Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-23 / 170. szám, szombat

\ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 'TFRSZÖ' 1994, JÚLIUS 23. RÖVIDEN J Ivan Ĺexa, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom titkára közölte, az előrehozott választásokra eddig semmilyen hivatalos költségvetést nem fogadott el a mozgalom, ezért a Ján Čarnogurský által megszellőztetett 66 milliós költségvetési keret is minden reális alapot nélkülöz. Ma Zsolnán ülésezik a Szlovák Nemzeti Párt központi tanácsa. Megbeszélésükön egyetlen programpont szerepel: a jelölőlista végleges összeállítása és elfogadása. Az egyes választókerületek listavezetői csak az ülés végeztével lesznek ismeretesek. Tegnap ülésezett a háromoldalú érdekegyeztető tanácsa amelyen a bányászok rendkívül nehéz helyzetét vitatták meg. Marián Mesiarik szakszervezeti vezető szerint az egyik fő gond az, hogy a kormánynak nincs hosszú" távú koncepciója az érc- és szénbányászat területén. Juraj Molnár, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke pártja tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette: az előrehozott választásokon induló képviselőjelöltjeik átvilágítását a Necenzurované noviny által közölt ügynöklista segítségével végzik el, mivel jelenleg hivatalosan nem adnak ki lusztrációs bizonylatot. Pozsonyban tegnap területi konferenciát tartottak a Jehova Tanúi vallási szekta tagjai. Ma az Š KP Dúbravka stadionjában kerül Sor az új tagok felvételére. A legközelebbi területi konferenciájuk július 29-31 között lesz Kassán. Ma Léván ülésezik a Nemzeti Demokrata Párt központi tanácsa. Az ülés célja, hogy összeállítsák a jelölőlistát és megvitassák á Demokratikus Unió listáján való részvételüket. Tegnap a Bundestag szavazattöbbséggel hagyta jóvá a német egységek részvételét a Jugoszláviával szembeni embargó és a légvédelem ellenőrzésében. A bonni képviselőház döntésének előzménye: az ellenzéki szociáldemokraták bírálták a Bundeswehr külföldi szerepvállalását, de az alkotmánybíróság elvetette panaszát. Kárpótlás: augusztus 13-ig (TA SR-hír) A Szlovákiai Helsinki Bizottság felhívja mindazon polgárok figyelmét, hogy akiket 19441945-ben erőszakkal a Szovjetunióba hurcoltak, és kárpótlási kérelmüket benyújtották, csak abban az esetben jogosultak kárpótlásra, ha a Szlovák Köztársaság Igazságügyminisztériuma írásban visszaigazolta kérelmük átvételét. Ha ez nem történt meg, akkor a károsultak augusztus 13-ig fordulhatnak a következő címre: Ministerstvo spravodlivosti SR, Odbor odškodňovania, Župné námestie 13, 813 01 Bratislava. KÖZLEMÉNY "J A MIESZ értesíti tagságát, pártolóit és az érdeklődőket, hogy a Gímesi Nyári Szabadegyetemet ezúttal is megrendezi, mégpedig Gímesen az autókémpingben. Időpont: 1994. július 30-tól augusztus 7-ig. Elszállásolás faházakban és javasoljuk, hogy hozzatok sátrakat is magatokkal, kempingfelszereléssel. Kérésre részletes programod küldünk. Előadások a kétszintű bankrendszerről, tőzsdéről, makrogazdaságról, privatizációról. Nyelvészet: az ójapán nyelv és az ural-altáji nyelvek kapcsolatai. Pedagógiai előadássorozat Karácsony S. pedagógiájáról. Alapismeretek vállalkozóknak, tűzzománc, gyöngyfűzés-szövés, agyagérme-készítés, agyagnegatív készítése, képzőművészeti alapismeretek. Falufórum meghívott képviselőkkel Nyitra-vidék lakosságának bevonásával. Táncház és kirándulások a környéken. K-58 li. kim'ás Lapzárta: 22.10 Rendkívüli kormányülés Miként vizsgálják a pénz eredetét? Kovács László interjúja a Szlovák Rádiónak Komolyan gondoljuk a konszenzust (Új Szó-tudósítás) Hétközben ugyan bejelentették, hogy a kormány egy hétre szabadságra megy, tegnap mégis rendkívüli ülésre került sor. Ezen egyetlen pont szerepelt, a privatizációra szánt pénzek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat. Ezzel kapcsolatban Ivan Simko miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a kormány eredeti elképzelései szerint ezt csak augusztusra dolgozták volna ki, de mivel a parlament legutóbbi ülésén határozatot fogadott el egy hasonló témájú népszavazásról, gyorsan cselekedniük kellett. Szerinte ugyanis a parlamenti javaslat félreértésekre adhat okot, például lehetőséget adhat a visszamenőleges ellenőrzésre, ami alapjaiban rengeti meg a modern jogrendszert, és elriasztja a külföldi befektetőket. Ezenkívül a népszavazás újra csak a kormányt kötelezné a törvényjavaslat kidolgozására, viszont nagyon költséges lenne. Amennyiben a parlamenti választásokkal együtt rendeznék, akkor 100 millió, amennyiben máskor kerülne rá sor, 65,5 millió korona többletkiadással járna. A törvényjavaslat szerint a nagyprivatizáció iránt érdeklődők (természetesen a vagyonjegyes módszert leszámítva) becsületbeli nyilatkozatot tennének pénzük eredetéről. Ehhez csatolni kellene valamilyen bizonylatot is, a javaslát adóhatósági igazolást, bankszámlakivonatot, takarékbetétkönyvet, illeve bankhiteligérvényt sorol fel. Amennyiben kiderül, hogy az igazolás nem helytálló, akkor egy éven belül eljárás indulhat a privatizációs szerződés éf., vénytelenítésére. A törvénynek augusztus 1 l-ig hatályba kell lépnie, ellenkező esetben a köztársasági elnök kénytelen lesz kiírni a népszavazást. Emiatt augusztus elején várhatóan rendkívüli parlamenti ülés lesz. (tuba) Ljuben Berov az államfőnél Beruházásvédelmi szerződés (TA SR-tudósítás) Ljuben Berov bolgár miniszterelnök hivatalos szlovákiai látogatásának második napján találkozott Michal Kováč államfővel. Kováč tájékoztatta vendégét Szlovákia belpolitikai helyzetéről és kiemelte Bulgária szerepét abban, hogy támogatja Szlovákia megfigyelői státuszát a Fekete-tengeri Gazdasági Közösségben. Tegnap szlovák-bolgár beruházásvédelmi szerződést írtak alá, amely elősegítheti a két ország gazdasági kapcsolatainak elmélyítését. Mindkét fél megegyezett abban, hogy e téren még sok a tennivaló; Jozef Moravčík miniszterelnök szerint a lanyha kereskedelmi kapcsolatoknak az a fő oka, hogy mindkét ország gazdaságilag és politikailag egyaránt Nyugat-Európa felé fordult. Milyen lesz a szlovák-magyar alapszerződés? (Folytatás az 1. oldalról) gálnia, ugyanakkor tartalmaznia kell a magyarság képviselői által múltban megfogalmazott kívánalmakat. Farkas Pál e tekintetben a komáromi nagygyűlésen elfogadott dokumentumokat hozta fel példaként. A magyar pártok kívánatosnak tartják azt is, hogy az alapszerződés az általánosan elfogadott európai dokumentumokra épüljön. Farkas Pál hangsúlyozta, a dokumentumnak nemcsak a kisebbségi helyzet javítását kell szem előtt tartania, hanem a határmenti régiók együttműködésének fejlesztését is. Duray Miklós viszont azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy a határon túli magyarság túlnyomó többsége kompakt egységet alkot. „Rendkívül fontos, hogy azokat az önkormányzati, illetve autonómiaigényeket, amelyeket ezek a közösségek támasztanak, a térségben respektálják. Az alapszerződésnek ezért ki kell térnie ezen jogok kinyilatkoztatására és garantálására" - szögezte le, hozzátéve, a szerződő feleknek olyan intézményrendszer kialakítására is kötelezniük kellene magukat, amelyek biztosítják a kisebbségek identitásának megőrzését. Arra a kérdésre, hogy a magyar fél miként értékeli a szlovákiai magyarság képviselői részéről elhangzott igényeket, Tabajdi válaszként a kormányprogram azon részét idézte, amely kimondja: a magyar kormány támogatja a határon túl élő magyarok előremutató, európai gyakorlattal összhangban álló autonómiatörekvéseit. „Itt egyetlen igazi normára lehet hivatkozni: az Európa Tanács 1201-es ajánlásának II. cikkelyére, amely arról szól, hogy az adott állam törvénykezésével összhangban a nemzeti kisebbségeknek joguk van helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, illetve különleges jogállással rendelkezni - jelentette ki nagy fontosságot tulajdonítva annak, hogy a szlovák parlament nyilatkozatban mondta ki, magára nézve érvényesnek tekinti ezt az ajánlást. Alaptalannak nevezte azokat az aggodalmakat, hogy a magyar kormány elismeri a határok sérthetetlenségét, ugyanakkor nem kér garanciákat a kisebbségi jogok biztosítására. Határozottan leszögezte: Magyarország csak olyan alapszerződést tart elfogadhatónak, amely megfelelő garanciákat tartalmaz a kisebbségi jogok biztosítására. Tabajdi Csaba lapunk kérdésére megerősítette, Horn Gyula augusztus 5-i pozsonyi látogatásáig a Határon Túli Magyarok Hivatala és a szlovákiai magyar kisebbség képviselői között újabb találkozóra kerül sor, ahol az alapszerződés konkrét tevezetét fogják megvitatni. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt közti koalíció megkötését Magyarországon is jelentős eredményként tartják számon - közölte tegnap dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke azon a sajtóértekezleten, amelyet a felvidéki magyarságot támogató szervezet székházában rendeztek meg. „A szlovákiai magyar pártok koalíciója által olyan összefogást sikerült megvalósítani, amely az adott választási rendszer miatt nagyon fontos a magyarság képviselete szempontjából, és növeli a magyarság súlyát Szlovákiában" - jelentette ki. Katonai helyett civil ünnepség (TA SR-tudósítás) A Szlovák Nemzeti Felkelés 50. évfordulójának központi ünnepségét 1994. augusztus 27-én Besztercebányán tartják. A jeles ünnepségről nem fog hiányozni Michal Kováč államfő sem. 21 ország delegációja hivatalos a megemlékezés rendezvényeire. A szervezők összesen 30 ezer embert várnak. Roman Kováč miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a központi megemlékezés helyszínei Besztercebánya mellett még Zsolna, Zólyom, Polomka, Skýcov és a Jankov vŕšok lesz. Továbbá hangsúlyozta, hogy a megemlékezések jellege elsősorban nem katonai, hanem civil lesz. A Sznf tiszteletére számos más járási székhelyen is megemlékezéseket tartanak. Hogy ne döntsünk róluk, nélkülük... A magyar külpolitika három fő irányvonala - törekvés az európai integrációra, a szomszédokkal fenntartott jó viszony és a határokon túl élő magyarok támogatása - egyenjogú, egyiket sem lehet előtérbe helyezni, mert ez negatív hatással lenne a magyar külpolitika egészére - nyilatkozta Kovács László magyar külügyminiszter a Szlovák Rádiónak adott nyilatkozatában. „Ami Szlovákiát illeti, az új kormány úgy gondolja, hogy kell tenni néhány gyors lépést a kölcsönös kapcsolatok javítása érdekében. Ehhez gesztusokra és kezdeményezésekre van Szükség, ezért is akartuk, hogy a legfelsőbb szintű megbeszélésekre mielőbb sor kerüljön. Az időpont már ismert, a kormányfők augusztus 5-én Pozsonyban találkoznak, s én is tárgyalni fogok kollégámmal, Eduard Kukannal" - folytatta a miniszter. A továbbiakban elmondta, hogy több kérdésben is. előrehaladást szeretnének elérni, így a toloncszerződés, az új határátkelők megnyitásának ügyében. Természetesen nem hagyta ki az alapszerződést sem. Budapest tegnap kapta meg szövegének szlovák javaslatát, amelyet a szakértők áttanulmányoznak, majd a szlovák kollégáikkal konzultálnak, hogy a miniszterelnökök Pozsonyban már tisztában legyenek azzal, vannak-e komolyabb problémák vagy sem. Ha igen, akkor a kormányfők keresik majd a megoldási lehetőségeket. Arra a kérdésre, ki lehet-e dolgozni ilyen rövid időn belül az alapszerződést, Kovács László a következőket válaszolta: „Tulajdonképpen számunkra nem úgy vetődik fel a kérdés, hogy gyorsan kell alapszerződést kötni vagy jó alapszerződést kötünk, mert egy jó alapszerződést gyorsan is kidolgozhatunk, ha mindkét oldalon megvan a jószándék." Kijelentette továbbá: a kabinet nem akar olyan helyzetbe kerülni, mint az Antall-kormány, amikor a magyar-ukrán szerződéssel kapcsolatban kiderült, nemcsak az egyes politikai pártok között vannak nézetkülönbségek, de a pártokon belül is. Komolyan gondoljuk a konszenzust, a szomszédokkal kötendő alapszerződések kidolgozásába be akarjuk vonni az ellenzéki pártokat és természetesén a Szlovákiában élő magyarok legitim képviselőit is, hogy ne döntsünk róluk nélkülük. Ez a folyamat viszont időigényes, tehát augusztus 5-ig nem lehet az alapszerződést aláírásra kész formába önteni. A Szlovák Rádió szerint Kovács megerősítette, a magyar fél garanciát ad a határok sérthetetlenségére, de mindkét félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a kisebbségi jogokat a nemzetközi normák és dokumentumok alapján tartják tiszteletben. A külügyminiszter elmondta még: a szlovák kormány feladata Jesz, hogy alapszerződésügyben a magyarországi szlovákokkal tárgyaljon. Ami Bőst illeti, Kovács László emlékeztetett arra, hogy a tevékenység koordinálásával épp a külügyminisztériumot bízták meg, a kormány ezzel azt akarja elérni, hogy a politika jó hatással legyen e probléma megoldására. Ugyancsak megerősítette, hogy az illetékes minisztériumok álláspontjukat a jövő héten terjesztik a kormány elé. A negatív visszhangok, bejelentett tüntetések margójára a miniszter megjegyezte: mindig lesznek lelkes jószándékú, de rosszul informált emberek, akik kizárólag negatívan viszonyulnak az erőműhöz. A környezetvédelmi szempontok fontosak, s figyelembe kell venni azokat, de vannak más szempontok is, amelyeket ugyancsak mérlegelni kell - hangsúlyozta végezetül Kovács László. Megműtötték Iliescut (Új Szó-hír) Bukarest elit kórházában, az Eliaszban, tegnap epehólyag műtétet hajtottak végre Ion Iliescu román államfőn. A 64 éves Iliescut csütörtökön szállították kórházba gyomorbántalmakkal. A román hivatalos hírközlés azonban akkor azt állította, hogy az elnök csak szokványos egészségügyi vizsgálatoknak veti alá magát. A műtét tényét a román egészségügyi minisztérium közölte, s a kiadott tájékoztatás szerint a páciens állapota jó. Alexandru Leu, kórházi főorvos közölte, hogy a műtét egy órán át tartott és ilyen esetekben a páciens mintegy tíz napig marad kórházi kezelésben. Traian Chabeleu, elnöki szóvivő közölte, hogy az államfő a műtét után is képes elvégezni feladatait. Félhivatalos információk szerint a műtéten végig részt vett Iulian Mincu, román egészségügyi miniszter is. (kokes) Nézetkülönbségek az összekötő csoportban (Folytatás az 1. oldalról) csak akkor vonják vissza az „igent" a muzulmánok, ha nem foganatosítanak nemzetközi szankciókat a szerbek ellen. A nemzetközi reagálásokból ítélve a szerbek próbálkozása nem is annyira eredménytelen. A nemzetközi összekötő csoport (USA, Oroszország, Franciaország, NagyBritannia és Németország) szakértői között nincs teljes egyetértés: az USA elutasításként értelmezi a palei szkupsiina válaszát. Oroszország inkább pozitív válasznak tekinti, London mindenáron a tárgyalásokat folytatná, a német Kinkelhez inkább az amerikai álláspont áll közelebb, a francia Juppé külügyminiszter tegnapi nyilatkozata pedig arra utal, talán adni kellene a szerbeknek még néhány napot, hogy a július 30-án esedékes miniszteri értekezletig meggondolják a dolgot. A hírek szerint Washington továbbra is kemény állásponton marad a szerbekkel szemben, s a bejelentett büntetőintézkedések módozatait mérlegeli. Közben a Balkánon portyázó William Perry védelmi miniszter lemondta tegnapra tervezett szarajevói látogatását. Pár nappal ezelőtt Demirel török elnököt tanácsolták el attól, hogy a bosnyák fővárosba látogasson. Perry állítólag azért mondott le útjáról, mert szerdán és csütörtökön két alkalommal is rálőttek a segélyeket szállító repülőgépekre. Kinkéi német külügyminiszter Mostarba készül, szombaton iktatja be tisztségébe a város nemrégen kinevezett német helytartóját. Horvátországban tovább tart az UNPROFOR blokádja. Az elégedetlen hontalanok gátolják a kéksisakosok mozgását, ellátását. Akasi ENSZ-főmegbízott tájékoztatta a világszervezetet, s tiltakozott a horvát kormánynál (gyanítják, hogy a tömeges megmozdulás a kormány támogatásával történik), mindeddig eredménytelenül. Akasi tegnap ismételten figyelmeztetett, hogy a blokád gátolja az UNPROFOR-t feladatainak ellátásában. GYARMATI JÓZSEF