Új Szó, 1994. június (47. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-10 / 134. szám, péntek

MOZAIK í ÜJSZO' 1994. JÚNIUS 10. PARTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI (Uj Sző- és TA SR-tudósítás) A •KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM tegnapi sajtóértekezletén Ján Čarnogurský úgy vélekedett: - Az, hogy a magyar falunevek jegyzékéből Kaliská képviselő javaslatára kivettek tizenhárom megnevezést, még nem volt ok arra, hogy ne lehessen a Jáblatörvényre szavazni. - A KDM elnöke szerint a kérdéses nevek megvitatásához a módosított törvény elfogadása után is vissza lehetett volna térni. A sajtóértekezlet fő témája a Nemzeti Biztosítóról, a választásokról és a népszavazásról szóló, illetve a választási kampány költségeit korlátozó törvényjavaslat ismertetése volt. A KDM olyan tervezetet készített elő, amely megszabná, hogy a politikai pártok legfeljebb tízmilló koronát költhetnek kampánycélokra. A törvény a sajtóban közölt hirdetésekre, a televízióban és rádióban megvásárolt műsoridőre, valamint az óriásplakátokon való hirdetésre vonatkozna. Az ellenőrzést úgy képzelik el, hogy a hirdetést közlő sajtóorgánum vagy a hirdetőtábla tulajdonosa a választásokat követő tizenöt napon belül köteles jelenteni a számvevőszéknek, a pénzügy-minisZtériumnak, valamint a választási bizottságnak, melyik párt mekkora összegű megrendelésének tettek eleget. Amelyik vállalat ennek a kötelezettségének nem tenne eleget, arra akár egymillió koronás bírságot is kiszabhatnának. A pártoknak pedig annyit vonnának le az állami költségvetésből járó juttatásukból, amennyivel túllépték a megengedett keretet. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT számára elfogadhatatlan, ha képviselői az MKDM-Együttélés kettős koalíció listáján független jelöltként kapnának helyet. - Ezzel elárulnánk azokat az állampolgárokat, akik már több mint százezer aláírással bizonyították, hogy igénylik a magyar hármas koalíciót - mondta A. Nagy László a párt tegnapi sajtóértekezletén. A táblatörvénnyel kapcsolatos sikertelen szavazással kapcsolatban Petőcz. Kálmán szóvivő úgy vélekedett, nehéz kívülről megítélni, hogy a Kaliská-javaslat után módosított tervezetet az MPP támogatta-e volna, de megjegyezte: - Ha mi ültünk volna a parlamentben, valószínűleg nem került volna sor a módosításokra. A. Nagy szerint a szavazás is azt bizonyította, hogy az Együttélés nem egységes, a mozgalomban belső ellentétek vannak, amelyek a koalíciós tárgyalásokra is kihatnak. Az MPP az Együttélés július tizedikére tervezett közgyűlésétől várja, hogy az előrelépést hozhat a koalíciós tárgyalásokban. A pártelnök arról is tájékoztatott, hogy meghívására június 11 -én Komáromban találkoznak a Charta '77 tagjai, s megbeszélésük témája Csehország, Szlovákia, illetve a magyar kisebbség helyzete lesz. (gaál) A DEMOKRATIKUS UNIÓ tegnapi sajtótájékoztatóján Jozef Moravčík elnök, kormányfő kijelentette, hogy a kabinet programnyilatkozatában nem kötelezte magát az önkormányzatok, illetve a regionális nyelvek európai chartájának aláírására, és nem fontolgatja annak a lehetőségét, hogy ilyen lépésre még ebben a megbízatási időszakban elszánná magát. Jozef Moravčík szerint a kormánynak érdeke e folyamat meggyorsítása, már kidolgozta az említett dokumentumok elemzését. Ratifikálásuk csak az őszi parlamenti választások után esedékes. . Az úgynevezett táblatörvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy a Demokratikus Unió e kérdéssel kapcsolatban önálló törvény elfogadása felé hajlik, Igor Gazdik képviselő a kormány javaslatát tartja az optimális verziónak, azzal, hogy nem vennék figyelembe a Kaliská-féle módosítást. Távol Európától... Válasz Szilvássy József cikkére Az Új Szó június 4-i számábah Még mindig távol Európától címmel közölt parlamenti tudósításhoz Szilvássy József főszerkesztő úr aláírásával jelent meg kommentár. Ez a cikk személyemre és velem együtt Fehér Miklós és Rózsa Ernő képviselőtársamra nézve olyan sértő megállapításokat tartalmaz, amelyeket a leghatározottabban visszautasítok. A kommentár a bevezetőben megállapítja - a valóságnak megfelelően -, hogy miután a kormánykoalíció rúgta fel a már elfogadott egyezséget, a módosított és megnyirbált táblatörvény nem nevezhető megnyugtatónak, mert diszkriminatív: jogtalanul rekeszt ki községeket. Szilvássy úr megállapításához, hogy „ahol megmaradt az 1945 után, kimondottan soviniszta ármánykodásból kifundált megnevezés, amelyekhez a kiemelkedő szlovák személyiségek neve csak ürügyül szolgált", szeretném még hozzátenni - mintegy ellentételként - annak a 16 községnek az elnevezését, melyet Kaliská képviselőnő kifogásolt, s melyeket-miután 1938 után lett elnevezésük kibővítve egy pontosító jelzővel - fasisztának bélyegzett meg. Egyetlenegy sincs közöttük, amelyet esetleges idegen hangzású neve miatt változtattak volna meg, csupán - feltételezhetően hasonló nevű magyarországi településnevek miatt - megkülönböztető előtaggal bővítettek ki. Ha a Csiliz-, Vág-, Sajó-, Abaúj-, Ipoly-, Csallóköz- előtagokat Kaliská képviselőnő és az SZTA szakértői fasiszta elnevezésnek minősítik lelkük rajta. Szilvássy főszerkesztő úr véleményét - ami a módosított táblatörvény megítélését, a szlovák és magyar realista erőkre való utalását és a táblák kihelyezése utáni „délvidéki megbékélést" illeti - bár nem értek vele egyet, tiszteletben tartom. Ű így gondolja, én nem. Csupán arra kérem, ne értékelje túl az úgynevezett realista szlovák erőket, mert például a kormánykoalíció parlamenti képviselőinek jelentős része inkább a politikai kényszer miatt szavazott a táblatörvény mellett, mint realista megközelítésből. Ilyen aspektusból vajon hogyan magyarázható az a tény, hogy Kaliská képviselőnő annak ellenére, hogy mindkét módosító javaslatát elfogadták - amiből logikusan következne, hogy a javasolt módosítással számára a törvény elfogadható - mégsem szavazta meg?! Szilvássy úr véleményével tehát nem kezdek - egyébként is meddő vitát. Ugyanakkor a legélesebben tiltakozom a február 18-i szavazással kapcsolatos megállapításai ellen. Ez a tendenciózus, rosszakaratú megjegyzés az igazság teljes meghamisítása, mert állításának pont az ellenkezője az igaz: a február 18-i szavazás alkalmával Fehér Miklós képviselőtársammal azért bojkottáltuk a parlamenti választások előrehozásáról tartott szavazást, mert az akkori ellenzék - főleg a DBP - nem volt hajlandó dűlőre vínni a Mečiar-kormány leváltását. Tehát minden fordítva történt, mint azt Szilvássy úr írja. Teljesen mindegy, hogy a fenti sorokat a február 18-i szavazással kapcsolatban a főszerkesztő úr a parlamenti események ismeretének hiányában vagy tudatosan ferdítette-e el, elvárom, hogy tévedését nyilvánosan korrigálja. A cikk befejező mondatára nehéz, higgadtan válaszolnom, de megpróbálom. Keményfejűeknek nevez minket, amikor következetesek és lelkiismeretesen becsületesek vagyunk. A szlovák alkotmányra 1992ben alapvetően azért nem szavaztunk, mert Szlovákiát nemzetállamnak deklarálja egyetlen államnyelvvel. Most, amikor egy ellenzéki (DSZM-es) képviselő módosító javaslatát a kormánypárt is támogatta, s így a nyelvtörvényben az eddigi hivatalos nyelv kifejezést államnyelvre változtatta - ezzel is tovább erősítve és kihangsúlyozva a nemzetállamiságot -, meg kellett volna-e szavaznunk a törvényt? Nem önfejűség, csupán következetesség, hogy ha egyszer i nemet mondok, ugyanarra másodszor is nemet fogok mondani. A „mindent vagy semmit" hamis elv úgy, ahogy van, nem igaz. A táblatörvény előterjesztését hosszas tárgyalások előzték meg, amelyeken a magyar fél - és tisztességgel el kell ismerni, a szlovák fél is - tett engedményeket. Szó sincs tehát „mindenről", hanem egy kompromisszumos egyezségről. Noha a becsületnek a politikában koránt sincs olyan jelentősége, mint általánosságban, a megkötött kompromisszumokat szokás megtartani. Nem a magyar koalíció terjesztett elő további követeléseket, a kormánykoalíció képviselői terjesztettek elő és fogadtak el olyan javaslatokat - sőt DSZM-javaslatokat is -, amelyek felrúgták a megegyezést. Úgy is mondhatnám, zsarolták a magyar felet, és további engedményekre akarták kényszeríteni most már a parlamentben. Ilyen helyzetben lelkiismeret kérdése a döntés. Az én lelkiismeretem nem engedte meg, hogy a megnyirbált táblatörvényt az államnyelvvel együtt megszavazzam. Hozzá kell még fűznöm, szerepet játszott benne az is, hogy az előző parlamenti ciklusban a „kisebbik rossz" elve egyszer már alaposan visszaütött. Végezetül: a leghatározottabban visszautasítom, sőt, kikérem magamnak azt a minősíthetetlen gyanúsítást, hogy tudatosan radikálisan politizálnánk (feltételezhetően Szilvássy úr is tudja, hogy ez abszurditás), és kikérem magamnak, hogy engem egyes szlovák politikusokkal összehasonlítson, és „hasonszőrűnek", „cinkosainak" nevezzen. Elvárom, hogy mind a gyanúsítgatásokért, mind a fenti kifejezésekért nyilvánosan bocsánatot kérjen. KOMLÓSY ZSOLT az Együttélés parlamenti képviselője // Tiszteletben tartom Komlósy képviselő úr véleményét, amelyet teljes egészében közlünk. Azt talán ő sem vonja kétségbe, hogy több képviselőtársa az Együttélésből ugyancsak a lelkiismeretére hallgatott, amikor megszavazta a módosított törvényjavaslatot. Leírtam már, miért értettem velük egyet. 2/ Ami a február 18-i szavazással kapcsolatos megállapításomat illeti, számos akkori sajtókommentár és politikus ugyanúgy elemezte a történteket, mint jómagam, nem tartom hát ferdítésnek megállapításomat. Nekem - és nemcsak nekem — máig ez a véleményem. 3/ A múlt heti szavazás eredményének a kihirdetése után Mečiar és társai önfeledten tapsoltak. Ha Komlósy képviselő úr nem szavaz ugyanúgy, mint Vladimír Mečiar - azaz nemmel -, akkor nem a szlovák nacionalistáknak, hanem a józanul gondolkodó szlovák és nem szlovák politikai erőknek lett volna okuk némi örömre. Tisztelt Komlósy úr, e tények ismeretében és a látvány hatására mit írhat az újságíró? SZILVÁSSYJÓZSEF Beje válni készül (Új Szó-hír) Beje községet a hatvanas években csatolták a tőle alig két kilométerre fekvő Tornaijához. Az akkori divat szerint kényszerházasságba erőltették e kis gömöri települést, és ez a mai napig fennáll. 1989 után fölmerült ugyan a bejei önállósulás gondolata, végül mégis megmaradt a közös tornaijai önkormányzat fennhatósága alatt. Idén május végén azonban falugyűlést tartottak Bejében, melyen a jelenlevők úgy döntöttek: egy kilenctagú peticiós bizottságot bíznak meg a falu önállósulásával kapcsolatos ügyek intézésével. Ez a bizottság e héten tárgyalt a tornaijai vezetéssel, s kitűzte az önállósulásról szóló népszavazás időpontját. Június 26-án a bejei választópolgárok tehát arról dönthetnek, hogy továbbra is együtt maradnak-e Tornaijával, vagy önálló önkormányzatú településen élnek majd. (klinko) Száz évre terveznek az állatkertek (Új Szó-tudósítás) Az állatkertek legfontosabb feladata az eredeti fauna megőrzése és az embereknek a környezet iránti felelősségtudatának a fejlesztése - jelentették ki tegnap pozsonyi sajtóértekezletükön a Csehországi és Szlovákiai Állatkertek Egyesületének vezetői. Bohumil Král, a prágai állatkert igazgatója szerint ma már az állatkertek fő célja nem a ritka állatok tenyésztése, hanem a fajok genetikai anyagának a megőrzése. Erre törekedik az európai állatkerteket tömörítő nemzetközi szervezet, amely száz évre előre tervezi az ilyen programokat. Az egyes állatfajok genetikai anyagának a megőrzésébe mind a 13 cseh és 3 szlovák állatkert is bekapcsolódott. Erre a célra a cseh környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban 32 millió korona támogatást hagyott jóvá. A három szlovákiai (Pozsony, Bajmóc, Kassa) állatkert hasonló kéréssel fordult a környezetvédelmi, illetve a kulturális minisztériumhoz, és ők négymillióval is megelégednének. (tuba) TEGNAP OLVASTUK Az adó (egyelőre) nem változik, az árak igen Mindenek szerint jogosak voltak azok az aggodalmak, amelyek azzal a kormánydöntéssel kapcsolatban merültek fel, hogy az áruk és a szolgáltatások egy részét az 5 százalékos hozzáadottérték-adó kategóriájából a 25 százalékosba sorolják. A törvénytervezetet a parlament még nem szavazta meg, tehát még nem lépett hatályba. Alaposabb elemzés nélkül is megállapítható azonban, hogy a magasabb adócsoportba javasolt áru már ma is drágább. Az állam az árak liberalizálásával túlságosan gyorsan tette szabaddá a piaci teret, naivan abban bízva, hogy a konkurencia leszorítja az árakat. Nincs is törvényes eszköze, amellyel felelősségre vonhatná azokat, akik indokolatlanul emelik. Az arányos ár fogalom olyannyira szubjektíven értelmezhető, hogy szinte fölösleges is. Az árak, főleg a létfenntartáshoz szükséges cikkek árai a kiskereskedelemben csaknem azonosak, és az ármozgások - fölfelé - olyan rejtve valósulnak meg, hogy ezt egy központi árhivatal sem tudná megszervezni. Egyébként rossz rágondolni, milyen lesz a helyzet a villamosenergia-, gáz- és a vízhasználati díj liberalizálása után. Sikerül a Monopóliumellenes Hivatalnak kézben tartania ezeket az árakat? De térjünk vissza az adókhoz. A Közgazdaság-tudományi Egyetem munkatársainak és újságíróknak a részvételével a napokban megtartott találkozón Ján Petrenka professzor úgy vélekedett, hogy a makroökonómiai pénzügyi politika hem lehet a közvetlen adók függvénye (ezek közé - tartozik a hozzáadottértékadó). Az államnak a közvetlen adókból kellene kiindulnia, mert a közvetettek emelése a kereskedők aránytalan meggazdagodásához vezet. Minden emelés impulzust jelent a nem formális monopóliumok számára az ármegegyezésekre, és erre a fogyasztók fizetnek rá. Gyorsan reagálnak az értékesítő monopóliumok, elsősorban a húsiparban. A hozzáadottérték-adó megváltoztatásával kapcsolatos egyik aggodalmunk tehát valóra válik. Arra, hogy a másik is beigazolódik-e csökken-e a kereslet bizonyos áruk iránt, és ezáltal nem érik el a tervezett költségvetési bevételeket -, még várnunk kell addig, míg elfogadják a hozzáadottérték-adóról szóló törvény módosítását. (Ivan Podstupka. Pravda) Statisztika és idegenforgalom (Új Szó-tudósítás) A közelgő idegenforgalmi idényre minden szempontból fel kell készülni, s ez vonatkozik a precíz nyilvántartásra, a statisztikára is. „Az információ aranyat ér, ami a statisztika nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy a részletekre is kiterjedő adatrögzítésből következtetni lehet a várható irányzatokra, a fogyasztói szokások trendjeire" - e szavakkal nyitotta meg Daniela Stábová, a gazdasági minisztérium marketingosztályának vezetője a Statisztika az idegenforgalomban elnevezésű, Pozsonyban rendezett nemzetközi szemináriumot. A Bécsben párhuzamosan tartott szakmai értekezlet a világ 24 legfejlettebb országát tömörítő OECD. valamint az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat égisze alatt zajlott. Célja az úgynevezett PIT-program (Partnerek a transzformációban program, amely a visegrádi négyek a fejlett országokhoz való felzárkózását segíti) kiértékelése, a statisztikai adatok begyűjtése és feldolgozása új módszereinek ismertetése volt. A nemzetközi tanácskozás sajtótájékoztatóján a gazdasági minisztérium idegenforgalmi főosztályának munkatársai kiemelték: az OECD idegenforgalmi, valamint statisztikai és' piackutató részlege, továbbá az Idegenforgalmi Világtanács (WTTC) és az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) vezetőinek pozsonyi látogatása egyben kitűnő alkalmat adott arra, hogy a turizmus neves szakértői megismerkedjenek Szlovákia potenciális idegenforgalmi lehetőségeivel és terveivel. (sidó) KÖZLEMÉNYEK J Az MKDM-napok keretében ma Fürön 18.30-kor Farkas Pál.és Hóka László: 19 órakor Oroszkán Sárkőzy Klára és Fóthy János; szombaton Horvátiban 16.30-kor, Felsőszemeréden pedig 19.30-kor Fóthy János, Sárközy Klára és Hóka László; vasárnap Éberhardon 14.30-kor Bitgár Béla, Agárdy Gábor és Ásványi László találkozik az érdeklődőkkel. A helyszín valamennyi esetben a helyi művelődési ház. • • • Az MKDM Királyhelmeci Területi Választmánya értesíti az alapszervezetek vezetőit, hogy június 12-én 14 órai kezdettel a királyhelmeci városháza nagytermében választmányi gyűlést, 17 órától pedig lakossági fórumot tartanak, amelyen részt vesz Barta Pál, az MKDM parlamenti képviselője, az országos elnökség tagja.