Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-22 / 169. szám, péntek

2 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 1994. JÚLIUS 25. ÚJSZÓ RÖVIOEN I Vladimír Mečiar árnyékkormányának tagjai - Vojtech Tkáč, Jozef Tárčák, Viliam Soboňa - tegnapi sajtótájékoztatójukon határozottan cáfolták, hogy igaz lenne mindaz, amit a közelmúltban a Számvevőszék a DSZM-kormány pazarlásaidról nyilvánosságra hozott. Tételesen tértek ki minden állításra, hangoztatva, hogy semmilyen jogsértést nem követtek el Elutasítóan nyilatkoztak a kormánykoalíció azon szándékáról, hogy korlátozzák a választási kampányra fordítandó pénzeket. Ugyanakkor Viliam Soboňa kijelentette, voltaképpen örömmel venné, ha lenne ilyen korlátozás. A sajtótájékoztató résztvevőinek szavaiból azonban kiderült, a DSZM képviselői nem szavazzák meg az előterjesztést a parlament augusztusi ülésén. G. A. Vladimír Randa, a Szlovákiai Vállalkozók és Iparosok Pártjának elnöke szerint a kormány 600 millió koronás, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányuló pénzinjekciója felgyorsíthatja a vállalkozói aktivitások kibontakozását. Roman Kováč, a Demokratikus Unió alelnöke tegnap kijelentette, hogy Ján Budajon múlik, jelölteti-e magát a párt listáján a közelgő választásokon. A miniszterelnök-helyettes szerint szombatig választ kapunk erre a kérdésre is, s egyúttal megerősítette, hogy a DU-nak már megvan a párt regisztrálásához szükséges 10 ezer aláírása. Az új koalíciós kormány relatíve rövid idő alatt több konkrét lépést tett az emberi jogok terén. A kialakított jó légkör alapul szolgálhat a többség-kisebbség viszonyában meglevő olyan problémák megoldásához, mint a nyelvhasználat az iskolákban vagy a területi átszervezés. Többek között ezt tartalmazza az amerikai Kongresszus Helsinki Bizottsága elnökének, illetve alelnökének nyilatkozata. A legutóbbi statisztikai adatok szerint májusban növekedett a magáncégek száma. A cégjegyzékben 29 058 hazai magánvállalat, szövetkezet, illetve vegyes vállalat és külföldi cég szerepelt, 1023-mal több, mint az előző hónapban. A Foglalkoztatási Alap az aktív foglalkoztatáspolitikára a harmadik negyedévben csaknem 550 millió koronát fordít. Ez közel a kétszerese annak az összegnek, amit a második negyedévben fordíthatott új munkahelyek teremtésére. Tizenhat járási környezetvédelmi hivatali elöljáró vehette át tegnap kinevezési okmányát Juraj Hraško környezetvédelmi minisztertől. Amint elmondotta, ezzel teljesítette e posztok betöltésének stabilizálását, hiszen eddig jobbára csak megbízottak irányították a szóban forgó hivatalokat. A Vakok és Gyengénlátók Szövetsége pénz hiányában kénytelen volt beszüntetni lapja megjelentetését, ezért Branislav Mamojka elnök a szervezet nevében magánszemélyek, vállalatok és szervezetek támogatását kéri, hogy a lehető legrövidebb időn belül ismét jelentkezhessenek sajtótermékükkel. (ÚjSzó-ésTASR-hírek) Kolozsvári ásatások: * Kompromisszum (Folytatás az !• oldalról) gyar városi tanácsosok mandátumának felfüggesztését és az illetők megbüntetését. Zanc szerint a parlament is megvizsgálhatná hasonló módon az RMDSZ-szenátorok és képviselők ez ügyben mutatott tevékenységét. „Mindenkinek meg kell értenie, minden talpalatnyi román föld felett csakis a román állam rendelkezhet. Aki ezzel nem ért egyet, az viseli majd a törvényes következményeket. A mi türelmünknek is van határa" - szögezte le Zanc. Világos beszéd, nemde? (kj) Közös kisebbségi képviselet (Folytatás az 1. oldalról) szenzus alapján alakítja ki állásfoglalásait, és tagjai előzetes egyeztetés nélkül nem terjeszthetnek elő javaslatokat. A felek megegyeztek, hogy külügyi, gazdasági, önkormányzati és művelődéspolitikai szakértői bizottságot hoznak létre, amelyek a pártok közös politizálásának, egyeztetett fellépésének az elősegítésén kívül a képviselőknek is tanácsot adnak. A sikeres önkormányzati munka érdekében a helyhatósági választásokon nem állít a három párt egymással szemben polgármesterjelölteket, és egyezteti az önkormányzati jelöltek állítását is. A parlamenti munka összehangolására, valamint az együttműködés további formáinak megteremtésére a három politikai erő koalíciós tanácsot hoz létre. Döntés született a jelöltállításról is, eszerint az MKDM és az Együttélés 91-91 jelöltet indít, az MPP pedig 18-at. A legtöbb vitát a jelöltállítás személyes feltételei váltották ki. A szerződés kitér a természetes követelményekre: a szakmai felkészültségre, a nyelvismeretre és a feddhetetlenségre, de rögzíti azt is, hogy csak a koalíciós partnerek egy

T hangú beleegyezésével vehetők fel a listára olyan egyének, akik két éve nem a koalíciót alkotó pártok listáján szerepeltek. Figyelembe veszik, hogy a helyi viszonyokat jól ismerő, tehát az adott kerületben állandó lakhellyel rendelkező egyének kerüljenek lehetőleg az egyes listákra? Kikötötték viszont, hogy nem vehetők fel a listákra olyan személyek, akik ellenezték a komáromi nagygyűlés megrendezését. Kitér a szerződés az együttműködés többi kérdésére, így például a töredékszavazatok és az állami támogatás elosztására. A felek arra is kötelezték magukat, hogy a közös választási kampány összehangolására közös bizottságot hoznak létre. A dokumentum ünnepélyes aláírása után a két elnök, illetve alelnök röviden méltatta a hármas koalíció jelentőségét, majd az újságírók kérdéseire válaszoltak. A hét végén összeül az MKDM és az MPP legfelsőbb szerve, a szerződés az általuk való elfogadás után lép érvénybe. Az Együttélés Országos Tanácsa a dokumentumok jelentős részét már jóváhagyta, és a szerződéssel kapcsolatos végső döntés jogát az intéző bizottság, illetve a tárgyalóküldöttség kezébe adta. A három párt képviselői kedden kezdik meg a közös jelölőlista összeállítását, amelyet a hónap végéig kell a belügyminisztériumnak benyújtani. Amint tegnap bejelentették, felajánlották a Magyar Néppártnak, hogy jelölteket állíthat a közös listán. A néppárt vezetősége szombaton dönt, hogy él-e a lehetőséggel. A három pártvezető kérésünkre értékelte a hármas koalíciós szerződés aláírását: Duray Miklós: A szerződés az első jelentős lépés abba az irányba, hogy létrehozzuk a magyar politikai egységet Szlovákiában. A szerződés tartalmának megvalósítása lesz a próbakő, tehát nem is a választás, hanem az utána következő időszak fogja megmutatni, hogy megteremtette-e ez a dokumentum az egységes politizálás lehetőségét vagy sem. Az aláírás viszont nagy előrelépés. Örömmel kell bejelentenem, hogy az aláírás pillanatával az Együttélés részéről a szerződés érvénybe lépett, hiszen a leglényegesebb részeit országos tanácsunk már július 9-én elfogadta, és felhatalmazott az aláírására. Áz Együttélés elképzeléseinek mintegy 80 százalékát tudta bevinni a koalíciós és együttműködési szerződésbe Farkas Pál: Először sikerült a három politikai erőnek egy komoly dokumentumot aláírnia. A mai nap egy fontos folyamat utolsó előtti szakasza. Ezt azért mondom, mert a döntő a dokumentum megvalósítása lesz. Mozgalmunk már 1992-ben hármas koalíciót akart megteremteni, de ez akkor nem sikerült. Ma már mind a három erő úgy gondolja, hogy a legsikeresebb az egységes politizálás lehet. A szerződéssel megalapoztuk ezt az egységes politizálást, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a demokrácia egyik legfontosabb eleme a pluralizmus. Abban bízunk, hogy egységünkben is érvényesülni fog ez a pluralizmus. A. Nagy László: Az egységes, értem ezen a koordinált fellépés nagy eredménye a szerződés aláírása. Külön örülök annak, hogy úgy jött létre a mostani megegyezés, hogy a szlovákiai magyarság döntő többségének akaratát fejezi ki. Az MPP számára nagyon nehéz feltételeket szab a szerződés. Mégis azt kell mondanom, hogy előrelépést jelent a múlttal szemben. Azon túl, hogy az MPP nagyra értékeli a közvélemény támogatását, reméli, hogy a szlovákiai magyarok, a választók méltányolni fogják azt, amit az MPP tett a magyar egység kialakításáért. A szerződés kiindulási alap a közös politizáláshoz, lehetőséget ad ahhoz, hogy összehangoljuk lépéseinket, másrészt azonban ahhoz is lehetőséget teremt, hogy a politikai pluralizmus megmaradjon, a szlovákiai magyaroknak is meg legyen a lehetősége a közös érdekek hangsúlyozása mellett a sokszínű elképzelések érvényesítésére. (csizmár) Alapszerződésre várva (Új Szó-hír) Előzetes értesüléseink szerint ma kellett volna átvennie a magyar nagykövetnek a szlovák külügyminisztérium szakemberei által kidolgozott magyar-szlovák alapszerződés tervezetét. Munkatársunk tegnapi többszöri próbálkozása ellenére sem kaptunk választ a tárca munkatársaitól arra, elkészült-e a tervezet. Mint azt kollégánknak a külügyi tárca magát megnevezni nem kívánó tisztviselője végül elmondta, a szlovák szakemberek által elkészített változatot előreláthatólag hétfőn kapja meg a magyar külképviselet. Schmögnerová az Érsekújvári járásban község szövetkezetében - amely egyébként az ország hatodik legjobb szövetkezete - az aratási munkák felől érdeklődtek, délután pedig a járás vállalkozóival és banki képviselőivel folytattak megbeszélést. Brigita Schmögnerová este egy lakossági nagygyűlésen vett részt a járás székhelyén. (TA SR-hír) Brigita Schmögnerová miniszterelnök-helyettes Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter kíséretében tegnap az érsekújvári húsgyárban találkozott a vállalat és a szakszervezet vezetőivel, majd megtekintették a termelőrészlegeket. A vendégek a város melletti Bánov Ezúttal Csehország tartozik (TA SR-hír) A Szlovákia és Csehország közötti fizetési egyezmény értelmében amennyiben a klíringszámlán a hitel valamelyik ország részéről meghaladja a 130 millió ECU-t, a tartozó félnek konvertibilis valutában kell megtérítenie a hitelkereten felüli összeget. Szlovákia eddig kétszer jutott az adós szerepébe, először a múlt év decemberében (28 milió ECU-vel), másodszor pedig ez év januárjában (46 milió ECU-vel). Tartozását mindkét esetben a 15 napos határidőn belül megtérítette Csehországnak. Juraj Matejovský, a Szlovák Nemzeti Bank szóvivője szerint Csehország tegnap 130,72 millió ECU-vel tartozott Szlovákiának, melynek az úgynevezett régi blokkon 13,23 millió ECU mínusza van, az új blokkon viszont plusz 143,95 milliója. Csehország azonban egyelőre nem köteles megtéríteni a 130 millión felüli összeget, mivel a fizetési megállapodás értelmében mindig a hónap végi mérleg a mérvadó, addig pedig Csehország még kiegyenlítheti tartozását. Emelik az alapbéreket? (Folytatás az 1. oldalról) az érvet, hogy a költségvetés nem tartalmaz kellő mennyiségű pénzforrást, de ez sem indokolhatja, hogy a költségvetési ágazatokban csökkenjenek a bérek - jelentette ki a tárgyalás befejeztével Daniel Repáš, a konföderáció alelnöke. Roman Kováč, aki a kormány szociális ügyekért felelős miniszterelnök-helyetteseként vett részt a megbeszélésen, a Demokratikus Unió tegnapi sajtóértekezletén részletesen ismertette a kétoldalú tanácskozáson felvetett kérdéseket. Elöljáróban leszögezte: a kormány és a szakszervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy rendkívül kedvezőtlen a bérek alakulása. Az oktatásügyben például 5129 korona az átlagkereset, noha a reszortban dolgozók többsége felsőfokú végzettségű. Kováč szerint ez a körülmény nyilván nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sokan távoznak a pedagógusi pályáról. Egy szomorú példa: 1992-93-ban 1400 alkalmazott hagyta ott a Komenský Egyetemet, ebből 116 docens. Ha lehet, még elkeserítőbb a helyzet az egészségügyben, ahol az átlagbevétel valemennyi pótlékkal együtt 500 koronával kevesebb az országos átlagkeresetnél. Roman Kováč nem zárta ki, hogy a költségvetési reszortokban dolgozók bérét 20 százalékkal növeljék, amennyiben a tervezett költségvetési kockázatok a gyakorlatban nem válnak valóra. Kováč végezetül közölte, a közeljövőben részletes elemzéseket dolgoznak ki, melyeket a szakszervezetek és a kormány soron következő, augusztus 4ére tervezett tanácskozásán fognak megvitatni. (horváth) Budapest igényli a határon túli magyarság véleményét (Budapesti tudósítónktól) Magyarország nem fogja szó nélkül hagyni a határon túl élő magyarokat érő jogsértéseket. Tabajdi Csaba, miniszterelnökségi államtitkár szerint ezt hangsúlyozta Horn Gyula magyar miniszterelnök, amikor szerdán délután hivatalában fogadta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét. Horn leszögezte: a kormány külpolitikai stílusváltása egyáltalán nem jelenti azt, hogy szüneteltetni kívánnák a határon túli magyar szervezetek támogatását. Mindössze arról van szó, hogy mind az anyagi, mind a politikai támogatást racionálisabb, pártsemleges alapra kívánja helyezni az új kabinet. Tabajdi megjegyezte, hogy a nyuVáltozások a Magyar Rádióban A Magyar Rádió és a Magyar Televízió újonnan kinevezett vezetősége tegnap külön-külön kiadott nyilatkozatokban megkövette a két intézményből korábban nyilvánvaló politikai okok miatt elbocsátottakat, s rehabilitálni kívánja őket. Ugyanakkor felhívták a magyar szellemi élet képviselőit, hogy működjenek együtt a televízióval és a rádióval, hogy azok betölthessék közszolgálati funkciójukat, s becsületes, kiegyensúlyozott műsort sugározzanak. A televízió új vezetősége tegnap azonnali hatállyal megszüntette Stefka István, a Tv-híradó megbígati politikai közvélemény sajnos nem fogadja el a kollektív jogok fogalmát. Ugyanakkor annak tartalmáról mégsem kell lemondania a nemzeti kisebbségeknek, hiszen a lényeg nem az elnevezésen van. Markó a találkozón elmondta, hogy a romániai magyarság, az RMDSZ továbbra is igényli a rendszeres kapcsolattartást. Pozitívan értékelte a kormányprogram ezzel kapcsolatos fejezetét, s hangsúlyozta, hogy az megfelel az RMDSZ elképzeléseinek. Nagyra értékelte, hogy Budapest igényli a kisebbségi szervezetek véleményének ismeretét, s kifejtette: az RMDSZ különféle autonómiaformákban látja rendezhetőnek a romániai magyarság helyzetét. és a Magyar Televízióban zott vezetőjének munkaviszonyát. Az új főszerkesztő Betlen János lett, akinek vezetése alatt már a tegnapi Híradó is készült. Az ellenzéki Magyar Demokrata Fórum az esti órákban tiltakozott a televízióban történő változások ellen. Herényi Károly, az MDF szóvivője meglepő fordulatnak nevezte azt az egyébként már napok óta ismert tényt, hogy a Híradót új stáb fogja készíteni. Bírálóan nyilatkoztak a Fidesz, a KDNP és az FKGP képviselői is. KOKES JÁNOS (A témával kapcsolatos kommentárunk lapunk 3. oldalán.) Csalódás Genfben (Folytatás az 1. oldalról) elfogadták a javasolt területi elrendezést, de csak mint alapot a további tárgyalásokhoz. Ezenkívül követelték az egész béketerv áttekintését, mert állításuk szerint tisztázatlanok a jövendőbeli köztársaság alkotmányának részletei, Szarajevó felosztásának, a tengermelléki kijárat, valamint a szerbekkel szembeni embargó feloldásáról szóló megállapodás kérdése. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője - mint tegnap nyilatkozta - kész még egyszer elmagyarázni az összekötő csoport tagjainak a palei parlament válaszát. Ejup Ganic boszniai kormányfő viszont tegnap Bécsben annak a véleményének adott hangot, hogy a tárgyalások ideje lejárt, a nemzetközi közösségnek most már tennie kellene valamit. „Nincs értelme, hogy folytatódjanak a megbeszélések a boszniai szerbekkel, akik elutasították az összekötő csoport tervét. A szerb fasizmus nem állítható meg addig, amíg a nemzetközi közösség nem foganatosít szigorúbb intézkedéseket, vagy nem oldja fel a muzulmánokkal szembeni fegyverembargót" - hangsúlyozta Ganic. Közben tegnap ideiglenesen lezárták a szarajevói repülőteret, miután rálőttek az ENSZ két repülőgépére. Az incidens során egy személy megsebesült- jelentették amerikai források.