofőrjének, és el is tűnt pillanatok alatt. Egy órával később, amikor 1969-ben forgatott alkotását, az Éjféli kovboj eredeti változatát konferálták be a fesztivál nyitófilm­jeként, a hatvannyolc éves, londoni születésű amerikai rendező hatalmas tapsot kapott. S hogy viszonozza e szeretetteli fogadtatást, kedvesen azt (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents