Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-16 / 164. szám, szombat

TANÁCSADAS •Uí SZÖ­1994. JÚLIUS 16. „Aggódó szülők" jeligére - Kislá­nyunk most lesz 3 éves, és 4 hónapos kora óta ekcémás. Voltunk többször bőrgyógyásznál, /s többször kezelték a kassai egyetemi bőrklinikán is. Ho­meopata természetgyógyász is fölírt különféle gyógyszereket, de ezek sem segítettek, bár állítása szerint 3 na­pon belül hatniuk kellett volna. Miu­tán a klinikáról hazaengedték, mellőzünk az étrendjéből bizonyos ételeket, sajnos, az óvodában ezt nem tudjuk befolyásolni, és többször meg­történt már, hogy az oviból olyan ki­ütésekkel jött haza, mint a kezelés elején. Meggyőződésünk, Kassán mindent elkövetnek, hogy az okokat feltárják, és nem is akarunk minden­féle kúrákba beugrani, de jó volna hallani valami biztatót. Sokan azt mondják, kinövi, s ebben reményke­dünk. - Mint látjuk, a homeopátia sem univerzális varázslat, s mivel nagyon bonyolult, sok ismeretet és tapasztala­tot igénylő orvoslási irányzatról van szó, nem biztos, hogy művelője min­dig pontosan rátalál a szükséges gyógyszerre. Az allergia korunk sors­-csapása, s terjedése, megnyilvánulásai egyre inkább egy természetes szelek­ciós folyamatra emlékeztetnek. Való­színűleg arról van szó, hogyha már tönkre tettük a környezetet, az élette­ret, akkor ki kell fejlődnie egy olyan fizikumú embernek, akinek ez a min­ket körülvevő szennyezettség lesz a normális, a tiszta forrásvíztől fog ki­ütéseket kapni, oxigénben fulladozni. Levélírónk esetében nagyon gyanús a . kislány ~ óvodai környezete, hiszen többször jött haza kiújuló kiütésekkel. Allergia esetében tüzetesen át kell vizsgálni az étrendet, a ruházatot, munka- (játszó-) eszközöket. Nagyon sok fel nem ismert allergia oka az éte­lekben és ruházatban található színe­zékekben, adalékanyagokban, tartósí­tószerekben keresendő, és ezeket azért nehéz azonosítani, mert sokszor olyan csekély koncentrációban is re­akciót váltanak ki, hogy az a mai labo­ratóriumi módszerekkel még ki sem mutatható. Biztatásul viszont el lehet mondani, högy általában valóban ér­vényes az a szabály, hogy a gyermek­kori súlyos allergiáknak a kamaszkor­ban kialakuló új hormonális egyen­súly' az esetek nagy hányadában egy csapásra véget vet. ' „Szeretnék meggyógyulni" jeligé­re - 45 éves vagyok, mindig nagyon aktív, munkabíró ember voltam. Ta­valy kórházba kerültem, mert annyi­ra súlyossá vált a köhögésem, hogy nem bírtam lélegezni. Az utóbbi időben megint súlyosbodott az álla­potom, nem bírok dolgozni, fulladok. A kórlapomon ez a diagnózis áll: Emphysema pulmonum. Kértem az orvosomat, hogy írja fel nekem a VRP1 DESITIN készüléket, de azt mondta, hogy ez csak asztmásoknak való. Segítene ez nekem? Vagy az in­halátor? - Az orvosa, sajnos, téved. Az Ön diagnózisa az első helyen áll az emlí­tett segédeszköz használatának javal­latában. A VRP1 DESITIN segédesz­köz (nem készülék) minden olyan esetben ajánlatos, ahol csökkentett a gázcsere a tüdőben. Első helyen tüdőtágulás esetén, amit az Ön által leírt diagnózis jelent. Nemzetközi ta­nulmányok és klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a légzés minden para­méterétjavítja. Az inhalátor működési elve más. Segítségével gyógyszereket próbá­lunk bejuttatni a tüdőbe, lehetőleg mi­nél mélyebben a hörgőkbe, hogy ott fejtsék ki hatásukat, ahol gyulladás, görcs vagy valamilyen más beteges elváltozás alakult ki. Allergiás roha­mok esetében, amikor fullad a beteg, látványosan segíthet. A hátránya az, hogy gyógyszereket kell bejuttatnia a szervezetbe. Krónikus betegségek esetében ez nem biztos, hogy előny. Ezért azt ajánlom, próbálja ki levél­írónk a VRP1 -et, s a gyógyszeres bea­vatkozást tartsa meg mentőövként egy esetleges súlyos roham esetére. Ha a segédeszközzel rendszeresen gyako­rol - mindenhová magával viheti, hi­szen a zsebben is elfér - nem lesz problémája a váladék kiürítésével. „Hihetek-e még" jeligére - Igen hosszú ideje vagyunk házasok a fér­jemmel, és mindig példaképnek szá­mított a házasságunk mások előtt. Az utóbbi időben azonban kibírhatatlan lett az életem. Már arra is gondoltam, hogy beszedem az altatókat és vége! A férjem belehabarodott egy fiatal­asszonyba, akinek ráadásul borzasz­tóan féltékeny a férje. Látom már, hogy okkal! Egy névtelen levél nyi­totta f el a szememet, aztán figyelgetni kezdtem a dolgokat, és rájöttem, hogy van igazság benne. A férjem ta­gad, válni nem akar, sajnos, én ezek után már nem tudok hinni neki. Én monogám típus vagyok, soha nem jutott eszembe, hogy megcsaljam őt, pedig lett volna alkalmam. Csak igyekeztem tisztességesen viselkedni, mint egy férjes asszonyhoz ez illik. Mit tegyek? Pokollá váh az életem, csak altatón és kávén élek, de egyre jobban azt érzem, hogy így munkába járni nem lehet. Most várjam meg, amíg a nő férje rajta éri őket? - Várja meg, kedves asszonyom! Amennyiben valóban olyan a helyzet, ahogy leírta, a férje számára egy ilyen esemény kijózanítólag fog hatni. Ne essen a szűklátókörű, tapasztalatlan nők hibájába. Ne pöröljön, ne csinál­jon jeleneteket. Vetélytársnője fölött nem azzal tud győzni, hogy kibírha­tatlan légkört teremt otthon, hanem pont ellenkezőleg. Érdekes, hogy ezt minden lány tudja, de a házasságkötés után mindjárt elfelejti. Önnek ebben a küzdelemben óriási előnye van. Hi­szen a hosszú évek során kiismerte férje minden tulajdonságát, gyengéjét, elvárásait. Ha nem, akkor ott van a hi­ba. Valószínűleg kifelé példásan él­tek, csak egy kicsit egymás mellett, nem egymással. S tán ismeri a népi bölcsességet. Ha valaki a partnerek közül kifelé kezd kacsingatni, való­színűleg észrevett valamit, amit ott­hon hiányol. A lehető legrosszabb megoldás, ha altatókkal fogja zsarolni a férjét. Magához kötheti ugyan, de megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy bűnbánóan visszatérjen, és olyan ,jó" legyen, mint soha azelőtt. Akár hiszi, akár nem, ilyen korban és korkülönbség mellett, a házon kívüli turbékolás sem fenékig tejfel. Az első pillanatban lehet, hogy bizsergető és felvillanyoz, de egy idő után inkább fárasztó. A „szérelem kis ladikja" gá­lyává változik. Azt az energiát, amit most elfecsérel a meddő vitákban, és amitől most pokolivá vált az otthoni légkör, fordítsa inkább önmaga csino­sítására, változtasson az évek óta kia­lakult sztereotípiákon, s legyen egy kicsit nőiesen titokzatos, kiszámítha­tatlan. Ha ügyesen csinálja, biztos a siker. S még valami. Nagyon veszé­lyes dolog névtelen levél alapján les­ni, „figyelni" a dolgokat, és utólag megérteni egyet s mást. Az ember ilyenkor hajlandó csak azt észrevenni, ami egyezik az elképzelésével. Az ob­jektív realitás érzékelésének és az ön­kontroll elvesztésének a ténye viszont a legbiztosabb út a különböző bajok és betegségek felé... „Vivien"jeligére - 40 éves nő va­gyok, de ha a tükörbe nézek, úgy ér­zem, hogy egy 60 éves nő tekint vissza rám. Nagyon száraz az arcbőröm, a szemem karikás, és mély barázdák veszik körül. Pedig nem éjjelezem, sok gyümölcsöt fogyasztok és nem mosom szappannal az arcom. Most már csak Nivea krémet használok, négyszer is bekenem naponta. Hal­lottam a ráncfelvarrásról, ám állító­lag ez sem biztos módszer, és idővel meg kell ismételni Hol végzik el ezt a műtétet, és milyen a kockázata? - Ezeket a műtéteket a pozsonyi Or­voskozmetikai Intézetben végzik, és a műtétért s kezelésért fizetni kell. Mi­előtt rászánná magát, konzultáljon személyesen pszichológussal, hiszen az Ön meglátásai szubjektívek, s nagy szerepe jut állapotának kialakulásá­ban, hogy nem tudja elfogadni önma­gát. S ezen a műtét nem fog segíteni, csak áthelyeződik a figyelme más tü­net(ek)re. A karikás szemek több emésztési és májzavarra jellemzőek, előbb ezt is ki kellene vizsgáltatnia. A bőr nagyon érzékenyen tud reagálni az emésztési zavarokra, melyek rendezé­se nélkül kicsi az esély a lokális (helyi) tünetek orvoslására. A ráncfelvarrás a hollywoodi filmcsillagok igényeinek következtében nagy üzletté fejlődött, és ugyanott nagyon sok gyógyhatású készítmény is elfogy ez okból. A leg­jobb eredményeket a para-amino-ben­zoensavval (PABS) érték el, amely a B-vitamin-családba tartozik, és na­ponta háromszor 100 miligrammnyit kell belőle fogyasztani. Száraz bőrre csodálatos hatással tud lenni minden olyan olaj, amely A- és E-vitaminban dús. Akik sok zöldséget fogyasztanak, sokszor megfeledkeznek a zsírban ol­dódó vitaminok pótlásáról (A-, E-, D­vitamin), ezért a napi salátákra kell tenni legalább 2 evőkanál olajat, és lo­kálisan is kell alkalmazni. Növelni kell a sárgarépa, édesburgonya és paradi­csom fogyasztását is. „Szeretnék már meggyógyulni"je­ligére - Kórházban fekszem, és az or­vosom ajánlotta a VRP1 DESITIN nevű pipát. Szeretnék erről több in­formációt kapni. Hol lehet megren­delni? - Ezt a segédeszközt a pozsonyi UNIMED gyógyszerforgalmazó cég­nél lehet megrendelni. Ha megadja a címét, küldök Önnek is, meg orvosá­nak is egy tájékoztatót. II. József né, N.: - 41 éves vagyok, 2 gyermek édesanyja. Egy éve egy­szer arra ébredtem, hogy nem érzem a lábam térdtől lefelé. Egy ismerős orvoshoz fordultam a rehabilitációs osztályon, aki mindenféle terápiákra küldött a kórházba. Most már érzem a lábam, de nagyon gyengék, reszket­nek, nem tudok lehajolni, mert szé­dülök, és ha becsukom a szemem, eldőlök. Most már a kezem is zsib­bad, nagyot romlott a mozgásom, és egyre bizonytalanabb a járásom. A CT-vizsgálat negatív eredményt ho­zott. Mivel üzletasszony vagyok, so­kat kellene mozognom, de ez a leg­problematikusabb. Kérem, segítsen! - Az jó, ha ismerős orvosra támasz­kodhatunk a bajban, de nem vagyok biztos benne, a rehabilitáció volt-e eb­ben az esetben a legfontosabb. Azt nem írta meg az olvasónk levelében, amit ebben az esetben a legfontosabb­nak tartok. Volt-e egy mindenre kiter­jedő, alapos neurológiai vizsgálatban része? Azok a tünetek, amelyeket fel­sorolt, lehet kimerülésnek, ideggyen­geségnek is a következménye, de ­főleg ilyen típusú progresszió esetén ­több komoly neurológiai megbetege­désnek is a része. Ilyen esetben a nega­tív CT-vizsgálat még semmit sem je­lent. Kérem, kélje meg körzeti orvosát, utalja be Önt egy ilyen komplex vizs­gálatra, teljes laboratóriumi tükörrel. Valószínűleg műszeres vizsgálatra is szükség lesz. Amennyiben ez a lakhe­lyén nem oldható meg, ki kell használ­ni a pozsonyi klinikák lehetőségeit, an­nál is inkább, mert itt az egész országra kiterjedő hatáskörű diagnosztikai köz­pontok is működnek. Értékes lehet di­agnosztikai szempontból az alsó végta­gok ereinek ultrahangos vizsgálata is. Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztősé­gébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges fel­tüntetni. \JÜu! JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Foglalkoztatási kötelezettség L. E.: Van egy kis korlátolt felelősségű társaságunk. Á minap valahol azt hallottam, hogy minden munkáltató bizonyos számú rokkantat köteles fog­lalkoztatni, s ha ezt nem teszi meg, bírságolni fogják. Vonatkozik ez a köte­lesség ránk is? Létezhet ilyen jogszabály? Egyáltalán nem tudom elképzelni, hogyan alkalmazhatnánk mi rokkantakat. Nálunk mindenki keményen dol­gozik, mert mindegyikünk tagja a kft.-nek. Nekünk ugyancsak nem telik ar­ra, hogy irodai alkalmazottakat és telefonos kisasszonyokat foglalkoztas­sunk, vagy arra, hogy az igazgatónak kávéfőző titkárnője legyen. Igen, van ilyen jogszabály, mégpe­dig a kormány 456/1991. Tt. számú rendelete. Ez a rendelet az 1/1991. Tt. számú foglalkoztatási törvényt hajtja végre, amely többek között úgy ren­delkezett, hogy a kormány - ha a hely­zet úgy kívánja - megállapíthatja, hogy a több mint húsz alkalmazottat foglalkoztató munkáltatók hány meg­változott munkaképességű polgárt kö­telesek foglalkoztatni, s hogy ez a kö­telező arány nem haladhatja meg a nyolc százalékot. Ennek alapján az említett kormány­rendelet leszögezte azt, hogy már 1991-ben a több mint húsz alkalma­zottat foglalkoztató munkáltatók az al­kalmazottaik létszámának négy száza­lékát a megváltozott munkaképességű személyek közül kötelesek felvenni, illetve ezen a négy százalékon belül fél százaléknyi egészségileg súlyosabban károsodott, megváltozott munkaké­pességű személyt kötelesek alkalmaz­ni. A kormányrendelet egyik fontos rendelkezése, hogy az ilyen személyt a négy százalékos arány számításakor ötször számítják be. Azt, hogy ki tekintendő megválto­zott munkaképességű személynek, a már említett foglalkoztatási törvény 21. paragrafusának rendelkezései ha­tározzák meg. Ezek szerint megválto­zott munkaképességű személynek kell tekinteni azt, aki a hosszan tartó ked­vezőtlen egészségi állapota miatt lé­nyegesen korlátozva van . a munkahe­lyi érvényesülését, elhelyezkedését, esetleg a munkára való felkészülését illetően. Kivétel nélkül megváltozott munkaképességű személynek minősül az, aki a hosszan tartó kedvezőtlen egészségi állapota miatt csak olyan ál­landó foglalkozást végezhet, amely teljesen aránytalan a korábbi képessé­geihez és a korábbi foglalkozásának társadalmi jelentőségéhez képest, vagy részleges rokkantsági nyugdíjat élvez, vagy legalább elismerték részle­gesen rokkantnak, ha nem is keletke­zett jogigénye részleges rokkantsági nyugdíjra. Súlyosabban egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű sze­mélynek tekintik azt, aki rendkívül korlátozott az elhelyezkedését, mun­kahelyi érvényesülését, illetve a mun­kára való felkészülését tekintve, és csak nagyon kevés munkakörben vagy csak rendkívül megkönnyített munkakörülmények között érvénye­sülhet (ide tartoznak főként azok, aki­ket rokkantnak ismertek el, továbbá a súlyosan mozgássérült személyek, a vakok stb.). Persze ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy a megváltozott munkaképességű személyek alkalma­zásától a munkáltatók meglehetősen ódzkodnak, mivel a munkaviszonyuk megszüntetésének lehetőségeit a Munka Törvénykönyvének 50. parag­rafusa nagyon szigorúan korlátozza. Az ilyen alkalmazottnak a munkáltató csak a munkahivatal előzetes hozzájá­rulásával adhat felmondást, és ha ezt az előzetes hozzájárulást a felmondás adása előtt nem szerzi be, a felmondás érvénytelen. Erre a hozzájárulásra csak akkor nincs szükség, ha azért szükséges felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, mert a munkáltató szervezetet vagy annak egy részét fel­számolják vagy áthelyezik, vagy ha a munkáltató szervezet megszűnik, vagy ha a szervezet egy részét más szervezet veszi át, és az átvevő szerve­zetnek nem áll módjában a munka­szerződés szerint alkalmazni az érin­tett dolgozót. Az előzetes hozzájáru­lásra nincs szükség akkor sem, ha a felmondás indokául a munkafegyelem megsértése szolgál. A létszámcsök­kentéssel, a nem kielégítő munkaered­ményekkel indokolt felmondás érvé­nyességéhez azonban a már említett előzetes hozzájárulás feltétlenül szük­séges. Említést kell tenni viszont arról is, hogy' az állam bizonyos mértékig tá­mogatja is a megváltozott munkaké­pességű személyeket foglalkoztató munkáltatókat. A jövedelmi adóról szóló törvény 35. paragrafusa rendel­kezik az említett személyeket foglal­koztató magánvállalkozókat és jogi személyeket (vállalatokat, kereskedel­mi társaságokat) megillető adókedvez­ményekről. Az említett rendelkezés értelmé­ben a jövedelemadó hétezer koroná­val csökken minden egyes megválto­zott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásáért, illetve 18 ezer ko­ronával minden egyes súlyosabban egészségkárososodott, megváltozott munkaképességű alkalmazott foglal­koztatásáért. A jövedelmi adóról szó­ló törvény 35. paragrafusa a további bekezdésekben más adókedvezmé­nyekről is említést tesz (például az adókulcs ötven százalékkal való csökkentéséről), miközben megálla­pítja a kedvezmények érvényesítésé­nek pontosabb feltételeit is. Egy további komoly kedvezmény, amely megilleti a megváltozott mun­kaképességű személyeket foglalkozta­tó munkáltatókat, a biztosítási díjak fi­zetésével kapcsolatos. Az egészség­ügyi, a betegségi és a nyugdíjbiztosítás finanaszírozásáról szóló 7/1993. Tt. számú törvény értelmében a munkál­tatók az alkalmazottaik kivetési alap­jainak összegéből rendszerint üz szá­zalékot Fizetnek az egészségügyi biz­tosításra, 4,4 százalékot a betegségi biztosításra és 20,6 százalékot a nyug­díjbiztosításra (ez együtt 35 százaléka a kivetési alapnak). Ezzel szemben a megváltozott munkaképességű szemé­lyeket foglalkoztató munkáltató az említett törvény 41. paragrafusának 9. bekezdése értelmében az ilyen alkal­mazottak kivetési alapjából mindössze 2,6 százalékot fizet az egészségügyi biztosításra, 1,1 százalékot a betegségi biztosításra és 5,3 százalékot a nyug­díjbiztosításra (ez együtt mindössze kilenc százalék a már említett 35 szá­zalék helyett). A végkielégítésről szóló 195/1991. Tt. számú törvény má­sodik paragrafusa határozza meg, kikre nem vonatkozik ez a törvény, de a nyugdíjasokról nem tesz emlí­tést. Ennek ellenére mégis azt kell mondanunk, hogy végkielégítés ilyen esetben nem jár. Az említett törvény első paragrafusa szerint er­re ugyanis csak akkor keletkezik perelhető jogigény, ha a munkálta­tó a Munka Törvénykönyve 46. §-a első bekezdésének a/, b/ vagy c/ pontja alapján ad felmondást az al­kalmazottnak, esetleg ha a munkál­tató és az alkalmazott az említett rendelkezésekben szereplő indo­kok alapján állapodik meg a mun­kaviszony megszüntetéséről. Vagyis a végkielégítés nem jár minden olyan esetben, amikor a munkaviszony megszűnik valami­lyen indokból (itt például az alkal­mazott halála miatt). Dr. P. D. Végkielégítés H. A.: A férjem két héttel ezelőtt bekövetkezett haláláig nyugdíjasként dolgozott. A munkahelyén először megígérték, hogy kifizetik a két hónapra járó végkielégítést, de utóbb azt mondták, hogy nem fizethetik ki, mert nyugdíjasnak ez nem jár. Igaz ez? Jogosan jártak el?

Next

/
Thumbnails
Contents