Új Szó, 1994. július (47. évfolyam, 152-176. szám)

1994-07-01 / 152. szám, péntek

VELEMENYEK új szó— Ma szavaz a törvényhozás a családi pótlékról A parlament megtárgyalta Szlovákia védelmi doktrínáját • Új törvény a katonai hírszerzésről (Új Szó-tudósítás) Amint az várható volt, heves vita bontakozott ki tegnap a törvényhozásban a családi pótlékról szóló törvényjavaslat körül. Az ellenzéki képviselők az előterjesztést rossznak tartották, kevesellték a családi pótlék összegét, s a kormány szemére vetették, hogy az ilyen jogszabály a család évének szégyene lesz. A kormánykoalíció képviselői a tervezetet a költségvetés lehetőségeihez mérten elfogadhatónak tartották. 1994. JULIUS 1. Jeszenszky: csak a szomszédok hibásak A vitában több miniszter is emlékeztetett arra, hogy amennyiben a kiszámítási alap nem a létminimum kétszerese lesz, hanem a két és félszerese (ettől a követeléstől egyébként már a szakszervezetek is elálltak), úgy ez további szociális juttatásoktól, támogatásoktól vonja el a pénzt, illetve növeli a jövő évi költségvetési deficitet. Ráadásul nem érvényesül az az elv sem, hogy csak azok kapjanak családi pótlékot, akik erre valóban rászorulnak. Számítások szerint a gyermekek 9,5 százaléka él létminimum alatt. A létminimum kétszerese kulcs elfogadása esetén a gyermekek 85 százaléka jogosult majd családi pótlékra. Végül is módosító indítványként mindhárom alternatívát felvetették a képviselők, tehát a létminimum kétszeresét, a létminimum két és félszeresét, valamint a szakszervezetek által megfogalmazott követeléseket is beteijesztették. A családi pótlékról ma szavaz a törvényhozás. A képviselők elfogadták az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. évi római egyezmény 11. kiegészítő jegyzőkönyvét. A délutáni órákban a képviselők megkezdték Szlovákia védelmi doktrínájának a megvitatását. Természetesen csak a doktrína nyilvános katonapolitikai részéről fejtették ki véleményüket a honatyák. Majd jóváhagyták négy katonai megfigyelőnek az EBEÉ-misszión belüli kiküldését Hegyi Karabahba, valamint a katonai hírszerzésről szóló törvényt is. G. A. Nagylég: Mečiar Andrássynál (Új Szó-hír) Tegnap Andrássy Sándor, a nagylégi szövetkezet elnöke elrendelte, hogy a kombájnok délután négykor álljanak le, és az állatgondozókkal közölték, hogy az állomány egy órával a szokott időpont előtt kap abrakot. Az ok: Vladimír Mečiar a község vendége lesz. Valóban így volt. Kíséretében eljött még Pavel Delinga, a Földművesek Pártjának elnöke és Jozef Baco volt földművelési miniszter. Közeledvén a lapzárta, többé-kevésbé csak Andrássy Sándor köszöntőjének meghallgatására volt ideje az újságírónak. A közönség körében nem kis feltűnést keltett, amikor elárulta, hogy az 1992-es választások napján egyik szavazatát személyesen Vladimír Mečiarra adta. Megnyitója után Jozef Baco, majd Pavel Delinga emelkedett szólásra. Beszédjük meghallgatása után egy pillanatra sem volt kétséges a jelenlevők számára, hogy miért nevezik a Földművesek Pártját az efsz-elnökök politikai szervezetének, illetve hogy Vladimír Mečiar miniszterelnöksége idején miért haladt fél gőzzel a mezőgazdaság privatizálása. Lapunk egy közeljövői számában még visszatérünk Mečiar és Andrássy találkozójának ismertetésére. (tm) A városok és falvak társulása a polgármesterről: Legyen alkotmányos tényező (Budapesti tudósítás) Jeszenszky Géza, a leköszönő kormány külügyminisztere elégedetten távozik posztjáról, s úgy véli, hogy nagyobbrészt megvalósultak a Magyar Demokrata Fórum 1989-es programjának, illetve az arra épülő kormányprogram külpolitikai tézisei. Ami a szomszédokhoz fűződő viszonyt illeti, Jeszenszky a leghatározottabban visszautasította azokat az „ egyre erőteljesebben sulykolt" véleményeket, melyek szerint a magyar külpolitika gyengéje volt, hogy prekoncepciókból indult ki, sérelmekre alapozott, múltba nézett, ideologikus volt. A miniszter szerint a tények nem támasztják alá ezeket a vádakat, mert Magyarország 1989-1990-ig visszavezethetően a megbékélést, a kiegyezést szorgalmazta valamennyi szomszédjával. A miniszter elmondta, hogy Budapestnek jelenleg négy szomszédjával Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Ukrajnával jó a viszonya. Sajnálatosnak nevezte, hogy Budapestnek éppen Romániával, Szerbiával és Szlovákiával, tehát azokkal a szomszédokkal, ahol a legtöbb magyar él, nem sikerült rendeznie kellőképpen a viszonyt. A „kiegyezést" nehezíti ezen országok hagyományos politikája, illetve azok az újkeletű sérelmek, amelyek fölött nem lehet elsiklani. A felületi problémák - például az anyanyelvű helységnévtáblák ügye - mögött olyan mélyebb gondok húzódnak meg, mint az önigazgatás, a helyi demokrácia érvényesítése, a kisebbségek részesedése a helyi adókból, az anyanyelvi oktatás biztosítása. Ennek fényében nem helytálló az a vélekedés, hogy a kapcsolatok rendezésének akadálya a magyar kormány lett volna. Ellenkezőleg, Jeszenszky Géza a maga részéről a felelősséget ezért egyértelműen az érintett három szomszédos ország kormányára, az ott érvényesülő szélsőséges tendenciákra, a szélsőséges sajtóra, illetve a délszláv háborúra hárítja. KOKES JÁNOS A szarajevói kormány nem akar tárgyalni Védekezőből támadó 2 HÍREK Rendkívüli kormányülés Új privatizációs államtitkár (TA SR-tudósítás) Rudolf Janáč, a Nemzeti Vagyonalap Elnökségének elnöke a tegnapi, soron kívüli kormányülést követően bejelentette: Juraj Plesníknek, a DBP eddigi parlamenti képviselőjének a személyében új államtitkár került a privatizációs minisztériumba. Erre azért volt szükség, mert a vagyonjegyes privatizáció második hullámának előkészítése megköveteli. Plesník feladata a Nemzeti Vagyonalap és a tárca közti munkakapcsolat folyamatosságának biztosítása lesz. További fontos döntés, hogy a kabinet beleegyezett a Csehország és Szlovákia közti kereskedelemben meglevő úgynevezett régi elszámolási blokk megszüntetésébe. A cseh és a szlovák pénzügy minisztérium július 7-éig készíti el az új szerződést. A „régi blokkon" Csehország 1,32 millió ECU-vei tartozik Szlovákiának, míg Szlovákia 5,7 millió ECU-vel nyugati szomszédjának. Dzurinda: Európa útkereszteződésében (Új Szó-tudósítás) Mikuláš Dzurinda közlekedési, hírközlési és közmunkaügyi miniszter tegnap a tárcája élén eltöltött 100 napját összegezte. Ez alatt többek közt 8 nemzetközi szerződést írt alá, ám ennél is fontosabbnak tartotta, hogy a hosszú szlovák-lengyel államhatáron további két - egy vasúti és egy közúti - határátkelőt sikerült megnyírni. A minisztérium kidolgozta Szlovákia autópálya-építési koncepcióját, amely szerint belátható időn belül a jelenlegi 200 km-es szakasz 650 kmre „hosszabbodik". Ehhez mintegy 105 milliárd korona szükségeltetik, amelyet hosszú lejáratú kölcsönök felvételével szeremének biztosítani. A miniszter kijelentette: Európában 9 kulcsfontosságú közlekedést útvonal van, ebből 4 vezet keresztül Szlovákián. Számunkra különösen fontos, hogy a Berlin-Prága-Pozsony-Budapest vasúti, és a Triesztet Gdanskkal összekötő közúti „ütőeret" kellőképpen kiaknázzuk. Mint elhangzott, az utóbbi esetében erős cseh konkurenciával kell számolni, mivel nyugati szomszédunk azt szeretné, ha Morvaországon, s nem Szlovákián keresztül vezetne az észak-déli autópálya. Dzurinda szerint reális, hogy 2000ig évente 15 ezer lakást adjanak át, ami a várható népszaporulat tükrében éppen csak elegendő. A lapterjesztő vállalat privatizációja is szóba került; a végső cél az, hogy a vállalat vagyonának 34 százaléka az állam kezében maradjon, 46 százalék kisrészvényeseknek, 3 százalék pedig kárpótlásra jusson, illetve 17 százalék közvetlen eladás útján találjon gazdára, (sidó) (Folytatás az 1. oldalról) hetne írni a hármas koalícióról szóló szerződést - szögezte le, s megjegyezte: amennyiben nem haladnának megfelelően a megbeszélések, úgy az MKDM mérlegelni fogja véleményének és a szerdán az Együttélésnek átnyújtott szerződéstervezetnek a nyilvánosságra hozatalát. Az MKDM tervezetében nem tesz különbséget az Együttélés és az MPP között, ugyanolyan feltételeket sorol fel, mint amilyeneket a kettős koalícióról szóló szerződés is tartalmaz. Megtudtuk, az MKDM és az Együttélés közötti egyeztetéseken felmerült az a kérdés is, hogy nem hármas, hanem kettős koalíció jönne létre, amely megnyitná a listáját az MPP jelöltjei előtt. - Ezt mi a rosszabbik megoldásnak tartjuk, bár amennyiben ez az MPP számára Lapzárt.;: 22.10 (Új Szó-tudósítás) A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása kidolgozta a polgármesterek jogállásáról szóló törvénytervezetét - tudtuk meg Michal Sýkora elnöktől tegnapi sajtóértekezletén. A tervezet a község lakosainak számából kiindulva határozná meg a polgármesteri fizetés minimális határát. A társulás azt is szeretné elérni, hogy a törvény közéleti tényezőnek ismerje el a polgármestert. Egy további tervezetben több eddigi törvény módosítását vonnák össze: elfogadható, úgy számunkra is az tette hozzá a frakcióvezető. A megbeszélés a parlamenti ülés miatt - végül is nem este hétkor, hanem negyed kilenckor kezdődött. S mivel mindössze az MKDM és az MPP vett részt a találkozón, a felek úgy döntöttek, hogy a koalíciós tárgyalás helyett pártközi megbeszélést tartanak a két politikai szubjektumot érintő időszerű kérdésekről. A. Nagy László, az MPP elnöke lapunknak azt nyilatkozta: az Együttéléstől előzetesen nem kaptak semmilyen tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy nem vesznek részt a megbeszélt tárgyaláson. Mint mondta értetlenül álltak a helyzet előtt, annál is inkább, mert az első két forduló biztatóan zárult. Hétfőn elfogadtuk a politikai együttműködésről szóló elvi dokumentumokat, ma pedig a parlamenti, a választások előtti és a pártok közötti együttműködésről kellett volszeretnék megváltoztatni azt a jogszabályt, amely szerint a polgármester csak két egymást követő megbízatási időszakban indulhat a választásokon. Egy másik módosítás az államigázgatás alkalmazottai számára lehetetlenre tenné, hogy egyben képviselőként működjenek. Stanislav Konečný központi igazgató szerint a területi rendezést nyolc éven belül kellene megoldani. Az első két évben a legfontosabb hatásköröket ruháznák át az államigazgatási szervekről az önkormányzatokra ( (gl) na tárgyalnunk. A dokumentumtervezetek részünkről elkészültek. Bugár Béla, az MKDM elnöke azt mondta: mozgalma továbbra is a hármas koalíció híve. Tiszteletben tartják a kettős koalícióról szóló szerződést, amely zárórendelkezésében kimondja, hogy a koalíciót érintő kérdésekben közösen lépnek fel. Ezért nem tárgyalt tegnap az MPP és az MKDM a hármas magyar koalíció lehetőségeiről, hanem csak a két pártot érintő időszerű kérdésekről. Az Együttélés távolmaradása kapcsán Duka Zólyomi Árpád frakcióvezető úgy nyilatkozott, hogy mozgalmának és az MKDM-nek egységesen kell fellépnie a koalíciós tárgyalásokon. Hangsúlyozta: az Együttélés tovább kívánja folytatni a megbeszéléseket a három párt együttműködéséről. A kétoldalú megbeszélések lapzártánk idején még tartottak. (gágyor) (Újvidéki munkatársunk jelentése) Egy, másfél vagy két évvel ezelőtt rendre az történt, hogy Boszniában a szerbek támadtak, a bosnyákok pedig elkeseredett leveleket írogattak az ENSZ-be. Bizonyos ideje azonban más előjelű folyamatoknak vagyunk tanúi: fordult a kocka, s most a jugoszláv kormány címzett levelet az ENSZ Biztonsági Tanácsához, s ebben a boszniai háború kiújulásának veszélyére hívja fel a figyelmet. Időközben ugyanis a bosnyák hadsereget átszervezték, csaknem naponta érkeznek az új fegyverküldemények, s jó katonai kiképzőik is vannak, törökországi tisztek, valamint iráni, pakisztáni és marokkói mudzsahidek. Vezető bosnyák politikusok így legutóbbi kijelentéseikben egyre magabiztosabbak és harciasabbak. Sacsirbej muzulmán ENSZ-nagykövet például egyszerűen úgy fogalmazott, hogy kormányát nem érdeklik a tárgyalások Bosznia felosztásáról, a háború pedig még nagyon sokáig eltart. Á bosnyákok tehát egyre könnyebben beszélnek - és átneveznek. Szarajevóban azt a hidat, amelyet háromnegyed évszázadon át Gavrilo Princip hídjának neveztek, a muzulmánok most Ferenc Ferdinánd hídjának keresztelték át, az osztrák-magyar trónörökös meggyilkolásának 80. évfordulója alkalmából. „Jeles" dátumokból az utóbbi időben szűkebb környezetünkben is akadt kettő. Zorán Lilies egy éve tölti be az államfői tisztséget, s (Új Szó-összeállítás) Csehország politikai berkeiben, a kormánykoalíciót alkotó pártok között az utóbbi napokban éles vita alakult ki a tervezett területi felosztás, átszervezés - pontosabban a magasabb szintű közigazgatási egységekről szóló törvénytervezet körül. A helyzet eléggé bonyolult: miután a Polgári Demokratikus Párt (PDP) eredeti - a jelenlegi járások szintjén alakítandó közigazgatási egységek létrehozását szorgalmazó javaslata egyáltalán nem nyerte el az ellenzék és a koalíciós partnerek tetszését, a PDS miniszterei a múlt heti kormányülésen elutasították a Jan Kalvoda miniszterelnök-helyettes által előterjesztett javaslatot, majd szerdán a párt végrehajtó tanácsa által indítványozott, ún. kompromisszumos javaslatot fogadtatta el a kabinettel. A kompromisszumra kényszerülő Václav Klaus miniszterelnök meglátása szerint a kormány tanácskozása Jugoszlávia „első" embere sietett kijelenteni: Szerbia és Crna Gora társulása nem alkalmi, hanem tartós államszövetség. Letelt az új szerb kormány első száz napja, Marjanovics miniszterelnök váltig bizonygatta, komoly sikereket értek el a gazdaságszilárdítási program megvalósításában. A tényleges helyzet az, hogy a termelést még mindig nem sikerült beindítani, így az új dinár nehezen menthető meg. Az aratást követően pedig az állam vagy fizet a parasztoknak, s akkor-ismételten az infláció útjára lépünk, vagy adósa marad, ami viszont az ellátási gondokat szüli meg. Persze, előfordulhat a harmadik változat is (s nem először), hogy az állam becsapja a földműveseket, s akkor ideig-óráig még tartósítható a jelen helyzet. A bajok tehát sokasodnak, s ha nem is megnyugtató, mindenesetre derűt keltő, hogy szomszédainknál sincs másként. Ljubljana és,Zágráb kapcsolatai eddig is nehézkesen alakultak, s a jelek szerint most újabb határviszályt kellene valahogyan rendezniük. A szlovén parlament külügyi bizottsága ugyanis zárt ajtók mögött ülésezve megállapította, hogy az immár két ország közötti déli határnak az isztriai Mima folyón kell húzódnia. Hy módon három jelenleg horvátországi település Szlovéniát illeti meg. A mirna sző fordításban békéset, csendeset jelent, a szlovén-horvát viszonyoknak azonban nyilván nem ez lesz a jellemzője. SINKOVITS PÉTER „konfliktusmentes" volt. Ám kijelentése megkérdőjelezhető, ha figyelembe vesszük a szavazás szoros eredményét (T0:9), s a 8,12,15 egység létrehozását, a s ezzel az állam nagyobb mértékű decentralizálásának lehetőségét forszírozó kisebb koalíciós partnerek kelletlen áldását a kompromisszumos tervezetre. Eszerint a Cseh Köztársaságot a jövőben 17 magasabb szintű közigazgatási egység alkotja majd. A Lidové noviny szerint Klaus nagy hangsúlyt fektet a kompromisszum feltételeire, mindenekelőtt a referendum megtartásának lehetőségére azokban a falvakban, amelyek az egyes régiók határán fekszenek, valamint a kiadások minimalizálására. Általános az a vélemény, hogy a koalíciós harcnak még távolról sincs vége, legfeljebb a csatatér változik - a törvény végleges formájáról szóló vita a parlamentben folytatódik, (ug) Elmaradtak a koalíciós tárgyalások Csehország: vita a területi átszervezésről Rlaus kompromisszumra kényszerült