Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-20 / 167. szám, szerda

1994. JÚLIUS 20. ÚJ SZÓ POLITIKAI HIRDETÉS 7 BALOLDAL Megegyezés és tolerancia a fejlődőképes modern társadalom pillérei Ülésezett a DBP Országos Tanácsa A DBP továbbra is meg van győződve arról, hogy a szüksé­ges gazdasági átalakulás csak demokratikus módszerekkel, a humanizmus és a szociális igazságosság elveinek figye­lembevételével valósítható meg. A fejlődőképes modern társadalom előfeltétele a meg­egyezés és a tolerancia. Olyan politikai erőket igényel, ame­lyek képesek egyenrangú part­nerként együttműködni és kö­zösen biztosítani hazánk hosszú távú állami, politikai érdekét - a prosperáló társadal­mat és minden polgár méltó­ságteljes életét - olvashatjuk a DBP Választási Programjának Téziseiben, melyeket a De­mokratikus Baloldal Pártja Or­szágos Tanácsának szombati ülése hagyott jóvá. A gazdasági, mezőgazdasá­gi, szociális, ökológiai, egész­ségügyi, kulturális, oktatási, jogi, biztonsági, külpolitikai és egyéb más probléma megoldá­sa mellett a dokumentum nagy figyelmet szentel a kisebbségi kérdéseknek is. Többek között szól arról, hogy a Szlovákiában élő kisebbségek jogait az SZK Alkotmánya és az érvényes nemzetközi konvenciók értel­mében kívánja biztosítani. A DBP szükségesnek látja, hogy az elkövetkezendő időszakban kidolgozzák és jóváhagyják a Kisebbségi Alkotmánytör­vényt. Abból indul ki, hogy ezek a munkálatok nagymér­tékben felgyorsulhatnának, ha a kormányhivatal mellett létre­jönne egy központi intézet, amely . a kisebbségi jogokat érintő kérdésekkel foglalkoz­na. Figyelembe véve a romák nehéz gazdasági és szociális feltételeit, a DBP megkülön­böztetett figyelmet kíván szen­telni etnikai önazonosságuk fejlődésének. Szociális problé­máik megoldása érdekében új munkalehetőségek kialakítá­sát, műveltségi szintjük emelé­sét, a roma értelmiségi rétég kiszélesítését tartja szükséges­nek. A gazdasági átalakulás eddi­gi módszerei a régiók gazdasá­gi és szociális diferenciációjá­hoz - a közöttük lévő különb­ségek elmélyüléséhez vezetett. Erről tanúskodik a munkanél­küliség különböző mértéke is az egyes járásokban. Ezért olyan regionális politikára van szükség, amely elősegítené a gazdaságnövekedési források hatékony kihasználását, a fog­lalkoztatási szint emelését. A legveszélyeztetettebb régiók­ban állami megrendelések alapján fejlesztik az infrastruk­túrát, és lakásokat építenek. A DBP elő kívánja segíteni a nagyvállalatok modernizáció­ját, amely versenyképességük növeléséhez, az eladható ter­mékek hatékony gyártásához vezetne. Ennek a célnak rende­li alá az oktatási és a rekvalifi­kációs rendszer átalakítását is. Az OT tanácskozása után rö­vid időre összeült a DBP Vég­rehajtó Bizottsága is. Megtár­gyalta a baloldali választási koalíció keretén belül folyta­tott megbeszélések eredmé­nyeit és igennel szavazott azért, hogy a koalíció Közös Választás (Spoločná voľba) néven induljon az elkövetke­zendő választásokon. ELSZABTAK - Nagyon sajnálom, képviselő úr, de ez.t a Bocskai-mentét már nem lehet újra visszaalakítani munkásőr-egyenruhává! (Lehoczki István karikatúrája) Visszhang * Adamcsek József: örömmel vettem észre az Üj Szó olvasása köz­ben, hogy a Demokratikus Baloldal Pártja magyarul szól hozzánk. Mi, szlovákiai magyarok is választásokra készülünk, és ezért is fon­tos, hogy tájékoztassák a szlovákiai magyarságot a DBP célkitűzése­iről, eredményeiről és személyiségeiről. Mert kérem, egy munkanél­külinek, nyugdíjasnak, egy munkába még nem lépett fiatalnak nem sokat ad a magyarságunkról író mindennapi áradat. Politizálni és a politikát jól is csinálni csak emberszerető, művelt, a történelmet jól ismerő politikus tud. Örülünk neki, hogy ezeknek az embereknek le­hetőségük nyílt megszólalni az Új Szó Baloldalán. Heti kérdésünk: Mi ragadta meg a figyelmét az űj magyarországi kormányprogram-tervezetben? Borza Erzsébet, a DBP alelnöke válaszol: Bár engem nem lepett meg, de gondo­lom egyesek megnyugvással veszik majd tudomásul, hogy az új kormány elkötele­zi magát az átalakulás, a magántulajdon túlsúlyán alapuló piacgazdaság, a szoci­álisan érzékeny állam, a hatalommegosz­tás, a parlamenti demokrácia, a nemzeti függetlenség és az európai intézmények­hez való csatlakozás mellett. Abból indul ki, hogy a parlamenti többségi kormány­zás elvét ki kell egészítenie az ellenzék javaslatainak komoly mérlegelésével. Mint Szlovákiában élő magyart, ter­mészetesen elsősorban az érdekelt, hogy az új kormány mily módon kíván együttműködni a határokon túl élő ma­gyarokkal. Fontosnak tartom: a korábbi szemlélettel és hozzáállással ellentétben abból indul ki, hogy párbeszédre van szükség a szomszédos államok politikai vezetésével, széles körű kooperáció ki­alakítását tartja fontosnak és egy sokol­dalú nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozásában kíván együttműködni a többi országgal. Törté­nelmi megbékélésre, jó viszonyra törek­szik Magyarország szomszédaival és ezt elősegítő eszköznek tekinti a határok sérthetetlenségét rögzítő kétoldalú alap­szerződés mielőbbi megkötését, amely garantálná a kisebbségek jogainak érvé­nyesülését is. Közgazdászként nagy jelentőséget tu­lajdonítok annak, hogy a szomszéd álla­mokkal való széles körű gazdasági együttműködés keretében az új kor­mány kiemelt figyelmet szentel a hatá­ron túl élő magyarok gazdasági felemel­kedésének, polgárosodásának, s képzési programokkal, a határ menti területek kapcsolatainak erősítésével kívánja elősegíteni azt, hogy a határon túli ma­gyarság is élni tudjon helyi vállalkozási lehetőségeivel. Köztudott dolog, hogy Magyarország anyagilag is támogatja a határon túli magyar közösségeket. Az elmúlt időszakban azonban inkább csak talál­gathattunk, hogy kik, mely szervezetek és pártok kaptak pénzt a magyar költ­ségvetésből. Ezért csak üdvözölni tu­dom azt az elhatározást, hogy a kor­mány biztosítani kívánja a támogatás jellegének nyilvánosságát. A kormány­program-tervezetből kitűnik, hogy anyagilag is támogatni kívánja a hatá­ron túli magyarok gazdasági érvényesü­lését, s hozzá kíván járulni vállalkozás­fejlesztési programjaihoz. Összefoglalva az elmondottakat: ez a kormány tehát nem egyes, hozzá közel álló pártokat kíván előnyben részesíte­ni, nem kisebb csoportok érdekeit tart­ja szem előtt, hanem a határon túli ma­gyarok gazdasági, szociális és kulturá­lis felemelkedését, fejlődését kívánja elősegíteni, bár tudatosítja, hogy más ország állampolgárairól van szó. En­nek értelmében nem is kíván beavat­,kőzni más országok belügyeibe. Igy írnak rólam, azaz a baloldalról Ma, hála Istennek, mindenkinek joga van leírni azt, amit gondol, és így én is megtudhatom, hogy egyesek milyennek látnak engem, a baloldalt. Nem egyszer azon kapom magam, hogy jó lenne ellenőriznem, nem nőttek-e szarvaim, s nincse­nek-e patáim. A vizsgálat eredménye negatív: teljesen normális vagyok. Amiben különbözöm egyesektől az a szociális érzékenységem, a belémnevelt segítőkész­ség, az együttérzésem a gyöngébbekkel, a kisebbekkel, a kivetettekkel. Ha emiatt kígyót-békát dobnak rám és ördögöt kiáltanak, akkor vállalom: igenis ördög va­gyok... Der Spiegel, 1994.5.23.: Litvániától Bulgáriáig Lenin követői, akik új hitre tértek át, ünneplik visszatéré­süket. Csak Csehországot és Észtországot nem fertőzte meg a vörös járvány... ... Magyarországon Boross Péter konzervatív kormányának sikerült az, ami nem sikerült a kommunistáknak 40 éves uralmuk alatt: a szocialisták ma közkedvelteb­bek, mint bármikor azelőtt. Szlovákiában is várható az elkövetkezendő választáso­kon a baloldali blokk győzelme ugyanúgy, mint Bulgáriában. Duray Miklós a baloldalról a magyarországi választási eredmények kapcsán. Űj Szó, 1994.6.13.: A választók jelentős része a gulyáskommunizmus iránti nosztalgiából szavazott a baloldalra. Új Szó, 1994.7.1. Csúzi Cs. Ferenc; Nagy ugyanis a balratolódás veszélye nálunk is. A nagy munkanélküliség a ma­gyarlakta járásokban a DBP felfokozott választási propagandája (lásd az Űj Szóban megjelenő fizetett hirdetéseket) nagyon sok potenciális magyar választót vonhat el a magyar pártok táborából. Üj Szó, 1994.6.20. Kövesdi Károly: A magyarországi gyerekek közelebb húzzák a székeket az asztalhoz, s neki­gyttrkőznek, hogy felfalják a forradalmat. Kés, villa, kanál csörög, folyik a csám­csogás. A gyerekek, akik több évtizedes dilettáns rablógazdálkodás után egyszeri­ben becsületes szakértővé és demokrata báránnyá váltak, most újdonsült szakértel­mük büszke tudatában harsányan ki-kiszólnak a konyhába: „Jön ám a nagy elszá­molás! Majd a körmötökre nézünk, mit műveltetek ti itt az elmúlt négy-öt év alatt..." Zmena, 1994. 24. hét Roman Kaliský-Hronský: Nem elég, hogy nem egész öt év után parlamenti puccs útján újra hatalomra kerül­tek a kommunisták? Már az ellenzék betiltásáról kezdenek beszélni... Nagyon gyön­gédek voltunk hozzájuk. Hisz ma megint ott vannak, ahol nemrégen, de ma sokkal jobban állnak. A szocializmusban ugyanis nem privatizálhattak... Szemtelenségük és pimaszságuk nem ismer határt, semmi nem állíthatja meg őket. Valóban azt vár­ják, hogy az emberek újra kimenjenek az utcára? Ez alkalommal azonban már nem lenne olyan gyengéd (értsd: a forradalom).

Next

/
Thumbnails
Contents