Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-16 / 164. szám, szombat

TANÁCSADAS •Uí SZÖ1994. JÚLIUS 16. „Aggódó szülők" jeligére - Kislányunk most lesz 3 éves, és 4 hónapos kora óta ekcémás. Voltunk többször bőrgyógyásznál, /s többször kezelték a kassai egyetemi bőrklinikán is. Homeopata természetgyógyász is fölírt különféle gyógyszereket, de ezek sem segítettek, bár állítása szerint 3 napon belül hatniuk kellett volna. Miután a klinikáról hazaengedték, mellőzünk az étrendjéből bizonyos ételeket, sajnos, az óvodában ezt nem tudjuk befolyásolni, és többször megtörtént már, hogy az oviból olyan kiütésekkel jött haza, mint a kezelés elején. Meggyőződésünk, Kassán mindent elkövetnek, hogy az okokat feltárják, és nem is akarunk mindenféle kúrákba beugrani, de jó volna hallani valami biztatót. Sokan azt mondják, kinövi, s ebben reménykedünk. - Mint látjuk, a homeopátia sem univerzális varázslat, s mivel nagyon bonyolult, sok ismeretet és tapasztalatot igénylő orvoslási irányzatról van szó, nem biztos, hogy művelője mindig pontosan rátalál a szükséges gyógyszerre. Az allergia korunk sors-csapása, s terjedése, megnyilvánulásai egyre inkább egy természetes szelekciós folyamatra emlékeztetnek. Valószínűleg arról van szó, hogyha már tönkre tettük a környezetet, az életteret, akkor ki kell fejlődnie egy olyan fizikumú embernek, akinek ez a minket körülvevő szennyezettség lesz a normális, a tiszta forrásvíztől fog kiütéseket kapni, oxigénben fulladozni. Levélírónk esetében nagyon gyanús a . kislány ~ óvodai környezete, hiszen többször jött haza kiújuló kiütésekkel. Allergia esetében tüzetesen át kell vizsgálni az étrendet, a ruházatot, munka- (játszó-) eszközöket. Nagyon sok fel nem ismert allergia oka az ételekben és ruházatban található színezékekben, adalékanyagokban, tartósítószerekben keresendő, és ezeket azért nehéz azonosítani, mert sokszor olyan csekély koncentrációban is reakciót váltanak ki, hogy az a mai laboratóriumi módszerekkel még ki sem mutatható. Biztatásul viszont el lehet mondani, högy általában valóban érvényes az a szabály, hogy a gyermekkori súlyos allergiáknak a kamaszkorban kialakuló új hormonális egyensúly' az esetek nagy hányadában egy csapásra véget vet. ' „Szeretnék meggyógyulni" jeligére - 45 éves vagyok, mindig nagyon aktív, munkabíró ember voltam. Tavaly kórházba kerültem, mert annyira súlyossá vált a köhögésem, hogy nem bírtam lélegezni. Az utóbbi időben megint súlyosbodott az állapotom, nem bírok dolgozni, fulladok. A kórlapomon ez a diagnózis áll: Emphysema pulmonum. Kértem az orvosomat, hogy írja fel nekem a VRP1 DESITIN készüléket, de azt mondta, hogy ez csak asztmásoknak való. Segítene ez nekem? Vagy az inhalátor? - Az orvosa, sajnos, téved. Az Ön diagnózisa az első helyen áll az említett segédeszköz használatának javallatában. A VRP1 DESITIN segédeszköz (nem készülék) minden olyan esetben ajánlatos, ahol csökkentett a gázcsere a tüdőben. Első helyen tüdőtágulás esetén, amit az Ön által leírt diagnózis jelent. Nemzetközi tanulmányok és klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a légzés minden paraméterétjavítja. Az inhalátor működési elve más. Segítségével gyógyszereket próbálunk bejuttatni a tüdőbe, lehetőleg minél mélyebben a hörgőkbe, hogy ott fejtsék ki hatásukat, ahol gyulladás, görcs vagy valamilyen más beteges elváltozás alakult ki. Allergiás rohamok esetében, amikor fullad a beteg, látványosan segíthet. A hátránya az, hogy gyógyszereket kell bejuttatnia a szervezetbe. Krónikus betegségek esetében ez nem biztos, hogy előny. Ezért azt ajánlom, próbálja ki levélírónk a VRP1 -et, s a gyógyszeres beavatkozást tartsa meg mentőövként egy esetleges súlyos roham esetére. Ha a segédeszközzel rendszeresen gyakorol - mindenhová magával viheti, hiszen a zsebben is elfér - nem lesz problémája a váladék kiürítésével. „Hihetek-e még" jeligére - Igen hosszú ideje vagyunk házasok a férjemmel, és mindig példaképnek számított a házasságunk mások előtt. Az utóbbi időben azonban kibírhatatlan lett az életem. Már arra is gondoltam, hogy beszedem az altatókat és vége! A férjem belehabarodott egy fiatalasszonyba, akinek ráadásul borzasztóan féltékeny a férje. Látom már, hogy okkal! Egy névtelen levél nyitotta f el a szememet, aztán figyelgetni kezdtem a dolgokat, és rájöttem, hogy van igazság benne. A férjem tagad, válni nem akar, sajnos, én ezek után már nem tudok hinni neki. Én monogám típus vagyok, soha nem jutott eszembe, hogy megcsaljam őt, pedig lett volna alkalmam. Csak igyekeztem tisztességesen viselkedni, mint egy férjes asszonyhoz ez illik. Mit tegyek? Pokollá váh az életem, csak altatón és kávén élek, de egyre jobban azt érzem, hogy így munkába járni nem lehet. Most várjam meg, amíg a nő férje rajta éri őket? - Várja meg, kedves asszonyom! Amennyiben valóban olyan a helyzet, ahogy leírta, a férje számára egy ilyen esemény kijózanítólag fog hatni. Ne essen a szűklátókörű, tapasztalatlan nők hibájába. Ne pöröljön, ne csináljon jeleneteket. Vetélytársnője fölött nem azzal tud győzni, hogy kibírhatatlan légkört teremt otthon, hanem pont ellenkezőleg. Érdekes, hogy ezt minden lány tudja, de a házasságkötés után mindjárt elfelejti. Önnek ebben a küzdelemben óriási előnye van. Hiszen a hosszú évek során kiismerte férje minden tulajdonságát, gyengéjét, elvárásait. Ha nem, akkor ott van a hiba. Valószínűleg kifelé példásan éltek, csak egy kicsit egymás mellett, nem egymással. S tán ismeri a népi bölcsességet. Ha valaki a partnerek közül kifelé kezd kacsingatni, valószínűleg észrevett valamit, amit otthon hiányol. A lehető legrosszabb megoldás, ha altatókkal fogja zsarolni a férjét. Magához kötheti ugyan, de megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy bűnbánóan visszatérjen, és olyan ,jó" legyen, mint soha azelőtt. Akár hiszi, akár nem, ilyen korban és korkülönbség mellett, a házon kívüli turbékolás sem fenékig tejfel. Az első pillanatban lehet, hogy bizsergető és felvillanyoz, de egy idő után inkább fárasztó. A „szérelem kis ladikja" gályává változik. Azt az energiát, amit most elfecsérel a meddő vitákban, és amitől most pokolivá vált az otthoni légkör, fordítsa inkább önmaga csinosítására, változtasson az évek óta kialakult sztereotípiákon, s legyen egy kicsit nőiesen titokzatos, kiszámíthatatlan. Ha ügyesen csinálja, biztos a siker. S még valami. Nagyon veszélyes dolog névtelen levél alapján lesni, „figyelni" a dolgokat, és utólag megérteni egyet s mást. Az ember ilyenkor hajlandó csak azt észrevenni, ami egyezik az elképzelésével. Az objektív realitás érzékelésének és az önkontroll elvesztésének a ténye viszont a legbiztosabb út a különböző bajok és betegségek felé... „Vivien"jeligére - 40 éves nő vagyok, de ha a tükörbe nézek, úgy érzem, hogy egy 60 éves nő tekint vissza rám. Nagyon száraz az arcbőröm, a szemem karikás, és mély barázdák veszik körül. Pedig nem éjjelezem, sok gyümölcsöt fogyasztok és nem mosom szappannal az arcom. Most már csak Nivea krémet használok, négyszer is bekenem naponta. Hallottam a ráncfelvarrásról, ám állítólag ez sem biztos módszer, és idővel meg kell ismételni Hol végzik el ezt a műtétet, és milyen a kockázata? - Ezeket a műtéteket a pozsonyi Orvoskozmetikai Intézetben végzik, és a műtétért s kezelésért fizetni kell. Mielőtt rászánná magát, konzultáljon személyesen pszichológussal, hiszen az Ön meglátásai szubjektívek, s nagy szerepe jut állapotának kialakulásában, hogy nem tudja elfogadni önmagát. S ezen a műtét nem fog segíteni, csak áthelyeződik a figyelme más tünet(ek)re. A karikás szemek több emésztési és májzavarra jellemzőek, előbb ezt is ki kellene vizsgáltatnia. A bőr nagyon érzékenyen tud reagálni az emésztési zavarokra, melyek rendezése nélkül kicsi az esély a lokális (helyi) tünetek orvoslására. A ráncfelvarrás a hollywoodi filmcsillagok igényeinek következtében nagy üzletté fejlődött, és ugyanott nagyon sok gyógyhatású készítmény is elfogy ez okból. A legjobb eredményeket a para-amino-benzoensavval (PABS) érték el, amely a B-vitamin-családba tartozik, és naponta háromszor 100 miligrammnyit kell belőle fogyasztani. Száraz bőrre csodálatos hatással tud lenni minden olyan olaj, amely A- és E-vitaminban dús. Akik sok zöldséget fogyasztanak, sokszor megfeledkeznek a zsírban oldódó vitaminok pótlásáról (A-, E-, Dvitamin), ezért a napi salátákra kell tenni legalább 2 evőkanál olajat, és lokálisan is kell alkalmazni. Növelni kell a sárgarépa, édesburgonya és paradicsom fogyasztását is. „Szeretnék már meggyógyulni"jeligére - Kórházban fekszem, és az orvosom ajánlotta a VRP1 DESITIN nevű pipát. Szeretnék erről több információt kapni. Hol lehet megrendelni? - Ezt a segédeszközt a pozsonyi UNIMED gyógyszerforgalmazó cégnél lehet megrendelni. Ha megadja a címét, küldök Önnek is, meg orvosának is egy tájékoztatót. II. József né, N.: - 41 éves vagyok, 2 gyermek édesanyja. Egy éve egyszer arra ébredtem, hogy nem érzem a lábam térdtől lefelé. Egy ismerős orvoshoz fordultam a rehabilitációs osztályon, aki mindenféle terápiákra küldött a kórházba. Most már érzem a lábam, de nagyon gyengék, reszketnek, nem tudok lehajolni, mert szédülök, és ha becsukom a szemem, eldőlök. Most már a kezem is zsibbad, nagyot romlott a mozgásom, és egyre bizonytalanabb a járásom. A CT-vizsgálat negatív eredményt hozott. Mivel üzletasszony vagyok, sokat kellene mozognom, de ez a legproblematikusabb. Kérem, segítsen! - Az jó, ha ismerős orvosra támaszkodhatunk a bajban, de nem vagyok biztos benne, a rehabilitáció volt-e ebben az esetben a legfontosabb. Azt nem írta meg az olvasónk levelében, amit ebben az esetben a legfontosabbnak tartok. Volt-e egy mindenre kiterjedő, alapos neurológiai vizsgálatban része? Azok a tünetek, amelyeket felsorolt, lehet kimerülésnek, ideggyengeségnek is a következménye, de főleg ilyen típusú progresszió esetén több komoly neurológiai megbetegedésnek is a része. Ilyen esetben a negatív CT-vizsgálat még semmit sem jelent. Kérem, kélje meg körzeti orvosát, utalja be Önt egy ilyen komplex vizsgálatra, teljes laboratóriumi tükörrel. Valószínűleg műszeres vizsgálatra is szükség lesz. Amennyiben ez a lakhelyén nem oldható meg, ki kell használni a pozsonyi klinikák lehetőségeit, annál is inkább, mert itt az egész országra kiterjedő hatáskörű diagnosztikai központok is működnek. Értékes lehet diagnosztikai szempontból az alsó végtagok ereinek ultrahangos vizsgálata is. Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal nem szükséges feltüntetni. \JÜu! JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Foglalkoztatási kötelezettség L. E.: Van egy kis korlátolt felelősségű társaságunk. Á minap valahol azt hallottam, hogy minden munkáltató bizonyos számú rokkantat köteles foglalkoztatni, s ha ezt nem teszi meg, bírságolni fogják. Vonatkozik ez a kötelesség ránk is? Létezhet ilyen jogszabály? Egyáltalán nem tudom elképzelni, hogyan alkalmazhatnánk mi rokkantakat. Nálunk mindenki keményen dolgozik, mert mindegyikünk tagja a kft.-nek. Nekünk ugyancsak nem telik arra, hogy irodai alkalmazottakat és telefonos kisasszonyokat foglalkoztassunk, vagy arra, hogy az igazgatónak kávéfőző titkárnője legyen. Igen, van ilyen jogszabály, mégpedig a kormány 456/1991. Tt. számú rendelete. Ez a rendelet az 1/1991. Tt. számú foglalkoztatási törvényt hajtja végre, amely többek között úgy rendelkezett, hogy a kormány - ha a helyzet úgy kívánja - megállapíthatja, hogy a több mint húsz alkalmazottat foglalkoztató munkáltatók hány megváltozott munkaképességű polgárt kötelesek foglalkoztatni, s hogy ez a kötelező arány nem haladhatja meg a nyolc százalékot. Ennek alapján az említett kormányrendelet leszögezte azt, hogy már 1991-ben a több mint húsz alkalmazottat foglalkoztató munkáltatók az alkalmazottaik létszámának négy százalékát a megváltozott munkaképességű személyek közül kötelesek felvenni, illetve ezen a négy százalékon belül fél százaléknyi egészségileg súlyosabban károsodott, megváltozott munkaképességű személyt kötelesek alkalmazni. A kormányrendelet egyik fontos rendelkezése, hogy az ilyen személyt a négy százalékos arány számításakor ötször számítják be. Azt, hogy ki tekintendő megváltozott munkaképességű személynek, a már említett foglalkoztatási törvény 21. paragrafusának rendelkezései határozzák meg. Ezek szerint megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt, aki a hosszan tartó kedvezőtlen egészségi állapota miatt lényegesen korlátozva van . a munkahelyi érvényesülését, elhelyezkedését, esetleg a munkára való felkészülését illetően. Kivétel nélkül megváltozott munkaképességű személynek minősül az, aki a hosszan tartó kedvezőtlen egészségi állapota miatt csak olyan állandó foglalkozást végezhet, amely teljesen aránytalan a korábbi képességeihez és a korábbi foglalkozásának társadalmi jelentőségéhez képest, vagy részleges rokkantsági nyugdíjat élvez, vagy legalább elismerték részlegesen rokkantnak, ha nem is keletkezett jogigénye részleges rokkantsági nyugdíjra. Súlyosabban egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű személynek tekintik azt, aki rendkívül korlátozott az elhelyezkedését, munkahelyi érvényesülését, illetve a munkára való felkészülését tekintve, és csak nagyon kevés munkakörben vagy csak rendkívül megkönnyített munkakörülmények között érvényesülhet (ide tartoznak főként azok, akiket rokkantnak ismertek el, továbbá a súlyosan mozgássérült személyek, a vakok stb.). Persze ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásától a munkáltatók meglehetősen ódzkodnak, mivel a munkaviszonyuk megszüntetésének lehetőségeit a Munka Törvénykönyvének 50. paragrafusa nagyon szigorúan korlátozza. Az ilyen alkalmazottnak a munkáltató csak a munkahivatal előzetes hozzájárulásával adhat felmondást, és ha ezt az előzetes hozzájárulást a felmondás adása előtt nem szerzi be, a felmondás érvénytelen. Erre a hozzájárulásra csak akkor nincs szükség, ha azért szükséges felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, mert a munkáltató szervezetet vagy annak egy részét felszámolják vagy áthelyezik, vagy ha a munkáltató szervezet megszűnik, vagy ha a szervezet egy részét más szervezet veszi át, és az átvevő szervezetnek nem áll módjában a munkaszerződés szerint alkalmazni az érintett dolgozót. Az előzetes hozzájárulásra nincs szükség akkor sem, ha a felmondás indokául a munkafegyelem megsértése szolgál. A létszámcsökkentéssel, a nem kielégítő munkaeredményekkel indokolt felmondás érvényességéhez azonban a már említett előzetes hozzájárulás feltétlenül szükséges. Említést kell tenni viszont arról is, hogy' az állam bizonyos mértékig támogatja is a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkáltatókat. A jövedelmi adóról szóló törvény 35. paragrafusa rendelkezik az említett személyeket foglalkoztató magánvállalkozókat és jogi személyeket (vállalatokat, kereskedelmi társaságokat) megillető adókedvezményekről. Az említett rendelkezés értelmében a jövedelemadó hétezer koronával csökken minden egyes megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásáért, illetve 18 ezer koronával minden egyes súlyosabban egészségkárososodott, megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásáért. A jövedelmi adóról szóló törvény 35. paragrafusa a további bekezdésekben más adókedvezményekről is említést tesz (például az adókulcs ötven százalékkal való csökkentéséről), miközben megállapítja a kedvezmények érvényesítésének pontosabb feltételeit is. Egy további komoly kedvezmény, amely megilleti a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkáltatókat, a biztosítási díjak fizetésével kapcsolatos. Az egészségügyi, a betegségi és a nyugdíjbiztosítás finanaszírozásáról szóló 7/1993. Tt. számú törvény értelmében a munkáltatók az alkalmazottaik kivetési alapjainak összegéből rendszerint üz százalékot Fizetnek az egészségügyi biztosításra, 4,4 százalékot a betegségi biztosításra és 20,6 százalékot a nyugdíjbiztosításra (ez együtt 35 százaléka a kivetési alapnak). Ezzel szemben a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkáltató az említett törvény 41. paragrafusának 9. bekezdése értelmében az ilyen alkalmazottak kivetési alapjából mindössze 2,6 százalékot fizet az egészségügyi biztosításra, 1,1 százalékot a betegségi biztosításra és 5,3 százalékot a nyugdíjbiztosításra (ez együtt mindössze kilenc százalék a már említett 35 százalék helyett). A végkielégítésről szóló 195/1991. Tt. számú törvény második paragrafusa határozza meg, kikre nem vonatkozik ez a törvény, de a nyugdíjasokról nem tesz említést. Ennek ellenére mégis azt kell mondanunk, hogy végkielégítés ilyen esetben nem jár. Az említett törvény első paragrafusa szerint erre ugyanis csak akkor keletkezik perelhető jogigény, ha a munkáltató a Munka Törvénykönyve 46. §-a első bekezdésének a/, b/ vagy c/ pontja alapján ad felmondást az alkalmazottnak, esetleg ha a munkáltató és az alkalmazott az említett rendelkezésekben szereplő indokok alapján állapodik meg a munkaviszony megszüntetéséről. Vagyis a végkielégítés nem jár minden olyan esetben, amikor a munkaviszony megszűnik valamilyen indokból (itt például az alkalmazott halála miatt). Dr. P. D. Végkielégítés H. A.: A férjem két héttel ezelőtt bekövetkezett haláláig nyugdíjasként dolgozott. A munkahelyén először megígérték, hogy kifizetik a két hónapra járó végkielégítést, de utóbb azt mondták, hogy nem fizethetik ki, mert nyugdíjasnak ez nem jár. Igaz ez? Jogosan jártak el?